Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"— Előadás másolata:

1 Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok, és a feltételekkel belépők felzárkóztatása, esettanulmányokon alapuló, gyakorlatorientált, modul rendszerű tananyagának fejlesztése, különös tekintettel az informatikai eszközök alkalmazására” TÁMOP A/1-11/ sz. projekt KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2 TEMATIKA A vidékfejlesztés elméleti keretrendszere Egyén, közösség, közösségfejlesztés A közösségek feltárása, erőforrásainak elemzése A megoldandó problémák azonosítása, beavatkozások iránya Az együttműködést segítő, aktivizáló módszerek Az IT nyújtotta lehetőségek a közösségfejlesztésben Hálózatosodás, hálózatok, tanuló szervezetek Közösségi tervezés Az értéktér jellemzői LEADER szerepe és működése

3 RÉGI MEGKÖZELÍTÉS ÚJ MEGKÖZELÍTÉS CÉLKITŰZÉS Gazdaságok – egyenlősége, jövedelme, versenyképessége Vidéki területek versenyképessége, helyi erőforrásokon alapuló új értékek teremtése (valorisation), nem használt források kiaknázása CÉLSZEKTOR Mezőgazdaság A vidékgazdaság különböző szektorai (pl. turizmus, kézművesség, ICT, ipar) ALAPVETŐ ESZKÖZÖK TámogatásokBeruházások LEGFONTOSABB SZEREPLŐK Nemzeti kormányok, gazdálkodók Az irányítás minden szintje (nemzetek feletti, nemzeti, regionális, helyi) különböző helyi szereplők (köz, magán, NGO) A vidékfejlesztés új paradigmája Forrás: OECD (2006:15)

4 A vidékfejlesztésre ható belső és külső tényezők Forrás: SABAU–PAQUIET (2009:21)

5 RURALWEB EndogenitásTársadalmi tőkeÚjszerűségPiaci kormányzás Intézményi berendezkedés Fenntarthatóság

6 Szociális bizalom az egyes európai országokban Forrás: ESS, 2008 In: Csepeli, 2010

7 Az európaiak 38%-a cselekvő kategóriába. E csoport tagjai a cselekvő igeragozás paradigmája szerint beszélik el életüket, melynek középpontjában önmaguk állnak, akik önmagukon túli célok megvalósítására vállalkoznak társaikkal. Majdnem ugyanekkora, 37% azok aránya, akik lemondanak a cselekvő élet adta lehetőségekről, s életükről akarva-akaratlan csak a szenvedő igeragozás paradigmája szerint képesek számot adni. A harmadik csoport a lázadók (25%) nevet kapta. Ők azok, akik minden értéket elutasítanak. Semmiben sem hisznek, mindenben kételkednek as European Social Survey vizsgálat Forrás: ESS, 2008 In: Csepeli, 2010

8 2008-as European Social Survey vizsgálat CselekvőLázadóSzenvedő EU-2538%25%37% Svédország74,9%18,2%6,9% Magyarország10,6%23,5%65,9% Forrás: ESS, 2008 In: Csepeli, 2010

9 BEAVATKOZÁS TERÜLETEI ISKOLA - A kiművelt, autonóm cselekvésre képes emberek kritikus mennyisége a társadalmi szolidaritás legmélyebb alapja. MÉDIA - Az Internetre kerülő tartalmak létrejötte, terjedése, alakulása maguktól a befogadóktól függ, akik egyszerre termelik és fogyasztják a tartalmakat. CIVIL TÁRSADALOM ÁLLAM - kereteket teremt arra, hogy az emberek szabadon és biztonságban élhessenek ÜZLETI SZFÉRA - Corporate Social Responsibility Forrás: Csepeli, 2010

10 „Ha úgy hisszük, hogy az emberek megbízhatatlanok, akkor egészen másként fogunk cselekedni, mintha ellenkezőjét hinnénk. … Ha viszont a gondolati minták képesek hátráltatni a tanulási folyamatot, miért ne lehetnének képesek felgyorsítani a tanulást?” Senge

11 Bizalom Társulási készség A normák tisztelete A társadalmi tőke szerkezete Forrás: Štulhofer, 2000:2

12 Maslow motivációs hierarchia piramisa

13 Johari-ablak

14 a tehetetlenség érzésének felszámolása – hatni a környezetre, a tapasztalatok megosztásának lehetősége és szükséglete, a »megértettek minket« átérzése, mely változást hozhat magával, az esélyek megismerése és tudatosítása a közösségi ügyekben való kompetenciáról-illetékességről. Képessé válás, képessé tétel - empowerment Forrás: Péterfi In: Vercseg, 2012

15 A közösség jelentései Földrajzi közösségek Identitás közösségek Ügy-alapú közösségek Forrás: Carig In: Vercseg, 2012

16 Alapelvek Közösség alapelve Részvétel alapelve Forrás: Vercseg, 2011

17 Közösségfejlesztés Mozgalom & Szakma

18 Közösségfejlesztés - Mozgalom Lényegileg csak akkor beszélhetünk közösségfejlesztésről, ha maguk a közösségek tagjai, szervezetei és intézményei fejlesztik saját közösségüket. Nem a közösségfejlesztő fejleszti tehát a közösséget, hanem a közösség építi önmagát. Block (2008) úgy fogalmaz, hogy “közösség abban a pillanatban keletkezik, amikor elhatározzuk, hogy alkotóivá válunk annak, amivé az válhat.” Forrás: Vercseg, 2011

19 Közösségfejlesztés - Szakma A közösségfejlesztés mint szakma átmenetei, szervezett és szakszerű beavatkozást jelent a közösségek életébe annak érdekében, hogy a közösség képes legyen a megújulásra, vagyis saját problémáinak kezelésére, mérséklésére, megoldására. A beavatkozás addig tarthat, ameddig a közösség tagjai maguk nem válnak a változás meghatározó tényezőivé. Forrás: Vercseg, 2011

20 A közösség alapvető funkciói (Roland L. Warren): szocializáció: melyen keresztül a közösség bizonyos értékeket közvetít tagjai felé; gazdasági boldogulás: a közösség megélhetési lehetőséget biztosít tagjai számára; társadalmi részvétel: teljesítve a társasági élet iránt általános igényt; társadalmi kontroll: megkövetelve a társadalom értékeinek betartását; kölcsönös támogatás: mely folyamat segítségével a közösség tagjai megvalósítják azokat a feladatokat, amelyek túl nagyok, vagy túl sürgősek ahhoz, hogy egy egyedülálló személy kezelni tudja.

21 LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSA

22 A kapcsolatok összetettségének ábrázolása

23 A kapcsolatok javításához Gordon szerint (2001:36) négy dolgot kell megtenni: 1)Meg kell tanulni, hogyan és mikor hallgassunk meg másokat. 2)Meg kell tanulni speciális módon beszélni és azt is mikor alkalmazzuk ezt. 3)Meg kell tanulni, hogy a konfliktusok ne haraggal végződjenek. 4)Nyílt párbeszédet kell kezdeményezni és fenntartani a számunkra legfontosabb személyekkel.

24 Vizuális ábrázolása – mikor? kik? miről? értekeznek

25

26 IT eszközök szerepe Eredményes közösségek csak a tagok összefogása révén alakulhatnak. A közösségi összefogás feltétele, hogy a kollektívában megfelelő információáramlás, hatékony kommunikáció folyjék, mely elengedhetetlen az eredményes fejlesztési folyamatok megvalósulásához. Az IT eszközök segíthetik a közösségek közötti kommunikációs folyamatok javítását, a kommunikációba kapcsolt résztvevők körét szélesíthetik.

27 Lehetséges IT eszközök –Honlap –Blog –Közös internetes munkafelület –Közösségi média (iWiW, Facebook, Twitter, LinkedIn) –Participatív újságírás –Közösségi videó –Részvételi fényképezés

28 Közösségi videó A közösségi videózásnak, a közösségi videónak nincs egy általánosan elfogadott definíciója, de a módszerrel foglalkozó szakirodalmak a közösségi videózás alatt olyan tevékenységeket jelölnek, melyekben az alábbi közös elemek mindig visszaköszönnek: részvétel, közösség, nyitottság, párbeszéd, kapcsolatiság

29 IT eszközök alkalmazásának előnyei –Elősegítik az emberek közötti hálózatok kiépítését, közösségépítő szerepük van. –Elősegítik az eredményesebb kommunikációt, mely az eredményes fejlesztés alapja. –Információ megszerzési ideje lerövidül. –Egymástól távol lévő közösségek is összeköthetők.

30 IT eszközök alkalmazásának hátrányai: –Információhoz való hozzáférés nem egyetemes. –A hiányzó technológiai háttér miatt van akit nem, vagy késve ér el az információ. –Hatásuk sokszor csak hosszú távon érzékelhető.

31 A tanuló szervezetek 5 alapelve 1)Rendszergondolkodás 2)Személyes irányítás 3)Gondolati minták 4)Közös jövőkép kialakítása 5)Csoportos tanulás

32 Közösségi tervezés Ma egyre inkább lehetőségünk van részt venni a minket érintő tervezési, fejlesztési folyamatokba, döntések meghozatalába. Minden eredményes fejlesztésnek kulcsa, hogy az érintettek megszólításával, összefogásával készüljön. Így válik az a sajátjukká, így lesznek fenntartásukért, építésükért motiváltabbak.

33 Közösségi tervezés során alkalmazható eszközök: –Ötletbörze –Kártya-technika –Gondolati térkép –Helyzetrajz –Fizikai/helyi feltérképezés –Problémafa és célfa elemzés

34 Csoporttechnikák: –Csoportfolyamatok támogatása –Kiscsoportos megbeszélés –Tevékenységek tervezése csoportban –Fókuszcsoportos megbeszélések –Kávéház –Közösségi felmérés –Jövő műhely

35 Gyakorlati tanácsok a közösségi tervezéshez –Helyszínválasztás: jól megközelíthető, otthonos legyen, lehetőleg ismerjük –Időpont: igazodjunk a résztvevőkhöz –Résztvevők körének meghatározása: „a kevesebb néha több” –Minél több helyen hirdessünk, készítsünk lényegre törő meghívót –Levelező lista készítése a résztvevőkkel megkönnyíti a következő találkozó szervezését –Fórumon elhangzottakat rögzítsük –Alaposan készüljünk fel

36 A Leader alapelvei

37 A Leader típusú programok költséghatékonysága a klasszikus programokkal összehasonlítva

38 Az irányítási módok és az intézkedési típusok közötti összefüggések

39 A fórumok résztvevői nem alkotók csak befogadók. Ez abból is adódik  egy idős hölgy szavait idézve egy rendezvényről , hogy ” van egy közöny, a saját felelősséget nem sokan érzik”. Senge (1998) azt írja, hogy amíg a puszta információbevitel, a befogadó tanulás jövőkép nélkül is kivitelezhető, alkotó tanulásról csak akkor beszélhetünk, ha az emberek valami olyasminek az elérésére törekednek, ami mélyen belül fontos nekik. LEADER fórumok

40


Letölteni ppt "Pannon Egyetem Georgikon Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „ A Vidékfejlesztési és gazdasági agrármérnöki (MSc) szakok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések