Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MBI® 2011.  A Világegyetem születése  15 milliárd éve  ősrobbanás  A Föld kora  K-Ar izotópos kormeghatározás  legrégebbi földi kőzetek 4,6milliárd.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MBI® 2011.  A Világegyetem születése  15 milliárd éve  ősrobbanás  A Föld kora  K-Ar izotópos kormeghatározás  legrégebbi földi kőzetek 4,6milliárd."— Előadás másolata:

1 MBI® 2011

2  A Világegyetem születése  15 milliárd éve  ősrobbanás  A Föld kora  K-Ar izotópos kormeghatározás  legrégebbi földi kőzetek 4,6milliárd évesek  ekkor szilárdult meg a Föld kőzetburka  merev kőzetlemezek formájában  vándorolnak.

3  Az őslégkör összetétele  a Föld mélyéből szabadult gázokból  redukáló gázelegy  vízgőz, metán, nitrogén, szén-dioxid, hidrogén, kén- hidrogén, ammónia  a szén-dioxid konc. a mai ezerszerese- üvegházhatás* (egyébként -55 °C fok lett volna) *Mészáros Ernő

4  Ősóceán  a légkörből kicsapódó vízből keletkezett  a légkör anyagait  és a kőzetekből kioldott ásványi sókat tartalmazott  „ősleves”

5  a biológiai evolúció előtt (prebiotikus evolúció)  az élet szempontjából nélkülözhetetlen szerves molekulák kialakulása  UV sugárzás, villámlás és a vulkáni tevékenységből származó hőenergia segítségével ** Oparin és Haldane 1929.

6 Stanley Miller abiogén úton szerves molekulákat állított elő: egyszerű aminosavakat formaldehidet stb.

7  az egyszerű szerves molekulákból hogyan álltak össze a bonyolultabbak?  oxigén is volt a légkörben (oxidációval számolni kell)  kémiai paradoxon ( keletkezésnél gyorsabb a bomlás)  térizomériai probléma  keresztreakciók  Hogyan alakult ki a fehérjék és a DNS információtartalma?- (intelligens ok?) Percival Davis és Dean H. Kenyon

8  Az élet mindig megvolt a Földön.  Az élet más égitestről került ide(pánspermia).  Az élet természetfeletti erők közreműködésével keletkezett (teremtés).  Az élet a mai állapotoktól jelentősen eltérő körülmények között, fokozatosan alakult ki a Földön. (evolúció)

9  Az őslevesben jelentek meg az első élő rendszerek  koacervátumok („fehérjecseppek”, Oparin)  chemoton-elmélet (Gánti Tibor 1971, 2003.)  anyagot és energiát az őslevesből vették  a források kimerülésével alakulhattak ki az első anyagcsereutak  a szervesanyag-tartalék kimerülése előtt kellett megjelenjenek az autotrófok ( 4 milliárd éve)

10

11  Prokarióták megjelenése  a leletek 3,5 milliárd évesek  baktériumok, kékbaktériumok  fotoszintézis megjelenése (3 milliárd éve)  a légkör átalakul oxidálóvá  ózonréteg kialakulása – sekélyebb vizek is élhetőek  prokarióták adaptív radiációja

12

13  Eukarióták megjelenése  a sejtmag megjelenése ( előnyei)  endoszimbionta elmélet  kékbaktériumokból színtest  bíborkénbaktériumokból mitokondrium  spirillunokból a sejt mozgásszervei (ostor, csilló, sejtközpont)  a légzés megjelenése (energiatermelés hatékonyabb)  a többsejtűség megjelenése (1 milliárd éve)

14  többsejtű moszatok  hideg éghajlat   váznélküli, többsejtű állatok (kihaltak)

15 1. kambrium (590 millió éve)  kontinensek a déli féltekén  felmelegedés indult el  légkör oxigéntartalma nő   ózonpajzs  UV védelem   sekélyebb vizekben is lehet élet   moszatok adaptív radiációja  minden ma ismert moszat-törzs kialakult

16  melegebb víz  mészkiválásnak kedvez  megjelenik a szilárd váz több gerinctelen csoportban  valamennyi gerinctelen állattörzs kialakul  szintjeltő: trilobiták (háromkaréjos ősrák)

17

18 2. Ordovicium (500 millió éve)  kontinensek kezdenek észak felé vándorolni  korallok nagy tömegben, nagy területeken   száraz, meleg éghajlat lehetett  zöldmoszatok  szűrő életmódú állatok (szivacs, csalánozó, kagyló, gerinchúrosok fénykora)  ősgerincesek megjelenése (nincs állkapocs, páncélos, halszerű)

19

20 3. szilur (440 millió éve)  kilép az élet a szárazföldre  telepes barnamoszatok a partszegélyeken  első gerincesek megjelenése

21 4. Devon (405 millió éve)  ősharasztok megjelenése (szállító és szilárdító szövet)   a szárazföld meghódítása  vízhez kötött szaporodásúak  mocsarakban  később a kutikula és a szállítószövetek fejlődésével egyre távolabb a víztől  ízeltlábúak a szárazföldön  ősi halak elterjedése

22

23 5. Karbon (350 millió éve)  Pangea szuperkontines   Éghajlati övek  Vulkanizmus  szén-dioxid   Elsődleges produkció nő  oxigéntartalom is nő  Harasztok fénykora: pikkelyfa, pecsétfa, zsurlófa  Szintezettség  Szárazabb területeken a nyitvatermők ősei (magvas páfrányok)

24  Kétéltűek adaptív radiációja  Ízeltlábúak adaptív radiációja  Hüllők megjelenése  Mocsárerdők helyén ma fekete kőszén-telepek vannak

25 ZSURLÓFÁK

26 PIKKELYFÁK

27

28 6. Perm (285 millió éve)  Pangea feldarabolódik  Szárazabb éghajlat   Mocsárerdők eltűnnek   Fatermetű ősharasztok kihalnak, kétéltűek visszaszorultak  Nyitvatermők elterjedése  Lombhullató páfrányfenyők

29  Hüllők adaptív radiációja  Első emlősszerű őshüllők  Állandó testhőmérséklet A korszak végén a legnagyobb kihalási hullám:  tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinces fajok 70%-a pusztult ki  Korallok  Trilobiták  Tüskésbőrűek  10 millió éves folyamat !!

30 1. Triász (235 millió éve)  Gondwána és Laurázsia  beltengerek (pl. hazánk területén is)  meleg, száraz klíma   nyitvatermők (páfrányfenyők, fenyők)  tengerekben: puhatestűek nagy fajszámban  szintjelző: Ammoniták  a dinoszauruszok megjelenése  első emlősök (kistermetűek, rovarevők)

31 2. Jura (195 millió éve)  óceáni éghajlat   egységes, gazdag növénytakaró  fenyők fénykora, szágópálmák, páfrányfenyők  „jurassic park”  mai csontos halak ősei ekkor éltek  ősmadár megjelenése (Archeopterix)

32 3. Kréta (140 millió éve)  a kontinensek mai elrendeződése kezd kialakulni  az éghajlat „gyorsan” változik   élőlények vándorolnak, vagy adaptálódnak  ősi zárvatermők megjelenése  a korszak végére átveszik az uralmat (adaptív radiáció)  rovarbeporzás  koevolúció  új típusú madarak (csőr!)  rágcsáló emlősök

33 A korszak végén kihalási hullám (65 millió éve):  meteorit ( Chicxulub-kráter )  klímaváltozás (?)  dinoszauruszok  ammoniták és más puhatestűek  a növényzet nagy része  Lehetőség nyílik a madarak és az emlősök térhódítására

34 1. Harmadidőszak (65 millió éve) tercier  kontinensek jelenlegi elrendeződése  szubtrópusi éghajlat  pálmák, keménylombú, babérlombú erdők  mamutfenyők, mocsárciprusok (barnaszén)  a korszak végén lehűlés   kialakul a lombhullató erdők zónája

35  erszényes emlősök (minden kontinensen éltek)  méhlepényesek (kiszorították az erszényeseket)  Ausztrália: erszényesek adaptív radiációja

36 2. Negyedidőszak (2,5 millió évtől napjainkig) kvarter  6 jégkorszak, közöttük ezer év (Agassiz gleccserek tanulmányozása)  az ember evolúciója  jégkorszakban: füves puszták, szavannák  nagytermetű növényevő emlősök  pleisztocén „mega-fauma”

37

38

39

40  kihalási hullám– csak a mega-faunát érinti  ok: az ember megjelenése  túlvadászat  behurcolt betegségek  ott maradt meg(Afrika, Dél-Ázsia), ahol az ember mindig jelen volt

41  Ősi főemlősökből indult el  Szembefordítható hüvelykujj (fán lakó életmód)  Fogazat  Előre néző szemek (Ugrás,térlátás)  Színlátás (gyümölcsevés)  Viszonylag fejlett agy  Harmadidőszak második felében: ősi félmajmok, valódi majmok, emberszerű ősmajmok (gibbonfélék, emberszabásúak)

42 1. Dryopithecus-fajok ŐŐsi emberszabású majom KKelet-afrikai leletek FFiatalabb leletek Európában is (migrácó) RRudapithecus hungaricus (Rudabánya) AAgytérfogat 300 cm 3 MMagvak, gyökerek RRendszeresen felegyenesedtek

43 A majom és az ember különbsége  Agykoponya aránya, homlokeresz eltűnt  Arckoponya kisebb, állcsúcs  Öreglyuk a koponyaalapon  Fogazat puhább, kisebb, egyforma, foghézag nincs  Állkapocs széttartó  Kettős S alakú gerinc  Széles medence  Végtagok aránya  Lábboltozat, fejletlen lábujjak

44 2. Australopithecus fajok  3-6 millió éve  Kelet-Afrika  Agytérfogat 500 cm 3  Emberszerű állkapocs  Felegyenesedés, de a lábujj eláll  Negyedidőszak végére kihaltak

45 Emberré-válás elméletei (sapientacio)  Szavanna elmélet  Vízimajom-elmélet (water monkey theory)  Testalkat  Szőrtelenség  Merülési reflex  Könnymirigy  Bőr alatti zsír  Stb.

46 3. Homo habilis  2 millió éve, együtt az Australopithecusokkal  Afrika  Két lábon jár (lábboltozat)  Agytérfogat 700 cm 3  Kőeszközök  Gyűjtögetés, vadászat  Szociális szervezettség

47 3. Homo erectus (előember)  1 millió éve jelet meg  Kelet-Afrikából terjedt szét (Afrika, Ázsia, Európa)  Agytérfogat 1000 cm 3  Finom kidolgozású kőeszközök  Tűzhasználat  Beszéd  vértesszőlősi lelet (300 ezer éves)

48

49 4. Ősember A/ Homo Neanderthalensis (Neandervölgyi)  300 ezer éve jelent meg (28 ezer éve kihaltak)  Agytérfogat cm 3  Erőteljes testalkat  11 hónap várandóság, kevés utód  Sérülések  közelharc, gondoskodás  Várható élettartam rövid  Kultúra (sípok, temetkezés)  Subalyuk barlang leletei

50

51 B/ Cro-magnoni ember (Homo sapiens crogmanoni)  200 ezer éve, Afrikából származik (ld Y-kromoszóma, mitokondriális DNS)  100 ezer éve Ázsia  Ausztrália 50 ezer éve  Észak-Amerika 20 ezer éve  Európa 40 ezer éve  Ld. Megafauna eltűnési időpontjai  Agytérfogat 1400 cm 3  barlangrajzok

52

53 Dilemma: a neandertháli eltűnésének okai  Kiszorítás harccal  Békés kiszorulás  Asszimiláció  Genetikai Ádám 60 ezer éve

54 5. Mai ember (Homo sapiens sapiens)  10 ezer éve (utolsó jégkorszak)  Nagyrasszok kialakulása


Letölteni ppt "MBI® 2011.  A Világegyetem születése  15 milliárd éve  ősrobbanás  A Föld kora  K-Ar izotópos kormeghatározás  legrégebbi földi kőzetek 4,6milliárd."

Hasonló előadás


Google Hirdetések