Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Környezetgazdaságtan A KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLLALATI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Héjj Botond.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Környezetgazdaságtan A KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLLALATI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Héjj Botond."— Előadás másolata:

1

2 1 Környezetgazdaságtan A KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLLALATI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Héjj Botond

3 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 2 A környezetvédelem helye, szerepe a vállalati gazdálkodásban Az ökológiai probléma a vállalat (a gazdálkodószervezet) számára külső (externális), melynek belsővé tétele (figyelembevétele a vállalati gazdálkodásban) csak hosszabb távon (megfelelő szabályozórendszer kialakítása és működtetése révén, illetve belső önszabályozó tendenciák hatására) képzelhető el.

4 A környezettudatos vállalatvezetés PTE TTK Környezettudományi Intézet A fenntartható fejlődés követelménye (1991) Nemzetközi Kereskedelmi Kamara: „A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája” (II. világgazdasági konferencia. Párizs, április) Csatlakozás: 1991 végéig 600 nagy világcég vállalta, hogy a környezeti teljesítményüket a karta 16 alapelvével összhangban fejlesztik, javítják vállalatvezetési módszereiket, az elért eredményeket folyamatosan értékelik és azokról a munkatársakat és a közvéleményt egyaránt tájékoztatják”.

5 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 1.Kiemelt vállalati cél (a környezetorientált magatartás ill. a fejlesztések folyamatában is kulcstényező) 2.Integrált menedzsment (környzetszempontú politikát a vállalat minden szinten juttassa érvényre) 3.Folyamatos fejlesztés (környezetvédelmi intézkedések + tudomány és technika legújabb szintjének feleljen meg) 4.Képzés-önképzés (olyan legyen, hogy a tevékenységeket a környzettudatosság jegyében végezzék) 5.Előzetes hatásvizsgálat (minden egyes új tevékenység vagy egy új projekt megkezdése, egy berendezés be- vagy leszerelése, egy telephely létesítése vagy megszüntetése előtt meg kell vizsgálni annak környezeti következményeit.) Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 4

6 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 6.Termék- ill. szolgáltatási felelősség (A vállalat törekedjen olyan termékek fejlesztésére és szolgáltatások nyújtására, melynek nincs nem kontrollálható környezeti hatása, valós igényeket elégítenek ki, viszonylag alacsony az energia- és természeti erőforrások iránti igényük és újrahasznosításuk vagy szanálásuk veszélytelenül megoldható.) 7.Vevőszolgálat (A vásárlók, kereskedők és a közvélemény kapjon tájékoztatást, adott esetben pedig részletes tanácsokat a vállalat által termelt (forgalmazott) termékek és szolgáltatások veszélytelen felhasználásáról, szállításáról, tárolásáról és elhasználódás utáni kezeléséről, mentesítéséről.) 8.Üzemeltetési felelősség (A vállalati létesítmények, berendezések fejlesztésénél, szerelésénél és üzemeltetésénél, valamint minden egyes tevékenységnél legyen szempont az energia- és anyagtakarékosság stb.) Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 5

7 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 9.Környezeti K+F, innováció (A vállalatoknál folyó kutatómunka terjedjen ki a vállalatspecifikus nyersanyagok, termékek, eljárások, emissziók és hulladékok környezeti hatásainak vizsgálatára, kapjon támogatást ezen hatások minimalizálását célul kitűző kutatás.) 10.Elővigyázatosság (Termékek és szolgáltatások előállításánál, forgalmazásánál vagy felhasználásánál mindenkor támaszkodjunk a tudományos és technikai ismeretekre, hogy a jelentős és irreverzibilis környezeti károsodásokat megelőzzük.) 11.Technológia-transzfer (Járuljunk hozzá a környezetbarát technológiák és menedzsment módszerek elterjesztéséhez a gazdaságban és egyéb szektorokban.) Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 6

8 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 12.Vállalati külső kapcsolatok (Gondoskodjunk róla, hogy ezeket az alapelveket a vállalati kapcsolatokban is érvényre juttassuk) 13.Baleseti készültség, veszélyterv (Az illetékes hatóságokkal, a mentőszolgálattal és az önkormányzattal közösen dolgozzunk ki egy un. veszélytervet a vállalati tevékenységből eredő jelentős kockázatok esetére, figyelembe véve az országhatáron túlnyúló potenciális hatásokat is.) 14.Részvétel közösségi erőfeszítésekben (Részvételünkkel támogassuk az állami környezetpolitika fejlesztését; a privát szektor, az állam és az államok közötti programokat; valamint a környezeti szemlélet fejlesztését ösztönző kezdeményezéseket.) Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 7

9 A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT ALAPELVEI (A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája-ICC/1991) 15.Nyitottság (Támogassuk és vegyünk részt azokban a munkavállalókkal, vagy a nyilvánosság képviselőivel folyó vitákban, amelyek egyes tevékenységek, termékek és szolgáltatások, valamint hulladékaik lehetséges kockázatai körül folynak.) 16.Tájékozódás és tájékoztatás (Folyamatosan kísérjük figyelemmel környezetvédelmi intézkedéseink hatékonyságát; végezzünk környezeti auditálásokat; vizsgáljuk felül a vállalati rendszerszabályok, a jogi rendelkezések és a környezetmenedzsment alapelvek betartását; megfelelő formában és folyamatosan tájékoztassuk a vállalat vezetőségét, részvényeseinket, dolgozóinkat, a hatóságokat és a nyilvánosságot.) Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 8

10 Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 9

11 Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások PTE TTK Környezettudományi Intézet 1.Környezeti Hatásvizsgálatok (KHV, SHV) 2.Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (EKE/IPPC) 3.Környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés - Környezet menedzsment rendszerek (KMR)

12 1. a) Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Cél: az egyes projektek (pl. ipar, közlekedés, a turizmus, egy beruházás) környezeti elemekre, folyamatokra - lehetőleg mennyiségi formában - azonosított környezeti hatásainak felmérése, meghatározása. 314/2005. (XII. 25.) Korm. Rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

13 1. a) Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Feladat: hatások jellegének, mértékének és a hatásviselőknek, hatásterületeknek a meghatározása a döntéshozók támogatása, annak megállapításában, hogy az adott projekt milyen jelentőségű hatással bír a környezetére és milyen megoldások szükségesek a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére

14 1. b) Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Cél: egy terv/program stratégiai környezeti hatásfelmérése, a nagy számú és igen változatos – pl. a közlekedéstől az egyetemi kutatási programokig terjedő - beavatkozások, fejlesztések környezetvédelmi hatásait, a fenntarthatósággal összefüggő jelentőségét, megadva azok pozitív/negatív megítélését, minősítését

15 1. Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Jellemzők: az eljárás rendszerint megelőzi a fejlesztési javaslatokat lehetővé teszi, hogy a javasolt fejlesztéseknél, beavatkozásoknál figyelembe lehessen venni a környezetvédelmi szempontokat, igényeket is elősegíti - a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését - a negatív környezeti hatások kiküszöbölését, minimálisra csökkentését.

16 A SEA és EIA (KHV) közötti különbségek PTE TTK Környezettudományi Intézet

17 2. Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (Integrated Pollution Prevention and Control) (EKE/IPPC) PTE TTK Környezettudományi Intézet Az EKE (IPPC) irányelvet 1996-ban vezették be az EU-ban, 2005-ben Magyarországon. Cél:a vállalatok működésének szabályozása a termelési folyamatok szintjénbevezette a megelőző jellegű szemléletet: kibocsátási határértékeket követel meg + a legjobb elérhető technika (Best Available Techniques; BAT) alkalmazását Új létesítményekre előírja az egységes környezethasználati engedély megszerzését a tevékenység kezdetével egy időben

18 3. A VÁLLALATI KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK JELLEMZŐI: Többdimenziós célrendszer Vállalaton és funkcióin túlmutató karakter Proaktív stratégia Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 17

19 Többdimenziós célrendszer A többdimenziós célrendszer arra utal, hogy a környezetmenedzsment nem ad hoc egyedi intézkedések sorozata. A vállalati környezetmenedzsment többdimenziós célrendszerén tehát –a környezeti, –a társadalmi és –a piaci célok integrált megjelenését értjük. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 18

20 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 19 Több dimenziós célrendszer Gazdasági dimenzió Jövedelmezőség Likviditás Termelési kapacitás Versenyképesség Társadalmi dimenzió Motivációk Munkafeltételek A beleszólás joga Társadalmi elfogadás Ökológiai dimenzió Nyersanyag-takarékosság Emisszió minimalizálás Életminőség javítás (szintentartás)

21 Ökológiai (környezeti) célok Környezeti célok az ökológiai irányultság a vállalati magatartás elsődleges céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 20

22 Társadalmi célok A társadalom egésze, vagy releváns csoportjai által megfogalmazott környezeti elvárások teljesítése különösen fontos egy vállalat számára, mivel ez nélkülözhetetlen egy cég elfogadottságához és tevékenységének hosszabbtávú fenntartásához. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 21

23 Gazdasági (piaci) célok A környezeti szempontok érvényesítése hozzájárulhat költségcsökkentési lehetőségek feltárásához (főleg a nyersanyag- és energiafelhasználást érintően), de a környezeti kockázatok és előnyök által motivált termékprofil-tisztítás is meghatározó lehet a piaci versenyben. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 22

24 Vállalaton és funkcióin túlmutató karakter A környezeti problematika komplex jellege olyan átfogó, integrált problémamegoldó rendszereket követel meg, amelyek a vertikális és horizontális vállalati versenyszférát éppúgy érintik, mint az egyes termék- és technológiai területeket. –Vertikális színt –Horizontális színt –Termék- ill. technológiai színt Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 23

25 A KÖRNYEZETORIENTÁLT VÁLLALKOZÁS ELŐNYEI Költségmegtakarítás az anyag- és energiafelhasználásban. Konkurrenciával szembeni versenyelőny biztosítása. Új és tartós vásárlói kör megnyerése. Új piacok megszerzése (környezeti piaci irányultság). Piaci partnerekkel -bankok, biztosítók,stb.- való kapcsolat javulása. Nagyobb állami megrendelések lehetősége /közbeszerzésen keresztül A vállalat társadalmi elismertségének (imázs) javulása Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 24

26 A KÖRNYEZETORIENTÁLT VÁLLALKOZÁS HÁTRÁNYAI A környezetvédelmi feladatok által kiváltott költségnyomás. A környezetvédelmi szabályozás országonként eltérő színtje –rövid távon- csökkentheti a nemzetközi versenyképességet A környezeti piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai. Hiányzó kooperációs hajlam a partnerek részéről. Vállalaton belüli ellenállás Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 25

27 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 26

28 Környezeti problémák kezelése vállalati szinten Proaktív stratégia –A vállalati környezetmenedzsment alapvetően kettős irányú. Egyrészt a vállalatot érintő környezeti gondok kezelése tartozik feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel-környezetgazdálkodással összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről és a fennálló kockázatok megszüntetéséről. –Kockázatok kezelése –Sikerfaktorok beazonosítása

29 Környezeti problémák kezelése vállalati szinten „Preventív” stratégia (tisztább termelés) –Gondos bánásmód – alacsony költségekkel megvalósítható beavatkozások; –Technológia módosítása – nagyobb beruházás, hatása jelentkezik az előállított termékben, és a vállalati folyamatokban is; –Nyersanyagok kiváltása – jelentős megtakarítás, technológia- váltás szükséges –.

30 HEFOP Környezeti problémák kezelése vállalati szinten –. „Reaktív", vagy csővégi technológia ("end of pipe") A káros kibocsátást más fajta (kevésbé) káros kibocsátásra alakítják; –Az erőforrások további felhasználása, növekvő környezeti költség; –Nem igényelnek beavatkozást a vállalati alapfolyamatokba; –Alkalmazásuk során a vállalat eleget tud tenni a környezeti szabályzók által támasztott minimum követelményeknek.)

31 HEFOP Környezettudatos (vállalat)irányítás A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet. Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján működteti a vállalatot a vezetőség.

32 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 31 Vállalati környezetpolitika minden fejlesztést környezetvédelmi oldalról is meg kell alapozni, figyelembe véve, hogy egyetlen termék és technológia sem kerüli el a környezetbarátság szempontjából történő megmérettetést. reklámozni kell környezetvédelmi elképzeléseket, aktív kapcsolatokat kell fenntartani a lakosággal, a környezetvédő mozgalmakkal.

33 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 32 A környezetpolitika feladatai A termelés (újratermelés) teljes ciklusát figyelembe véve ösztönöznie kell a környezetbarát termékek elterjedését, segítenie kell a környezetbarát technológiák kifejlesztését, eljárásokat kell találni a hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására.

34 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 33 A környezetpolitika ökológiai prioritásai biztosítani az ökológiai rendszer stabilitását az ökoszisztémák regenerálódó képességének megőrzésével, - megvédeni a biocönózisok sokféleségét, fenntartani a lényeges ökológiai folyamatokat az utánunk jövő nemzedékek számára, megakadályozni bármiféle irrevezibilis változást a bioszférában

35 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 34 Környezetbarát termékek Környezetbarátnak akkor nevezhetünk egy terméket, ha maga a termék, előállításának folyamata, a fogyasztása (és elhasználódása után) keletkező hulladékai sem környezetszennyező hatásúak.

36 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 35 Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek A hasonló célra szolgáló termékek és technológiák közül azzal tűnnek ki, hogy kedvezőtlen környezeti hatásuk jelentősen kisebb a megszokottnál, nagyrészt megoldott az ökológiai érdekek védelme.

37 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 36 A technológia fontossága A tévedés kockázata a fejlesztési irányok - ezen belül is a technológiák - megválasztásában a legnagyobb. A technológia meghatározza az emissziók típusát és nagyságát, tehát a termelési szerkezet mellett a legfontosabb környezeti érdeket érintő döntés a technológia- választás.

38 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 37 A műszaki újdonságok hatása A gazdaság egészén végiggyűrűző, Input-output technikával követhető. Egy ágazatban bekövetkező változás a többi ágazatra is kihat. A többkritériumos döntéstámogatás

39 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 38 A vállalati környezetvédelmi szervezet Azért hozták létre, hogy a vezetői felelősséget csökkentsék. Legtöbbször a termelési igazgató alatt működtek.

40 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 39 A vállalati környezetvédelmi szervezet Miután a környezetvédelem a vállalat hosszabb távú tevékenysége szempontjából meghatározó jelentőségű, kívánatos, hogy a vállalati szervezés, szervezetfejlesztés során a környezetvédelmi szervezet és a vállalati stratégia a felső vezetés irányítása alá kerüljön. Viszonylag könnyebbnek látszik a környezetvédelmi célok érvényesítése a mátrix szervezetekben

41 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 40 A vállalati környezetvédelmi szervezet tevékenysége A termékeket, szolgáltatásokat, az alkalmazott gyártási technológiákat környezetbarát irányba fejleszti. A vállalati tevékenység folyamatos ellenőrzését végzi. A vállalat környezeti imagét építi. Gondoskodás a jogszabályok betartásáról.

42 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 41 Környezetvédelmi feladatok I. figyelemmel kell kísérni, hogy a versenytársak hogyan reagálnak fejlesztéseikkel a környezetvédelmi követelményekre. figyelemmel kell kísérni a környezetvédelmi ipar által ajánlott technológiák és berendezések fejlődési irányait, ismerni kell ennek a területnek a piacát. tájékozottnak kell lenni az adott régió környezetvédelmi helyzetéről, a régióban lévő más vállalatok és helyi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseiről, mert ezek módosítják a vállalat helyzetét.

43 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 42 Környezetvédelmi feladatok II. környezeti hatástanulmányokat kell készíteni a vállalat tevékenységének illetve a tervezett fejlesztéseknek a környezetre gyakorolt hatásairól és hosszú távú stratégiát kell kidolgozni a káros hatások enyhítésére. fel kell térképezni az elemi csapások, üzemzavarok, szállítási balesetek lehetséges kockázatait. A kockázatok csökkentésének és a bekövetkező katasztrófa elhárításának módjára intézkedési terveket kell készíteni, illetve készíttetni.

44 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 43 A vállalati tevékenység folyamatos ellenőrzése rendszeresen ellenőrizni kell a káros emissziókat, ellenőrző határokat kell megállapítani, annak érdekében, hogy a szabályozatlanságból származó emissziókat elkerüljük. rendszeresen ellenőrizni kell az emissziót döntően befolyásoló berendezéseket, karbantartásukat. rendszeresen ellenőrizni kell az üzemzavar, ill. balesetelhárítási készültséget, az e célra szolgáló eszközök és anyagok hozzáférhetőségét. biztosítani kell a környezetvédelmi veszélyhelyzetek elhárításához a dolgozók felkészítését.

45 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 44 A vállalat környezeti image-ének építése Kapcsolatokat tart fenn a környezetvédők képviselőivel, –folyamatosan tájékoztatja őket a vállalat által okozott környezetszennyezés nagyságáról és változásairól, a változások okairól, –konzultációkat folytat velük a vállalat fejlesztési elképzeléseiről, –összegyűjti, és értékeli javaslataikat Népszerűsíti a vállalat környezetvédelmi tevékenységét, Kutatásokat kezdeményez a vitatott környezeti hatások érdekében.

46 Öko-marketing stratégiák Indifferens /passzív/ öko-stratégia Defenzív /reaktív/ öko-stratégia Offenzív /aktív/ öko-stratégia Innovatív /proaktív/ öko-stratégia Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 45

47 Indifferens /passzív/ öko-stratégia a változásokkal szemben érzéketlen stratégia, fenntartása esetleg rövidtávon lehet­séges, közép- és hosszútávon egyértelműen zsákutcába vezet. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 46

48 Defenzív /reaktív/ öko-stratégia a jogi és gazdasági változásokra utólag, követő jelleggel reagál, inkább a kényszer ereje dominál, mint a kihívások felismerése. A stratégia legfeljebb a közvetlen veszélyek elhárítását teszi lehetővé, átütő eredményt semmi esetre sem biztosít. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 47

49 Offenzív /aktív/ öko-stratégia a vállalat tisztában van a környezetvédelemben mutatkozó új tendenciákkal, ismeretekkel, és ezek követése, valamint alakítása érdekében nagy szerepet szán a piac alakításának és érdekei érvényre juttatásának. Célkitűzése, hogy előtte járjon a tevékenységét esetlegesen korlátozó környezetvédelmi intézkedéseknek. A stratégia meglehetősen kockázatos, mivel ha nem sikerül megelőznie egy-egy konkrét szabályozási lépést, a vállalat jó híre, tekintélye jelentősen csorbulhat. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 48

50 Innovatív /proaktív/ öko-stratégia a környezetvédelemben rejlő lehetőségeket kihívásként értékeli és kihasználja piaci pozíciói erősítésére, image-ének javítására. A vállalati stratégiába beépül a környezetvédelem kérdése, a cégfilozófiát és a teljes vállalati magatartást a felelős vállalati koncepció hatja át. Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 49

51 Környezeti menedzsment rendszer KMR Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 50

52 HEFOP Környezeti menedzsment rendszer A vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítják a környezeti politikát és célkitűzéseket. A környezeti menedzsment rendszer (KMR) a vállalat általános menedzsment rendszerének része. Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra és mindazon erőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.

53 KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER Környezeti politika Környezeti program Környezeti oktatás, továbbképzés Szervezet, hatáskör és felelősség Környezeti információs rendszer Monitoring rendszer Dokumentáció Környezeti kézikönyv Helyesbítő Intézkedések Belső auditok Vezetőségi felülvizsgálatok Kommunikáció

54 HEFOP A környezetközpontú irányítási rendszer működési modellje

55 Környezeti politika: Valósághű, közérthető, publikus állásfoglalás a környezeti teljesítmény javítása mellett Környezeti program: A környezeti politikának megfelelő konkrét célok, előirányzatok és pénzügyi erőforrások Dokumentáció: Környezeti Kézikönyv az alap (alapelvek, követelmények, felelősök és hatáskörök) Helyesbítő intézkedések: Nem-megfelelőség azonosítása és kezelése, a feltárás a monitoring rendszer segítségével történik

56 HEFOP A KMR célja: A megfelelő törvényi előírások tükrében a környezeti hatások azonosítása és kontrollja a környezeti politika és a konkrét célkitűzések alapján; a tevékenységek monitorozásával és ellenőrzésével, a kockázatok és lehetőségek menedzselésével, a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése!a környezeti terhelés folyamatos és tervszerű csökkentése! A vállalati környezeti teljesítmény folyamatos javítása:  Környezeti tervezés kiépítése  Koordinálja a tervezést, irányítja az ellenőrzést  Megfelelő dokumentálási eljárásokat dolgoz ki  Alapfeltétele: környezeti elkötelezettség

57 HEFOP A KMR alapelvei 1Elkötelezettség és politika A szervezet határozza meg környezeti politikáját és biztosítja elkötelezettségét a KMR-je iránt. 2Tervezés A szervezet készítsen tervet környezeti politikájának végrehajtásához. 3Bevezetés A rendszer hatékony bevezetése érdekében a szervezet fejlessze ki azokat a képességeket és támogató mechanizmusokat, amelyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok és az előirányzatok eléréséhez szükségesek.

58 A KMR Alapelvei 4Mérés és értékelés A szervezet mérje, kísérje figyelemmel és értékelje ki a környezeti teljesítményét. 5Átvizsgálás és javítás A szervezet vizsgálja át, és folyamatosan javítsa környezetközpontú menedzsment rendszerét abból a célból, hogy általános környezeti eredményei javuljanak. HEFOP

59 KMR Dokumentációs piramis KIR Körny politika Célok és elő- irányzatok Program Környvéd. eljárások Környezeti előírások és szabályzatok Környezeti kézikönyv Környezetvédelemmel kapcsolatos utasítások Bizonylatok, feljegyzések, nyilvántartások

60 KÖRNYEZETI AUDITÁLÁS Auditálás: egy rendezett, dokumentált periodikus és objektív jelentés, melyet adott szabályok alapján készítenek el abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést Környezeti auditálás fázisai:  Problémafeltárás  Károk felmérése, javaslattétel a megoldásra  Kárelhárítási és környezetvédelmi tervek kidolgozása Auditálási módszerek Piaci önszabályozás alapján létrejött módszer Pl.: ESAP (Environmental Self- Assessment Program) alapján Hatósági előírások alapján történő eljárás Pl.: EMAS, ISO 14000

61 HEFOP Környezeti menedzsment szabványok Alapvető cél: – a vállalat környezeti teljesítményének (fizikai és menedzsment szintű egyaránt) javítása, ezáltal az antropogén jellegű környezetterhelések csökkentése – a környezetvédelmet külső előírásból belső érdekké tegye Általános jellemzők: – új típusú szemléletmód (szervezéselmélet) – jól illeszthető a vállalat már meglévő vállalatirányítási rendszereibe – külső- és belső előnyöket egyaránt nyújt – hozzájárulhat a vállalat versenyképességének és nyereségességének növeléséhez – napjainkra már szabványosított / rendeletben szabályozott – piaci elvárássá vált

62 HEFOP BS decemberBS 7750 megalkotásáról rendelkező Környezeti Politikai Bizottság döntés decemberében áprilisKialakítására áprilisában felállították a Műszaki Bizottságot márciustervezet formájában márciusában tették közzé. Ez volt a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa Az évi BS 7750 kísérleti program, amely 450 szervezetet és ipari szektort ölelt fel A BS 7750-et februárjában átdolgozott formában a 2. kiadás hatálybaléptetése megtörtént összehangolva az EMAS 1836/93. Sz. direktívával. A BS 7750 szabványt márciusában helyezte hatályon kívül az ISO szabvány, és ezzel így megszűnt.

63 HEFOP EMAS Eco-Management and Audit Scheme, egyike az önkéntes részvételen alapuló környezetvédelmi vezetési rendszereknek az Európai Unióban, és az Európai Gazdasági Övezetben (Norvégia, Izland, Liechtenstein). Célja, hogy támogassa a szervezetek környezetvédelmi teljesítmény értékelését és fejlesztését, valamint tájékoztassa a nyilvánosságot magáról a szervezetről és a szervezet környezetvédelmi teljesítményénének folyamatos javításáról. Törvényi keret: EC1836/93/EK RENDELET 761/2001/EK RENDELET

64 HEFOP EMAS (Enviromental Management /Ecomanagement/ and Audit- Scheme) Az EMAS bevezetésével megvalósult szabályozás célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, amelynek megvalósítása érdekében : a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét;a vállalat kialakítja környezetirányítási rendszerét; meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét;meghatározott időközönként értékeli környezeti teljesítményét; környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat;környezeti politikájában, környezeti programjában megfogalmazza a javításhoz szükséges változtatásokat; értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.értékeli, hogy teljesítménye miben és mennyiben felel meg az EU - szabályozásban foglalt követelményeknek.

65 HEFOP Az átdolgozott EMAS rendelet (EC761/2001) Az EMAS hatókörét az összes szektorra kiterjesztette, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is. A rendelet átvette az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezetet, ami megkönnyíti az ISO14001-es szabványnak megfelelő rendszerek EMAS szerinti hitelesítését. Az EMAS rendelet szerint hitelesített szervezetek hivatalos irataikon, marketing anyagaikon feltüntethetik az új EMAS védjegyet. Megerősítette a környezetvédelmi nyilatkozat szerepét annak érdekében, hogy javítsa a kommunikációt a nyilvántartott szervezetek és azok tevékenységében érdekelt felek között. Több figyelmet szentel az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását.

66 HEFOP

67 A környezetvédelmi vezetési rendszerek (EMS) - és így az EMAS szerint hitelesített rendszerek - legfontosabb alapelvei a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályi követelmények betartása. folyamatos fejlesztés (amely a Rendelet szerint a környezeti teljesítmény folyamatos javítását jelenti); a környezetszennyezés megelőzése (azaz a megelőző jellegű környezetvédelmi megoldások előnyben részesítése a csővégi megoldásokkal szemben).

68 HEFOP Az EMAS rendszer előnyei Minőségi környezetvédelmi vezetés Garantálja a teljes jogi megfelelést a környezetvédelmi törvényeknek, jogszabályoknak és előírásoknak Külső, független fél által hitelesített környezetvédelmi információ Kedvező erőforrás felhasználás, alacsonyabb költségek Növekvő üzleti lehetőségek a piacon, "zöld fogyasztók" Javuló munkahelyi morál, csapatépítés Jobb kapcsolat a fogyasztókkal, a helyi közösséggel és a hatósággal - javuló image és növekvő bizalom EMAS védjegy használata marketing eszközként

69 HEFOP EMAS rendszer bevezetésének lépései 1. Vezetői döntés 2. Előzetes környezeti állapotfelmérés 3. Környezetvédelmi vezetési rendszer kiépítése. 4. Belső ellenőrzés 5. Környezetvédelmi nyilatkozat készítése 6. A környezetvédelmi nyilatkozat hitelesítése 7. A szervezetek nyilvántartásba vétele 8. A környezetvédelmi nyilatkozat nyilvánosságra hozatala 9. A környezetvédelmi nyilatkozat évenkénti frissítése és háromévenkénti megújítása

70 HEFOP

71 Regisztrálás folyamata

72 HEFOP Logó A nyilvántartási számmal rendelkező szervezetek (a nyilvántartás idejének hatálya alatt) használhatják az EMAS logót, melynek két változata létezik. A logó 2. változata használható az érvényesített környezetvédelmi nyilatkozaton, továbbá azt minden környezetvédelmi tájékoztatáson fel lehet tüntetni. A logó 1. változata használható a nyilvántartásba felvett szervezetek levélpapírjának fejlécén, a szervezetnek az EMAS-ban való részvételéről szóló tájékoztatóján, továbbá meghatározott feltételek mellett a termékek, tevékenységek és szolgáltatások hirdetésein vagy hirdetéseiben. A logó nem használható a termékeken vagy azok csomagolásán, illetve más termékekre, tevékenységekre és szolgáltatásokra vonatkozó összehasonlításban.

73 ISO Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 72

74 HEFOP ISO Háttere: – BS 7750 sikere – folyamatosan emelkedő EHS (Environment, Health, Safety) kiadások – egyre erősödő hatósági és társadalmi nyomás Története: – 1993-ban kezdtek neki a szabványsorozat kidolgozásának – 1996-ban fogadták el az ISO es szabványt, majd fokozatosan a többit – 2015! Új ISO 14001! – azóta folyamatos bővülés Jellemzői: – alapja a PDCA-ciklus – nemzetközileg használható és elterjedt – folyamatosan karbantartott és aktualizált – kevésbé szigorú, mint az EMAS

75 ISO szabványcsalád Az ISO –es szabványcsalád általános útmutatót, módszertani leírást, auditorokkal szembeni követelményeket tartalmaz. Az ISO szabvány az egész szervezetet illeti. Abból indul ki, hogy a szervezet beszállítói, alvállalkozói is rendelkeznek KMR rendszerrel. A rendszert belső, külső tanúsító vizsgálhatja, de tanúsítási bizonylatot csak elismert, regisztrált szervezet adhat ki. A tanúsítás eredményét nem kötelező nyilvánosságra hozni. A felelősség a vállalat vezetésén nyugszik.

76 HEFOP Környezetköz pontú irányítási rendszerek kiépítési folyamata

77 HEFOP

78 SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO MSZ EN ISO 14001:2005 Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek ISO MSZ EN ISO 14004:2005 KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei ISO MSZ EN ISO 14005:2005 KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO 14010MSZ EN A környezeti audit irányelvei. Általános elvek ISO 14011MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások. A KIR auditja ISO 14012MSZ EN ISO A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai ISO Útmutató a környezeti auditálás vezetéséhez HEFOP Helyette: ISO 19011

79 HEFOP SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) ISO 14015MSZ EN 14015:2003 A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések ISO MSZ EN 14020:2000 (angol) Környezeti címkézés. Általános elvek ISO 14021MSZ EN 14021:2002 Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) - Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások ISO Környezeti címkézés - Szimbólumok ISO Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei ISO 14024MSZ EN 14024:2001 Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások

80 HEFOP SZABVÁNY JELEHAZAI JELZET SZABVÁNY CÍME ISO 14031MSZ EN 14031:2001 A környezeti teljesítés értékelése ISO A környezeti teljesítés értékelése iparágak szerint ISO 14040MSZ EN 14040:1998 Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek ISO 14041MSZ EN 14041:2001 Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés ISO 14042MSZ EN 14042:2001 Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése ISO 14043MSZ EN 14043:2001 Életciklus-értékelés. Az életciklus javítás vizsgálata ISO Környezetorientált formatervezés ISO Környezeti kommunikáció

81 HEFOP ISO es szabványrendszer és PDCA-ciklus

82 Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) PTE TTK Környezettudományi Intézet Cél:az EMAS-hoz hasonlóan - a jobb környezetvédelmi vezetés kialakítása 2001-ben lépett érvénybe: Rendelet Követelmények: - Általános követelmények -Környezeti politika -Tervezés -Bevezetés és működés -Ellenőrző és helyesbítő tevékenység -Vezetőségi átvizsgálás

83 Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) PTE TTK Környezettudományi Intézet Jellemzők: a környezetvédelmi vezetési rendszerben a jelentős környezeti hatást okozó környezeti tényezők szigorú dokumentálása mutatószámok képzésével és megválasztásával a szervezet környezeti teljesítményének évről-évre történő javítása a hatóságok, a nyilvánosság és más érdekelt felek igényeinek megfelelő módon összeállított és nyilvánosságra hozott dokumentáció a nyilvánosság tájékoztatása a szervezetről és a szervezet környezeti teljesítményéről

84 HEFOP Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 közötti eltérések Előzetes átvilágítás: az EMAS megköveteli a hitelesítés előtt álló szervezet előzetes környezeti átvilágítását, míg a nemzetközi szabvány nem Nyilvánosság: az EMAS megköveteli, hogy a vállalati környezeti politika, a környezeti program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és a környezeti teljesítményre vonatkozó számszerűsített adatok nyilvánosan hozzáférhetők legyenek, míg a nemzetközi szabvány csak a környezeti politika nyilvánosságát kéri.

85 HEFOP Az EMAS és az MSZ EN ISO14001 különbségei és hasonlóságai Szerződő partnerek és beszállítók: az EMAS rendelet szerint a szervezetnek törekednie kell arról, hogy a szerződéses partnerei is megfeleljenek-e környezeti politikájának. Az MSZ EN ISO14001 megköveteli, hogy a releváns eljárásnál kommunikáljanak a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal. Elkötelezettségek és követelmények: az EMAS megköveteli a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést, míg a nemzetközi szabvány megelégszik az arra való törekvés szándékával. Ellenőrzés: Az EMAS előírja a környezeti nyilatkozat érvényesítésének időintervallumát, az ISO14001 nem.

86 HEFOP ISO 14001EMAS II Szabályozás Nemzetközi szabvány: 2001 EU Rendelet: 1836/93, majd 761/2001 Intézményi háttér szabványok kiadása tanúsítók akkreditálása akkreditáló szervezet illetékes testület: hitelesítők és tanúsítók ellenőrzése Elkötelezettség, környezeti politika elkötelezettség a folyamatos javításra jogszabályi megfelelés fizikai környezeti teljesítmény javítása Környezeti jogszabályoknak való megfelelés elkötelezettség a betartásra sorozatos nem- megfelelősség esetén visszavonható kötelező megszegés esetén az illetékes testület azonnal felfüggeszti, visszavonja Előzetes állapotfelmérés első alkalommal javasolt tényezőlista készítése ajánlott csak a környezeti tényezők azonosítása kötelező a tervezési fázisban kötelező közvetett és közvetlen környezeti tényezők minimum listája

87 HEFOP ISO 14001EMAS II Nyilvánosság a politika a nyilvánosság számára hozzáférhető nincs kötelező nyilvántartás nyilvános politika és környezetvédelmi nyilatkozat EU szintű nyilvántartás Környezeti jelentés, nyilatkozat környezeti jelentés készítése ajánlott kötelező, érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max. 3 évente frissítés évente Mi a tanúsítható? szervezet telephely egység folyamat szervezet és/vagy telephely Audit gyakorlatban 3 évente tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik országhatárok könnyen átjárhatók legfeljebb 3 évenként tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes (NACE-kódok) országhatárok feltételekkel átjárhatók Logó használata tanúsító szervezet adja az ISO logója nem használható szabályozott (lásd a 681/2001. sz. útmutatót)

88 HEFOP Miben több az EMAS, mint az ISO 14001?

89 Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet EMAS az Európai Unió rendelete az EN ISO14001-es szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Testület adja ki

90 Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet Előzetes átvilágítás: Az EMAS megköveteli a hitelesített előzetes környezeti átvilágítást, az ISO nem Lényegi eltérések: Nyilvánosság: Az EMAS megköveteli, hogy a politika, a program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és szervezeti teljesítmény részletei nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az ISO csak a politikát követeli meg, hogy nyilvánosan hozzáférhető legyen.

91 Az EMAS és ISO közötti különbségek (2) PTE TTK Környezettudományi Intézet Lényegi eltérések: Audit: Az ISO is megköveteli az auditot, bár gyakoriságát nem írja elő. Az EMAS audit módszerének kidolgozása részletesebben szabályozott.

92 Az EMAS és ISO közötti különbségek (3) PTE TTK Környezettudományi Intézet Lényegi eltérések: Szerződő vállalkozások és beszállítók : EMAS - nagyobb befolyás a szerződő vállalkozásokra és a beszállítókra. Megköveteli a beszerzési hatások gyűjtését és hogy a szerződő vállalatok és beszállítók megfeleljenek a szervezet környezeti politikájának. ISO megköveteli a kommunikációt a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal.

93 Az EMAS és ISO közötti különbségek (4) PTE TTK Környezettudományi Intézet Lényegi eltérések: Elkötelezettségek és követelmények: EMAS – kiköti: a szervezeteknek csökkenteni kell a környezeti hatásokat a piacon elérhető és megvalósítható legjobb technológiára való törekedés (BAT- Best Available Technology) ISO nem írja elő a mértékét, hogy mennyit kell javítani a teljesítményen

94 EMAS – ISO összehasonlítása EMASISO Résztvevők köre Ipari vállalatok telephelyeire Bármely szektor bármely szervezeti szint Kezdeti felmérés Kötelező részletes felmérés fakultatív Környezeti Politika Környezeti teljesítmény folyamatos fejlesztése (BAT) Magában foglalja a KIR folyamatos fejlesztését Környezeti menedzsment rendszer meghatározása Minimum lista, amelyet kötelező figyelembevenni Környezeti hatások ajánlott listája Auditálás Környezeti teljesítményre ható összes szempont KIR felmérése Nyilvános környezeti jelentés Min. 3 évente nyilvános jelentés Csak a környezeti politika nyilvános Érvényesség EU országok akkreditálhatják Nemzetközi

95 A környezettudatos irányítás, vezetés intézményesített keretei

96 Az ökohatékonyság mérése EE = S/MI Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, MI (Material input) pedig az anyaginput

97 Életciklus-elemzés Két környezetbarát terméket legalaposabban az életciklus-elemzéssel (LCA – Life-cycle Analysis) lehet összehasonlítani. Az életciklus-elemzés egy olyan módszer, amely a termékek környezeti hatásait összegzi „bölcsőtől a sírig” szemléletnek megfelelően, az alapanyagok kiválasztásától kezdve, a gyártás, szállítás, használat-fogyasztás és a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe véve.

98 Életciklus elemzés ökológiai mérleg: megpróbáljuk szám­ szerűsíteni, de legalábbis megbecsülni, hogy –egy termék előállítása során, –annak elosztásán, –felhasználásán át –a hulladékként való lerakásáig milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is.

99 a termék teljes életciklusát szem előtt kell tartani, a nyersanyag kibányászásától kezdődően a termelési, energia előállítási és a szállítási folyamatokat, az elosztási, raktározási, értékesítési, felhasználási és a lehetséges újrafelhasználási szakaszokat, az olyan hulladékkezelési folyamatokat, mint az energetikai felhasználás, egészen addig, amíg a maradék hulladék anyagot ártalmatlanítják.

100 Használhatósága Az ipari gyártó cégek -igazolást várnak, hogy környezetvédelmi szempontból termékeik a legkiválóbbak környezetvédők - segítséget ahhoz, hogy szakmailag megalapozott környezetvédelmi döntések születhessenek Értéke nagyban függ a bevitt adatok milyenségétől

101 LCA Dr. Romhányi Gábor: Vállalati gazdaságtan (BME IMVT)

102 HEFOP Anyag- és energiaforgalmi módszerek Az anyag és energiaforgalmi módszerek leginkább az ökohatákonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és – elemzést igényel, mint maga az ökohatékonysági értékelés. Az ide tartozó módszerek csak a fizikai működési teljesítmény mérésére alkalmasak. –Öko-mérleg –Környezeti költségszámítás

103 HEFOP Öko-mérleg Az öko-mérlegek feltárják az egyes anyagok és energiák útját az üzemben és megmutatják, hogy azok mekkora részben kerülnek a termékbe, illetve hol és mekkora veszteségek keletkeznek belőlük Célja: a költségek csökkentése, a pazarlások és megtakarítási lehetőségek feltárása, a vállalat minél átfogóbb input-output mérlegének elemzésén keresztül. Csak a fizikai teljesítmény mérésére alkalmasak Hátránya: A nagy időráfordítási és pontos adatszolgáltatási igény. Előnye: Pontosság

104 HEFOP Öko-mérlegek készítése Az öko-mérlegek készítése teljeskörű anyag és energiamérlegek előállítását, valamint elemzését jelenti. Öko-mérleg az alábbiakat rögzíti –minden bevitt anyag (nyers-segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok és termékek), –megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások – folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, radioaktivitás, –energia veszteség, –termék kibocsátások – kész és félkész termékek, a lehető legpontosabb mennyiségi adatokat alapul véve.

105 HEFOP Nyersanyagok …………..kg ……… …kg Termelési folyamat Víz…….m 3 Energia.kW/h Segéd- anyagok. 1. lépés 2. lépés 3. lépés Szennyvíz…m 3 Szennyezők: …………kg Szilárd hulladék Kibocsátás…kg Hőveszteség kg InputOutput Termék ………….. kg Fogyasztó Egy termelési folyamat öko – mérlege

106 HEFOP Figyelembe kell venni Az input oldalonAz output oldalon  nyersanyagok  segédanyagok  üzemanyagok  beszerzett alkatrészek  alapanyagok  fogyóeszközök  félkész termékek  kész- és melléktermékek  hulladék  szennyvíz  folyamat energia  hulladék hő  selejt, forgács stb.

107 HEFOP Sajátos eszközök Az ökomérleg segítségével –a környezeti hatások irányítására, –ellenőrzésére és –optimalizálására is lehetőség nyílik. A rendszerelmélet, a rendszerszerű gondolkodás alkalmazása. A szervezet környezetre gyakorolt hatását sajátos eszközökkel vizsgálja.

108 HEFOP Öko-mérleg Az öko- mérleg tárgya nem csak egy részfolyamatra vonatkozhat. Általában négyféle tárgyat különítenek el. Az egész vállalat Egy eljárás vagy folyamat Termék Telephely A megbízható mérleg felállítása érdekében a TTKM anyagforgalmi elemzésekhez az alábbi lépéseket ajánlja: 1.A vizsgálat céljának és tárgyának definiálása 2.A vizsgálandó rendszer meghatározása 3.A vizsgált időintervallum meghatározása 4.A vizsgált rendszer részekre bontása 5.Anyagforgalmi diagramm készítése 6.Értelmezés, következtetések

109 HEFOP Az ökológiai mérleg dimenziói 1.a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió 2.a hatásmérleg 3.a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió, végül 4.a negyedik dimenziónak tekinthetők a gazdasági tényezők.

110 HEFOP Az ökológiai mérleg dimenziói A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Az eljárás lépései a következők: - a cél meghatározása, - a tárgyi mérleg „leltár” elkészítése, - hatásmérleg készítése, - a mérleg értékelése és - optimálási elemzés.

111 HEFOP Az első lépésként elvégzendő célmeghatározás -definiálni kell a földrajzi és időbeni rendszerhatárokat -termékvonal-mátrixot kell szerkeszteni -meg kell határozni a más termékektől való megkülönböztetést szolgáló funkcionális egységet, valamint - az elemzés mélységét (szűrés).

112 HEFOP Tárgyi mérleg - az ún. termékfa megszerkesztése a nyersanyagoktól a végtermékig  - a termékfa felbontása annyi alrendszerre vagy modulra, amennyi az elemzéshez szükséges (a modul lehet egy egész gyár, egy részfolyamat, a szállítás stb.); - adatgyűjtés mindegyik modulhoz. A tárgyi mérlegkészítés speciális pontjai: - a szállítási távolságok és szállítórendszerek - a kapcsolt termékek, reciklálás, energia visszanyerés, emissziók - újrafelhasználásnál (pl. többször felhasználható üvegek) a ciklusszám meghatározása - az energiaadatok összegzése tömegegységre vagy funkcionális egységre számított energia-egyenértékké - a levegőbe, vízbe, talajba történő kibocsátások kiszámítása szintén tömegegységre vagy funkcionális egységre vonatkoztatva - szilárd hulladékok összegzése.

113 HEFOP Hatásmérleg A hatásmérleg tartalmazza a „leltár” valamennyi fokozatából a környezetet érő hatások lehetőleg mennyiségi becslését a következők figyelembevételével: - ökológiai és humán-egészségügyi ártalmak - a kibocsátások toxicitása és ökotoxicitása - a veszélyeztetés (nem kockázat) becslése - a hatásmérleget regionálisan vagy globálisan, nem helyi viszonylatban kell elkészíteni.

114 HEFOP A hatásmérleg elkészítésének egy másik módszere Az egyes közegekre vonatkoztatott kritikus térfogat kiszámítása az egyes emissziók súlyozott értékének összeadása alapján. A kritikus térfogat (T) az elméleti víz- vagy levegő térfogat, amely adott (tömeg vagy funkcionális egységre) számított emissziótömegre vonatkozik.

115 HEFOP Az ökológiai mérleg értékelés Az összesített szabványos eredmények összehasonlítását tartalmazza más, funkció szempontjából egyenértékű termékekre vagy rendszerekre vonatkozó eredményekkel. Az eredményeket pedig időről időre hozzá kell igazítani a változó keretfeltételekhez. Az optimalizáló elemzés azokat a változtatási lehetőségeket kutatja, amelyek a vizsgált terméket a környezeti hatások szempontjából kedvezően befolyásolják.

116 HEFOP Termékvonal- és Eljárás kimutatás Termékvonal kimutatás A termékek szintjén vizsgálja meg a környezeti hatásokat. A „bölcsőtől a sírig” megközelítésnek is szokták nevezni, mivel az életciklus minden egyes szakaszát (a nyersanyag kitermelése, szállítás, gyártás, feldolgozás, elosztás, hulladékká válás) figyelembe veszi. Eljárási kimutatás Az eljárási kimutatás folyamatonként veszi számba a tevékenység környezetterhelő hatásait. Amennyiben párhuzamosan készítjük az egyes kimutatásokat, természetesen többszörös figyelembevételre kerül sor, ám ez szükséges, mivel pl. egy termék esetében felfedi, hogy érdemes-e valamely részfolyamat technológiáját megváltoztatni, vagy az egész gyártás újra­gondolására van szükség.

117 HEFOP Az ökológiai mérleg problémái -hiányoznak az általános érvényű és tárgyszerű értékelési módszerek, -jelentős a nem számszerűsíthető környezeti hatások köre, -a vizsgált tényezők csak viszonylagosan vethetők egybe, -a károsító anyagok és használatuk környezeti hatása csupán becsülhető, - a mérleg területe térben és időben korlátozott.

118 HEFOP Az ökológiai mérleg előnyei -támpontot nyújt gazdasági és politikai döntésekhez, -rámutat a hulladékok ökológiailag optimális kezelésének lehetőségeire, -feltárja a megváltozott jellemzők (eljárás, termék) hatásait, -meghatározza az anyagok célszerű megválasztásának szempontjait, - kimutatja a termékek és eljárások környezetvédelmi jelentőségét.

119 HEFOP Környezeti költségszámítás A környezeti költségek azok a kiadások, amelyek a vállalat működése által okozott környezeti hatások megelőzése, megszüntetése, illetve csökkentése érdekében merülnek fel. A környezeti költségek között vannak nyilvánvalóak, mint pl. a hulladékártalmatlanítási költségek és rejtettek, mint a veszendőbe ment anyagok beszerzési ára.

120 HEFOP Terhelés fajtája Környezetvédelmi költségKörnyezetszennyezési költség (csővégi megoldás esetés) Megelőző megoldás Csővégi megoldás Belső költség Külső költség Hulladék Hulladék megelőzés hatékonyabb gépekkel, nagyobb munkafegyelem mel Üzemen belüli újrahasznosít ás költsége Lerakási díjÉghajlatváltoz áshoz való hozzájárulás CO2 kibocsátáson keresztül Szennyvíz Vízszennyező anyagok kiváltása Üzemen belüli szennyvízkez elés költsége Csatornadíj, esetleges bírság Felszíni vizek romló minősége Légszeny- nyezés Hatékonyabb égetési eljárások, tüzelőanyag kiváltása Légszennyez és szűrési kiadások Jelenleg nincsLevegő romló minősége

121 HEFOP Szintetizáló módszerek A szintetizáló módszerek fő törekvése, hogy a lehető legmagasabb szinten aggregálják a környezeti teljesítményre vonatkozó adatokat, azaz megtalálják ezek közös nevezőjét. Szintetizáló módszerek közé tartozik: a környezeti teljesítmény index az öko – pont rendszerek és a hatásokban való megjelenítés

122 HEFOP Szintetizáló módszerek Környezeti teljesítmény index A környezeti teljesítmény index lényege, hogy az egyes teljesítmény mérőszámok közös skálán történő elhelyezésével és súlyozásával egy, csak a vállalatra jellemző – azaz cégek között nem összehasonlítható – összpontszámot kapunk Öko – pont rendszerek Az öko- pont rendszerek lényegében az öko - mérlegek továbbfejlesztett változatának tekinthetők. Céljuk, hogy megtalálják azt a közös mértékegységet, amibe át lehet számítani a legkülönbözőbb természetes mértékegységben megjelenő bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat.

123 HEFOP Ökológiai könyvvitel A környezeti eseményeket nem pénzben, hanem természetes mértékegységben jegyzik fel. A lépések: 1.Azonosítják a környezettel való anyagkapcsolatokat, elkülönítve az inputként és az outputként szolgáló anyag- és energiafajtákat. 2.Hozzárendelnek mindegyik anyag- illetve energiafajtához egy-egy „ökotényezőt”, mely input esetén az anyagfajta szűkösségét, output esetében pedig a környezetterhelő hatását reprezentálja. Minél kedvezőtlenebb hatást gyakorol a környezetre (azaz minél szűkösebb az input), annál nagyobb a tényező értéke. 3.A természetes mértékegységben kifejezett anyag- vagy energiaáramlás és a megfelelő ökotényező (mint súly) szorzataként egyfajta elszámolási egységben kapjuk meg a környezetterhelés mértékét.

124 HEFOP Ökológiai könyvvitel Az így kapott érték értelmezése: minél kisebb a fenti módon számított szorzatok összesített értéke, annál kedvezőbb a vállalkozás környezeti teljesítménye. Az ökológiai könyvvitel alkalmazási lehetőségei: Megítélhetjük, hogy a vállalat környezetbarátabbá vált-e, vagy éppen az ellenkező irányba mozdult el. Segíti a környezeti szempontból kritikus folyamatok, anyagok, kibocsátások azonosítását, Értékes adalékokkal szolgálhat a vállalati politikában foglalt célok teljesítésének megítéléséhez, A módszer megfelelő elterjedtsége esetén iparági és egyéb összehasonlításokra nyílik lehetőség.

125 HEFOP Környezetkontrolling A környezetkontrolling, az az integrált tevékenység, amellyel a vállalati szervezet a vállalat felső vezetését segíti a kitűzött környezetvédelmi célok elérésében. A könyezetcontrolling a társasági környezeti tervezést, környezeti hatások nyomon követését és ellenőrzést, környezeti információ- ellátását koordináló környezeti vezetési alrendszer. Röviden környezeti hatásmenedzsment. Alapja: anyag- és az energia folyamatok ismerete. Előfeltétele: egy olyan információs rendszer, amely a tervezett és a tényleges fejlődés közötti viszonyt a menedzsmentnek folyamatosan mutatja be és így ésszerű javítást tesz lehetővé.

126 HEFOP Környezetcontrolling A környezetmenedzsment rendszerbe épülve annak mennyiségi és gazdasági hatékonyságát növeli A controlling magába foglalja a tervezést, ellenőrzést, információ-ellátását koordináló vezetési alrendszert, röviden az eredménymenedzsmentet. a gazdaságos környezetmenedzsment eszköze olyan információkra támaszkodik, amelyek a számvitelnek nem részei (mérlegek, diagrammok)

127 HEFOP Feladata A kibocsátások tervezése mennyiségben és költségben; Összegyűjti a környezetvédelemmel kapcsolatos tény adatokat; Az informatika eszközrendszerével rendezi, tárolja és értékeli a terv és tény adatokat; Költségelemzéssel és más controlling módszerekkel megalapozza a gazdaságos környezetvédelmet.

128 HEFOP ELEMZŐ RENDSZER INFORMÁCIÓ- SZERZÉS RENDSZERE TERVEZÉSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER ANYAG- ÉS ENERGIAÁRAMLÁS CÉLRENDSZER KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER AZ ÖKO-KONTROLLING RENDSZER A VÁLLALAT VEZETÉSI RENDSZERÉBEN

129 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 128 Ökocímkék

130 Ökocímke Annak, hogy a környezetbarát termék és a környezettudatos fogyasztó minél könnyebben egymásra találjon, a leghatékonyabb közvetítő eszköze az ökocímke. Az ökocímke –Szolgálja a termelő érdekeit, mivel versenyelőnyt biztosít számára a hagyományos termékek előállítóival szemben. –Segítség a környezettudatos fogyasztóknak. –Támogatja azokat a forgalmazókat, akik az azonos funkciójú termékek között elkülönítetten tárolják a környezetbarát termékeket. –Ezek megvalósulása révén csökken a természeti környezetre nehezedő nyomás.

131 HEFOP Ökocimke – környezetbarát védjegy, környezetbarát termékcímkézés A világon először (1977-ben) Németországban alkalmazták EU 1992-ben létrehozta saját ökocimke rendszerét (92/880/EEC) 1980/2000/EK számú rendelet a az ökocímkézést a termék-orientált környezeti politika egyik legfontosabb gyakorlati eszközének tekinti.

132 HEFOP A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) három különböző kategóriába sorolja a környezetvédelmi címkéket és nyilatkozatokat I.típus: öko-címkék II. típus: minden külső, független tanúsító fél bevonása nélkül készített ábra, címke III. típus: életciklus elemzésen alapuló környezeti címkézés

133 HEFOP A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban Akkori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium január 3-án megalapította a környezetbarát termék minőségtanúsítás koordinálására hivatott Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot. A környezetbarát termék minősítő-tanúsító rendszer szervezete a Vidékfejlesztési Minisztérium.

134 HEFOP A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban A magyar környezetbarát védjegy rendszert a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. Törvény, a minősítő-tanúsító rendszer jogi alapját a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet képezi.

135 HEFOP A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban A környezetbarát védjegy használati jogának megszerzéséhez teljesítendő környezetvédelmi és egyéb követelményeket, vagy más néven minősítési feltételeket az adott termékcsoportra vonatkozó minősítési feltételrendszer tartalmazza. Ezeket a minősítési feltételeket az Értékelő és Minősítő Bizottság határozza meg. A Bizottság a minősítési feltételeket legalább 5 évenként felülvizsgálja.

136 HEFOP Környezetbarát védjegyek megszerzésének folyamata Magyarországon

137 HEFOP A védjegyek jellemzői: a termékeken jelölések formájában jelennek meg; használati joga pályázat útján nyerhető el; a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják; nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda az előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek megfelelő termékeknek vagy szolgáltatásoknak;

138 HEFOP A védjegyek jellemzői: az ökocimkék létrehozásának elsődleges célja a fogyasztók megfelelő, könnyen érthető és elérhető információkkal való ellátása és a környezeti tudatosság erősítése; a környezetbarát védjegyek nem csak a termelők környezeti teljesítményét javítják, hanem kitűnő eszközei a környezettudatos fogyasztás népszerűsítésének

139 „Kék Angyal” Európában a legismertebb a Németországban 1977 óta védjegyzett „Kék Angyal” embléma. Németországban jelenleg több, mint 800 termelőtől származó közel 4000 termék viseli a megkülönböztető „Kék Angyal”-t. A német lakosság 50%-a ismeri az ökocímkével ellátott termékeket.

140 HEFOP Közösségi öko-címke A közösségi ökocimkét azok a termékek kaphatják, amelyek teljes életciklusukon keresztül megfelelnek a specifikus környezetvédelmi előírásoknak érvényességi ideje általában 3 év a termékjelzés használata díjköteles.

141 „Zöld cédrus” A magyar környezetbarát termékminősítő rendszer óta működik, környezetbarát termékjelünk a „Zöld cédrus”.

142 HEFOP Gyártók saját emblémái Kanada védjegye USA védjegye Hollandia védjegye WWF –el együttműködő vállalatok termékjele Skandináv államok Japán ökojel

143 A környezetvédelem vállalati szintű megoldásai

144 Modern protekcionizmus Környezetvédelmi követelmények túlhangsúlyozása- importkorlátozás, versenyelőny szerzésének eszköze a legfejlettebb technikával bíró tőkeerős vállalatok érdeke a környezetbarát termékek forgalmazása a társadalom értékrendje döntő, környezeti érzékenység nő

145 Az ipari ökológia jellemzői anyagnak és az energiának a természetes ökoszisztémákban megtalálható körforgását próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani lineáris termelési folyamatokat- visszacsatolások révén -ciklikus folyamatokká alakítani

146 termelési folyamatok között "szimbiózis" - egyik vállalat hulladékát a másik vállalat használja fel nyersanyagként – csökkenti hulladékkibocsátást és anyagfelhasználást Cél: a keletkező hulladékok és melléktermékek teljes mértékű felhasználása, elérendő a zéró kibocsátás

147 A módszer előnyei nyersanyag- és energiamegtakarítás hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése üzemek, cégek között kölcsönösen előnyös üzleti partneri viszony anyagok, az energia, a víz és a melléktermékek egymás közti cseréje révén a résztvevők együttes nyersanyagfelhasználása és az együttesen kibocsátott hulladék tömege csökken, - résztvevők versenyelőnyhöz jutnak

148 ipari ökológia kilép a vállalat keretei közül- termelési folyamat környezeti kontrollját a vállalatok közötti, a termelők és a kommunális szektor közötti kapcsolatra is kiterjeszti vállalatcsoport kereteiben való gondolkodás (technológiai fejlesztés, a termékfejlesztés ) Magas innováció igény módszert külföldön egyre több helyen alkalmazzák - anyag- és energiaigényes iparágakban

149 Az ipari ökológia eszköztára folyamat- és terméktervezés, a fenntartható műszaki fejlesztés egy újfajta megközelítése. Általánosan elfogadott definíciója még nem alakult ki –többféleképpen definiálták meghatározások többnyire azonos elemeket tartalmaznak, de ezeknek az elemeknek eltérő hangsúlyokat tulajdonítanak

150 Az ipari ökológia fontosabb attribútumai az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata; az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele; a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése; a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;

151 törekvés az ipari folyamatok környezeti hatásainak csökkentésére; az ipari rendszerek és a környezet működésének összehangolása; az ipari és természeti rendszerek hierarchiaszintjeinek meghatározása és azok összehasonlítása a további vizsgálódások és teendők körvonalazása érdekében.

152 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 151 A vállalatvezetők környezeti felelőssége „Ahhoz, hogy felelősségre lehessen büntetőjogilag vonni egy vállalati alkalmazottat vagy vezetőt, elég annak bizonyítása, hogy az alkalmazott egy tartály hulladékot oda szándékozott tenni, ahova tette, nem szükséges bizonyítani, hogy az alkalmazott tudta, hogy törvényt sért és azt sem, hogy az adott típusú hulladék a szabályozás hatálya alá tartozik.” (Thomas R. Bartman)

153 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 152 A menedzsment kétféle hibát követhet el: Alul-, vagy túlbecsülheti á környezeti kihívásban rejlő üzleti lehetőségeket a vállalat jövőbeni fejlődése szempontjából. Túlértékelheti vagy bagatellizálhatja a környezeti kihívás támasztotta korlátokat.

154 Dr. Héjj Botond: Környezetgazdaságtan 153 A környezettel kapcsolatos döntéseket befolyásoló tényezők A vállalatok fejlettségi szintje, A földrajzi elhelyezkedése, A lakossági hozzáállás, A biztonsági kérdések, A külső szabályozás.

155 154 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "1 Környezetgazdaságtan A KÖRNYEZETVÉDELEM VÁLLALATI ÖSSZEFÜGGÉSEI Dr. Héjj Botond."

Hasonló előadás


Google Hirdetések