Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 1.

Az előadások a következő témára: "Gaál Bertalan B509 Közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 1."— Előadás másolata:

1 Gaál Bertalan B509 gaalb@sze.hu Közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 1

2 2 A közlekedéspolitika értelmezése Gazdaságpolitika Közlekedéspolitika -Közlekedés fejlődése, annak hatásai a jelenre -Közlekedési struktúra vizsgálata, szervezetek működése, paraméterei és piaci kapcsolatai -Közlekedési rendszer irányítása, befolyásolása, alakítása

3 A közlekedési rendszerbe történő beavatkozás – Gazdasági egyensúly érdekében – Meghatározott gazdasági célok elérése érdekében – pragmatikus struktúrapolitika: Adott feltételek mellett maximális ellátás biztosítására, az arányossági követelmények teljesítésére – rövid távú, folyó költségekkel operáló statikus közlekedéspolitika Maximális növekedés biztosítására, struktúra változtatására irányuló - rövid és hosszú távon is ható dinamikus közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 3

4 Az állami beavatkozás fő indokai – Állami tulajdon – Monopol és oligopol piacok – Közszolgáltatások – Externáliák kezelése – Nemzetköziség – Információk 2016. 09. 23. 4

5 A közlekedés - személyek, dolgok, információk - tömeges, - rendszeresen ismétlődő, - speciális technikai eszközök igénybevételével történő helyváltoztatása 2016. 09. 23. 5

6 A közlekedés szerepe 2016. 09. 23. 6 A KÖZLEKEDÉSPOLITIKA az állam kezében lévő egyik legfontosabb makrogazdasági struktúrapolitikai eszköz A kormányzati közlekedéspolitika felértékelésének szükségességét támasztja alá az a mással nem helyettesíthető szerep, melyet a közlekedéspolitikának kell képviselnie több kormányzati részpolitika és ágazatközi feladat megvalósításában. a termelési szerkezetváltás elősegítésében az innováció előmozdításában a külgazdasági politikában a foglalkoztatáspolitikában a regionális, területi, térségi fejlesztésekben a környezetgazdálkodási politikában a működő tőke bevonásban

7 A közlekedési rendszer modellje 2016. 09. 23. 7 KözlekedésInput erőforrások Output igénykielégítés MINIMALIZÁLÁSMAXIMALIZÁLÁS MODELL OPTIMALIZÁLÁSA RÁFORDÍTÁSEREDMÉNY

8 A közlekedéspolitika -a közlekedési ágazat teljes rendszerét átfogó, -az általános politikai célokkal összhangban lévő, -szakmailag és tudományosan megalapozott, -az indokolt helyváltoztatási igények maximális és hatékony kielégítését célzó -felső szintű irányítása. 2016. 09. 23. 8

9 A közlekedéspolitika irányítási eszközei – Közvetlen befolyásolás (jogi, műszaki) Aktív formák Passzív formák – Közvetett befolyásolás (gazdasági szabályozás) 2016. 09. 23. 9

10 A közlekedéspolitika elemei Állandó elemek – Alágazatok kialakítása, fejlesztése, munkamegosztási arányok befolyásolása – Gazdasági, jogi szabályozás Tarifapolitika Adózási rendszer Más állami, helyi elvonási formák Mentességek, preferenciák Jogi szabályozás 2016. 09. 23. 10

11 A közlekedéspolitika elemei 2. Speciális elemek – Energetikai szempontok  környezetgazdálkodási tényezők – Környezetvédelem – Regionális politika – Biztonsági követelmények – Emberi tényező – Egységes jogi és műszaki szabályozás 2016. 09. 23. 11

12 Magyar közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 12

13 1848. jan. 25. „Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésirül” 2016. 09. 23. Előadó: Cím13

14 2016. 09. 23. Előadó: Cím14

15 A rendszerváltás utáni időszak Kiindulási helyzet: – Új társadalmi – gazdasági környezet – Állami költségvetés helyzete – Infrastruktúra 2016. 09. 23. 15

16 90-es évtizedre reális cél csak az infrastruktúra romlási folyamatának megállítása Kiemelt fontosság az infrastruktúrának – Termelési struktúraváltás elősegítése – Műszaki fejlesztés, innováció előremozdítása – Foglalkoztatáspolitika – Környezetgazdálkodási politika – Regionális politika – Külgazdasági politika 2016. 09. 23. 16

17 Infrastruktúra-politika tézisei Infrastruktúra gazdaságpolitikai szerepe Állami felelősség a hálózatos infrastruktúrák finanszírozásában Állami szabályozás, a magán és állami szféra szétválasztása Privatizáció 2016. 09. 23. 17

18 Közlekedésfejlesztésnél figyelembe veendő tényezők Romlási folyamatok felgyorsulása Fejlesztési prioritás Kapacitásfeleslegek Tömegközlekedés Hálózatfejlesztés 2016. 09. 23. 18

19 A közlekedés privatizációs lehetőségei igen korlátozottak Források bevonása – Banki (világbanki) hitelek – Helyi önkormányzati, lakossági források – Külföldi működő tőke bevonása Hatósági árak 2016. 09. 23. 19

20 Kívánatos fejlesztési irányok Vasút: nemzetközi forgalmat bonyolító törzshálózat fejlesztése Közút: tízéves közúthálózat fejlesztési program Hajózás: Duna hajózhatóvá tétele, kikötőfejlesztési program Légi közlekedés: közforgalmú repülőtér-hálózat, kisgépes repülés feltételei, tőkeemeléses privatizáció 2016. 09. 23. 20

21 Tulajdonosi szerkezet átalakulása Állami vállalatok  gazdasági társaságok 2016. 09. 23. 21 Ágazati miniszter MÁV, GYSEV+Fertővidéki HÉV, 29 Volán Állami Vagyonügynökség Hungarocamion, MAHART, MALÉV, KTI, állami tulajdonú árufuvarozó Volán társaságok

22 1996-os közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 22

23 Előzmények 1992. április szakminiszter előterjesztését a Kormány határozatban elfogadta, Parlament elé terjesztette – leállt 1993-ban a szaktárca újraindította a koncepció kimunkálását 2016. 09. 23. 23

24 Szabályozási előzmények 1993. évi XCV. tv. – vasúti tv. 1995. évi XCVII. tv. – légiközlekedési 1988. évi I. tv. – közúti közlekedésről 1992. évi XXX. tv. Az Útalapról 2016. 09. 23. 24

25 1996-os közlekedéspolitika Infrastruktúra-orientált gazdaságfejlesztés Állami szerepvállalás alapvető eleme: Az állam felelősségi körébe tartozó infrastruktúra teljes körű finanszírozása A közhasználatú infrastruktúrában érdekelt szervezetek tevékenységének koordinálása, támogatása, és a szabályozás 2016. 09. 23. 25

26 Stratégiai irányok 1.Az Európai Unióba integrálódás elősegítése 2.A szomszédos országokkal az együttműködés feltételeinek javítása 3.Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése 4.Az emberi élet és környezet védelme 5.Hatékony, piackonform közlekedés- szabályozás 2016. 09. 23. 26

27 A közlekedéspolitika eszközrendszere Hálózatok Járműgazdálkodás Szolgáltatások átstrukturálása Jogi szabályozás Gazdasági szabályozás Humánpolitika Közlekedésbiztonság, környezetvédelem 2016. 09. 23. 27

28 A koncepció értékelése A feltételezett nagyságrendű szállítási igény keletkezett, ezek mennyiségi kielégítése nem okozott gondot, de minőségi fejlődés csak néhány területen (IC vonatok) EU integráció csak részben (vasúti kapcsolat SLO, határátkelő zsúfoltság csökken, DE útépítés, vasúti rekonstrukció) Vasúti reform tulajdonképpen leállt Duna-hajózhatóság biztosításában nem történt előrelépés, tengerhajózás megszűnt, MALÉV privatizáció nem sikerül Szomszédos országokkal a kapcsolat nem javult érzékelhetően (kiv. SLO) Járműkorszerűsödés (légi, áru, de busz nem) Baleseti mutatók kismértékű javulása Útalap megszűnése Nem javult az államigazgatási tevékenység 2016. 09. 23. 28

29 2004-es közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 29

30 Az 1996-ban elfogadott magyar közlekedéspolitika megújításának szükségessége – a társadalmi-gazdasági változások hatása, – az eltelt időszak tapasztalatai és – az EU 2001-ben megjelent, 2010-ig szóló közlekedéspolitikája, a Fehér Könyv 2016. 09. 23. 30

31 AZ ORSZÁGGYŰLÉS 19/2004. HATÁROZATA A 2003 – 2015-IG SZÓLÓ MAGYAR KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁRÓL Az életminőség javítása, az egészség megőrzése, a területi különbségek csökkentése, a közlekedésbiztonság növelése, az épített és természeti környezet védelme;(1996/4) Az Európai Unióba történő sikeres integrációnk elősegítése;(1996/1) A környező országokkal való kapcsolatok feltételeinek a javítása, és ezen kapcsolatok bővítése;(1996/2) A területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása;(1996/3) A hatékony /fejlesztés,/ üzemeltetés és fenntartás feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével.(1996/5) 2016. 09. 23. 31

32 Megvalósítás Infrastruktúra – EU források (Új Mo. Terv) – Egyéb állami – Magán tőke 2016. 09. 23. 32 Járműállomány – Állami szféra (MÁV, Volán) – Vállalkozó szféra – Egyéni Szervezetfejlesztés –MÁV átalakítás –(Regionális) Volán társaságok –Közútkezelő szervezet –„Egységes” közlekedési hatóság (– Magyar Vasúti Hivatal) –Közlekedésbiztonsági szervezet –Fejlesztő szervezetek

33 2007. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia KIINDULÁSI HÁTTÉR – Magyar Közlekedéspolitika, 2003-2015 – Európai Unió közös közlekedéspolitikája 2001- 2010 (Fehér Könyv) – Új Magyarország Fejlesztési Terv DOKUMENTUMOK – Zöld Könyv (kulcsterületek, célok kijelölése) – Fehér Könyv (eszközök, intézkedési tervek) – Monitoring rendszer (megvalósítás követése) 2016. 09. 23. 33

34 2007. Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia A./ CÉLOK 0. HORIZONTÁLISAN HATÓ TÉNYEZŐK I. A SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSÉNEKSTRATÉGIAI CÉLJAI II. AZ ÁRUSZÁLLÍTÁS FEJLESZTÉSÉNEK STRATÉGIAI CÉLJAI III. A KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS STRATÉGIAI CÉLJAI B./ A CÉLOK ELÉRÉSÉNEK FŐ ESZKÖZCSOPORTJAI 1. A közlekedés szabályozó-rendszerének korszerűsítése 2. Komplex finanszírozási módszerek alkalmazása 3. Korszerű forgalomszervezési eljárások térhódítása 4. A közlekedési intézményrendszer fejlesztése, racionalizálása 5. A szükséges politikai döntések meghozatala 6. A társadalom bevonása a fejlesztési döntések előkészítésébe, együttműködés civil szervezetekkel 2016. 09. 23. 34

35 2008. Egységes Alágazati Közlekedésfejlesztési Stratégia Címtől eltérően: – nem egységes – nem stratégia Tartalmi hiányosságok: alágazati egyenetlenség – Vasút, közúti, városi közlekedés: Európai Uniós támogatással megvalósítani tervezett projektek leírása; – Vízi, légi közlekedés: érdemi kifejtés nélkül 2016. 09. 23. 35

36 Nemzeti Közlekedési Stratégia 2014 2014-2050 közötti időszakra készült Szakít a „beton”közlekedésfejlesztés gyakorlatával, nagyobb szerepet biztosít a menedzsment intézkedéseknek 2016. 09. 23. 36

37 Széchenyi 2020 2016. 09. 23. 37

38 A közösségi közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 38

39 1957. Római Szerződés A közlekedési piac nemzetközi jellege 4 szabadság elv: Tőke  infrastruktúra Szolgáltatás  fuvarozás Áruk  áruszállítás Személyek  személyszállítás 2016. 09. 23. 39

40 1973 Cselekvési figyelemfelhívás 1981 Kiemelt fejlesztések programja 1985 „Tétlenségi” ítélet Harmonizáció és liberalizáció – fejlesztési folyamatok felgyorsítása – egységes piac megalakítása 1989 EK strassbourgi csúcsértekezlete – Transeuropean Network (TEN-T, TEN-E, eTEN) 2016. 09. 23. 40

41 TEN-T hálózat 1991 Maastricht – az EU pénzügyileg is hozzájárul a hálózatok fejlesztéséhez 1994 Christophersen-csoport korfui jelentése Prioritási feltételek – Legyen az ország szempontjából kivételes fontosságú, ugyanakkor Uniós jelentőségű, amely hozzájárul az EU gazdasági és társadalmi kohéziójához; – Legyen jól előkészített, gazdaságilag életképes, elősegítve a versenyképesség és a technológia fejlődését; – Akadályozza meg az állami támogatási eszközök versenytorzító hatását, tegye lehetővé magánbefektetések bevonását; – Legyen tekintettel a környezetvédelmi előírásokra 2016. 09. 23. 41

42 1994 Kréta, Páneurópai Közlekedési Konferencia (páneurópai folyosók) – 1. Tallinn – Riga – Varsó – 2. Berlin – Varsó – Minszk – Moszkva – 3. Berlin/Drezda – Wroclaw – Lvov – Kijev – 4. Berlin/Nürnberg – Prága – Budapest – Konstanca/Thesszaloniki/Isztambul – 5. Trieste – Ljubljana (Rijeka – Zágráb, Ploce – Szarajevó) – Budapest – Pozsony – Ungvár – Lvov – 6. Gdansk – Varsó – Zsolna – 7. Duna mint víziút – 8. Durres – Tirana – Skopje – Szófia – Várna – 9. Helsinki – Kijev/Moszkva – Ogyessza/Kisinyov/Bukarest – Plovdiv 2016. 09. 23. 42

43 2016. 09. 23. 43

44 2016. 09. 23. 44

45 2016. 09. 23. 45

46 1992 Zöld Könyv Tiszta verseny feltételei Állami beavatkozások korlátozása Fenntartható fejlődés – környezetvédelem hangsúlya 1993 Egységes közlekedéspolitika 2016. 09. 23. 46

47 1993-as Közlekedéspolitika célja az EU-tagállamok különböző szabályainak harmonizációja, az infrastruktúra- fejlesztések összehangolása, a nemzeti infrastruktúrahálózatok (közutak, vasúti pályák) közötti átjárhatóság biztosítása 2016. 09. 23. 47 Az egységes szabályokon alapuló szállítási piac létrehozásával hozzájáruljon az áruk szabad áramlásának kiteljesedéséhez, a belső piac hatékony működéséhez, a környezet megfelelő szintű védelméhez

48 Ezen közlekedéspolitika alapján készült el a Bizottság által az 1995-2000 közötti időszakra vonatkozóan a közlekedéspolitika akcióprogramja, mely három területre összpontosít 2016. 09. 23. 48

49 A szolgáltatások minőségének javítása – Közlekedési rendszer tökéletesítése – Környezetvédelem – közlekedésbiztonság A belső piac fejlesztése – Piacralépés feltételei – Versenyfeltételek harmonizálása – Szociálpolitika célok A külső kapcsolatok fejlesztése, a harmadik országokkal fennálló hagyományos közlekedési egyezmények lehetőségek szerinti egységesítése 2016. 09. 23. 49

50 Finanszírozás Szigorú válogatás – pénzügyi és környezeti hatástanulmány, társadalmi egyeztetés, „használó fizet” elv alkalmazása – Európai Beruházási Bank – Strukturális Alapok, Kohéziós Alap – Világbank, EBRD – PPP – Public Private Partnership – 1990 PHARE  1998 ISPA 2016. 09. 23. 50

51 MAGYAR CSATLAKOZÁS 1994 Csatlakozási kérelem benyújtása 1995 Tanács pozitív döntése 1998- Csatlakozási tárgyalások – Meglévő joganyag átvilágítása (screening), Agenda 2000 – Közösségi joganyag ( Acquis Communautaire)átvételének előkészítése – Átmeneti mentességek (DEROGÁCIÓK) alku-folyamata: adók, közszolgáltatások, műszaki paraméterek, környezeti követelmények, forgalmi korlátok (pályáralépés, kabotázs), stb. 2000. évi országjelentés, közlekedésben kritikus /2004 csatlakozás/ 2016. 09. 23. 51

52 2001-es Fehér Könyv „Európai közlekedéspolitika 2010-ig: Itt az idő dönteni!” A Fehér Könyv ágazatpolitikai irányelvei: – 1.rész: A közlekedési munkamegosztás átrendezése – 2.rész: A szűk keresztmetszetek megszüntetése – 3.rész: A közlekedők a közlekedéspolitika középpontjában – 4.rész: A közlekedés globalizálódásának kezelése 2016. 09. 23. 52

53 Irányelvek tartalma 1. A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS ÁTRENDEZÉSE – SZABÁLYOZOTT VERSENY – A KÖZLEKEDÉSI MÓDOK EGYMÁSHOZ KAPCSOLÁSA 2. A SZŰK KERESZTMETSZETEK MEGSZÜNTETÉSE – AZ AKADÁLYOK MEGSZÜNTETÉSE A FŐÚTVONALAKON – A FINANSZÍROZÁS GONDJA 3. A KÖZLEKEDŐK A KÖZLEKEDÉS-POLITIKA KÖZÉPPONTJÁBAN – NEM BIZTONSÁGOS UTAK FELSZÁMOLÁSA – A HASZNÁLÓ KÖLTSÉGEIT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELE – AZ EMBERARCÚ KÖZLEKEDÉS MEGTEREMTÉSE – A VÁROSI KÖZLEKEDÉS ÉSSZERŰSÍTÉSE, AGGLOMERÁCIÓS ELVEK 4. A KÖZLEKEDÉS GLOBALIZÁLÓDÁSÁNAK KEZELÉSE – A BŐVÍTÉS LÉNYEGI VÁLTOZÁSAI, HÁLÓZATOK – A KIBŐVÜLT EURÓPA HATÁSOSABB FELLÉPÉSE A VILÁGBAN 2016. 09. 23. 53

54 2011-es közlekedéspolitika „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához” Kiindulás: „a mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak”  A munkamegosztási arányok (modal- split) optimalizálása szükséges Komodalitás Figyelembe kell venni a növekedési korlátokat: környezeti fenntarthatóság, energia felhasználás, fejlesztési források 2016. 09. 23. 54

55 2011-esközlekedéspolitika Hosszú távú stratégia – 2050-ig Fő célkitűzések: – CO 2 és üvegház hatású gázok emissziójának csökkentése – A közlekedés energiaszükségletének csökkentése – Torlódások csökkentése A megvalósulást 10 teljesítménymutatón keresztül ellenőrzik 2016. 09. 23. 55

56 2011-es közlekedéspolitika Ágazatpolitikai irányelvek: – Egységes belső piac kialakítása – Szociális feltételek, biztonság és szolgáltatási színvonal – Innováció: a közlekedés fejlesztése – Infrastruktúra-politika – Külső dimenzió 2016. 09. 23. 56