Bioszférával rendelkező égitestek.

Az előadások a következő témára: "Bioszférával rendelkező égitestek."— Előadás másolata:

1 Bioszférával rendelkező égitestek.

2 Arrhenius: az élet nem a Földön keletkezett. Az égi testek kialakulása és folyamata: nagyság, megfelelő hőmérséklet, légkör. Hipotézisek: -bolygónk anyaga a Napból vált ki igen magas hőmérsékleten, -bolygónk a bolygóközi tér meteoritjaiból halmozódott össze, -lehűlő Föld zsugorodása, -Föld folytonos tágulása.

3 Az élet kialakulása -Földünk, mint bolygó kering a nap körül,
-Merkuron nincs élet, -a Föld mágneses erőtere, -a Hold kilövése más viszonyokat teremtett: -gázkitörés (atnoszféra jött létre) -Földünk, mind nagyságából, mind Naptól való távolságával, mind tengely forgásánál és tengelyének az ekliptikával bezárt hajlásszögénél fogva alkalmas volt arra, hogy élet alakuljon ki rajta

4 Az Ősidők (azoikum és archeozoikum)
Az élet eredete

5 A.J.Oparin (biokémikus): Föld modell
Az égi szervezetek, anyagának elengedhetetlen alkotó eleme szén (C), nitrogén (N), oxigén (O), hidrogén (H) és kis mennyiségben kén (K), foszfor (P), stb. D.I.Mengyejelev (periódusos rendszer): ha karbidok+vízgőz. A.Favorszkij szerint a legkülönbözőbb vegyi átalakulásokon mehetnek keresztül. A Föld forgásba jött: a primitív szerves vegyületek elterjedtek a Földön.

6 Szerves vegyületek kialakulása:
-kondenzáció, -polimerizáció, -oxidáció és redukció. Ősóceán: -szerves vegyületek, -koacervátum (össze csomósodás), Élőlények megjelenése: -kékalgák, -heterotrof élőlények, Az élet evolúciójának ez a hosszú szakasza teljes egészében az Eozoikumban, amely 1-1,1 milliárd évvel ezelőtt zajlott le.

7 Algonikum: -első felében (eoalgonikumban), egységes édes óceán, nincs mészkő, nagy a plankton sűrűség az egyenlítő mentén,ill. Japán partok mentén, szárazföldi életről nem sokat tudunk (karcolt kavics, morénák iszapjából származó tillilek).48-dik szélességi fokig lenyúltak az eljegesedett területek. Melegebb tájakon vasércet találunk. -Stille szerint eoalginikum derekán az élet fejlődésének egyik legjelentősebb állomása, paleo és a neogaeikum határát (825millió éve) egy tágulási folyamat. -Algonikumi tágulás idején következett be a trópus, szubtrópusi égövi tájak. Tengerek kiöntöttek a szárazföldekre (bioszféra szempontjából nagy változás, az élettér tetemesen tágult). Az erős vízszintes tagoltság az északi félteke szárazföldjeinek éghajlatát változatossá tette és főleg óceánikussá. Algonikumi változás: -vízburokban több sejtű állatok, -primitív gerinctelen állatok, -talajbaktériumok.

8 Az Óidők (Paleozoikum)

9 Kambrium: transzgessziók: -szárazföldi élet fejlődése, -gerinctelen fauna változatos (csalánozók, tüskésbőrűek primitív elő futárai), -növényvilág,

10 Szilur: -jelentéktelen orogenetikus mozgás választja el a kambriumot az alsó szilurtól (ordovicum), -Éghajlat változás nincs, -gerinctelenek lassan variálódnak (négytengelyű kovaszivacs), -első gerincesek (páncélos halak), -másodrendű takoni hegység képződés (Szibéria), ami a felső szilurt (gotlandium) jelenti, -szárazföld meghódítása, -állatvilág (korallok, trilobiták), -izeltlábúak (kagylós rákok), -növényvilág, -éghajlat hűvösebbé vált, éghajlati övek eltolódás.

11 Devon: -320 millió éve kezdődött, 40évig tartott, a kaleoiai hegység képződésétől, -újra kifejlődtek a jégsapkák, és magashegységi eljegesedések. Glaciális nyomok: - Pennsylvania és New York államból, - Quebeckből, - Dél- Afrikából és Dél-Amerikából (Falkland) - Mediterraneuból (Menorca), - Fokozott vulkáni és posztvulkáni tevékenyégek Állatvilág: -Trilobiták már csak reliktumok, -Páncélos halak -Porcos gerincű halak -Tüdős halak

12 Növényvilág: -Ősharasztok -Korpafűfélék -Gombák, mohák, csilárkák A fiatal fajok jó alkalmazkodó képességük révén gyorsan elszaporodtak és terjeszkedtek a szárazföld felé A Devonkor a Variskusi hegységképződéssel fejeződik be

13 Karbon: -280 millió éve kezdődött, 60 évig tartott -nő a szárazföldi növény és állatvilág -csökken a víz, a tengeri medencék tágulása és a sarkok körül kialakuló jégsapkák miatt. Növényvilág: -faharasztok -korpafűfélék -ős zsurlók -magvas páfrányok -nyitvatermők Állatvilág: -az első repülő izeltlábúak (ős szitakötők és ős egyenszárnyuak) -tüdőshalak -kétéltű -páncélosfejű kétéltűek -kagylók -hüllők -lábasfejűek

14 Permi : -220 millió évvel ezelőtt kezdődött és 20 millió évig tartott -a herciniai kéregmozgások szakaszának ideje Állatvilág: -nagy változások mentek végbe -trilobiták kihaltak -négytengelyű korallok -amonitesek -teljes átalakulással fejlődő rovarok -hüllők elszaporodása Tengeri fauna: -sarki -trópusi -antarktikus -édesvizi halak túlszaporodása

15 A köztes idő (mezozoikum)
-Triasz -Jura -Kréta

16 Triász : -leggyakoribb üledék a szárazföldön a tarka homokkő Állatvilág: -négy osztatú magányos korallok -hat osztatú korallok -hidrozónák -puhatestűek Izeltlábúak: -rákok ( ostracodak, phyillopodak) -páncélos kétéltűek (stegocefala) -hüllők (nothosaurus) -ősteknősök -krokodílus szerűek -gyíkszerűek -erszényes emlősök

17 Jura : -Indiai- óceán kialakulása -mozambique- árok továbbnyúlt D felé és leválasztotta Madagaszkárt illetve lemuriát Afrikától Növényvilág: -páfrányok nyitvatermők uralkodnak -zárvatermők -első kétszikű faj -néhány egyszikű Állatvilág: -hüllők uralják a szárazföldet és a vizet -eltüntek a páncélos kétéltűek és feltüntek farkatlan kétéltűek -első repülő hüllők (archaeopteuyx) -porcos és tüdős halak -csontos halak -vékony pikkelyes halak

18 Kréta: -70 millió évig tartott -a flóra teljesen kicserélődött -zárvatermők átveszik az uralmat Zárvatermők jellemző fajai: -nyár -fűz -nyír -tölgy -bükk -dió -mogyoró Megtermékenyítést a szél végzi.

19 Rovarok álltal beporzott növények:
-babérfélék -ficus -borostyán -eucalyptus -juhar Állatvilág: -tökéletlen erszényes emlősök -fogascsőrü madarak -oriásrepülő sárkányok