Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Közgazdasági ismeretek I. 2006. október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Közgazdasági ismeretek I. 2006. október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz."— Előadás másolata:

1 Közgazdasági ismeretek I október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz

2 2 Ott hagytuk abba, hogy... Végigvettük, hogyan működik a piaci rendszer és éltettük az automatikusan kialakuló spontán rendet, a „láthatatlan kéz” munkáját. Példákat láttunk, hogy a környezet változásaira hogyan jön létre újra a hatékony egyensúly, hogyan közvetít információt az árrendszer - és láttuk, hogy az állami beavatkozás miként akadályozhatja az egyensúly létrejöttét (minimál bér). Néztünk példákat, amikor a piac nem azokat az eredményeket hozzák, amiket szeretnénk - ezek a „kudarcok” indokolhatják az állam gazdasági szerepvállalását

3 3 A makroökonómia születése: Keynes John Maynard Keynes ( ) szerepe az önálló tudományterületté válásban – a „makroökonómia védőszentje” A Nagy Válság ( ) hatására 1936-ban írta meg könyvét, A foglalkoztatás a kamat és a pénz általános elmélete, ebben: - a részek helyett az egész viselkedését vizsgálja (mikro helyett makroszemlélet) - nem hisz abban, hogy piaci egyensúly helyreállna (ha igen, akkor nem lehetne hosszú távú munkanélküliség) - a válságot az elégedetlen kereslettel magyarázza és az állam feladatának tekinti, hogy kiegyensúlyozza

4 4 A keynesi örökség Mind elméleti, mind alkalmazott szempontból meghaladottá vált a keynesi elmélet. Vitatkozó makroökonómiai iskolák: konszenzusos és élesen vitatott területek ajánlott, érdeklődőknek: Horváth Áron - Szilágyi Katalin [2004]: Konszenzusból nyugvópontra (Elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről). Külgazdaság, 48. évf., 11. szám, o.

5 5 A makroökonómia alapkérdései 1. Pozitív (leíró) kontra normatív (előíró) gazdaságtan Pozitív kérdések (makroökonómia): Konjunkturális hullámzások, recessziók okai Az infláció okai és kontrollálásának lehetőségei A munkanélküliség jelenségének vizsgálata Kapcsolatok az egyes területek között

6 6 A makroökonómia alapkérdései 2. Normatív célok (gazdaságpolitika): Fenntarthatóan magas ütemű növekedés (reál GDP értéke közelítsen a potenciális GDP-hez) Magas szintű foglalkoztatottság (alacsony munkanélküliségi ráta, magas aktivitási ráta) Árstabilitás - alacsony (enyhén pozitív) inflációs ráta, és nem defláció Finanszírozási egyensúly (külső pénzügyi mérlegek) A makroökonómia gyakorlati felhasználása: a pozitív kérdésekre kapott válaszok alapján a fenti célok elérésének mi a legjobb módja (ha egyáltalán elérhető...)

7 7 Körforgás modell HáztartásokVállalatok munkaerő bérek fogyasztási kiadások végső javak, szolgáltatások

8 8 Kibocsátás - GDP 1. Bruttó hazai termék (Gross domestic product): adott országban, egy év alatt megtermelt összes végső felhasználásra szánt termék és szolgáltatás Hozzáadott értékek összege = Bruttó kibocsátás (GO, Gross Output) - Termelő felhasználás = Összes jövedelem = Összes kereslet a gazdaságban aggregálási probléma beszámított érték reál és nominális GDP GDP és GNP

9 9 Egyszerű példa GDP számításhoz időszak nominális és reál GDP-je: 1. időszak nominális GDP-je: 1. időszak reál GDP-je:

10 10 Egyszerű példa GDP számításhoz 2. növekedés: GDP deflátor:

11 11 Kibocsátás - GDP 2. SNA rendszer: - GDP - amortizáció = NDP (netto domestic product, nettó hazai termék) - NDP - közvetett adók = NI (national income, nemzeti jövedelem) - NI - közvetlen adók - vállalati beruházások + transzferek = DI (diposable income, rendelkezésre álló jövedelem) Felhasználási oldal: C+I+G+NX

12 12 Kibocsátás - GDP 3. A háztartások fogyasztása: tartalmazza mindazon termékek és szolgáltatások értékét amelyek a rezidens (Magyarországon honos) háztartások személyes fogyasztási szükségleteit elégítik ki. Közösségi fogyasztás: a végső fogyasztásnak az a része, amelyet a társadalom valamennyi tagja vagy a közösség egy meghatározott része közösen fogyaszt el. Bruttó állóeszköz felhalmozás: tartalmazza az elszámolási időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét.

13 ös GDP adatok, termelési oldal

14 ös GDP adatok, fogyasztási oldal

15 15 Árupiac egyensúlya Amikor a megtermelt termékek értéke megegyezik az elfogyasztott termékek értékével (tekintsünk el egy rövid időre a külfölddel történő kereskedelemtől): Y=C+I+G Y-C-G=I Y-T-C+T-G=I S=I Ez egy azonosság, mindenképpen csak annyit fogyaszthatunk el, amennyit megtermeltünk...

16 16 Kibocsátás hosszú távon Potenciális kibocsátás: „ azt a maximális kibocsátást jelenti, amelyet a gazdaság előállíthat az árstabilitás ésszerű fenntartása mellett” (Samuelson-Nordhaus [2000] 367 o.) A kibocsátást hosszú távon a tőke, a munkaerő mennyisége és a technológia határozza meg - azaz, hogy mennyit terméket és szolgáltatást tudunk előállítani - és nem függ az áraktól és annak változásától A potenciális kibocsátás ezeknek a tényezőknek a változásával változik együtt...

17 17 A pénz alapfogalmai A pénz definiálása a funkcióival történik: - forgalmi eszköz; - értékmérő eszköz (ármérce); - vagyontartási eszköz) A pénz alaptípusai: papíralapú pénz (fiat money) és árupénz (hadifogolytáborok példája, hiperinfláció) Monetáris aggregátumok: különféle pénztömeg mutatók léteznek (M0, M1…) a pénzügyi eszközök likviditása szerint, melyek koncentrikusan bővülő körökként értelmezhetők

18 18 Néhány aggregátum számértéke

19 19 A pénz mennyiségi elmélete A forgalmi egyenlet (azonosság!!!): P*T = M*V ár*tranzakciók = pénz*forgási sebesség Tranzakciós forgási sebesség (V): adott idő alatt végbemenő pénzcserék száma Mivel a tranzakciók számát nehéz mérni, az egyenletben a tranzakciókat a jövedelemmel helyettesíthetjük: P*Y = M*V Y a reál GDP, P a GDP deflátor és így PY a nominális GDP.

20 20 Az infláció jelensége fogyasztói árindex - egy „átlagos” ember megélhetési költségei mennyivel változtak az utóbbi időszakban - fogyasztói kosár (reprezentánsok, súlyok, összeírások) reprezentáns - amire „átlagos ember” jövedelmét költi - összeírások (tényleges árak) - súlyok - „átlagos ember” mekkora részét költi adott termékcsoportra (pl.: cigaretta 2,684%) maginfláció - fogyasztói árindex kihagyva a nem feldolgozott élelmiszereket, háztartási energiát, járműüzemanyagot, az egyéb idényáras termékeket, hatósági áras szolgáltatásokat Gyakori félreértések, optikai csalódások az infláció körül

21 21 Főbb csoportok szerinti infláció

22 22 Infláció Magyarországon ( )

23 23 Az infláció költségei 1. - cipőtalpköltség (gyakori bankba járás költsége) és étlapköltségek (árváltoztatások költsége) – a gazdasági szereplők alkalmazkodási költségei - a relatív árak instabilitása - csökken az erőforrások elosztásának hatékonysága - az adórendelkezések nem veszik figyelembe az infláció hatásait - példák: sávhatárok változatlansága, vagy a nominális tőkejövedelem adóztatása (bruttó jellegű a kamatadó) - változó árakkal való együttélésből származó kellemetlenségek (megnehezíti a pénzügyi tervezést; üzleti kalkuláció elbizonytalanítása)

24 24 Az infláció költségei 2. - a nem várt infláció költségei: költséges, mert átrendezi az emberek közötti vagyoni és jövedelmi viszonyokat (a hitel megállapodásoknál rendszerint nominális kamatlábat rögzítenek) - indexálás Infláció mértéke és költségei: alacsony, mérsékelt, vágtató, hiper - különböző esetekben a társadalmi-gazdasági költségek is élesen eltérnek Zérus infláció célkitűzése ? - megfontolandó ellenérvek - segíti az alkalmazkodást - defláció még károsabb - seigniorage - pénz kibocsátás jövedelme

25 25 Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus augusztus) pengő

26 26 Hiperinfláció Magyarországon (1945 augusztus augusztus) augusztus 1. 1 forint = 400 ezer kvadtrillió pengő ( )

27 27 A pénz semlegessége (klasszikus dichotómia hosszú távon) Reálváltozók: mennyiségek (pl. reál GDP, tőkeállomány), a relatív árak (pl. reálbér, reálkamatláb) Nominális változók: pénzben kifejezett változók (pl. árszínvonal, inflációs ráta, nominálbér) Klasszikus dichotómia: a reál- és a nominális változók elméleti szétválasztása; a pénz jelenléte nélkül is magyarázatot találunk a reálváltozók alakulására - a pénzkínálat változása nem hat a reálváltozókra – a pénz semleges A pénz semlegességének feltevése hosszú távon megközelítőleg helyes feltételezésnek bizonyul

28 28 Munkaerőpiaci alapfogalmak Alapvető munkaerőpiaci csoportok A munkaerőpiaci trendek értékelése nem lehetséges módszertani ismeretek nélkül ! Kétfajta (a médiában gyakran zavart okozó) számítási módszer: a hivatalos ILO-KSH szabvány és a Foglalkoztatási Hivatal számai - eltérő definíciók

29 29 Munkanélküliség Magyarországon

30 30 Munkanélküliség Magyarországon - Foglalkoztatási hivatal

31 31 A frikciós (súrlódásos) munkanélküliség A megfelelő munkahely kereséséhez szükséges idő miatt kialakuló munkanélküliség - kialakulásának okai: információs problémák, mobilitás, szektorális elmozdulások - a frikcióstól el szokták különíteni a strukturális munkanélküliséget, a munkaerő-kínálat és kereslet összetételének az eltérését - állami beavatkozás csökkentheti a piaci súrlódást (munkaügyi közvetítés, átképzés), a munkanélküli segély viszont növelheti

32 32 Várakozási munkanélküliség Oka a bérrugalmatlanság, amikor Ls > Ld (grafikus elemzési keret) - minimálbér állami szabályozása az egyensúlyi felett tartja a béreket - szakszervezetek nem engedik a béreket egyensúlyi szintre csökkenni (Tk: Kanada versus USA) - vállalatok hatékony bért fizetnek - fejlődő országokban a jobban fizetett munkaerő jobb állóképessége lehet az indok, fejlett országokban a fluktuáció csökkentése, a jó minőségű munkaerő megszerzése és megtartása, vagy a bér és az erőfeszítés között feltételezett összefüggés

33 33 További munkaerőpiaci kérdések - a munkanélküliség szerkezete (tartós és átmeneti munkanélküliség aránya) - demográfiai csoportok közötti eltérések: állásvesztési ráta jobban szóródik, pályakezdők helyzete, nők-férfiak - etnikai csoportok (pozitív és negatív diszkrimináció a munkaerőpiacon) - nemzetgazdaságokon belüli regionális munkanélküliségi trendek - eltérő kontinentális európai és angolszász trendek (piaci rugalmasság, munka törvénykönyve), de pozitív európai példák is vannak (Dánia, Hollandia)

34 34 A munkanélküliség természetes rátája - azaz munkanélküliség hosszú távon Defínicó szerint: L = E + U 1 = E/L + U/L (foglalkoztatottak aránya + munkanélküliségi ráta) állásszerzési ráta: f (job-finding rate) és állásvesztési ráta: s (separation rate) - a rátákat adott időszakra (általában egy hónapra) vonatkoztatjuk. Egyensúlyban: fU=sE U/L = (s/f)(E/L) U/L = (s/f)(1-U/L) U/L = (s/f)*f/(s+f) = s/(s+f) munkanélküliség természetes rátája


Letölteni ppt "Közgazdasági ismeretek I. 2006. október 14. előadó: Herczeg Bálint 2. évf. doktorandusz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések