Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Számítógéppel támogatott információfeldolgozás, Kliens-szerver architektúrák Dr. Nehéz Károly egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Számítógéppel támogatott információfeldolgozás, Kliens-szerver architektúrák Dr. Nehéz Károly egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai."— Előadás másolata:

1 Számítógéppel támogatott információfeldolgozás, Kliens-szerver architektúrák Dr. Nehéz Károly egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai Tanszék

2 Tervezési és végrehajtási tevékenységek támogatása 1. Számítógéppel támogatott információfeldolgozás Rendszer csoportA rendszer neveÉrtelmezése Végrehajtást támogató rendszerek OOS: Operation System Support TPS: Transaction Processing System tranzakció feldolgozó rendszer PCS: Process Control System folyamatirányító rendszer OLTP: On-line Transaction Processing on-line tranzakció feldolgozás OAS: Office Automation System irodaautomatizálási rendszer GS: Groupware Systemcsoportmunka támogatás WF: Workflow systemmunkafolyamat támogatás CRM: Customer Relationship Mgmnt ügyfélkezelési rendszer

3 Tervezési és végrehajtási tevékenységek támogatása 2. (folytatás) Számítógéppel támogatott információfeldolgozás Rendszer csoportA rendszer neveÉrtelmezése Vezetői munkát támogató rendszerek MMS: Management Support System SIS: Strategic ISStratégiai információrendszer EIS: Executive ISfelső vezetési munka támogatás OLAP: On-line Analytical Processing online elemző rendszer DDS, GDSS: Decision Support System döntéstámogatás, csoportos döntéstámogatás MIS: Management ISvezetői információs rendszer

4 Tervezési és végrehajtási tevékenységek támogatása 3. (folytatás) Számítógéppel támogatott információfeldolgozás Rendszer csoportA rendszer neveÉrtelmezése Egyéb támogatásBIS: Business ISüzleti tevékenység támogatása ES: Expert systemszakértő rendszer IIS: Integrated ISintegrált információfeldolgozás IOS: Interorganizational IS szervezetek közötti IR

5 TPS: Transaction processing System A TPS rendszer a számítógépen tárolt adatok alapján végzi el azokat a műveleteket, amelyek a különböző üzleti feladatok, tranzakciók során szükségesek. Adatfeldolgozó ügyviteli rendszerekről van szó: –nyilvántartja a napi tevékenységek tranzakcióinak lebonyolításához szükséges hagyományos adatokat. –megvalósítja és kezeli az elektronikus adatkapcsolati és kommunikációs rendszert (Internet) –kezeli az online pénzügyi tranzakciókat –elvégzi az adatok kötegelt (batch) jellegű, interaktív és real time feldolgozását. –megoldja a valós idejű rendszerek hibakezelését.

6 PCS: Process Control Systems A termelési folyamatok nagyon különbözőek, ezért a folyamat vezérlő rendszereknek illeszkedniük kell az iparági sajátosságokhoz, az alkalmazott gyártási folyamatokhoz. Alkalmasak a gyártási folyamatokat kísérő információk kezelésére: készlet nyilvántartás, készletszint automatikus figyelése, rendelésfeladás, termelésirányítási döntések, stb. A PCS rendszerek majdnem mindegyike tartalmazza a következő modulokat: –gazdálkodási feladatok ellátására: pénzügyi számviteli alrendszer, kontrolling eszköznyilvántartás, karbantartás követés emberi erőforrások kezelése: munkaügyi feladatok, munkaerő- tervezés, munkaköri és szakképesítési rendszer kezelése –termelési, gyártási folyamatok támogatása termék/gyártmány fejlesztés (CAE: Computer Aided Engineering) termelés gyártástervezés: terméktörzs adatok, darabjegyzék, művelettervek kezelése, termelési program meghatározása, gyártási erőforrások, szükségletek tervezése termelési folyamatok vezérlése, gyártásautomatizálás (CAM: Computer aided manufacturing) minőségmenedzsment, számítógéppel segített minőségbiztaosítás: QM: Quality Management, CAQ: Computer Aided Quality Assurance

7 Logisztikai feladatok támogatása –beszerzési és készletgazdálkodási modul –értékesítési modul –tárolás, raktározás –belső anyagmozgatás –szállítás, ütemezés Ügyfélkezelés (CRM: Customer Relationship Management) Elektronikus üzletviteli megoldások (EDI kapcsolatok, Web alapú rendszerek, BIS: Business Intelligence System rendszerek) projektirányítási támogatás (PS: Project System TQM Teljeskörű minőségbiztosíás CAP terméktervezés PPS termelés tervezés CAPP techn. tervezés CAM gyártás tervezés MIS vállalatvezetés CAL logisztika CACS vevőszolgálat

8 OAS: Office Automation System Az adminisztratív feladatok korszerű végzését, valamint a belső és a partnerintézmények munkatársaival való hatékony valósidejű kommunikációt segítő megoldás, amely lehetővé teszi a munkavégzésre vonatkozó adatbázis információk naprakész vezetését. (programok, feladatok, határidők, partnerkapcsolatok) Feladatkörök, alrendszerek: –elektronikus kommunikációs alrendszer: levelezés, üzenetkezelés –elektronikus csoportkommunikációs alrendszer: videokonferencia, távmunkavégzés –dokumentumkezelési feladatokat kezelő alrendszer: dokumentumok, jelentések készítése, archiválása, iktatása, keresési lehetősége –elektronikus sajtókészítési támogatás: folyóiratok, kézikönyvek, reklámanyagok, ismertetőkönyvek készítése –multimédiás prezentációs lehetőségek –az irodai munka szervezését tervező, ütemező alrendszerek: menedzsernaptár, eseményfigyelő, stb.

9 GS: Groupware Egy adott feladaton dolgozó team munkájának összehangolásával hozzájárulnak a közös feladatok hatékony teljesítéséhez. Megszervezik, optimalizálják a meglevő erőforrások felhasználását és a munkafolyamatok végrehajtását. Figyelik a teljesítési határidőket, kapcsolatot tartanak a munkatársakkal, mérik a teljesítményt: (Lotus Notes, CSE Work Flow, opengroupware.org, dotproject.sourceforge.net) A munka eredményét egyetlen adatbázisban tárolják, az információt pedig osztott módon bocsátják rendelkezésre. Támogatják a verzókövetést, így a munkatársak hozzáférnek a dokumentumok korábbi változataihoz. Támogatják az elektronikus brain storming, idea generation, szavazás és kiértékelés. (www.phpgroupware.org)

10 WF: Workflow System Munkafolyamatok menedzselése. (pl. iktatás, ügyfél management) Munkafolyamatokat általában XML formátumban megadhatjuk. Grafikus editorral szerkeszthető. Minden munkafolyamat minden lépése nyomon követhető, adatbázisban perzisztens módon megőrződik.

11 Vezetői munkát támogató rendszerek MMS: Management Support Systems SIMON-féle modellből indulunk ki, ami a döntéshozó tevékenység négy fázisát különbözteti meg: –definíciós fázis: a külső és belső környezet, valamint a döntéshez szükséges műveletek és feltételek meghatározására szolgál. –tervezési fázis: a lehetséges akcióváltozatok kifejlesztése és kiértékelése –választási fázis: döntés a lehetséges alternatívák között –implementációs fázis: a döntés végrehajtása, a tevékenység monitorozása, a visszakapcsolással kapcsolatos feladatok ellátása Helyes döntés csak akkor hozható, ha a vezető ismeri a döntési változatokat.

12 SIS: Strategic Information System A vállalat versenyhelyzetének javítását célzó, a versenyelőnyöket biztosító döntésekhez, stratégiai, tervezési feladatokat támogató rendszer: Stratégiai információrendszer Ezek az információk valamilyen algoritmus, számításik segítségével a múltbeli adatokból nyerhetőek Így a SIS rendszerek számításaihoz szükséges a tranzakciókezelő, a vezetői információrendszer adatai többnyire archivált formában. Adattárházak jelentősége

13 DSS: Decision Support System GDSS: Group Decision Support System Olyan interaktív rendszerek, amelyek a rendelkezésre álló információt megfelelő módon feldolgozzák, rendezik, csoportosítják, elemzik és valamilyen optimáló matematikai statisztikai módszert, algoritmust alkalmaznak arra, hogy a meglevő adatokból különböző körülményeket feltételezve számításokat végezzenek, alternatívákat szolgáltassanak. A döntéstámogató rendszerek végzik a modellalkotást, az adott feltételek és célspecifikáció optimális megoldását, az érzékenységvizsgálatot és kockázatelemzést, valamint megoldási alternatívák kiértékelését, összehasonlító elemzést. Az eredményeket grafikus formában is megjelenítik Ez a folyamat kis mértékben automatizálható is lehet valós folyamatok végzése és irányítása esetén: pl: - készletszint figyelés, egy előre beállított szint alá csökkenéskor utánrendelés. - térinformatikai rendszer, amely egy térkép jellegű adatok alapján figyeli és ütemezi az emberi és gépi erőforrásokat.

14 MIS: Management Information Systems A vezetési információrendszer alapvető célja a menedzserek, középvezetők naprakész információkkal való ellátása, amelyek valójában minden pillanatban tájékoztatják őket a teljesítmények aktuális értékeiről, a problémákról, a beavatkozást, döntést igénylő pontokról. A MIS-ek csoportba sorolása nem tejesen egyértelmű, valójában hozzárendelhetnénk őket a végrehajtást támogató rendszerekhez is, hiszen olyan információt szolgáltatnak, amelyek a napi irányítási tevékenységet segítik.

15 EIS: Executive Information System Felhasználóbarát felületet biztosít olyan információk gyors kiválasztásához, amelyek kulcsszerepet töltenek be a cég stratégiai céljainak a megvalósításában. A rendszer könnyen kezelhető, szemléletes diagrammokkal, ábrákkal, mutatja be a kritikus tényezőket, a várható tendenciákat. Az EIS - rendszerek adatigényét a a TPS, PCS, MIS, SIS rendszerek szolgáltatják, de dolgozhatnak külső adatbázisokból is. Főbb jellemzői: –naprakész, friss, releváns információkat bocsát rendelkezésre –rendszerszemléletű, fokozatos hozzáférést biztosít az információkhoz. (top down lebontás) –illeszkedik a vezető igényekhez, döntési mechanizmusokhoz –követi a szervezeti feladatokat, azonnal jelzi a problémákat, eltéréseket –biztosítja a hozzáférést a döntésekhez szükséges külső információhoz –gyorsan áttekinthető, grafikus felületű megjelenítéssel, egyszerűen kezelhető felülettel segítik a vezetőket a számukra lényeges kérdések megválaszolásában Egy döntéstámogató modullal, szakértő rendszerrel, irodaautomatizálási és csoportmunkát támogató integrált vállaltirányítási rendszer esetében már beszélhetünk (ESS: Executive Support System)-ről.

16 OLAP: On-Line Analytical Processing Egyesíti a döntéstámogató rendszerek és a vezetői munkát támogató rendszerek képességeit. Lehetővé teszik a vezetők és elemzők számára, hogy hálózaton tárolt hatalmas adatállományt interaktív módon manipulálják, azokat különböző aspektusokból vizsgálják, meghatározzák a komponensek egymáshoz való viszonyát, egymástól való függésének mértékét. Az OLAP rendszerek jellemzői: F. CODD szerint (1979) –multi-dimenzionális világnézet, többdimenziós felépítés –átláthatóság –hozzáférhetőség –konzisztens lekérdezési/megjelenítési teljesítmény –kliens/szerver architektúra támogatás –dinamikus ritkamátrix kezelés –többfelhasználós támogatás –korlátlan dimenziójú keresztfunkcionalitású műveletek –rugalmas jelentéskészítés

17 Egyéb rendszerek ES: Expert Systems Szakértő rendszerek jellemzői: –szakismereteket tartalmazó adatbázis –a HA.. AKKOR.. szabályokat tartalmazó tudásbázis –adatbázisok alapján dolgozó következtetés –következtetéseket indokoló magyarázó képesség –a meglevő, illetve a külső adatbázisok alapján újabb ismereteket generáló tudásszerző képesség –interfészkomponens, amely a felhasználó és a szakértő rendszer kapcsolatát biztosító felületeket kezeli Ezek a legsikeresebb rendszerek a betegségek diagnosztizálásában, hibakeresésben, föld alatti rétegek, kőzetek felismerésében Manapság: hitelportfóliók kezelése, részvényárfolyamok, bankcsődök előrejelzése, légiforgalmi irányítás és helyfoglalási rendszerek.

18 IOS: Interorganizational Systems A globalizált világban egyre növekszik a multinacionális vállaltok száma, a gazdaság korszerű technológiai eszközöket alkalmaz, növekszik a világhálózat és elektronikus adatkapcsolatok szerepe Az egymással partnerkapcsolatban lévő cégek információrendszerei összekapcsolódnak, és bizonyos alrendszerei, illetve azok adatai a hozzáférési jogosultságok előírása és betartása mellett közösen használható, meggyorsítva és pontosabbá téve a tranzakciós műveleteket, a döntési munkát és az automatikus monitorozó tevékenységet

19 Kliens-szerver modell Olyan osztott modell amely megmutatja, az adat és a feldolgozás hogyan oszlik meg a feldolgozóegységek között. A modell fő komponensei: –Független szerverek olyan halmaza, amely más alrendszerek számára szolgáltatásokat nyújtanak. Pl. nyomtatószerverek, állományszerverek, fordítószerverek –Kliensek halmaza, amelyek hozzáférnek a szerverek által biztosított szolgáltatásokhoz. Ezek általában önálló létjogosultsággal rendelkező alrendszerek. Egy kliensprogram számos példánya futhat egyidejűleg. –Hálózat, amely lehetővé teszi, hogy a kliensprogramok hozzáférjenek a szolgáltatásokhoz. Ez a komponens nem szükséges ha a szerve és kliens alkalmazás ugyanazon a gépen fut. A kliensek ismerik a szerverek és az általuk biztosított szolgáltatások neveit. A szervereknek nem kell tudniuk, a kliensek azonosságát és hogy hány kliens van. A kliensek a szerverek szolgáltatását valamilyen távoli eljáráshívással érik el. (RMI)

20 Példa egy többfelhasználós, hypertext könyvtári rendszerre filmek és képek kezeléséhez. A filmkockák alacsony felbontásúak, az állóképek nagyfelbontásúak. A katalógus a lekérdezések széles körét támogatja, hyperlinkek segítségével. A kliensprogram nem más mint egy integrált felhasználói felület ezekhez a szolgáltatásokhoz. 1. kliens2. kliens3. kliens lokális hálózat Katalógus szerver Katalógus Video szerver mpg, avi állományok Kép szerver jpg, bmp állományok HTML szerver HTML állományok

21 Kliens szerver architektúra használható olyan tároló alapú rendszerek implementációjához, amelyben a tárolót a rendszer egyik szerverkomponense biztosítja. Normális esetben minden alrendszer maga kezeli saját adatait. A szerverek és kliensek adatot csak a feldolgozás miatt cserélek. Ez (nagy adatmennyiség esetén) teljesítmény problémákhoz vezethet, azonban az egye gyorsabb hálózatok ellensúlyozzák a probléma jelentőségét. A kliens szerver modell legfontosabb előnye az osztott architektúra. Hatékonyan használható sok, osztott feldolgozási egységből álló hálózati rendszerek esetén. Egy új szerverkomponens könnyen hozzáadható a rendszerhez. A szerverek könnyen átlátható módon felújíthatóak (upgrade). Az új szerverek integrálása által biztosított előnyök megszerzéséhez azonban szükség lehet a már létező kliensek és szerverek megváltoztatásához. (szoftveresen)

22 Nem létezik megosztott adatmodell és az egyes alrendszerek általában különbözőképpen szervezik adataikat. Az egyes szerverek számára a teljesítmény növelését lehetővé tevő specifikus adatmodellek hozhatóak létre. Az adatok megosztott referenciamodelljének hiánya megnehezíti az adatintegritás biztosítását a szervereken. Minden szervernek biztosítani kell az olyan adatkezelő tevékenységeket mint a biztonsági mentés és visszaállítás.

23 Osztott rendszerek architektúrái Jelenleg minden nagy számítógép alapú rendszer osztott. Osztott rendszerekben az információfeldolgozás nem egy számítógépre korlátozódik, hanem el van osztva több alrendszer között. Az utóbbi időkig a legtöbb nagy rendszer nagyszámítógépeken (mainframe-eken) futó központosított rendszer volt, amelyekhez terminálok kapcsolódnak. A terminálok kis feldolgozó-képességű gépek. Így az információfeldolgozás teljes egészében a nagyszámítógépre hárult.

24 IR 3 fő típusa Egyéni rendszerek: nem osztottak munkaállomáson, személyi számítógépen futnak. Pl. szövegszerkesztő, táblázat kezelő, grafikai rendszer stb. Beágyazott rendszerek: egyetlen processzoron, illetve processzoroknak egy összeépített csoportján futnak. Pl. háztartási eszközök vezérlőrendszerei, mobil telefonok Osztott rendszerek: rendszerszoftver hálózatba kötött, együttműködő processzorok lazán integrált csoportján fut. Pl.: ATM, kommunikációs rendszerek. A határok, a három csoport között valószínűleg a jövőben el fognak mosódni.

25 Az osztott rendszerek 6 fontos jellemzője: Colouis (1994) 1.Erőforrásmegosztás: Egy osztott rendszer lehetővé teszi a hálózaton lévő számítógépekhez kapcsolt hardver-, és szoftvererőforrások megosztását. Többfelhasználós rendszerek esetén minden erőforrást egy központi szervernek kell biztosítania és kezelnie. 2.Nyíltság: Egy rendszer nyíltsága alatt a nem szabványos erőforrások hozzáadásával történő kibővíthetőségének a fokát értjük. Az osztott rendszerek nyílt rendszerek, amelyek különböző szállítók szoftver és hardverelemeit tartalmazzák. 3.Konkurencia: Az osztott rendszerekben számos feladat működhet egyidejűleg a hálózat különböző számítógépein. Ezek a működés során kommunikálhatnak egymással. (Agents, Beans, EJB) 4.Skálázhatóság: Az osztott rendszerek skálázhatóak. A rendszer képességei új komponensek hozzáadásával bővíthetőek. Ennek határt szabhat a hálózati architektúra. 5.Hibatűrés: A számítógépek elérhetősége és az információ többszörözésének potenciálja azt jelenti, hogy az osztott rendszerek bizonyos hardver és szoftverhibákat képesek eltűrni. A szolgáltatások teljes megszűnése csak hálózati hiba esetén következik be. 6.Átlátszóság: A rendszer osztott természetének elrejtését jelenti a felhasználók elől. A felhasználók nem tudnak semmit a rendszer osztott voltáról sem. (bár a felhasználók jobban ki tudják használni az erőforrásokat ha ismerik a rendszer szervezési módját)

26 Az osztott rendszerek hátrányai: –Bonyolultság: sokkal bonyolultabbak, mint a központosítottak. A rendszerek tesztelése sokkal komplikáltabb. (pl. load balancing (terhelés elosztás) tesztelés.) Erőforrások áthelyezése befolyásolja a sebességek. –Kezelhetőség: A rendszer több különböző számítógépei különböző típusúak lehetnek különböző operációs rendszerekkel. Ez azt jelenti, hogy a karbantartás lényegesen nehezebb. (J2EE, Java, Browserek megoldást jelenthet) –Biztonság: A rendszer több különböző számítógépről is elérhető. A biztonság kérdése hangsúlyosabb. –Megjósolhatatlanság: Weboldalak böngészése közben mindenki tapasztalja, hogy a válaszidő megjósolhatatlan. A válasz függ a teljes rendszer terhelésétől. A terhelés nagyon gyorsan megváltozhat.

27 Osztott rendszerek tervezési szempontjai Erőforrás azonosítás: Ki kell dolgozni egy megfelelő elnevezési sémát. Erre hivatkozhatnak a felhasználók és az egyes erőforássok. Ilyen azonosító az URL. (Uniform Resource Locator) Kommunikáció: Osztott rendszerek számára a kommunikáció protokollja a TCP/IP, de ettől eltérő speciális kommunikációs séma is lehet. A szolgáltatás minősége: Osztott rendszerek minősége: teljesítmény, elérhetőség megbízhatóság. Szoftverarchitektúrák: A megfelelő szoftver-architektúra biztosítja a szoftverkomponensek elhelyezkedését a rendszerben. (hogyan osztoznak a processzorokon)

28 Többprocesszoros architektúrák Különböző folyamatok más-más processzorokon futnak. Ez a modell nagy méretű, valós rendszereken szokásos. A folyamatok az információ gyűjtéssel, döntéshozatallal, vezérléssel foglalkoznak. Pl.CNC többtengelyes marógép általában 3 processzort tartalmaz. Vezérlő, grafikus, érzékelő. A több processzor növeli a teljesítményt, de az árat növeli. Olyan rendszerek esetében amelyek nem rendelkeznek speciális cél-processzorokkal azok a folyamatok ütemezésére egy speciális ütemező eszközt is alkalmazhatnak, amely eldönti melyik processzorhoz kerül a vezérlés.

29 Forgalomirányító rendszer példája:

30 A kilens-szerver rendszerek tervezésének az éppen fejlesztett alkalmazás logikai szerkezetét kell tükröznie. Három rétegű modell kliens-szerver alkalmazásokhoz: (logikai modell) Megjelenítési réteg Üzleti logikai réteg Adatkezelő réteg pl. Mozilla kliens, HTML lap pl. hitelnyújtás, számítások, bankkártya-műveletek pl. adatbáziskezelő, tranzakciók kezelése

31 A legegyszerűbb kliens- szerver architektúra a kétrétegű, ahol az alkalmazás és több kliensből épül fel: –vékony kliens modell: ebben a modellben minden alkalmazás feldolgozó és adatkezelő művelet a szerveren megy végbe. A kliens csupán a megjelenítésért felelős. (HTTP) hátránya a hálózat nagyobb terhelése, és a kihasználatlan kliens. (ellenpélda: client-side caching) –vastag kliens modell: a szerver csak az adatkezeléssel törődik, az alkalmazás logikát és a felhasználóval történő kapcsolattartást a kliensen futó szoftver valósítja meg. (C++ alkalmazás) példa: ATM rendszerek hátránya: a kliensek rendszermenedzselése bonyolultabb.

32 A Java és a letölthető appletek megjelenése olyan kliens szerver modell kifejlődését tette lehetővé, amely valahol a vékony és vastag kliens modellek között helyezkedik el. Az alkalmazást futtató appletek Java appletként letölthetőek, így csökkentve a szerver terhelését. (Új módszer a Java webstart amely a Java alkalmazásokat is letölti.) A kétrétegű kliens modell alapvető problémája hogy az alkalmazások három logikai rétegét két folyamatra képezik le. (ezzel a rugalmasság, és a skálázhatóság csökken.) 3 rétegű architektúra

33 Három rétegű banki alkalmazás osztott architektúrája A háromrétegű architektúra lehetővé teszi a webszerver és az adatbázisszerver közötti információáramlás optimálását. Ez a rendszer skálázható, mert az ügyfelek számának növelésével együtt könnyen bővíthető új webszerverek hozzáadásával.

34 Kliens szerver architektúrák alkalmazási területei ArchitektúraAlkalmazások Vékony kliens elven működő kétrétegű kliens- szerver architektúra Ősrendszerek alkalmazásai, ahol az alkalmazás feldolgozás és az adatkezelés szétválasztása nem célravezető Számítás-intenzív alkalmazások kevés adatkezeléssel, pl. fordítóprogramok Adatintenzív alkalmazások (böngészés, lekérdezés) kevés alkalmazásfeldolgozással vagy anélkül Vastag kliens elvén működő kétrétegű kliens- szerver architektúra Számításintenzív alkalmazások adatkezeléssel. Stabil végfelhasználói funkciókkal és jól megalapozott rendszerkezeléssel rendelkező alkalmazások. Olyan alkalmazások amelyek kliensoldali része adott termék. (pl MS Excel) Három rétegű kliens-szerver architektúraKliensek százaival, ezreivel rendelkező széleskörű alkalmazások Mind az adatok, mind pedig az alkalmazások változékonyak. Különböző forrásokból származó adatok integritását végző alkalmazások

35 P2P hálózatok Lényege, hogy egyenrangú kliensek közvetlenűl kommunikálnak egymással,kitüntetett csomópontok közbeiktatása nélkül. Legfontosabb előnye a skálázhatóság és a nagyobb hibatűrés. Hátránya a nehezebb adminisztráció. Kialakulásának feltétele a nagyobb sávszélesség és a gyors tömöritó algoritmusok a hardverek fejlődésével egyetemben. Napster Első fájlcserélő, ami még hibrid elven működött. - központi szerverek kapcsolják össze a fájl kéréseket, a felajánlásokkal - maga a fájl csere viszont a kliensek között történik A rendszer ellen sok szerői jogi per indult, ami végül a szolgáltatás bezárását eredményezte. Alkalmazási területek - nagyméretű fájlok cseréje - telefonalkalmazások (pl. skype)

36 BitTorrent Kifejlesztése Bram Cohen nevéhez fűződik. (BitTorrent Open Source License alatt adta ki) A kliensek a fájlokat darabokban töltik le illetve adják közre A csomópontok megkeresik a hiányzó részekhez a leggyorsabb kapcsolatot A már letöltött darabok más kliensek számára elérhetővé válnak Nagyméretű fájlok megosztásához ideális, mivel a hagyományos letöltésekkor a szűk keresztmetszet a szerver sávszélessége A megszakadt letöltések könnyen folytathatóak A megosztás folymata Létre kell hozni egy torrent fájlt, amelynek tartalma: a letöltendő fájlok neve és az egyes darabok ellenőrző összegei. A tracker szerver cime Fogalmak Availability: a torrent teljes másolatainak a száma Peer: csomópont Seed: mag vagy megosztó. A seed egy olyan peer, amely rendelkezik a fájl minden darabjával. Minél több van belőle annál nagyobb valószinűséggel lehet sikeresen letölteni a megosztott állományt

37 Fogalmak (folytatás) leech: letöltő. Egy olyan peer, aki elhagyja a bolyt a letöltés után. Azaz olyan peer amelynek rossz a feltöltés/letöltés aránya. swarm: boly. Az összes peer, amely megosztja a torrent-et. tracker: nyomonkövető. Dispatcher, bróker ami közvetit a peer-ek között Ismert kliensek: Opera beépitett torrent kliens uTorrent Azureus DHT protocol Distributed Hash Table. A protokoll a Kademlia hálózat alapötletén alapszik. DHT alkalmazásával minden peer egyben tracker is. A DHT node-nak nevezi azokat klienseket amelyek implementálják a megosztáshoz szükséges UDP protokollt. Minden node-nak van egy globális egyedi azonositója, ami egy 160 bit- es szám. Két node közötti távolságot XOR művelettel határozzák meg. distance(A,B) = A xor B, ahol a kisebb érték jelenti a rövidebb távolságot. Minden node egy routing táblát (útvonal tábla) kezel, ami a közeli node-ok információit tartalmazza.

38 Mikor egy node egy adott torrent-hez peer-eket keres, akkor a „legközelebbi” node-ok routing táblájában keres információt a megosztó peer-ekről. Ha van találat akkor a kapcsolódási információt kapja vissza, ha nincs akkor lehetséges további node-okat ad vissza. Részletes információk itt találhatóak: Szerverlefoglalások (idézetek forrása) „A felhasználók felderítése viszont nagyobb falatnak számít. Nincs olyan hatóság, amely képes lenne kriminalizálni egy adott ügyben több tízezer felhasználót, emiatt a megélhetési letöltőknek minden valószínűség szerint nincs félnivalója. A vadászat inkább azok ellen fog folyni, akik gigantikus mennyiségben forgalmaztak ezen az oldalakon, mondhatni a fő célpont a top10 feltöltő.” „Leginkább kellemetlen helyzetben az van, aki saját munkahelyéről űzte az ipart, hiszen onnan nehezen fogja eltávolítani a nyomokat, nem valószínű, hogy el tudja rejteni magát. Az egyetemisták számára talán könnyebb a helyzet, hiszen péntek délre valószínűleg sok ezer merevlemez kerül majd a biztonság kedvéért a nagymama vidéki spájzába és hirtelen gépek százaira kerülhet szűz, campus licences windows. Az otthoni felhasználók többsége dinamikus IP-címet kap, de ez érdektelen, mivel a szolgáltató - ha akarja - képes azonosítani, hogy adott időben melyik felhasználó használta a címet, de az esetek nagy száma miatt képtelenségnek tűnik a teljes szőnyegbombázás.”

39 Egy biztonságos megoldás - Kriptografikus merevlemez installálása: pl. TrueCrypt (open source) - Legalább 24 karakteres kód használata a logikai lemez létrehozásakor. A logikai lemez egy kódolt fileként jelenik meg az operációs rendszerben. - Virtuális gép installálása a kriptografikus lemezre. - Tetszőleges operációs rendszer installálása a virtuális gépre. - Figyelni kell hogy a swap file-ok is a kripto lemezen legyenek! - Kikapcsoláskor a memória törlődik, de a swap fileban lehetnek nyomok. A kriptografikus lemez biztositja, hogy a virtuális gép operációs rendszerének tartalma „láthatatlan” maradjon.

40 Gyakorlati feladatok

41 Feladatok Keressük fel a következő nyílt forráskódú rendszerek honlapjait, és próbáljuk ki a rendszerek demo oldalait. Wiki: CRM: Keressünk az Interneten ERP és CRM rendszerekre.

42 Keressünk automatikus fordító szolgáltatásokat az interneten! Google kereső használata (magasabb szinten) –speciális keresések adott fájlformátum valamennyi időn belül valamilyen tartományon belül –lapfüggő keresések két fajtája Google cache keresés: (eltűnt információ keresése) pl: cache:www.uni-miskolc.hu


Letölteni ppt "Számítógéppel támogatott információfeldolgozás, Kliens-szerver architektúrák Dr. Nehéz Károly egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem Alkalmazott Informatikai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések