VII. és IX. tétel. Egy vállalat alkalmazottjaként azt a feladatot kapja, hogy röviden vázolja fel az ellátási lánc szereplőinek lehetőségeit, feladatait.

Az előadások a következő témára: "VII. és IX. tétel. Egy vállalat alkalmazottjaként azt a feladatot kapja, hogy röviden vázolja fel az ellátási lánc szereplőinek lehetőségeit, feladatait."— Előadás másolata:

1 VII. és IX. tétel

2 Egy vállalat alkalmazottjaként azt a feladatot kapja, hogy röviden vázolja fel az ellátási lánc szereplőinek lehetőségeit, feladatait Információtartalom vázlata Az e- vállalat Az e-fogyasztó Az e-logisztikai szolgáltatók

3 Az Ön vállalata a jövőben csatlakozni kíván az e- kereskedelemhez. Azt a feladatot kapta, hogy mint a cég logisztikai vezető munkatársa vázolja fel az ellátási – lánc szereplőivel szemben támasztott követelmények. Információtartalom vázlata az e-vállalat – moduláris felépítés az e-fogyasztó – értékesítés támogatás – elektronikus értékesítés az e-logisztikai szolgáltatók

4 e-vállalatok Az e-logisztika eszközeinek köszönhetően a vállalatok belső rendszere is nagymértékben átalakul, alkalmazkodik az új Igényekhez. Az elektronikus eszközöket jelentős mértékben igénybe vevő vállalatokat „e-vállalatnak" nevezi a szakirodalom. Az e-vállalatok esetében is igaz, hogy a verseny a hatékonyságról fokozatosan áthelyeződik – előbb a szolgáltatásokkal kibővített termék- megkülönböztetésre, – majd a tényleges testreszabásra. A termelési technológia terén egyre nehezebb jelentős versenyelőnyre szert tenni, ezért különösen fontossá válik az a tétel, amely szerint a megkülönböztetés egyre inkább a vevő kiszolgálási szintben kereshető.

5 Egy elektronikus eszközöket használó vállalat számára két lehetőség kínálkozik Az egyik lehetőség, hogy tudatosan felhasználja az internet eszközök adta egyedi készségeket és egyedi erőforrásokat valódi versenyelőnyök eléréséhez. Versenyelőnyét ebben az esetben felhasználhatja arra, hogy mesterségesen lassítani tudja az üzleti ciklust, ami lehetővé teszi a hagyományos méret- és volumengazdaságossági elvek érvényesítését mind a termelésszervezésben, mind a logisztikában (piac- és iparágvezető cégeknél gyakran megfigyelhetjük ezt a magatartást, pl. Intel, Nokia stb.). A másik lehetőség, hogy az elektronikus és Interneteszközöket elsősorban arra használja, hogy alkalmazkodjon a felgyorsult üzleti ciklushoz, illetve versenytársaihoz azzal, hogy saját üzleti ciklusát is felgyorsítja. Ez utóbbi stratégiával minden téren alkalmazkodik az egyre rövidülő termékélet ciklusokhoz (tervezés, termelés, értékesítés és logisztika).

6 A termékdefiniálás is kiszélesedik, kevésbé marad vállalaton belül. Ez a folyamat globális termékfelelősségként jelenik meg a világszerte szétszórt termékfejlesztő csapatok között. Mivel a terméket személyre szabottan, a végfogyasztók egyéni Igényeinek megfelelően gyártják (állítják össze), ezért a vevők is egyre fontosabb szerepet töltenek be a fenti folyamatban. A vevőt is egyre szorosabban bevonják az értéklánc és a termelés folyamatába is, sőt bizonyos esetekben még irányítási jogosultságokat is kaphat.

7 Az elektronikus eszközök alkalmazása lehetővé teszi, hogy a gyártók megfeleljenek a kis termelési szérianagyság, a moduláris tervezés és gyártás, a rendelésre gyártás és rendelésre tervezés támasztotta igényeknek. Ehhez az irányító és a kommunikációs rendszerek hatékony összekapcsolására van szükség. Ezek az on-line internettechnikákat is integráló e-ERP rendszerek. ERP (Enterprise Resource Planning), vagyis vállalati erőforrás-tervezés.

8 on-line EPR rendszerek Az on-line kapcsolat hangsúlyozására az alábbi fogalmok terjedtek el: OLTP - On-line Transaction Processing ( on-line tranzakciós folyamat ) és OLAP - On-line Analytical Processing, ( on-line analitikai folyamat) mely már a folyamatok optimalizaciójára is lehetőséget nyújt. Az on-line ERP-rendszerek főbb előnyei a következők: egyszeri adatbevitel (az információ végigfut a vállalati információs rendszeren, illetve a teljes logisztikai és ellátási láncon egyaránt); könnyedén és olcsón megoszthatják az információkat, tudásukat; s a különböző menedzsmentterületek szükségszerűen integrálódnak; automatizált irányító és beavatkozási lehetőségek növelik a rugalmasságot és a hatékonyságot; on-line folyamat és hálózati működés jön létre.

9 Moduláris felépítés A moduláris felépítés megvalósítása kulcsszerepet kap az új típusú termelésben, hiszen úgy teremti meg a különbözőség, az egyediség és a komplexitás lehetőségét a végtermék esetében, hogy közben az azt felépítő elemeket, alkatrészeket továbbra is a tömegtermelés előnyeivel állíthatja elő.

10 Készletek A készletek a vállalaton belül is egyre hátrébb tolódnak. A rendelésre gyártás során a készárukészletek szűnnek meg legelőször. A halogató stratégia (ennek értelmében a végterméket a lehető legtovább részeiben tartják meg és csak az utolsó pillanatban állítják össze a rendelő igényei szerint; ez a stratégia, a spekulatív stratégiával szemben, nem raktárra termel, hanem sokkal inkább a rendelésre termeléssel van szoros összefüggésben) jegyében a késztermékkészletek helyett a félkésztermék- készletek vagy - még hátrább - az alapanyagkészletek kerülnek fókuszpontba. Elsődleges cél a készárukészletek megszüntetése, majd ha ez sikerült, akkor léphetünk hátrább a félkésztermék-készletek és az alapanyagkészletek minimalizálása felé. Az eddig főként minőségi rugalmasságot eredményező elvek mellett nagyfokú mennyiségi rugalmasságra is fel kell készülni. A kis termelési szérianagyság lehetővé teszi a logisztika számára a mennyiségek széles skálán történő változtatását.

11 Az e-fogyasztó Az e-értékesítés alapvetően két szinten valósulhat meg: értékesítés támogatással vagy teljesen elektronikus értékesítéssel. Az első eset tipikus eszköze az on-line katalógus, mely az interneten keresztül, elektronikus formában megjelenő kategorizált termékinformációkat jelent Az elektronikus környezet lehetővé teszi a gyors ár összehasonlításokat és az elektronikus licitálást Az eljuttatást a hagyományos logisztika végzi. A második eset főleg abban különbözik az elsőtől, hogy az on-line katalógusrendszer mellett maga az értékesítés és a fizetés is elektronikus formában jön létre további kiberközvetítők bevonásával.

12 On-line katalógusok Az on-line katalógusok alapvetően értékesítő oldalúak, mégis három fő formában jelennek meg aszerint, hogy (1) az értékesítő, (2) a vásárló vagy (3) egy közlés harmadik fél hozza létre őket. Az értékesítő állal létrehozott on-line katalógusok informatívak, interaktívak, általában teljes körűek és mindig aktuális árakat közölnek. Vevő által létrehozott on-line katalógust nagy beszerzők alakítanak ki (például a General Motors, amely saját katalógust fejlesztett ki nagy mennyiségű beszerzéseinek biztosítására). A harmadik fél (közvetítő) által létrehozott on-line katalógus révén a közvetítők olyan internetes találkozóhelyet üzemeltetnek, ahol a vevők és az eladók találkozhatnak.

13 Megváltoznak a hagyományos értékesítési módszerek Az e-értékesítés során a vevőszerep jelentős átalakulása miatt kell a hagyományos értékesítési módszereknek megváltozniuk. A vevőszerep átalakulásával kapcsolatban emlegetett legfőbb változás a vevő alkupozíciójának emelkedése és a szállító számára kedvező információs aszimmetria csökkenése. Az alkupozíció erősödése az egyedi vásárlók tömegszerű (aggregált) megjelenésével, a piaci korlátok csökkenésével (belépés, kilépés) és a figyelemmegkötés új elektronikus módszereivel (az Internetes vásárló könnyen „odébb áll") magyarázható. Az információs aszimmetria csökkenése annak köszönhető, hogy a vevő informáltsága az Internetes eszközök használatával mind a termékről (virtuális termék), mind a piacról (kereső gépek, tartalomszolgáltatók) jelentősen megnövekszik, így nem fordulhat elő, hogy a piaci szereplő saját előnyére kihasználja azt, hogy ő ismeri a piacot.

14 begubbódzási effektus A begubbódzási effektus (cocooning) kapcsán a végfogyasztó otthona nemcsak a pihenés, a szórakozás, hanem a munka és a vásárlás színterévé is válik. Ebben az új helyzetben a vevő lakása lesz az eladótér (POS), és magánszférájában zajlik le a vásárlás. Ez a marketing számára új, jól érzékelhető kihívásokat jelent. Mindehhez azonban szükség van a B2C e-logisztikájára, amely egyénre szabott szolgáltatásokkal képes biztosítani a szükséges „láthatatlan hátteret”, vagyis az elektronikusan irányított fizikai árumozgatást, „finomterítést”.

15 Az értékesítő vállalat oldaláról az elektronikus értékesítés és a vevők elektronikus kezelése jól integrálható. A vevőkezelés a CRM-rendszer elektronikus irányítási alrendszere, amely lehetőséget teremt a dinamikus és a testreszabott árazásra. Informatikailag még az egységes katalógusrendszeren belül sem jelent különösebb problémát a vevők megkülönböztetett kezelése, illetve a vásárlás jellegétől vagy a vásárlás mennyiségétől függő dinamikusan változó árazási rendszer kialakítása. Láttuk, hogy a felhatalmazás révén a vevő figyelemmel kísérheti a termelési folyamatot vagy a szállítást, beavatkozhat az összeszerelésbe, esetleg a tervezésbe is.

16 Veszélyek A végfogyasztók esetében az elektronikus értékesítés során különösen nagy jelentősége van annak, hogy bizonyos mértékű áru visszavételi garanciákat is biztosítsunk. A sikeres elektronikus kereskedelemben kulcskérdésnek számit a bizalom, ezen megszokottnál nagyobb figyelmet kell fordítani az áru visszatérítési garanciákra, ami logisztikai többletkapacitásokat követel meg. Az elmúlt időszakban sok elektronikus kereskedelmi vállalkozás éppen amiatt bukott meg, hogy a vártnál nagyobb arányban jelentkezett a visszáru igény. A bevétel elmaradása mellett visszlogisztikai (hulladékkezelési logisztikai) többletköltségek tették gazdaságtalanná a tevékenységet. Tanulságos tapasztalat, hogy a probléma kezelése elsősorban nem a termékminőség változtatásával, hanem bizonyos informatikai fejlesztésekkel (virtuális termék), valamint elektronikus fizetési és visszaigazolás! megoldások továbbfejlesztésével (e-bankok, e-hitelesitók) érhető el.

17 Foglyul ejtés Az elektronikus értékesítés során a fontossági preferencia áthelyeződik a vevő megszerzéséről a vevő megtartására, melyet az értéknövelt logisztika analógiájára értéknövelt elektronikus szolgáltatások segítenek elő. A személyre szabott elektronikus szolgáltatáscsomag a termékkel szorosan összekapcsolódva olyan komplex egységet hoz létre, amely tartósan a vállalathoz köti a partnert vagy a végfogyasztót (ez a tartós kötődési kényszer az un. „bezáródás", vagy „foglyul ejtés"). Ilyen bezáródást elősegítő, személyre szabott szolgáltatások például az elektronikus regisztráció és információs szolgáltatás, az elektronikus karbantartási rendszer, a tanácsadói és elektronikus szakértői rendszerek biztosításit, a regisztrált termék-utógondozás stb. Mindezek az elektronikus vevőkezelést és kiszolgálást támogató eszközök egyben speciális érdekhordozók is, amelyek az alacsony piaci kilépési korlát ellenére biztosítják a vásárlói lojalitást. Ennek pótlólagos logisztikai vonzatai vannak.

18 Az e-logisztikai szolgáltatók Az e-logisztikai szolgáltatók. A lánc egyik legköltségesebb szakasza az áru kiszállítása. Az e-logisztikai szolgáltatók olyan logisztikai szolgáltatók, melyek nemcsak alkalmazzák, de üzletmenetükben központi, stratégiai eszköznek is tekintik az elektronikus megoldásokat. Az ilyen logisztikai szolgáltatások szorosan integrálódnak az elektronikus kereskedelmi tevékenységhez Az amazon.com óriási raktáraiban például az interneten leadott „klikkelés" hatására egy lámpácska gyullad fel az adott termék tároló helyén, és egy dolgozó érkezik, aki szállítószalagra helyezi a kiválasztott termékegységet Innentől a folyamat automatikus komissiózó rendszerré változik, és a termék szállítószalagról- szállítószalagra halad, majd egy csúszdára jut, ahol találkozik az ugyanazon vásárló által rendelt többi termékkel. Ezután közös csomagba kerül, a egy másik lámpa jelzi, hogy a rendelési tétel összeállt.

19 Testreszabott logisztikai egységek A fenti példában testreszabott logisztikai (rendelési) egységek jönnek létre, míg más esetben (pi. a megrendelés alapján összeállított Compaq számítógépek) maga a termék is egyedi összeállítást kap. Ez a lennék konfiguráció azonban nem csali fizikai értelemben teljesülhet, hiszen az internet nagy előnye, hogy az elektronikus szolgáltatások és a digitalizálható termékek közvetlenül is eljuttathatók a felhasználókhoz. Ebben az értelemben beszélhetünk egyedi igényekre szabott szolgáltatáscsomagról is. Az E-trade nevű Internetes szolgáltató például egyedi igények szerint csoportosított információkat, adatokat kínál vásárlóinak. Vevői így ténylegesen csak azokért az információkért fizetnek, melyekre valóban szükségük van.

20 Re-bunding A testreszabott rendelési egységek, az egyedi igény szerint összeállított termékek és az egyedi szolgáltatáscsomagok egyaránt újrakonfigurálást, vagyis a már meglévő elemekből egyéni igények szerinti összeállítást jelentenek (re-bundling). Ez jelenthet egyszerű újracsomagolást vagy változást a termékkon­figurációban. A korszerű raktárakban a hagyományos tárolási és komisslózási feladatok gyakran kiegészülnek termelési jellegű feladatokkal is. Például a raktár lehet a helyszíne annak is, ahol a számítógép-konfigurációkat véglegesen összeállítják vagy elvégzik a szükséges installációkat, esetleg a szükséges javításokat.

21 Ezekben az esetekben a termelővállalat az adott logisztikai tevékenységgel együtt gyártási feladatokat is kiszervez (késleltetés). A logisztikai és az e-logisztikai szolgáltatók a következő kapcsolati formákat alakíthatják ki: 1) a logisztikai szolgáltató szerződéses kapcsolatba lép az e-szolgáltatást folytató vállalkozással, és logisztikai szolgáltatásával lehetővé teszi, hogy a fizikai termékek eljussanak a fogyasztókhoz. (Ebben a kapcsolatban az e- szolgáltató az áruk fizikai kezelését és a teljes értékesítési tevékenységet kiszervezi a logisztikai szolgáltatóhoz);

22 2) az e-szolgáltató cég csak szelektíven helyez ki néhány logisztikai funkciót, mert maga is rendelkezik a fizikai világban bizonyos értékesítési infrastruktúrával; 3) az e-szolgáltató cég teljes egészében maga rendelkezik a szükséges logisztikai infrastruktúrával. (Előfordulhat az is, hogy a logisztikai szolgáltató cég maga hozza létre az elektronikus értékesítési rendszert.)

23 Többszintű raktárhierarchia Az e-logisztikai szolgáltatók révén a logisztikai lánc mentén a többszintű raktár hierarchia leépül és nagyobb raktárakban központosodik, melyet rugalmas, kis mennyiségekre tervezett, ám teljesítőképes szállítási kapacitás egészít ki. A logisztikai szolgáltatók tevékenysége során egyre gyakrabban merül fel az az igény, hogy az elektronikus azonosító- és nyilvántartórendszerük kiterjesztésével folyamatossá tegyék a szállítmányok vagy raktári tételek helyzetének és pontos kísérő információinak nyilvántartását.

24 GPS A katonai eredetű alkalmazások polgári célokra módosított GPS (Global Positioning System) lehetővé teszi az egész világra kiterjedő földrajzi helyzetmeghatározást. A helyzetmeghatározás és az on-line Informatikai rendszerek kombinációjával lehetővé válik a folyamatos nyomon követés, amely egyrészt a munkafolyamatok jobb, rugalmasabb szervezését teszi lehetővé, másrészt azzal, hogy az információkat megosztja a vevőkkel, értéknövekedés is létrejön, hiszen magasabb vevőkiszolgálási szint érhető el. Ma már az is lehetővé vált, hogy a GSM (mobiltelefon) hálózat segítségével végezzünk hasonló helymeghatározást és követést, hasonló haté­konysággal.

25 A nyomon követő rendszerek alkalmazása a háttérben mindig legalább három hálózattípus (GPS vagy GSM hálózat, vállalati kommunikációs hálózat, internet hálózat) szoros együttműködését kívánja meg, melyben a különböző informatikai megoldások jelentik a kapcsoló interface elemeket. Egy fuvarozóvállalat a gyakorlatban ezeket a komplex hálózatokat további rendszereklr' 1S kiegészíthet., például közlekedési információs rendszerrel, járat- és szállítmány optimalizációs rendszerekkel, digitálistérkép-rendszerekkel stb. Mindezen eszközök hatására a lényegesen jobb járatkihasználás és a rugalmasság a fuvarozó vállalat jutalma..

26 e-logisztikai szolgáltatókkal szemben támasztott általános követelmények Összefoglalva tehát az e-logisztikai szolgáltatókkal szemben támasztott általános követelmények a következők: a logisztikai feladatok és az on-line irányítású rendszerek integrálása, az egyedi konfigurációk kezelése (méret, mennyiség, kiszolgálás), a hagyományos logisztikai feladatok (komissiózás, szállítás stb.) informatikai támogatása; a raktározási és a termelési funkció átlapolásának menedzselése (késleltetett gyártási folyamatok, „mozgó tárolás” stb.) a szállítás, a komissiózás és a tárolás automatikus azonosító- és nyomkövető rendszereinek kialakítása és működtetése (GPS, GSM)

27 VIII. tétel

28 Ön egy vállalat logisztikai vezetője. Ismertesse a raktározás és szállítás feladatait az e-logisztikában! Információtartalom vázlata A raktárak – JIT – Cross-Docking – Rebundling A raktárirányítási rendszerek A raktárirányítási rendszerek főbb területei A raktári részfolyamatokat alkotó tevékenységek A raktárirányítási rendszerekben felmerülő feladatok A szállítás – JIT – GPS,GSM – Nyilvántartások

29 raktárak A raktárak. Az e-logisztikában a raktárakat jellemzően nem a termelő, hanem a logisztikai szolgáltató üzemelteti. Miközben egyrészt arra törekszünk, hogy olyan kis egységeket tároljunk és olyan rövid ideig, amilyen rövid ideig csak lehet, másrészt azt is elvárjuk raktáraktól, hogy igazodjanak a megrendelő igényeihez. A JIT-típusú rendszerek esetében már nem is hagyományos raktárra van szükség, hanem egyfajta felvevő- és továbbadó helyre (Cross-Docking); ilyenkor a rendelési tételek szinte közvetlenül a „folyamatba" érkeznek.

30 cross docking A cross docking a készletezés nélküli raktározás. A hagyományos raktáraknak 4 fontos funkciója van: árubeszállítás, tárolás, komissiózás, és kiszállítás a címzetthez. A legnagyobb költségvonzat a hagyományos tárolással szemben itt nem a tárolásnak van, hanem az élőmunka ráfordítással járó tevékenységeknek, mint például a komissiózásnak, mivel nagyon munkaigényes folyamat. A cross-docking lehetőséget ad kiküszöbölni a két legnagyobb költségvonzattal rendelkező raktározási funkciót ( tárolás, kommissiózás) a hozzájuk tartozó költségekkel együtt. Ez a fent leírtak ismeretében jelentős költség csökkentést jelent.

31 Cross-docking modell esetében az áru rendeltetési helye előre ismert, így a raktár tárolási funkciója megszűnik. ( WAL MART használja eredményesen a cross docking rendszert. A termékek el vannak látva chipekkel, kódokkal, és a tgk-k beérkeznek, majd kirakodás után rögtön a kódok útmutatása alapján a helyére szállítják őket, vagy az áruházban rögtön a polcra, vagy tovább szállítják egy másik WAL MART áruházba.

32 A logisztika elsődleges célja a vevői kiszolgálás magas színvonala és költségszint közötti optimum megtalálása. Az eljárás lényege, hogy az árut ami beérkezik a cross-docking pontra, azonnal vagy mihamarabb kiszállítják. Ideális esetben a küldemények 24 óránál kevesebbet, de gyakran egy óránál kevesebbet töltenek raktárban. Így a raktár a bemenő és kimenő áruk átrakodási helye lesz csupán, ezért magyarul átrakó raktárnak is nevezik ezt a raktártípust.

33 Összegzés A hagyományos raktári funkciók mellett nő a jelentősége a komissiózásnak és a kiegészítő feladatoknak, például az átcsomagolásoknak (re-bundling). Mindezeket a feladatokat egyre gyakrabban éjszaka, illetve non-stop üzemben kell végezni. A szállítás. Az e-logisztikában a szállítókapacitást szintén a logisztikai szolgáltatók biztosítják. A szállított tételek kicsik és változóak- A JIT- rendszerekben a túl korai szállítás épp úgy elfogadhatatlan, mint a késedelmes. Az on-line árukövető rendszerek miatt a szállítások során elektronikus tételazonosítás, valamint a nyomon követés megkívánja az informatikai rendszerek és az elektronikus kommunikációs rendeszerek (GSM, GPS) összehangolását. A nyilvántartási rendszer fejlesztésével és a szállítások pontosabb össze­hangolásával lehetővé válik a mozgó tárolás