Az olvasási képesség = – komplex pszichikus rendszer ÉRTELME: saját olvasásunk tudatosítása Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései.

Az előadások a következő témára: "Az olvasási képesség = – komplex pszichikus rendszer ÉRTELME: saját olvasásunk tudatosítása Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései."— Előadás másolata:

1 Az olvasási képesség = – komplex pszichikus rendszer ÉRTELME: saját olvasásunk tudatosítása Nagy József: Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései Dinasztia Kiadó, Budapest, 2006

2 Problémafelvetés Az olvasásképesség: nélkülözhetetlen eszköztudás (a személyiség és a társadalom működésének és fejlődésének eszköze) Helyzetelemzések: a tanulók és egyetemi hallgatók olvasásképessége messze elmarad az elvárható szinttől

3 Lehetséges okai: 1.Nem egyértelmű, mit értünk olvasási képességen Például: fonématudatosság, szókincs, folyékonyság, a szöveg megértése Probléma: nem ugyanarra vonatkoznak -A szövegértés az olvasással kapcsolatos tevékenység -A folyékonyság nem tevékenység, hanem annak egyik jellemzője stb. = koherencia hiánya

4 Az olvasás meghatározása Az olvasás mint tevékenység valamilyen belső rendszer működésének köszönhető TEHÁT: ahhoz, hogy az olvasás mint tevékenység megfelelő szinten működjék, az olvasás sajátos pszichikus rendszerét kell elsajátítani → az olvasásképesség = az olvasást lehetővé tévő pszichikus rendszer

5 A diagnosztizálás fontossága Ahhoz, hogy az olvasásképességet fejleszthessük, egyénre szabottan ismernünk kell az olvasásképesség meglévő szintjét. Erre nem alkalmas a hagyományos normaorientált minősítés

6 A diagnosztizálás fontossága Kritériumorientált diagnosztikus értékelés Jellemzője: A szóban forgó képesség komponensei optimális működésének, elsajátításának kritériumaihoz viszonyítva történik az értékelés → annak megállapítása, hogy aktuálisan hol tart az „olvasó”

7 A kritériumorientált diagnosztizálás feltétele Ismernünk kell az olvasásképesség és komponensei optimális működésének, használhatóságának kritériumait Rendelkeznünk kell az ilyen értékelés megfelelő eszközeivel

8 Az olvasásképesség mint pszichikus rendszer Összetevői: Rutin Készség Ismeret (gondolat, gondolatháló, fogalomháló) Képesség MŰKÖDÉSE: pszichikus rendszer →aktivitás →funkció Pl. olvasásképesség →olvasás (f) élményszerzés, információszerzés, tudásszerzés stb.

9 Az olvasásképesség összetevői Rutin: Funkcióját egy másodperc tört része alatt teljesítő, automatikusan működő/viselkedő pszichikus rendszer Az olvasásképesség rutinjai: 1.Beszédhang-felismerő 2.Beszédhang-kiemelő 3.Hangszó-felismerő 4.Betűfelismerő 5.Betűkapcsoló 6.Betűszó-felismerő

10 Az olvasásképesség összetevői Készségek: Rutinokból, részkészségekből, ismeretekből szerveződő pszichikus rendszer Funkcióját egy másodpercnél hosszabb idő alatt szeriálisan (egymást követő lépésekben) végzi

11 A készségek típusai Merev készségek: Zártak, mert meghatározott számú komponensből szerveződnek, amelyeknek sorrendje előírt, nem változtatható; Feltételfüggetlenek, mert az előző komponens a következőt kényszerűen aktiválja a külső közegtől függetlenül PÉLDÁUL: az olvasás folyamatában az állandósult szókapcsolatok

12 A készségek típusai Ciklikus készségek: Nyitott, mert a ciklusok korlátlan számban ismétlődhetnek Feltételfüggetlen, mert a ciklusok egymásra hatva működnek Ilyen szerepűek olvasás közben a rímek.

13 A készségek típusai Rugalmas készségek Zártak, mert a szükséges komponensek aktiválásával a működés befejeződik; Feltételfüggően, mert az egyes „lépések” eredményességének a referenciaképhez (képzethez, tervrajzhoz, célhoz) viszonyított értékelése után kerülhet sor a következő lépésre. PÉLDÁUL: beszédhanghalló, betűolvasó, szóolvasó, mondatolvasó készség.

14 A készségek típusai Komplex készség Nyitott és feltételfüggő Szövegolvasó, szövegértő, szövegfeldolgozó, szövegértelmező készségek

15 Az olvasásképesség összetevői Ismeretek: gondolat, gondolatháló, fogalomháló Gondolat: egy szórutin és egy képzet (perceptuális gondolat), illetve két szórutin (verbális gondolat) együtt aktivált, egymás aktiválására alkalmas kapcsolata A verbális elemi gondolat az objektivált szókapcsolat, tőmondat, elemi kijelentés pszichikus megfelelője. Fogalom: a szórutin által kiváltott gondolatháló. A szöveg pszichikus megfelelője a fogalomháló.

16 Szövegfeldolgozó- értelmező készség (motivátorok, szövegsémák) Szövegolvasó, - értő készség (motivátorok, szövegsémák) Olvasáskészség (olvasástechnika) Készségek: Beszédhanghalló k. Betűolvasó k. Szóolvasó k. Mondatolvasó k Beszédhangfelismerő Betűfelismerő betűző szóolv. Betűző mondatolv. Beszédhangkiemelő betűkapcsoló rutinszerű sz.o rutinszerű m.o Segítők: hangoztató és szótagoló készség Rutinok: beszédhang-felismerő, -kiemelő, hangszó-felismerő, betűfelismerő, betűkapcsoló, betűszó-felismerő ISMERETEK: gondolatok, gondolathálók, fogalomhálók

17 Beszédhang-felismerő rutin→beszédhanghallás (f) hangszó-felismerés Velünkszületett potenciál: kétszáznyi beszédhangképző és – felismerő rutin Anyanyelvi fonémák →a többi gátlás alá kerül Iskolába lépés: 73% - optimálisan működő artikulációs készség

18 Beszédhanghallás Lehetővé teszi a szóbeli közlések vételét, szabályozza az artikulációs folyamatot Alapja: -Beszédhangfelismerő rutin = a beszédhang auditív „képzete” PÉLDA. beszédhang – halljuk →viszonyítjuk a hang auditív képzetéhez. OK: aktiválás →OK → vége (zárt)

19 Beszédhanghallás A jól artikuláló gyermekeknek is lehet olvastanulási problémája OKA: beszélt nyelv → nincs szükség a fonémák elkülönített, önálló felismerésére → a fonémák a szavakban egymással összeépülnek → a szófelismerés nem szériálisan történik, hanem párhuzamosan

20 Beszédhanghallás Az olvasás kiinduló feltétele: a betűk elsajátítása → a beszédhang (fonéma) és a neki megfelelő betű összekapcsolása Feltétele: valamennyi beszédhang különálló felismerési rutinját feltételezi Két szintű működés: a)Implicit: beszédhang-felismerés b)Explicit (metaszint): beszédhang-kiemelés

21 Beszédhang-felismerés Problémák: a) a hasonló képzésű hangzók felismerésében Pl. vonal-fonal, köt-köd, öt-őt stb. Szópárok: zöngésség, képzéshely, képzésmód, időtartam stb. b) harisnya helyett karisnya OKA: a hallás nem megfelelő működése -Hibásan rögzült auditív referenciakép -Hibásan rögzült szófelismerő rutin FELTÉTELE: kb. Kétszáz felismerési eset optimális működése, illetve a fonémák felismerése szó elején, közepén és végén A korábbi nézet: megfelelő az iskolába lépő gyermekek beszédhanghalló készsége Kutatások: az iskolába lépő gyermekek 47% rendelkezik megfelelő beszédhanghalló készséggel

22 Beszédhang-kiemelés A kimondott szóban lévő valamennyi beszédhang tudatos felismerése: kiemelő felismerése FELTÉTELE: beszédhang-kiemelő rutinok A TELJES KÉSZLET: beszédhang- kiemelő képesség

23 Fonématudatosság kialakítása DIREKT TANÍTÁS: a kimondott szóból a szót alkotó fonémák számának megnevezése, kiemelése (első,második, harmadik, utolsó, utolsó előtti stb.) HANGOZTATÁS: a fonémák kimondása, észlelése- felismerése: feleselő játék SZÓTAGOLÁS Mondókák, rövid versek, szólások egyéni, kórusoló olvasása

24 Betűfelismerő rutin →betűfelismerés (f) betűszó-felismerés Betűk: a fonémák vizuális jelei Betű ←→fonéma Feltétele: a másodperc tört része alatt megvalósuló betűfelismerő rutin Betűző olvasástanítás

25 Szóolvasó készség →szóolvasás (f) fogalomaktiválás (fogalomkészlet) Betűszó ←→ hangszó Hangszó: auditív szófelismerő rutin a fogalom gondolathálójának része TEHÁT: a hangszó felismerése (a szófelismerő rutin aktiválása) egyúttal a fogalmat is aktiválja FELTÉTELE: az előzetes tudásban ott kell lennie a megfelelő hangszónak, illetve a megfelelő gondolathálónak (fogalomnak) Szóolvasás: szórutin → viszonyítjuk a szó képzetéhez: Pl. a) K+u+ty+a (kibetűző olvasás) szórutin) → kutya (aha) OK→ a hangszó auditív képzete+a kutya képzete → OK (zárt, a működés befejeződik)

26 Szóolvasó készség →szóolvasás (f) fogalomaktiválás (fogalomkészlet) TANÍTÁS: -Annak a készségnek a kifejlesztése, amely lehetővé teszi a szóban forgó nyelv bármely szavának kiolvasását a hangszó és fogalom megléte nélkül is → BETŰZŐ OLVASÁS →létrehozza a betűszónak megfelelő hangszót (kutya auditív képzete) →a szövegkontextus által aktivált fogalomháló tagjaként megszületik az új fogalom kezdeti fogalomhálója (fogalom: a kutya képzete) PL. ismeretlen szó esetén: önkéntelen áttérés a betűző olvasásra Ha viszont az olvasás dominánsan betűző, a megértés kínlódás.

27 Szóolvasó készség →szóolvasás (f) fogalomaktiválás (fogalomkészlet) Rutinszerű szóolvasó készség Az olvasóban létező hangszavak gondolathálóihoz tartozó betűszavak rutinszerű felismerése FELTÉTELE: az olvasó megfelelő terjedelmű fogalomkészlettel rendelkezzen → fogalomaktiváló szóolvasó készség

28 Szórutin Kibetűzés: K+u+ty+a (nincs szórutin, csak kibetűzés) → KUTYA (AHA) →kutya képzete+fogalom A működés lelassul a szórutin hiánya miatt (kibetűzés) Hiányzó fogalom (ismeret): c) K+u+ty+a → KUTYA (MI EZ? : van-e valami - képzet, fogalom, - amelyhez viszonyíthatjuk?) (feltételfüggő, referenciakép hiányzik az előzetes tudásból, nincs továbblépés) Szórutin c) KUTYA (szórutin= nem kell kibetűzni) → a „kutya” auditív képzete (hangszó) → a kutya szóképének képzete (szórutin) → a kutya képzete (ismeret)

29 Mennyi szórutinra van szükségünk? Oldalanként 5-10 szó, amelynek elolvasása nem rutinszerű, nem okoz problémát (kontextus, mondatséma stb.) A leggyakoribb 5000 szó betűszó-felismerő rutinná fejlődése = a szóolvasó készség optimális műkődése A szóolvasó készség fogalomkészlete: 5000 leggyakoribb szó által aktiválható fogalom, gondolatháló

30 Mondatolvasó készség →mondatolvasás (f) mondatértő készség A szó észlelése, felismerése önmagában nem közöl információt, csak aktiválja a vevőben a gondolathálót. Megértés feltétele: a mondatértékű szavakban, mondatokban, szövegben szereplő szavak felismerése, az általuk aktivált fogalomháló → az információ megértése Mondatsémák

31 Szövegolvasó készség→szövegolvasás (f) szövegértő készség Az olvasásképesség alapfunkciói: -Élményszerzés -Információszerzés -Tudásszerzés Szövegtípusok: -élménykínáló szövegek -Informáló szövegek (dokumentumok, tájékoztatók) -Tudáskínáló szövegek (ismeretterjesztő, tudományos eredményeket közlő szövegek)

32 Szövegolvasó készség→szövegolvasás (f) szövegértő készség Élményszerző szövegek Motivátora: az élményben részesülés reménye a)Az élmény aktiválása az olvasó valamilyen korábbi élményéhez kapcsolódva valósul meg. b)Spontán tanulás, játék Miért nem szeretnek a tanulók olvasni? -Nem megfelelő olvasmányok -A szövegértés akadályozott (a köznyelvi fogalomkészlet és az olvasáskészség fejlettségét meghaladó tartalom)

33 Szövegolvasó készség→szövegolvasás (f) szövegértő készség Informáló szövegek -Valóságos történések, események stb. → döntés, véleményformálás, viszonyulás, tevékenységek végrehajtása Motivátora: a) explorációs késztetés (kíváncsiság) b) A megoldáshoz szükséges információk megszerzése

34 Szövegolvasó készség→szövegolvasás (f) szövegértő készség FELTÉTELE a)Tudjam hol kell keresni, honnan lehet megszerezni b)Rendelkezzem a megértéshez szükséges köznyelvi fogalomkészlettel és olvasáskészséggel EREDMÉNYE: -A szövegsémák beépülése -Implicit szövegértés -Explicit szövegértés

35 Szövegfeldolgozó készség→ szövegfeldolgozás (f) szövegértelmezés → szövegértelmező készség Tudáskínáló szövegek Motivátor: Kíváncsiság, érdeklődés: a környezet és változásainak megismerését szolgálja Cél: az így megszerzett tudást felhasználhassuk

36 Szövegfeldolgozó készség→ szövegfeldolgozás (f) szövegértelmezés → szövegértelmező készség Új tudás: nem elegendő a köznyelvi fogalomkészlet implicit működtetése → ÉRTELMEZETT, DEFINIÁLT FOGALMAK Nem alkalmazkodnak minden olvasó felkészültségéhez: → AZ OLVASÓNAK KELL ÉRTELMEZNIE: kontextus, szótárak, másik személy segítsége

37 Szövegfeldolgozó készség→ szövegfeldolgozás (f) szövegértelmezés → szövegértelmező készség Az informáló szövegek esetében: - Elolvasott szavak → háttérmemóriában aktivált fogalmak gondolatháló → aktivált fogalomháló Tudáskínáló szövegek → Az aktivált fogalomháló általában nem felel meg a szöveg tartalmának, nem annak rekonstrukciója

38 Szövegfeldolgozó készség→ szövegfeldolgozás (f) szövegértelmezés → szövegértelmező készség A tudáskínáló szövegek mentális reprezentációját az olvasónak kell megkonstruálnia (tudatosan) Szövegértelmezés FELTÉTELE: szövegfeldolgozás -Értelmezés (megforgatjuk, szétszedjük, átfogalmazzuk) (kognitív képességek) -Összefüggéseket keresünk (összefüggés-kezelő képesség) -Rendszerezzük a fogalmakat (rendszerező képesség) -Elemezzük a logikai viszonyokat, következtetéseket (logikai képesség)

39 A szövegfeldolgozás stratégiái Cím értelmezése Implicit és explicit információk kikeresése A bekezdések tételmondatainak kiemelése Fókuszmondat kiemelése Vázlatkészítés Összefoglalás A megszerzett információ hasznosságának mérlegelése stb. TANULÁSI MÓDSZEREK TANULÁSI STRATÉGIÁK

40

41 Mi a képzet? A valóság tárgyainak, jelenségeinek érzékileg, gondolatilag általánosított, szemléletes képe Emlékképként felidézhető akkor is, ha a tárgyak, jelenségek a felidézés pillanatában nem hatnak érzékszerveinkre. A képzet számára a személyiség csak olyan képeket tud előhívni, amelyek megelőző gyakorlati, ill. észlelő tevékenysége során már rögződtek. Közvetítő a dolgok képe és a fogalmak jelentése között.