Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szemiotikaszemiotika. II. ELŐADÁS a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szemiotikaszemiotika. II. ELŐADÁS a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete."— Előadás másolata:

1 szemiotikaszemiotika

2 II. ELŐADÁS a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete

3 1.1 a jel fogalma dologi lét – jellét a jellét a jelkapcsolat a jellét határai

4 1.1.1 DOLOGI LÉT – JELLÉT létezők – önmaguk viszony – jellét dolgok világa ≈ jelek világa --- ember számára a DOLOG az JEL is Eric Gans: jelként megnevezés megjelenő identitás elfedi a másikat józan ész : OOO – dolog vagy jel?

5 Induljunk ki a narancsból!

6 magyar narancs:...amikor a narancs már nemcsak narancs...

7 ...továbbfejtve pedig...

8 1.1.2 A JELLÉT Szent Ágoston: megmutatkozás - túlmutatás De doctrina christiana „A jel (…) olyan dolog, amely alkalmas arra, hogy érzékeinkbe vésődő látszata mellett még valami másra is ráirányítsa gondolatunkat.” (De doctrina christiana)

9 1.1.2 jellét: a jel jelent és jelenít a. érzéki megmutatkozás: a dolog maga, a jel dologi mivolta b. szellemi túlmutatás:a dolog szellemi vonatkozása, jelvolta a más(ik)ra irányítja gondolatunkat: JEL itt JELENTÉS ott megJELENítnincs talán JELEN JELENvalóvá tesz

10 1.1.2 a jel paradoxona A JEL másvalaminek, a saját dologi valójától különbözőségnek a jele. Tartalom: egyszerre közvetlenül létező + közvetítő (immanencia)(transzcendencia) A JEL ambivalenciája: - megjelenít - elrejt

11 1.1.2 a jel paradoxona

12 1.1.2 Gadamer a jelszerepről JEL : funkció – fennálló és működő összefüggés két tartalom között Jel magára vonja a figyelmet, hogy másra utaljon Elkülönülésével feltűnik – de nem annyira, hogy magánál fogja a figyelmet –külső különbözőség – figyelemfelkeltő érzéki elkülönülés –belső különbözőség – értelmi elkülönülés – utalás: absztrakció (Veress, p. 37)

13 1.1.3 JELKAPCSOLAT - természetes kapcsolat - oksági (ritka)- hasonlósági (pl. narancsbőr, vérnarancs) - konvencionális kapcsolat - önkényes, (általános)- véletlenszerű hozzárendelés (narancs/os/-forradalom, Ulster)

14 1.1.3 jel-létesítés Gadamer: létesítés ! -jellét eredetkölcsönző aktusa: szimbólumfunkció (Veress p. 39) JEL – nem természetes, hanem létrehozott dolog : TERMészetes – I – jel : TEReMtett létesítés – kozmogónia, világteremtés: jelek világa – új létdimenzió: kultúra : : : nooszféra (Hankiss)

15 1.1.4 A JELLÉT HATÁRAI tiszta utaláslét: – jeliség elfedi a dologiságot -:- fokozatok… tiszta jel: – NEM tartalmaz semmi hasonlóságot azzal, amire utal határesetek: kép és szimbólum

16 a kép kép funkciója (szerepe): ábrázolás dologi és jellét nincs élesen elválasztva kapcsolat: természetes fokozatok: képszerűség >>> jelszerűség

17 a szimbólum: jelkép jelkép funkciója (szerepe): rePREZENTálás megJELENítés dologi és jellét élesen elválik kapcsolat:önkényes, konvención alapul „kölcsönadott másság” pl. zászló, Szabadság-szobor

18 képszerűség >>> jelszerűség

19 jel és értelmezés általános szabály: ‘Semmi sem JEL mindaddig, amíg nem ÉRTelmezik JELként.’ (Ch. S. Peirce) Következésképp: bármi lehet JEL, ha valaki ÉRTelmet tulajdonít neki - ÉRTelemmel ruházza fel – jelképzés – létesítés - közÉRThetővé teszi – jelzés, közlés - ÉRTelmezi, megÉRTi – jelértés, értelmezés

20 jel és értelmezés

21

22 2. A jel összetevői 2.1 jelmodellek 2.2 diadikus modell - Saussure 2.3 triadikus modell - Peirce

23 1.2.1 Jelmodellek: 2 jelmodell – diadikus – kettős szerkezetű jelmodell (Saussure) – triadikus – hármas szerkezetű jelmodell (Peirce)

24 1.2.2 Diadikus vagy kettős jelszerkezet – Saussure JEL: önelégséges düád jelölő (signifiant) – az alak (forma), amiben a jel megjelenik (amit a jel magára ölt) jelölt (signifié) – a fogalom (concept), amit a jel jelent

25 kettős szerkezetű jelviszony J E L j_e_l_ö_l_ő_ - a két elem viszonya a jelentés j e l ö l t (significacion) pl. „NYITVA” feliratú neoncégér: szó – jelölő az üzlet nyitva van – a jelölt fogalom

26 kettős jelviszony elvontsága N A R A N C S eredetileg immateriális ma: a jelölő az anyagi (!) forma (megjelenés) – érzéki Saussure-nél mindkettőa jelölt az elvont fogalom (jelentett) inkább forma, mint anyag - pszichikai -

27 kettős jelviszony fogalmisága JELÖLT a „T” hang (fogalma) JELZETT - beszélt (hangzó) nyelv J E L ≡ F O G A L O M

28 a jel jelentése JELENTÉS: tisztán strukturális (szerkezeti) és relacionális (viszonylagos) DE NEM referenciális (utaló)! nem a dolgok a fontosak, hanem a viszonyaik 2 Jelentéssík – Hjelmslev, Saussure – folyóábra hidakkal… (Chandler 3:16) hang és gondolat langue párhuzamosan húzódik a valósággal nyelvi jelek megfelelnek valós dolgoknak X valami Y jeleként áll…

29 különbözőség elve differencialitás – különbözőség elve A JELt az teszi azzá, amiben KÜLÖNbözik! : Valami AZ, ami semmi más NEM ! – fogalmak NEM pozitív módon határozódnak meg – a tartalmuk által – fogalmak negatív módon határolódnak el – a másságuk által

30 az Ali Baba elv A festékjel csak addig hordoz információt, amíg az ajtó különbözik a többitől. Ha a falu minden ajtaja meg van jelölve, akkor egyik sincs megjelölve, hiszen megjósolható, hogy a következő ajtón is lesz festék.

31 a jel önkényessége önkényesség és egyezményesség - minden nyelv más és más megkülönböztetéseket alkalmaz sárga - - vörös (Arisztotelész, /Szókratész/ Platón – a dolgok neveiről..)

32 teremtő jel A nyelv nem tükrözi, hanem felépíti a világot – teremtő nyelv, avagy hogyan teremtsünk világot? (Ogden és Richards: The Meaning of Meaning)

33 Triadikus vagy hármas jelszerkezet – Peirce -representamen – az alak, amelyben a jel megjelenik (nem föltétlenül anyagi!) -interpretans – nem az értelmező (személy), hanem a jel (által jelentett) ÉRTELeMe - obiectum – a jel tárgya, amire a jel mutat

34 Peirce és Saussure egybevetése Peirce Saussure representamen signifiant jelölő interpretans ~ - signifié jelölt obiectum jel tárgya !!! - successive interpretants – sorozatos jelöltek Eco: semiosis ad infinitum

35 Peirce és Saussure egybevetése - folytatás Peirce Saussure process structure folyamat szerkezet dinamikus statikus

36 variáció egy témára Peirce : jelhordozó (vehiculum) – a jel alakja (formája) - A értelem (sensus) – a jel értelme - B jelentett (referens) – amit a jel jelöl, - C ami „helyett áll” a jel

37 Peirce hármas jelszerkezete értelem (sensus, interpretans - jelölt) B A C jelölő (representamen, jelentett (obiectum, vehiculum - jelhordozó) referens - jeltárgy)

38 Peirce hármas jelszerkezete (finom, édeskés, lédús déligyümölcs) B A C N A R A N C S

39 fejlemények Ogden és Richards: b. thought or reference a.symbol c. referent Későbbi szemiotikusok: az interpretans helyét átadják az interpreter számára

40 ...és ha mindez nem eléggé bosszantó...

41 Könyvészet, források DE SAUSSURE, Ferdinand: Bevezetés az általános nyelvészetbe; Corvina, Bp PEIRCE, Charles Sanders: „A jelek felosztása” in HORÁNYI Özséb (szerk.): A jel tudománya, Gondolat, Bp SZILÁGYI, N. Sándor: 1. A jelek és a szemiotika 1 (Peirce); 2. A jelek és a szemiotika 2 (Saussure) bertud/index.htmlhttp://mnytud.arts.unideb.hu/szilagyi/szimp_em bertud/index.html 2011 VERESS Károly: Filozófiai szemiotika; Stúdium, Kolozsvár, 1999


Letölteni ppt "Szemiotikaszemiotika. II. ELŐADÁS a jel és szerkezete 1. a jel fogalma 2. a jel összetevői és szerkezete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések