Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Földtörténeti korok. A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Földtörténeti korok. A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva,"— Előadás másolata:

1 Földtörténeti korok

2 A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva, melyből robbanásszerű tágulásba kezdett. Ekkor jöttek létre a protonok, neutronok és az elektonok. 12 milliárd éve A protonokból, neutronokból és elektronokból először DEUTÉRIUM- és HÉLIUMATOMMAGOK, ezekből pedig HIDROGÉNATOMOK jöttek létre. 5 milliárd éve Megszületik a NAP 4,6 milliárd éve Megszületik a FÖLD Ezt követően megkezdődött az első csillagok és galaxisok kialakulása. Az első GALAXISOK A Nap a Földtől 150 millió km távolságra van, fénysebességgel 8,3 perc. Átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban HIDROGÉNBŐL áll, amely a központjában zajló MAGFÚZÓ során HÉLIUMMÁ alakul. Hőmérséklete: Felszín C 0, Korona 5·10 6 C 0, Mag ~13,6·106 C 0 A Föld átmérője km, km/h sebességgel kering a Nap körül.

3 HADAIKUM (Ősidő)- „pokolbéli” - a felszíni hőmérséklet K, létrejött egy magmatenger A kezdeti légkör HIDROGÉNBŐL és HÉLIUMBÓL állt. A nehezebb anyagok a Föld középpontjába kerülve magot alkottak, a könnyebb anyagok a felszín felé vándorolva kialakították a földkérget, így létrejöttek az első bolygókezdemények – millió A Föld kialakulása és az első élőlények megjelenése – millió ARCHAIKUM (Ősidő) Kialakulnak az első kontinensek és a kémiai evolúció során az elő rendszerek létezéséhez szükséges vegyületek (cukrok, aminosavak), egysejtűek. Ősóceán, őslégkör, ősföldek kialakulása - H2, Ne, H2O, CH4, CO2, CO, NH3, H2S Az élet megjelenése az óceánokban: egysejtűek, baktériumok, moszatok PTEROZOIKUM - Rodinia a legrégibb ismert szuperkontinens volt, amely millió évvel ezelőtt jött létre, de 800 millió évvel ezelőtt nyolc kisebb kontinensre szakadt szét – 542 millió millió éve volt a földtörténet legnagyobb eljegesedése „hólabda- Föld”, kriogén korszak mely Rodinia feldarabolódásával kezdődött. Földtörténeti korszakok

4 millió: SZILUR millió: KAMBRIUM GERINCTELEN ÁLLATOK a tengerben: korallok, medúza, állkapocs nélküli halak, egyszerű növények A Pangea = „az egész föld” az a szuperkontinens, amelyből kivált minden mai kontinens. 4 földrész, délen Gondwana kontinens, a mai Dél-Amerika, Afrika, India, Ausztrália és Antarktisz együttese. A korallzátonyok tömeges megjelenése, az ELSŐ SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK (ízeltlábúak), állkapcsos halak 488 – 444 millió: ORDIVÍCIUM Első SZÁRAZFÖLDI NÖVÉNYEK: páfrányok, ősfenyők KAGYLÓK, ÓSRÁKOK, az első halszerű gerincesek, majd a HALAK megjelenése.

5 Pangea szuperkontinens 299 – 251 millió: PERM 416 – 359 millió: DEVON Nevét a SZÉNRŐL (carbonium). Óriási ERDŐSÉGEK borítják a földet: a mocsárerdők, tűlevelűek és páfrányok, ezekből alakult ki kőszén és kőolaj. Fejlődnek a kétéltűek, megjelennek az első szárnyas rovarok és a hüllők. Az első zárvatermő növények megjelenése A hüllők fejlődése, magvakkal szaporodó növények. Az Ős-Tethys és az Urali-óceán megszűnt, létrejött az egységes Pangea A korszak végére az állatfajok jelentős része kipusztul 359 – 299 millió: KARBON Az első ROVAROK ÉS KÉTÉLTŰEK. Fa formájú növények, a tengerben CÁPÁK is élnek, óriási ERDŐSÉGEK borítják a földet.

6 millió: TRIÁSZ millió: JURA Kifejlődnek az első DINOSZAURUSZOK, LÁBASFEJŰEK, első BÉKÁK és első EMLŐSÖK. Növényvilág: nyitvatermők, páfrányok, tűlevelűek és kifejlődnek a ZÁRVATERMŐK. Elkezdődik Laurázsia és Gondwana szétválása. Vízben: HALAK és a TENGERI HÜLLŐK. Szárazföldön: NAGY TESTŰ HÜLLŐK és kifejlődtek az első ŐSMADARAK. Kialakul a PACIFIKUS- és az EURÁZSIA- HEGYSÉGRENDSZER millió: KRÉTA Pangea véglegesen szétesik. Megjelenik az ember és a majom közös őse, a FŐEMLŐSÖK (Primates) első képviselői, a maihoz hasonló MADARAK ÉS AZ ELEVENSZÜLŐK. Kifejlődnek a virágos növények. Az időszak végén kipusztulnak a dinoszauruszok.

7 millió: PALEOCÉN Creodonta, ősragadozó millió: EOCÉN Kifejlődnek az ELSŐ EMBERSZABÁSÚAK. A maihoz hasonló állatvilág: elefántok, bálnák, denevérek, macskák, kutyák, nyulak. Az Egyenlítőnél trópusi erdők, máshol mérsékeltövi erdők: fenyőkkel és lombhullató fákkal. A főemlősök fejlődése két irányba szakad. TRÓPUSI-SZUBTRÓPUSI éghajlat volt a sarkokon is. Sűrű ESŐERDŐK, VIRÁGOS NÖVÉNYEK hasonlóak a mai növényekhez. Egyre több KISMÉRETŰ EMLŐS jelenik meg és kifejlődnek a ragadozók, a Creodonta rend. NAGYTERMETŰ ragadozó MADARAk millió: OLIGOCÉN AEGYPTOPITHECUS főemlős, az emberszabású majmok őse. Fákon élő állat volt, testtömege 7 kg, agytérfogata 30 ml körül lehetett Elkezdődik Antarktisz eljegesedése (eocén-oligocén határ), a melegebb éghajlathoz alkalmazkodó emlősök közül sok kihalt.

8 23 – 5,3 millió: MIOCÉN Nagyméretű növényevő emlősök, lovak, medvék, kutyák megjelenése. Új ragadozók, Hemicyonidák (kutyamedvék), a macskák, közöttük néhány korai kardfogú forma (Smilodon). Eurázsia kapcsolódott Afrikához, az emberszabásúak Eurázsiába vándorolnak, 15 millió éve. 18 millió - ELSŐ EMBERSZABÁSÚ MAJMOK. RAMAPITHECUS - az agykoponya térfogata 500 cm 3, 1 m magas, fákon élt, talált eszközt, botot használ. Magyarországi lelet: Rudabánya, Rudapithecus. Felegyenesedett emberszerű lény. AUSTRALOPITHECUS fajok – déli majom, talált kőeszközöket használ, két lábon jártak. Agytérfogata 1/3-a az emberének, 500 cm 3 15 millió: az európai Dryopithecusok és az ázsiai Sivapithecusok Lucy - Homo sp. = Australopithecus afarensis 14 millió: EMBERSZERŰ ŐSMAJOM - 5,5 millió: MAJOMEMBER -

9 ELŐEMBER – HOMO ERECTUS (felegyenesedett ember). 5,3 – 2,58 millió: PLIOCÉN Az időszak végi lehűlés következtében megjelentek a LOMBHULLATÓ ERDŐK és a füves puszták. ELŐEMBER – HOMO HABILIS (ügyes ember) A panamai földnyelv kiemelkedése összekötötte Észak- és Dél-Amerikát. Az ELŐEMBER megjelenése, és a kőkorszak kezdete Két lábon járt, gyűjtögető életmód, pattintott kőeszközöket készít. Ismeri a tüzet. Koponyaformában hasonlít a mai emberre, agytérfogata 800 cm 3. 2,5 – 1,8 millió 2 millió Felegyenesedve járt, vadászott, használta a tüzet és kőeszközöket készített, (kőbalta), kezdetleges beszéde volt. A korai képviselők agytérfogata kb. 800 cm 3, a késői típusoké 1200 cm 3, 1,5 m magas. MAMMUT KARDFOGÚ TIGRIS GYAPJAS ORRSZARVÚ

10 2,58 millió – i.e : PLEISZTOCÉN SAMU a Homo erectus késői képviselője volt, átmenetet képez a még csak felegyenesedő előember és a már értelmes ősember között. Kavicsból készült eszközöket használt, ismerte a tűzgyújtást és használta a tüzet VÉRTESSZŐLŐSI ELŐEMBER – HOMO SAPIENS PALEOHUNGARICUS A PANNON-TENGER egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát- medence területén Homo heidelbergensis HOMO HEIDELBERGENSIS, HEIDELBERGI EMBER a mai Németország területén élt, a Homo erectus európai leszármazottja. Mintegy évvel ezelőtt jelent meg és kb évvel ezelőtt alakult át a neandervölgyi emberbe.

11 – ŐSEMBER - NEANDERVÖLGYI EMBER (Homo sapiens neanderthalensis)– A legősibb HOMO SAPIENS– valószínűleg a Homo erectus európai változatából, a Homo heidelbergiensisből alakult ki. Ruhát hord, kovakő szerszámokat és tüzet használ. Ékszereket, szobrocskákat készít, halottait szertartással temeti el, vadászközösségben éltek. Alacsony, zömök testalkatúak voltak, agytérfogatuk elérte az 1500 cm 3. A férfiak 165 cm, a nők pedig 155 cm testmagasságot értek el. Egyes vélemények szerint nem halt ki, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1% - 4% közötti mértékben) – HOMO SAPIENS – értelmes ember A mai ember Afrikában fejlődött ki a Homo Erectusból. A legrégebbi Homo sapiens lelet Etiópiából került elő (kb. 195 ezer éves). A korai HOMO SAPIENS Afrikában, Ázsiában és Európában is elterjedt.

12 – HOMO SAPIENS, értelmes ember A HOMO SAPIENS, BÖLCS, ÉRTELMES EMBER megjelenése Afrikában, innen számítjuk a TÖRTÉNELMI ŐSKORT. Barlangokban vagy kunyhókban lakott, állatokat kezdett háziasítani és a leletek között a varázslás, a művészet nyomait is felfedezhetjük. Föld alatti élelmiszerraktárakat alakít ki, kosarat és különböző agyagtárgyakat készít. i.e HOMO SAPIENS SAPIENS MAI EMBER (modern ember): CRO-MAGNONI EMBER: 9000 éve kezdett el földet művelni és közösségekbe szerveződve letelepedni. Röviddel ezután megjelentek az első civilizációk, véget ért az őskor. A koponya űrtartalma 1600 cm³, jó kétszázzal több, mint a mai átlag. Olajlámpa Első hangszerek Csontból készült szerszámok Barlangrajzok Első festékek Az utolsó jégkorszak mintegy éve fejeződött be, ekkortól számítjuk a földtörténeti jelenkor, a holocén kezdetét.


Letölteni ppt "Földtörténeti korok. A világegyetem kialakulása 13,7 milliárd éve ŐSROBBANÁS - Kezdetben az összes anyag egy kicsi, sűrű, és forró pontba volt összenyomva,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések