Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI. A minőségirányítás fogalma: A minőségirányítás összehangolt tevékenységek összessége egy szervezet (pl. gyár, kórház, iskola.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI. A minőségirányítás fogalma: A minőségirányítás összehangolt tevékenységek összessége egy szervezet (pl. gyár, kórház, iskola."— Előadás másolata:

1 A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI

2 A minőségirányítás fogalma: A minőségirányítás összehangolt tevékenységek összessége egy szervezet (pl. gyár, kórház, iskola stb.) minőségszempontú vezetésére és irányítására.

3 A minőségszempontú vezetés és irányítás általában alkalmazza: A minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását A minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását A minőségtervezést A minőségtervezést A minőségszabályozást A minőségszabályozást A minőségbiztosítást A minőségbiztosítást A minőségfejlesztést A minőségfejlesztést

4 Irányelvek (direktívák), szabványok A minőség meghatározott és elvárt igények kielégítésével kapcsolatos fogalom. A minőség meghatározott és elvárt igények kielégítésével kapcsolatos fogalom. Az irányelv (direktíva) olyan uniós jogszabálytípus, amely nem közvetlenül válik érvényessé a tagországokban, hanem az egyes tagállamoknak a saját jogrendszerükben kell olyan módosításokat végrehajtani, amelyek révén a direktíva célját elérik. Az irányelv (direktíva) olyan uniós jogszabálytípus, amely nem közvetlenül válik érvényessé a tagországokban, hanem az egyes tagállamoknak a saját jogrendszerükben kell olyan módosításokat végrehajtani, amelyek révén a direktíva célját elérik.

5 Az irányelveket az EU tagállamainak illetékes, közös bizottságai dolgozzák (dolgozták) ki, és betartásuk ellenőrzése a brüsszeli Európai Bizottság feladata. Az EU irányelvekben rögzítette az egyes termékcsoportokra vonatkozó legfontosabb, általános követelményeket. Az irányelvek követelményeit az EU-n kívüli országokból, oda exportált termékeknek is ki kell elégíteniük.

6 Legfontosabb termékcsoportok, amelyekhez irányelvek készültek. Gépek Gépek Felvonók Felvonók Gázkészülékek Gázkészülékek Játékok Játékok Orvosi, gyógyászati eszközök Orvosi, gyógyászati eszközök Nyomástartó eszközök Nyomástartó eszközök Személyi védőfelszerelések Személyi védőfelszerelések

7 Az EU tagországokban forgalomba kerülő termékek gyártóinak ( vagy meghatározott EU- beli szervezetnek) vizsgálnia és dokumentálnia kell a vonatkozó irányelvek követelményeinek kielégítését. Az ennek megfelelő terméken fel kell tüntetni a CE (Communauté Eurropéenne) konformitási jelet.

8 SZABVÁNYOK A szabvány a rendszeresen ismétlődő műszaki (technikai), gazdasági, szervezési feladatok – a szabvány kidolgozásának időpontjában) - legkedvezőbb, optimális ( leggazdaságosabb) megoldását tartalmazó dokumentáció. A szabvány a rendszeresen ismétlődő műszaki (technikai), gazdasági, szervezési feladatok – a szabvány kidolgozásának időpontjában) - legkedvezőbb, optimális ( leggazdaságosabb) megoldását tartalmazó dokumentáció. Célja: hogy az előírásaik betartásával lehetőség legyen a termék részegységeinek minél szélesebb körű cserélhetőségére, a különféle alkatrészek, szerelvények csatlakoztathatóságára.

9 A szabványok rendeltetése: hogy létrehozzák és rendezzék a termékek választékát, szabályozzák a minőségi, biztonsági, egészségügyi stb. követelményeket és ezek vizsgálatának módszereit, valamint meghatározzák a különféle szakterületek fogalmait. A szabványok rendeltetése: hogy létrehozzák és rendezzék a termékek választékát, szabályozzák a minőségi, biztonsági, egészségügyi stb. követelményeket és ezek vizsgálatának módszereit, valamint meghatározzák a különféle szakterületek fogalmait.

10 A szabványok az érvényességi területüket tekintve lehetnek : A szabványok az érvényességi területüket tekintve lehetnek : - nemzetiek - nemzetköziek A Magyar Köztársaság szabványainak jelzése: MSZ, A már harmonizált szabványoké: MSZ EN, MSZ ISO, vagy MSZ EN ISO.

11 Nemzetközi szabványügyi szervezet A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) Az európai szabványügyi szervezetek az EU számára dolgoznak ki szabványokat, ezek EN betűk ( Europäische Norm =Európai Szabvány)

12 Nemzetközi szabványügyi szervezet A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) Az európai szabványügyi szervezetek az EU számára dolgoznak ki szabványokat, ezek EN betűk (Europaische Norm=Európai Szabvány) jelzik A szabványosítást végző szervezetek: - Az Európai Szabványosítási Bizottság( CEN ) - Az Európai Unió Elektrotechnikai Szabványosító Bizottság ( CENELEC ) - Az Európai Távközlési Szabványosító Intézet (ETSI )

13 Minőség-ellenőrzéstől a teljes körű minőségirányításig Minőség- ellenőrzés ~1900 Minőség- ellenőrzés ~ végellenőrzés - minőségjavítás az ellenőrzés szigorításával - termékorientáció Minőségbiztosítás~1960 Minőségbiztosítás~1960 –ellenőrzés a fejlesztés és a gyártás során –minőségjavítás megelőzéssel –kezdő folyamatorientáció –súlypont a fejlesztés, tervezés folyamatán

14 Minőség-ellenőrzéstől a teljes körű minőségirányításig Teljes körű minőségirányítás (TQM) ~1990 Teljes körű minőségirányítás (TQM) ~1990 -a vezetők elkötelezettsége -a munkatársak bevonása - képzés - az összes üzleti folyamat bevonása a minőségirányításba - vevőcentrikusság - üzleti kiválóság elérése

15 A minőségügyi szervezet jellemző függelmi kapcsolata egy vállalaton belül Igazgató Gazdasági igazgató Kereskedelmi osztály Pénzügyi osztály Stb… Műszaki igazgató Fejlesztési osztály Műszaki osztály..stb… Minőségirányítási osztály Beérkező árú ellenőrzése Gyártásközi ellenőrzés. Stb… Humánpolitikai igazgató Munkaügy Oktatás. Stb…

16 A minőségirányítási rendszer szabványos követelményei  Minden szervezeti egységre, minden folyamatra vonatkozóan kialakultak azok a követelmények, irányelvek és módszerek, amelyek betartása elkerülhetővé teszi hibás termék gyártását és kibocsátását, ill. minimalizálják a minőségi hibák okozta veszteséget.  A nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 1987-ben adta ki először ezen elveket, tapasztalatokat összegző ISO 9000-es szabványsorozatát, melynek érvényes kiadásai magyar szabvánnyá is váltak. A szabványsorozat tagjai: -MSZ EN ISO 9000 Min. irányítási rendsz. Alapok és szótár -MSZ EN ISO 9001 Min. irányítási rendsz. Követelmények -MSZ EN ISO 9004 Min. irányítási rendsz. Útmutató a működés fejlesztéséhez

17 A minőségirányítási osztály feladata Minőségügyi rendszer felügyelete Minőségügyi rendszer felügyelete Minőségelemzés, fejlesztés Minőségelemzés, fejlesztés Beérkező árú ellenőrzése Beérkező árú ellenőrzése Gyártásközi ellenőrzés Gyártásközi ellenőrzés Készárú- ellenőrzés ( végellenőrzés) Készárú- ellenőrzés ( végellenőrzés)

18 A minőségirányítási rendszer alapelvei az MSZ EN 9000 szerint  A minőségirányítási rendszer alapelvei: – –Vevőközpontúság – –Vezetés – –A munkatársak bevonása – –Folyamatszemléletű megközelítés – –Rendszerszemlélet az irányításban – –Folyamatos fejlesztés – –Tényeken alapuló döntéshozatal – –Kölcsönösen előnyös kapcsolat a szállítókkal – –Dokumentálás – –Kiértékelés

19 Minőségirányítási rendszerekkel szembeni követelmények az ISO 9001 szabvány szerint  Általános követelmények  A dokumentálás követelményei  Minőségirányítási kézikönyv  Dokumentumok kezelése  Feljegyzések   A vezetőség felelősségi körére vonatkozó követelmények   Az erőforrásokkal való gazdálkodás követelményei   A termékek előállításával kapcsolatos követelmények   A vevőkkel kapcsolatos folyamatokra vonatkozó követelmények   A beszerzésre vonatkozó követelmények   Az előállítás és szolgáltatás követelményei   A megfigyelő- és mérőeszközök kezelésének követelményei   A mérés, elemzés és fejlesztés követelményei

20 A teljes körű minőségirányítás (TQM)  A TQM, a teljes körű minőségirányítás lényegében egy olyan vállalatvezetési filozófián alapul, amely felismeri és elfogadja ezt az alapelvet, és megvalósítja a szervezet emberi és anyagi erőforrásainak leghatékonyabb felhasználását.

21 A TQM alapelvei  Az elsőszámú vezető elkötelezettsége a TQM iránt  A fő cél a vevők igényeinek kielégítése.  Legfőbb eszköz az állandó tökélesítés, fejlesztés.  Folyamatosan kell foglalkozni a minőségi veszteségek csökkentésével.  A szervezetminden tagjával tudatosítani kell a TQM fontosságát.  Meg kell oldani az összes folyamat hatékonyságának mérését.  Alapvető cél, hogy elsőre kell jót gyártani.  Fel kell tárni és meg kell szüntetni a fennálló problémákat, ill. meg kell előzni a lehetséges problémákat.  Lehetővé kell tenni az egyéni képzést.

22 A vállalati dokumentációk rendszere, a minőségdokumentáció  Minőségdokumentáción mindazon dokumentációk és dokumentumok összességét értjük, amelyek akár közvetlenül, akár közvetve összefüggnek a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak minőségével.  A vállalati dokumentációk összességének felépítése hierarchikus rendszert követ, és azok szintet képezve épülnek egymásra.

23 A vállalati dokumentációk rendszere  7. SZINT A vállalatok működésére vonatkozó törvények rendeletek.  6. SZINT Alapító okirat (társasági szerződések).  5. SZINT Szervezeti és működési szabályzat.  4. SZINT Egyes fontos területek, tevékenységek átfogó leírását tartalmazó, általában kézikönyv jellegű dokumentumok: Minőségirányítási kézikönyv, kollektív szerződés, környezetirányítási kézikönyv, munkabiztonsági kézikönyv  3. SZINT Eljárások szabályzatok  2. SZINT Munkautasítások, tervdokumentációk, rajzok, technológiai utasítások, kezelési utasítások stb.  1. SZINT Bizonylatok, feljegyzések, levelek stb.

24 A termék minőségének tanúsítása Minőségtanúsítás Hazánkban a gazdálkodó szervezetek által egymásnak szállított vagy a közfogyasztásra forgalomba hozott termékek minőségének. A minőségtanúsítás termék vizsgálatának eredménye tanúsítását a 47/1968. (XII.18.) Korm. számú rendelet írja elő. Hazánkban a gazdálkodó szervezetek által egymásnak szállított vagy a közfogyasztásra forgalomba hozott termékek minőségének. A minőségtanúsítás termék vizsgálatának eredménye tanúsítását a 47/1968. (XII.18.) Korm. számú rendelet írja elő. A gyártó vagy forgalmazó köteles a forgalomba hozott termék minőségét tanúsítani. A gyártó vagy forgalmazó köteles a forgalomba hozott termék minőségét tanúsítani.

25 A minőségtanúsítás módjai Minőségi bizonyítvány ( műbizonylat) Minőségi bizonyítvány ( műbizonylat) Műszaki leírás Műszaki leírás Minőségi jel Minőségi jel A minőség tanúsítása a terméken feltüntetett adatokkal A minőség tanúsítása a terméken feltüntetett adatokkal A minőség tanúsítása kísérőjegyzéken A minőség tanúsítása kísérőjegyzéken

26 Terméktanúsítás és rendszere A terméktanúsítás nem egy adott termékre vagy terméktételre, hanem a terméktípusra általában vonatkozik, és un. típusvizsgálat eredménye. A terméktanúsítás nem egy adott termékre vagy terméktételre, hanem a terméktípusra általában vonatkozik, és un. típusvizsgálat eredménye. Irányelvek CE Irányelvek CE EU- megfelelési nyilatkozat EU- megfelelési nyilatkozat Akkreditált laboratórium Akkreditált laboratórium A tanúsított minőségirányítási rendszer nem a termék jó (kiváló) minőségére garancia, hanem arra, hogy a szervezet az MSZ EN ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszert működtet.

27 Szavatosság, jótállás, termékfelelősség A szavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett (eladó, szállító, gyártó )felel azért, hogy a szolgáltatott termékben a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (Ptk. 305 §). A szavatosság azt jelenti, hogy a kötelezett (eladó, szállító, gyártó )felel azért, hogy a szolgáltatott termékben a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (Ptk. 305 §). A törvény szerint a szavatosság ideje általában a teljesítéstől számított hat hónap, de tartós használatra rendelt termék esetében három év is lehet. A szavatossági igény érvényesítéséhez a jogosultnak bizonyítania kell, hogy a termék hibája már a teljesítés időpontjában is fennállt. A szavatossági igény alapján a jogosult csak magában a termékben keletkezett kárának megtérítésére (kicserélés, kijavítás árcsökkentés formájában) tarthat igényt.

28 Szavatosság, jótállás, termékfelelősség Jótállás (vagy garancia) keretében a gyártó, vagy import termék esetében a kereskedő, azt garantálja, hogy egy meghatározott időtartamon keresztül a termék kifogástalanul működni fog. Ha ezt mégsem tenné, akkor térítés nélkül elhárítja a meghibásodás következményeit. Jótállás (vagy garancia) keretében a gyártó, vagy import termék esetében a kereskedő, azt garantálja, hogy egy meghatározott időtartamon keresztül a termék kifogástalanul működni fog. Ha ezt mégsem tenné, akkor térítés nélkül elhárítja a meghibásodás következményeit. A jótállás keretében a jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy vétlen a termék meghibásodásában. Mentesül a felelősség alól a jótállásra kötelezett, ha bizonyítja, hogy a hiba oka (nem a hiba!) a teljesítés, ill. eladás után keletkezett

29 Szavatosság, jótállás, termékfelelősség A termékfelelősség szerint a termék gyártója felel a termék hibája által (nem a termékben magában) okozott kárért. A termékfelelősség szerint a termék gyártója felel a termék hibája által (nem a termékben magában) okozott kárért. Egy hibás termék okozhatja valakinek testi sérülését, halálát, vagy okozhat más dolgokban vagyoni kárt, ami alapján a gyártót kétféle felelősség terhelheti: - büntetőjogi felelősség a termék hibája által okozott testi sérülésért vagy halálesetért ( foglalkozási körében elkövetett bűncselekmény). - polgárjogi felelősség a másoknak okozott vagyoni és nem vagyoni kárért.


Letölteni ppt "A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS ALAPJAI. A minőségirányítás fogalma: A minőségirányítás összehangolt tevékenységek összessége egy szervezet (pl. gyár, kórház, iskola."

Hasonló előadás


Google Hirdetések