Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalmi keretek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet I.a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalmi keretek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet I.a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi."— Előadás másolata:

1 Tartalmi keretek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet I.a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi szabályozási háttere az EU környezetpolitikájának, környezetvédelmi akcióprogramjainak lényege a környezettudatos gondolkodás elvei, keretei

2 3. A fejlesztések, beruházások tervezése (1) A környezetvédelmi szemléletek fejlődése - 60-as évek: "javító szemléletek" ún. csővégi technológiák as évek: az ún. technológián belüli környezetvédelem től (riói csúcs): integrált szemléletű környezetvédelem a „fenntartható fejlődés” eszméje a „bölcsőtől a koporsóig" elv PTE TTK Környezettudományi Intézet

3 3. A fejlesztések, beruházások tervezése (2) Fenntarthatóság, fenntartható fejlődés FENNTARTHATÓSÁG / SUSTAINABILITY A véghatások azon tulajdonsága, hogy közép és hosszútávon fennmaradnak. A véghatások akkor fenntarthatóak, ha fennmaradnak azután is, hogy a beavatkozás által nyújtott finanszírozásuk megszűnik. Nem fenntarthatóak, ha a tevékenység képtelen saját forrásait létrehozni és/vagy negatív véghatások társulnak hozzá, főleg a környezetvédelem területén. FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését (LIII. tv szerint). PTE TTK Környezettudományi Intézet

4 3. A fejlesztések, beruházások tervezése (2) 90-es évek közepétől szemléleti paradigmaváltás A környezetpolitikában előírások és ellenőrzés helyett szabályozás/irányítás megelőzést és megvalósítást célzó akcióprogramok A fenntartható fejlesztés elvei beépültek más fejlesztési politikák közé

5 A fenntartható fejlesztés kulcskritériumai és a fő, érintett ágazatok PTE TTK Környezettudományi Intézet

6 Tartalmi keretek (2) PTE TTK Környezettudományi Intézet I.a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi szabályozási háttere környezetirányítási és átvilágítási rendszerek a környezeti hatásvizsgálatok megalapozása az EU környezetpolitikájának, környezetvédelmi akcióprogramjainak lényege a környezettudatos gondolkodás elvei, keretei

7 A környezetvédelem hatékony megvalósítása országos, regionális, helyi és vállalati szinteken is egyre nagyobb hangsúlyt kap. 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (EMAS) Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások (KHV, SHV, EKHE) Környezetbarát termékjelzés: öko-cimke A környezettudatos irányítás,vezetés intézményesített keretei PTE TTK Környezettudományi Intézet

8 Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (The Eco-Management and Audit Scheme, EMAS) PTE TTK Környezettudományi Intézet Jellemzői: ipari vállalatok önkéntes részvételén alapul bevezetés július (EMAS Regulation 1836/93); 1995 áprilisa óta hatályos kiterjesztés nem csak ipari vállalatokra (átdolgozott EMAS rendeletet 2001-ben; EC761/2001) 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Cél: a környezeti teljesítmény értékelés és fejlesztés támogatása a nyilvánosság tájékoztatása a szervezetről és a szervezet környezeti teljesítményéről

9 Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer (The Eco-Management and Audit Scheme, EMAS) PTE TTK Környezettudományi Intézet Jellemzői: hatókör: az összes szektor, beleértve a helyi önkormányzatokat és az oktatást is az ISO14001 szabvány által alkalmazott szerkezet átvétele az EMAS szerinti hitelesítéséhez az EMAS szerint hitelesített szervezetek feltüntethetik az új EMAS védjegyet a környezetvédelmi nyilatkozat szerepének megerősítése a nyilvántartott szervezetek és érdekelt felek közötti kommunikáció érdekében több figyelem az indirekt hatásoknak, beleértve a beruházásokat, adminisztratív és tervezési döntéseket, gyártási eljárásokat, a szolgáltatások választékát és összeállítását. 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1)

10 Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Cél:az EMAS-hoz hasonlóan - a jobb környezetvédelmi vezetés kialakítása 2001-ben lépett érvénybe: új Rendelet az EN ISO szabvány kiemelt kezelése követelmény (lásd. EN ISO 14001: pontja): - Általános követelmények -Környezeti politika -Tervezés -Bevezetés és működés -Ellenőrző és helyesbítő tevékenység -Vezetőségi átvizsgálás

11 Környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) (the International Standards Organisation) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Jellemzők: a környezetvédelmi vezetési rendszerben a jelentős környezeti hatást okozó környezeti tényezők szigorú dokumentálása mutatószámok képzésével és megválasztásával a szervezet környezeti teljesítményének évről-évre történő javítása a hatóságok, a nyilvánosság és más érdekelt felek igényeinek megfelelő módon összeállított és nyilvánosságra hozott dokumentáció a nyilvánosság tájékoztatása a szervezetről és a szervezet környezeti teljesítményéről

12 Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) EMAS az Európai Unió rendelete az EN ISO14001-es szabványt a Nemzetközi Szabványügyi Testület adja ki

13 Az EMAS és ISO közötti különbségek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Előzetes átvilágítás: Az EMAS megköveteli a hitelesített előzetes környezeti átvilágítást, az ISO nem Lényegi eltérések: Nyilvánosság: Az EMAS megköveteli, hogy a politika, a program, a környezetvédelmi vezetési rendszer és szervezeti teljesítmény részletei nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek a környezeti nyilatkozat részeként. Az ISO csak a politikát követeli meg, hogy nyilvánosan hozzáférhető legyen.

14 Az EMAS és ISO közötti különbségek (2) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Lényegi eltérések: Audit: Az ISO is megköveteli az auditot, bár gyakoriságát nem írja elő. Az EMAS audit módszerének kidolgozása részletesebben szabályozott.

15 Az EMAS és ISO közötti különbségek (3) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Lényegi eltérések: Szerződő vállalkozások és beszállítók : EMAS - nagyobb befolyás a szerződő vállalkozásokra és a beszállítókra. Megköveteli a beszerzési hatások gyűjtését és hogy a szerződő vállalatok és beszállítók megfeleljenek a szervezet környezeti politikájának. ISO megköveteli a kommunikációt a szerződő vállalkozásokkal és szállítókkal.

16 Az EMAS és ISO közötti különbségek (4) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Lényegi eltérések: Elkötelezettségek és követelmények: EMAS – kiköti: a szervezeteknek csökkenteni kell a környezeti hatásokat a piacon elérhető és megvalósítható legjobb technológiára való törekedés (BAT- Best Available Technology) ISO nem írja elő a mértékét, hogy mennyit kell javítani a teljesítményen

17 Környezetvizsgálati, átvilágítási eljárások PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Környezeti Hatásvizsgálatok (KHV, SHV) Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (EKHE/IPPC) Környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés

18 Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Cél: az egyes projektek (pl. ipar, közlekedés, a turizmus, egy beruházás) környezeti elemekre, folyamatokra - lehetőleg mennyiségi formában - azonosított környezeti hatásainak felmérése, meghatározása.

19 Környezetvédelmi Hatásvizsgálat (Environmental Impact Assessment) (KHV; EIA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Feladat: hatások jellegének, mértékének és a hatásviselőknek, hatásterületeknek a meghatározása a döntéshozók támogatása annak megállapításában, hogy az adott projekt milyen jelentőségű hatással bír a környezetére és milyen megoldások szükségesek a kedvezőtlen hatások kiküszöbölésére 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1)

20 Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Cél: egy terv/program stratégiai környezeti hatásfelmérése, a nagy számú és igen változatos – pl. a közlekedéstől az egyetemi kutatási programokig terjedő - beavatkozások, fejlesztések környezetvédelmi hatásait, a fenntarthatósággal összefüggő jelentőségét, megadva azok pozitív/negatív megítélését, minősítését

21 Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (Strategic Environmental Assessment) (SHV; SEA) PTE TTK Környezettudományi Intézet Jellemzők: az eljárás rendszerint megelőzi a fejlesztési javaslatokat lehetővé teszi, hogy a javasolt fejlesztéseknél, beavatkozásoknál figyelembe lehessen venni a környezetvédelmi szempontokat, igényeket is elősegíti - a fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítését - a negatív környezeti hatások kiküszöbölését, minimálisra csökkentését. 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1)

22 A SEA és EIA (KHV) közötti különbségek PTE TTK Környezettudományi Intézet

23 Integrált szennyezés megelőzés és szabályozás (Integrated Pollution Prevention and Control) (EKHE/IPPC) PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Az EK az IPPC irányelvet 1996-ban vezeti be. Cél:a vállalatok működésének szabályozása a termelési folyamatok szintjén bevezetve a megelőző jellegű szemléletet kibocsátási határértékeket követel meg + a legjobb elérhető technika (Best Available Techniques; BAT) alkalmazását Új létesítményekre előírja az egységes környezethasználati engedély megszerzését a tevékenység kezdetével egy időben

24 Környezetbarát termékjelzés: öko-címke PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) a jó minőségű és kedvező környezeti tulajdonságú termékek előállítására, forgalmazására, használatára a környezeti tudat fejlesztésére a környezetbarát gazdasági szerkezet kialakításának elősegítésére Cél: a gyártók, szolgáltatók, forgalmazók, fogyasztók tájékoztatása és ösztönzése

25 Környezetbarát termékjelzés: öko-címke PTE TTK Környezettudományi Intézet 4. Környezetirányítási és átvilágítási rendszerek (1) Jellemzők: 1992-ben hozták létre a fogyasztási cikkek (az élelmiszerek, az italok és a gyógyszerek kivételével) és a szolgáltatások (termékek) környezetbarát megkülönböztető jelölésére. használatának feltételeit szabályozzák (Európai Parlament és a Tanács 1980/2000/EK számú rendelete, hazánkban a 83/2003. (VI. 7.) sz. Korm. Rendelet) elnyerése a termékek megfelelése az EU tagállamok által kidolgozott környezetvédelmi feltételeknek életútelemzés (Life Cycle Assessment: LCA) alapján határoztak meg jelenleg 23 termékcsoportra van kidolgozott feltételrendszer

26 A környezettudatos irányítás, vezetés intézményesített keretei

27 PTE TTK Környezettudományi Intézet 


Letölteni ppt "Tartalmi keretek (1) PTE TTK Környezettudományi Intézet I.a környezeti átvilágítási és irányítási rendszerek bevezetésének, alkalmazásának szakmai és jogi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések