Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BME előadások  Hulladék: kockázat  Definíciók  Hulladék-nem hulladék  Hulladékszabályozás  Hulladékciklus  Tevékenység-megelőzés  Tevékenységek-hasznosítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BME előadások  Hulladék: kockázat  Definíciók  Hulladék-nem hulladék  Hulladékszabályozás  Hulladékciklus  Tevékenység-megelőzés  Tevékenységek-hasznosítás."— Előadás másolata:

1 BME előadások  Hulladék: kockázat  Definíciók  Hulladék-nem hulladék  Hulladékszabályozás  Hulladékciklus  Tevékenység-megelőzés  Tevékenységek-hasznosítás  Tevékenységek-ártalmatlanítás  Hulladékállapot megszűnés  Lista-besorolás  Veszélyesség  Vörösiszap-példa dr. Varga Pál HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

2 Hulladék: kockázat az emberre és a környezetre

3 Hulladékgad1/varga HULLADÉK↔KOCKÁZAT↔KÖRNYEZET KÖRNYEZETSZENNYZÉSEK: LOVE CANAL/USA/ 1942 : Hooker Chem. Co 2200 t oldószer, peszticid, salak, lerakása, majd betakarása 16 ha területen, lakások, iskolák, 1978: 700 család kiköltöztetése, kártalanítása, Superfund elindul: 10 milliárd USD GARÉ/HU1991: B. Vegyiművek 10000 t klórbenzol, hordóban, föld alatt, lerakás, vízszennyezés, kármentesítés, 2016: Bp. Illatos u: maradék hordók elszállítása, égetés külföldön is, több milliárd HUF KÁR MEN TESÍ TÉSI PROG RAM

4 HULLADÉK : Speciális környezeti probléma VITATHATÓ: EREDET ÖSSZETÉTEL BIRTOKOS POTENCIÁLIS KOCKÁZAT : EMBERRE: VÍZRE TALAJRA LEVEGŐRE SZAKMAI BIZONYTALANSÁGOK : FOGALMAK HATÁRÉRTÉKEK MEGÍTÉLÉS HULLADÉK↔KOCKÁZAT↔KÖRNYEZET

5 FOGALMAK A hulladékgazdálkodás lényegi részét jelentik a fogalmak. Itt nincsennek mértékek, határértékek… az egyes tevékenységek sem ítélhetők meg teljes pontossággal (mint pl. a víz-, levegővédelemnél)…

6 HULLADÉK: A TERMELŐ, SZOLGÁLTATÓ VAGY FOGYASZTÓI TEVÉKENYSÉG SORÁN VAGY EZEK KÖVETKEZTÉBEN KELETKEZŐ - A HULLADÉK TULAJDONOSA ÁLTAL RENDELTETÉSE SZERINT FEL NEM HASZNÁLT ILL., A KELETKEZÉS FOLYAMATÁBA VISSZA NEM VEZETETT,VAGY ADOTT FORMÁJÁBAN ARRA ALKALMATLAN - MARADÉKANYAG, ELHASZNÁLÓDOTT, ILLETVE SELEJTTÉ VÁLT TERMÉK. VESZÉLYES HULLADÉK: AZ A HULLADÉK, AMELY VAGY AMELYNEK BÁRMELY ŐSSZETEVŐJE,ÁTALAKULÁSTERMÉKE A RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT VESZÉLYESSÉGI JELLEMZŐK VALAMELYIKÉVEL RENDELKEZIK, ILL. EREDETE,ÖSSZETÉTELE, KONCENTRÁCIÓJA MIATT AZ EGÉSZSÉGRE, A KÖRNYEZETRE KOCKÁZATOT JELENT. KORÁBBI (MAGYAR) FOGALMAK

7 HULLADÉK : US EPA: „ Waste is a moveble object which has no direct use and is discarded permanetly ” OECD: „ Waste is material…for which the generator has no furher use for own purpose of production and which he discards or intends or is required to discard,” Basel Convention: „ Waste: any substances or object which are disposed or are intended to be disposed or required to be disposed by the privision of national law” EU: „ Waste: any substances or object which the holder discard or intends or required to discard. „ „ Hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles” HULLADÉK FOGALMA- KÜLÖNBÖZŐ DEFINÍCIÓK

8 HULLADÉK DEFINICIÓ Hgtv. 2.§ (1) „Bármely, tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles” Birtokos: aki a dolog birtokát megszerzi, a birtok megszerzőjének pedig azt kell tekinteni, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokosnak kell továbbá tekinteni azt is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került, valamint azt, akinek a földjén használati jog áll fenn. Fontos:  birtokos szándéka (számára a hulladék FELESLEGES TEHER)  hulladék alkalmasága (a célra a hulladék már NEM ALKALMAS)

9 HULLADÉKKÁ MINŐSÍTÉS - a „megválni” kifejezés döntő jelentőségű, - meghatározó szempont a hulladékká minősítéskor, - bár szubjektív elem, de nemcsak a hulladék birtokosa szándékától, akaratától függ, - fontos az anyag hasznosíthatóságának valószínűsége is, Ha : - a kérdéses anyag hasznosíthatóságnak nagy a valószínűsége, - a keletkezés helyszínén - további kezelés nélkül- hasznosítható, - a birtokosnak anyagi előnye is származik az ilyen hasznosításkor Akkor: a kérdéses anyag nem jelent olyan terhet, amelytől a birtokosa meg kíván válni ! ( „Palin gránit ügy” ) „Hulladék olyan anyag vagy tárgy, amelytől a birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles”

10 HULLADÉKKÁ VÁLÁS OKAI Q1 termelési/fogyasztási maradékok Q2 selejtes termékek Q3 lejárt termékek Q4 kiömlött anyagok Q5 elszennyeződött anyagok Q6 használhatatlan anyagok, termékek Q7 alkalmatlanná vált anyagok Q8 ipari folyamatok maradékai

11 Q9 szennyezés csökkentési maradékok Q10 megmunkálási/kezelési maradékok Q11 ásványi nyersanyagok maradékai Q12 tiltott anyagokat tartalmazó termékek Q13 termék, melyet betiltottak Q14 birtokosa tovább már nem használja Q15 talajtisztítási maradékok Q16 az előzőektől eltérő hulladékká vált anyag HULLADÉKKÁ VÁLÁS OKAI

12 Hulladék ? nem hulladék !

13 HULLADÉK- NEM HULLADÉK jogi elkülönítés HULLADÉK Anyag, tárgy, melytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, megválni köteles Kitermelt szennyezett föld Nem építési tevékenység során kitermelt természetes állapotú anyag ( !?) Építés során kitermelt természetes állapotú anyag, melyet nem építési tevékenységhez és nem helyben használnak fel Nem a mező/erdőgazdálkodásban, nem energia termelésre használt szalma, természetes anyag Ha jogszabály másképp nem rendelkezik: szennyvíz (?!), állati melléktermék (!), elpusztult állatok, ásványi nyersanyagok kitermelési maradékai (meddők) NEM HULLADÉK  Légszennyezőanyag…  Radioaktív hulladék…  Robbanóanyag……….  Szennyvíz ……………….( külön szabályok )  Ki nem termelt föld, ha szennyezett sem  Szennyezetlen, építéskor kitermelt, talaj, helyben építésre használva  Fekália, trágya, szalma, mező/erdőgazdálkodási nem veszélyes természetes anyag helyi használatra, vagy biomasszaként energia nyeréshez, környezetre veszélytelen eljárással használva  Kotráskor, vízkárelhárításkor a felszíni vízbe áthelyezett nem veszélyes üledéke

14 HULLADÉK-NEM HULLADÉK EU BÍRÓSÁGI ESETEK „A HULLADÉK ÁRÚ ! ”  A hulladéknak- akár hasznosítható, akár nem - van kereskedelmi értéke, tehát árú (C-2/90)  „A HASZNOS IS LEHET HULLADÉK !” Azért mert az anyag további hasznosításra alkalmas, attól még lehet hulladék (C-206/80) AZ ANYAGTÓL VALÓ „MEGVÁLÁS” TERHE  Ha az anyag hasznosításának nagy a valószínűsége és ez anyagi előnnyel is járhat, akkor a „megválás” már nem teher (C-9/00)  „A MELLÉKTERMÉK MÉG NEM HULLADÉK!” Ha a mellékterméket a helyszínen jogszerűen, további kezelés nélkül hasznosítják, akkor az nem hulladék ( C-114/01)

15 TALAJ, KŐ, ANYAG: ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG SORÁN környezetjogi definíciók értelmezése Kitermelt : talaj, kő, homok.. Szennyezett Építési munkálatok során kitermelt Építési célokra felhasznált Építés helyszínén felhasznált H U L L A D É K igen nem igen N E M H U L L A D É K nem igen INERT HULLADÉK: vízben nem oldódik, nem ég, nem reagál, biológiailag nem bomlik, nem ökotoxikus: nem veszélyezteti a környezetet igen

16 HASZNÁLT ELEKTRONIKAI TERMÉK, ALKATRÉSZ, HULLADÉK EEE WEEE Újra használható: további használatát szerződés biztosítja Működőképes: szakintézeti igazolás garantálja Csomagolása megfelelő: megvédi a károsodástól Egyéb hulladékot: nem tartalmaz A termék nem teljes, lényeges része hiányzik Működő képességét befolyásoló sérülés, rongálás észlelehető Régi, lejárt, alkatrésznek sem használható fel Kinézete rossz, rongált, ezek miatt nem piacképes Valamely része hulladéknak minősül Jogszabály tiltja a használatát

17 TERMÉK, TERMELÉSI MARADÉK TERMÉK: „ bármely anyag, melyet egy termelési folyamatban szándékosan állítanak elő” TERMELÉSI MARADÉK: „ anyag, melyet a termelési folyamatban nem szándékosan állítanak elő”

18 MELLÉKTERMÉK T ermék kategóriához sorolandó : amikor a melléktermék felhasználásának nem lesz negatív környezeti hatása és: a melléktermék felhasználása a környezetvédelmi engedély szerint történik Hulladék kategóriába sorolandó: a melléktermék felhasználása csupán lehetőség de nem bizonyosság a melléktermék előállítási folyamata nem szerves része a gyártási folyamatnak végső felhasználásához további hulladék- hasznosítási művelet szükséges HULLADÉK vagy termék?

19 TERMÉK-MELLÉKTERMÉK-HULLADÉK Az anyag szándékolt felhasználása jogszerű A termelési folyamat céljaként keletkezett Az anyag felhasználása biztosított Felhasználásához hulladék hasznosítási eljárás,további feldolgozás szükséges Az anyag egy termelési folyamat szerves részeként keletkezett AZ ANYAG TERMÉK AZ ANYAG MELLÉKTERMÉK AZ ANYAG HUL- LA- DÉK AZ ANYAG TERMELÉSI MARADÉK

20 HULLADÉKSZABÁLYOZÁSI ALAPELVEK

21 HULLADÉK SZABÁLYOZÁSI ALAPELVEK MEGELŐZÉS ELŐVIGYÁZATOSSÁG TERMELŐI FELELŐSSÉG KÖZELSÉG ELVE 4P Megelőzés jobb mint az orvoslás. Előzetes fellépés, az ártalmak keletkezésének megelőzése. Legjobb hulladék: ami nem keletkezik! Egészségi, környezeti kockázatok, tudományos bizonytalanságok esetén megteendő, körültekintő intézkedés A termék előállítója felelős a hulladékos szempontból kedvező technológia megválasztásáért. A termék előállításakor a gyártó a keletkező hulladék kezeléséről gondoskodni köteles. A hulladék kezelésére a lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményt kell igény bevenni.

22 HULLADÉK CSÖKKENTÉS: ÚJRAHASZNÁLAT ÚJRAFELDOLGOZÁS,HASZNOSÍTÁS EU HULLADÉK SZABÁLYOZÁSI ALAPELVEK 3R

23 NEW WASTE POLICY: close to „ recycling society „ From: much waste, some recycling To: some waste, much recycling recycling Re-co- very too much to landfill Re- co- -very Much Recycling landfill PREVENTION REUSE From waste: unwanted burden To waste : valued resource

24 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI PIRAMIS MEGELŐZÉS / PREVENTION ÚJRAHASZNÁLAT REUSE ÚJRAFELDOLGOZÁS RECYCLING VISSZANYERÉS RECOVERY LERAKÁS DISPOSAL Legjobb alternatíva Legrosszabb alternatíva Hulladék mennyisége HA- SZ- NO- SÍ- TÁS ÁRTAL MATLA NÍTÁS Nincs hulladék HULLA DÉK HULLA DÉK

25

26 ANYAGCIKLUS HULLADÉKCIKLUS

27 HULLADÉK CIKLUS- ANYAG CIKLUS ANYAG TERMELÉS/SZOLGÁLTATÁS TERMÉK HULLADÉK HULLADÉK KEZELÉS HASZNOSÍTÁS (recovery) ÁRTALMATLANÍTÁS (disposal) az új termékre van piaci kereslet, kielégíti a termékre előírtakat, nincs negatív környezeti hatás : vissza az anyagciklusba FOGYASZTÁS tovább nem használják, nem kell a birtokosnak: hulladékciklusba kerül újra használat (reuse) újra feldolgozás ( recycling)

28 HULLADÉKOS TEVÉKENYSÉGEK SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEK

29

30

31 HULLADÉKOS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉS

32  Hulladékszegény technológia- technika alkalmazása  Az anyag termelési-, fogyasztási folyamatban történő tartása  Kistömegű/térfogatú, kevesebb szennyezőanyag tartalmú termék előállítása  Kockázatot jelentő anyagok kiváltása  Intézkedések a hulladékképződés megelőzésére, a hulladékszegény gyártásra, forgalmazásra, fogyasztásra, használatra megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott intézkedés, amely csökkenti a) a hulladék mennyiségét (a termékek újrahasználata, élettartamának meghosszabbítása révén), b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy c) az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;

33 HULLADÉKOS TEVÉKENYSÉGEK HASZNOSÍTÁS

34 HASZNOSÍTÁS : Hasznosítás: bármely művelet, melynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál: - más anyagok helyére lép, amelyeket egyébként konkrét célok kielégítésére használtak volna, - hulladékot úgy készítik elő, hogy a hasznos célt szolgáló funkciót az üzemi termelésben, a gazdaságban betölthesse.

35 HASZNOSÍTÁSI ELJÁRÁSOK R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R6 Savak vagy lúgok regenerálása R7 Szennyezés-csökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata R10 Talajban történı hasznosítás, R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében R13 Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

36 HASZNOSÍTÁS - ÚJRAHASZNÁLAT Hulladékhasznosítás: a hulladéknak a mellékletben felsorolt eljárással történő felhasználása (recovery) Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő (ismételt) felhasználása, (reuse) (hulladék csak a ciklusból kilépéskor lesz !)

37 HULLADÉKOS TEVÉKENYSÉGEK ÁRTALMATLANÍTÁS

38 Minden hulladék kezelési művelet, mely nem számít hasznosításnak, de csökkenti a környezeti káros hatást Lerakás: elszigetelés a környezet elemeitől,de nem jár a hulladék minőségének megváltoztatásával, Égetés: a hulladék termikus kezelése, az anyagi minőség megváltozik… Veszélyes hulladék ártalmatlanítása: veszélyes tulajdonságok megszűntetése, vagy kizárható a tulajdonságokból adódó veszélyek érvényesülése vagy a hulladéknak a környezettel történő kölcsönhatása

39 ÁRTALMATLANÍTÁSI ELJÁRÁSOK D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D2 Talajban történı kezelés (folyadékok, iszapok talajban történı biológiai lebontása D3 Mély-injektálás D4 Felszíni feltöltés D5 Lerakás műszaki védelemmel D6 Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat D7 Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történı elhelyezést D8 E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek D9 E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek eredményeként létrejövő keverékeket a D1-D12 műveletek valamelyikével kezelnek D10 Hulladékégetés szárazföldön D11 Hulladékégetés tengeren D12 Tartós tárolás (tartályokban történı elhelyezés mélyművelésű bányában) D13 Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek elvégzése érdekében D14 Átcsomagolás a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében D15 Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében

40 HASZNOSÍTÁS vagy ÁRTALMATLANÍTÁS ?  a hulladék felhasználása környezetvédelmi szempontból potenciális előnyt jelent  a hulladék erőforráskénti felhasználása azáltal, hogy helyettesít egy természeti erőforrást  energia előállítása települési szilárd hulladékok égetésekor is hasznosítás ha az energia hatékonysági mutató > 0, 65 Egyébként : ÁRTALMATLANÍTÁS

41 HASZNOSÍTÁS-NEM HASZNOSÍTÁS Tehát:  ha nem kerül a termelésbe/ szolgáltatásba vissza,  ha nem megy keresztül hasznosítási műveleten,  és nem kerül ( tényleges ) felhasználásra Akkor: NEM HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI MŰVELET - NEM SZŰNIK MEG A HULLADÉK ÁLLAPOT Azaz: Ha nem kerül vissza a termelési- szolgáltatási ciklusba… Ha vissza kerül ugyan, de ott nem kerül további felhasználásra, nincs rá kereslet… Ha visszakerül ugyan de nem rendeltetés szerűen használják… Akkor: az továbbra is a hulladék ciklusban marad, vagy a felhasználás hiánya miatt ismét hulladék lesz Azaz: továbbra is HULLADÉK marad

42 HULLADÉKOS TEVÉKENYSÉGEK HULLADÉKÁLLAPOT MEGSZŰNÉSE

43 A hulladék állapot megszűnik : ha a hulladék egy hasznosítási műveleten megy keresztül megfelel a rendeltetésre vonatkozó műszaki- jogi követelményeknek van rá kereslet és rendeltetés szerűen használják

44 varga/huladék/hasznosítás1 HULLADÉKBÓL-TERMÉK Folyamat- követelmények : HULLADÉK Hulladék hasznosítási technológia TERMÉK Termék tulajdonságai műszaki specifikációi Tulajdonságok vizsgálata vizsgáló labor által Követelmények, szabványok a termék felhasználásakor Követelményeknek való megfelelés tanúsítása/ megfelelőségi tanúsítmány ENGEDÉLY A TERMÉK FORGALMAZÁ SÁHOZ nyilvántartásba vétel, címkézés TERMELÉS, SZOLGÁLTATÁS FOGYASZTÁS

45 HULLADÉK ÁLLAPOT MEGSZŰNÉSE : SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK A hasznosítási művelettel előállított anyagot, tárgyat konkrét célokra használják: van rendeltetése az anyagnak/tárgynak van piaca, az anyag/tárgy minősége megfelel az adott felhasználási követelményeknek/ a termékekre vonatkozó szabványoknak, jogi előírásoknak az anyag/tárgy felhasználása nem idéz elő káros környezeti hatásokat

46 HULLADÉKOK BESOROLÁSA HULLADÉK KATALÓGUS

47 HULLADÉK LISTA European Waste Catalog (EWC)  Főcsoportok : 20első 2 karakter  Alcsoportok :111 középső 2 karakter  Hulladék típus: 838 utolsó 2 karakter 6 szám karakter +  VAN MÁS LISTA IS ( BÁZELI, OECD…) !

48 13 OLAJHULLADEK ES A FOLYEKONY UZEMANYAG HULLADEKA 14 SZERVES OLDOSZER-, HŰTŐANYAG- ES HAJTOGAZHULLADEK ( 15 CSOMAGOLASI HULLADEK; KOZELEBBRŐL MEG NEM HATAROZOTT FELITATO ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TORLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ES VEDŐRUHAZAT 01 ASVANYOK KUTATASABOL, BANYASZATABOL, KŐFEJTESEBŐL, FIZIKAI ES KEMIAI KEZELESEBŐL SZARMAZO HULLADEK 02 MEZŐGAZDASAGI, KERTESZETI, AKVAKULTURAS TERMELESBŐL, ERDŐGAZDALKODASBOL, VADASZATBOL, HALASZATBOL, ELELMISZER- ELŐALLITASBOL ES-FELDOLGOZASBOL SZARMAZO HULLADEK 03 FAFELDOLGOZASBOL ES FALEMEZ-, BUTOR-, CELLULOZ ROST SZUSZPENZIO-,PAPIR- ES KARTONGYARTASBOL SZARMAZO HULLADEK 04 BŐR-, SZŐRME- ES TEXTILIPARI HULLADEK 05 KŐOLAJFINOMITASBOL, FOLDGAZTISZTITASBOL ES A KŐSZEN PIROLITIKUS KEZELESEBŐL SZARMAZO HULLADEK 06 SZERVETLEN KEMIAI FOLYAMATBOL SZARMAZO HULLADEK 07 SZERVES KEMIAI FOLYAMATBOL SZARMAZO HULLADEK 08 BEVONATOK (FESTEKEK, LAKKOK ES ZOMANCOK), RAGASZTOK, TOMITŐANYAGOK ES NYOMDAFESTEKEK GYARTASABOL, KISZERELESEBŐL, FORGALMAZASABOL ES FELHASZNALASABOL SZARMAZO HULLADEK 09 FENYKEPESZETI IPAR HULLADEKA 10 TERMIKUS GYARTASFOLYAMATBOL SZARMAZO HULLADEK 11 FEMEK ES EGYEB ANYAGOK KEMIAI FELULETKEZELESEBŐL ES BEVONASABOL SZARMAZO HULLADEK; NEMVAS FEMEK HIDROMETALLURGIAI HULLADEKA 12 FEMEK, MŰANYAGOK ALAKITASABOL, FIZIKAI ES MECHANIKAI FELULETKEZELESEBŐL SZARMAZO HULLADEK 17 EPITESI-BONTASI HULLADEK (BELEERTVE A SZENNYEZETT TERULETEKRŐL KITERMELT FOLDET IS) 18 EMBEREK VAGY ALLATOK EGESZSEGUGYI ELLATASABOL ES/VAGY AZ AZZAL KAPCSOLATOS KUTATASBOL SZARMAZO) HULLADEK 19 HULLADEKKEZELŐ LETESITMENYEKBŐL, A SZENNYVIZET A KEPZŐDESUK TELEPHELYEN KIVUL KEZELŐ SZENNYVIZTISZTITOKBOL, VALAMINT AZ IVOVIZ ES IPARI VIZ SZOLGALTATASBOL SZARMAZO HULLADEK 20 TELEPULESI HULLADEK (HAZTARTASI HULLADEK ES A HAZTARTASI HULLADEKHOZ HASONLO, KERESKEDELMI, IPARI ES INTEZMENYI HULLADEK), IDEERTVE AZ ELKULONITETTEN GYŰJTOTT FRAKCIOT IS 16 A HULLADEKJEGYZEKBEN KOZELEBBRŐL MEG NEM HATAROZOTT HULLADEK HULLADÉKLISTA FŐCSOPORTOK TEVÉKENYSÉGTEVÉKENYSÉG Hulla dék fajta

49 BESOROLÁS 01ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJ- TÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI KEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉKOK 01 03fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok 01 03 04*szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő 01 03 05*veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő 01 03 06meddő, amely különbözik a 01 03 04-től és a 01 03 05-től 01 03 07*fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok 01 03 08hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től 01 03 09timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 01 03 99közelebbről nem meghatározott hulladékok

50 BESOROLÁS: veszélyes* - nem veszélyes 01 03 01 dúsítási maradékok 01 03 02 durva porhulladék, finom porhulladék 01 03 03 timföldgyártásból származó vörösiszap 01 03 04  szulfidos ércek feldolgozásából származó visszamaradó, savképző meddő 01 03 05  veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb meddő 01 03 06 meddő, amely különbözik a 01 03 04- től és a 01 03 05-től 01 03 07  fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó, veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladékok 01 03 08 hulladék porok, amelyek különböznek a 01 03 07-től 01 03 09 timföld termeléséből származó vörösiszap, amely különbözik a 01 03 07-től 01 03 fémtartalmú ásványok fizikai és kémiai feldolgozásából származó hulladékok

51 BESOROLÁS: tevékenység, hulladék típus alapján… és másképpen 1. EREDET/TEVÉKENYSÉG: a keletkezési tevékenység alapján a 01-12 és 17-20 főcsoport címe szerint azonosítsuk a hulladékot 2. HULLADÉK TÍPUS: Ha az adott hulladékot a 01-12 illetve a 17-20 főcsoportokba nem lehet besorolni, akkor a hulladék azonosítására a 13., 14. és 15. főcsoportokat kell használni. 3. MÁSKÉPPEN : Ha a hulladék besorolására egyik csoport sem alkalmazható, akkor a 16. főcsoport alapján kell besorolni a hulladékot. 4. BESOROLÁS 99 KÓDDAL: Ha a hulladék nem található a 16. főcsoportban sem, akkor a 99 kódot (közelebbről nem meghatározott hulladékok) kell használni a jegyzék azon fő- és alcsoportjában, amely megfelel az adott tevékenységnek. Ugyanakkor a 99-re végződő kóddal veszélyes hulladék – a 13 08 99 kódszám kivételével - nem sorolható be. A külön gyűjtött csomagolási hulladékot (beleértve a különböző csomagolási hulladékok keverékét is) a 15 01 alcsoportba kell besorolni, és nem a 20 01 alcsoportba.

52 VESZÉLYES HULLADÉK HULLADÉKMINŐSÍTÉS

53 VESZÉLYES NEM VESZÉLYES „What is there that is not poison? All thing are poison and nothing without poison. Only the dose determines that an agent is not a poison.” Paracelsus,1538

54 Veszélyesség megállapítása - a Hgtv 1. mellékletben meghatozott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkezik; -a veszélyes összetevőt a veszélyes tulajdonságot mutató mértékben tartalmazza - a hulladék jegyzékben * - gal szerepel - a jegyzékben nem szerepel de a veszélyes anyagot határérték felett tartalmazza 2012. évi CLXXXV.tv. A hulladékgazdálkodásról ; 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladék jegyzékről 225/2014. (VIII.7.) Korm.rendelet a veszélyes hulladékokról 1357/2014/EU a hulladék veszélyességének megállapításáról 1357/2014/EU: hulladék veszélyesként való besorolása - a hulladékban lévő vegyi anyagok veszélyessége és - ezeknek a hulladékban mért koncentrációs határértéke alapján történik.

55 VESZÉLYES TULAJDONSÁGOK VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK H1 robbanó (R1/R5) H2 oxidáló (R6) H3 tűzveszélyes (R11) H4 irritáló (R38) H5 ártalmas (R20) H6 mérgező (R25/R26) H7 karcinogén (R45) H8 maró (R35) H9 fertőző H10 reprod. károsító H11 mutagén (R46) H12 gázfejlesztő(R29) H13 lerakás után vesz H14 környezetre vesz. H15 kimosódással veszélyes

56 VESZÉLYES ANYAGOK C1 Be vegyületek C2 Va “ C3 Cr(VI) “ C……. C8 As vegyületek C16 Hg “ C21 szervetlen CN C25 azbeszt C32 PCB/PCT C34 biocidek C39 fenolok C40 oldószerek C43 aromás vegy. C….. C50 dioxin-furán C51 szénhidrogének Veszélyesnek minősül az az anyag (keverék), mely a veszélyességi osztályok bármelyikébe besorolható.

57 UNEP Bazeli Egyezmény 1.A hulladék besorolása alapján (veszélyes : Annex VIII.; nem veszélyes ::Annex IX.) 2. A listában nem szereplők esetén besorolás a hulladékban lévő veszélyes anyag szerint: - értékelés a hulladékban lévő anyagok egyéni ökotoxikológiai (OECD) kritériuma és - ezek -minimálisan előírt ( %-os )- előfordulási koncentrációja alapján, 3. A veszélyes anyagtartalom alapján be nem sorolhatók esetén : veszélyesség megállapítása a hulladék ökotoxikológiai teszt vizsgálati eredménye alapján

58

59 Veszélyes anyagok besorolása, jelölése VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY ÁLTALÁNOS KÜSZÖBÉRTÉK Akut toxicitás: 1-2-3- kat. 0,1% Akut toxicitás 4-kategória 1% Bőrirritáció1% Vízi környezetre veszélyes 0,1% 1272/2008/EK R mondatok - R számok: A veszélyes anyagok kockázataira utaló, szabványosított információk H mondat : egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, s a veszély mértékét is H314 Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz. R35 Bőrrel érintkezve nagyon mérgező NaOH: besorolható a „ bőrrel érintkezve nagyon mérgező” osztályba (R35), veszélyes anyag veszély természete, mértéke (H314) súlyos égési és szemkárosodást okoz

60 VESZÉLYES /nem veszélyes R mondatok alapján az a hulladék, melyben min. egy veszélyes tulajdonságot mutató ANYAG van jelen : R26/27/28 anyag >= 0,1 % R23/24/25 anyag >= 3% R20/21/22 anyag >= 25% R34 anyag >= 0,1% R35 anyag >= 1% koncentrációban akkor: a veszélyes TULAJDONSÁG: „nagyon mérgező” „mérgező” „ártalmas” „ maró” azaz : veszélyes hulladék

61 VESZÉLYES / nem veszélyes R számok alapján az a hulladék, melyben min. egy veszélyes tulajdonságot mutató ANYAG*van jelen : R45 anyagok >= 0,1 % R49 anyagok >= 1% R46 anyagok >=0,1% R40 anyagok >=1% koncentrációban akkor: a veszélyes TULAJDONSÁG: „rákkeltő” „mutagén” azaz : veszélyes hulladék

62 VESZÉLYES /nem veszélyes tulajdonság meghatározása toxikológiai teszttel: pusztulást/károsodást okozó koncentráció: LD50(mg/kg) < 25 >25<200 > 200 nem mutat pusztulást veszélyes tulajdonság megnevezése: „nagyon mérgező” „mérgező” „ártalmas” NEM mérgező NEM ártalmas NEM veszélyes

63 varga/munka/vesztul3 VESZÉLYES /nem veszélyes (225/2015. (VIII.7. Korm. Rendelet) „nemzeti ökotoxikológiai paraméterek alapján” az a hulladék, melynek vizes KIVONATA:  sejttenyészetre >40X  Daphniára > 100X  algára,halra,bakt >50X hígításban mérgező  Mutagenitás >500rev/g  Coli,Strcoc >200telep/g  Salmonella tartalmú akkor az: pusztító károsító mutagén fertőző ÖKOTOXIKUS ( környezetre veszélyes) TULAJDONSÁGÚ: azaz: veszélyes hulladék DE: ha ezeknél kisebb a koncentráció akkor nem veszélyes hulladék!

64 HULLADÉK TECHNOLÓGIAI MINŐSÍTÉS A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szakértő/ megbízó azonosítói, engedélyei, technológia célja, alkalmazási köre, kezelhető/keletkező hulladékok,minősége egyéb anyagok technológia leírása, folyamatábra, kapacitás,üzemviteli jellemző,anyagmérleg korszerűség (BAT), környezeti követelményeknek való megfelelés, értékelés és javaslat

65 EGY HAZAI ESET VÖRÖS ISZAP

66 (hazai) TECHNOLÓGIA UTÓKEZELÉSSEL Bauxit- ŐRLÉS FELTÁRÁS lúggal MOSÁS- ÜLEPÍTÉS Na - ALUMINÁT ALUMINIUM por KALCINÁLÁS Vörös iszap MOSÁS Vörös iszap 2 ÜLEPÍTÉS Vörös iszap 1 retur víz 5 g/l NaOH Vörös iszap 3 : hulladék EWC 010307* HULLADÉKLERAKÁS BÁNYA :bauxit KÖZÖM- BÖSÍTÉS Torna patak cs ur ga lék víz Vörös iszap 4 : hulladék ? EWC 010309 ? HULLADÉKLERAKÁS NaOH

67 4 t bauxit 2,5 t timföld 1 t alumínium 1,5 t vörös iszap ( melléktermék ) UTÓKEZELÉS1 BESŰRÍTÉS UTÓKEZELÉS2 ÜLEPÍTÉS UTÓKEZELÉS3 SEMLEGESÍTÉS 1,3 t utókezelési maradék anyag (HULLADÉK) ANYAGMÉRLEG EGYES TECHNOLÓGIA VÁLTOZATOKHOZ NaOH

68 VÖRÖSISZAP: HULLADÉK BESOROLÁS

69 VÖRÖSISZAP: HULLADÉK? NEMIGEN!! Hulladék: melyet a birtokosa már nem kíván tovább használni ; de: a tárolóból a retúrvizet visszavezetik és lúgtartalmát újra felhasználják! Az anyag akkor válik hulladékká amikor az a technológia ciklusból kikerül ! Melyik technológiai stádiumról beszélünk? LEHET: melléktermék, maradékanyag, (újrahasznált) nyersanyag és hulladék

70 VÖRÖS ISZAP MINŐSÍTÉS 1357/2014/EU: hulladék veszélyesként való besorolása - a hulladékban lévő vegyi anyagok veszélyessége és - ezeknek a hulladékban mért koncentrációs határértéke alapján történik. HP 6 »Akut toxicitás«: olyan hulladék, amely szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve belélegzés folytán akut toxicitást okozhat. Amennyiben a hulladékban található összes olyan anyag koncentrációjának összege, amelyet a táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, eléri vagy túllépi az említett táblázatban szereplő határértéket, a hulladékot a HP 6 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Küszöbérték: (Acut tox. 1, 2 vagy 3 (H300, H310, H330, H301, H311, H331) kategória esetében : 0,1 %, (Acut tox 4, H312, H314) esetében: 1% MAL Zrt. honlapján, a baleset után közzétett adatok az ajkai vörösiszap összetétele: [ 40–45% Fe 2 O 3 (vas(III)-oxid), ez adja az iszap vörös színétvas(III)-oxid 10–15% Al 2 O 3 (alumínium-oxid)alumínium-oxid 10–15% SiO 2 (szilícium-dioxid) nátrium- vagy kalcium- alumínium-szilikátként van jelenszilícium-dioxid 6–10% CaO (kalcium-oxid)kalcium-oxid 4–5% TiO 2 (titán-dioxid)titán-dioxid 5–6% Na 2 O Vörösiszap : -veszélyes anyag: NaOH (H314) -koncentráció az iszapban: 5-6% VESZÉLYES HP 8 »Maró«: olyan hulladék, amely a bőrrel érintkezve bőrirritációt okozhat. Amennyiben a hulladék egy vagy több, a Skin corr. 1A, 1B vagy 1C (H314) kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezek koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 5 %-ot, a hulladékot a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni. A Skin corr. 1A, 1B, 1C (H314) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében figyelembe vett küszöbérték 1,0 %.

71 VÖRÖSISZAP: VESZÉLYES/NEM VESZÉLYES ? ! Veszélyesség: eredendő anyagi tulajdonság, az adott anyaghoz tartozik, „ szerkezetfüggő” : a tulajdonság mindaddig megmarad, míg az „anyagszerkezet” meg nem változik! Ha a szerkezet megváltozik, a tulajdonság is változik! Veszélyes anyag: mutatja a veszélyes tulajdonságot : a vörös iszap veszélyességét a lúg (NaOH) adja, miatta : pH>11,5 erősen lúgos, maró ( R35 ) Veszélyes tulajdonság: „ mérgező” („maró”):… bőrön keresztül súlyos égési károsodást/ halált okozhat (H314)

72 KIÖMLÖTT VÖRÖSISZAP: -még NEM hulladék, (: MARADÉKANYAG) -de: VESZÉLYES ANYAGOT ( NaOH ) tartalmaz -nem hulladékként kell kezelni ( hanem a technológia részeként), -az iszaptárolás (ebben a stádiumban) NEM HULLADÉKKEZELÉS (: utókezelés „tailing management”) -ez az iszaptároló NEM HULLADÉKOS LÉTESÍTMÉNY Az I.fokú hatósági engedély szerint :ez nem veszélyes hulladék,melyet az iszaptárolóban, mint hulladékkezelő létesítményben kell kezelni ! ?

73 LEGJOBB ELÉRHETŐ TECHNIKA ALKALMAZÁSA A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN

74 BAT KÖVETELMÉNYEK: SZENNYEZÉS MEGELŐZÉS Vegyi anyagok használatának minimalizálása, újra felhasználása Használt vizek visszaforgatása, újra használata, közömbösítése Csurgalék vizek, felszíni vizek, szivárgó vizek visszaforgatása, közömbösítése, Kiporzás megakadályozása, zaj kibocsátás csökkentése Hulladék minimalizálás, újra felhasználás, Utókezelés megtervezése….

75 BAT KÖVETELMÉNYEK: ÉLETCIKLUS ANALIZIS AZ UTÓKEZELÉSRE TERVEZÉS: alapállapot, hely-kiválasztás, (utókezelési) technológia, hatásvizsgálat, kockázat elemzés, védelmi tervezés, vízgazdálkodási terv, műtárgyak( gát) tervezése, bezárási terv ÉPÍTÉS: műtárgyak ( gát), utak, védelmi létesítmények építése, felhasznált anyagok, MŰKÖDÉS: működtetés, ellenőrzés, fenntartás, BEZÁRÁS-UTÓKEZELÉS: hosszú távú célkitűzés, takarás, rekultiváció, újrahasznosítás

76 BAT KÖVETELMÉNYEK: KOCKÁZATELEMZÉS A baleset megelőzés és a védelmi terv a kockázat kezelés megfelelőségén alapul, A technológia szerinti üzemeltetéshez és a helyszíni adottságokhoz kapcsolódó kockázati források azonosítása, valószínűsége, súlyossága, osztályozása, A kockázatokat az utókezelés fázisai szerint külön- külön kell számba venni, Osztályozás alapja: lehetséges gátszakadás és következménye, Értékelés: súlyos és nagy valószínűségű következmények különösen vizsgálandók,

77 BAT KÖVETELMÉNYEK: ELLENŐRZÉS ÉS MONITORING Monitoring tervezése az üzemelés, felhagyás, utókezelés teljes életciklusára, Külön terv az üzemelésre, ellenőrzésre és fenntartásra, Külön (rutin ellenőrzési és fenntartási terv a gát és a védelmi berendezések biztonságára, (helyszíni, napi, heti éves-kétéves ellenőrzési terv, részletes auditálás, felelős személyekkel… ) Felszini,- felszin-alatti vizek, szennyvizek, hulladékok, emissziók mérése A monitoring eredmények jelentése

78 EU- s KÖVETELMÉNYEK: BÁNYÁSZATI HULLADÉKOK EU legislation on mining waste http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_managem ent/l28134_en.htmhttp://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_managem ent/l28134_en.htm Directive 2006/21/EC of the European Parliament and of the Council on the management of waste from the extractive industriesDirective 2006/21/EC of the European Parliament and of the Council on the management of waste from the extractive industries BAT Reference Document Best Available Techniques for the management of tailings and waste-rock in mining activitiesBest Available Techniques for the management of tailings and waste-rock in mining activities http://eippcb.jrc.es Hulladék statisztika: www.epp.eurostat.ec.europa

79 TOVÁBBIAK:  LaGrega: Hazardous Waste Management ISBN 0-07-019552-8  www.ec.europa.eu/environment/waste www.ec.europa.eu/environment/waste  youtube.com.watch?v=kdeT-XJCbo

80 2010.10.04.12:30

81 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! vargapaldr@gmail.com

82

83 ÚJRAHASZNÁLAT, ÚJRAFELDOLGOZÁS ÚJRAHASZNÁLAT (reuse) Bármely művelet, amelynek révén a nem hulladéknak számító terméket vagy alkatrészt újra felhasználják, arra a célra, amelyre eredetileg szolgáltak. ÚJRAFELDOLGOZÁS (recycling) : Hulladékhasznosítási művelet, melynek során a hulladék anyagokat újra feldolgozzák, eredeti vagy más célokra.

84


Letölteni ppt "BME előadások  Hulladék: kockázat  Definíciók  Hulladék-nem hulladék  Hulladékszabályozás  Hulladékciklus  Tevékenység-megelőzés  Tevékenységek-hasznosítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések