Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2012/2013. II.ADÓZÁS II."— Előadás másolata:

1 Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

2 Kamat adózása  Magyarország a kamat jövedelmet vagy a Tao. tv. vagy az Szja-tv. alapján adóztatja, attól függően, hogy magánszemélyről vagy külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyről, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégről, személyi egyesülésről, egyéb szervezetről van szó. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

3 Magánszemély, vagy gazdálkodó  A belföldi illetőségű által külföldön megszerzett kamat jövedelem Magyarországon minden esetben adóköteles, mivel a belföldi illetőségű adózók a belföldről és külföldről származó jövedelmük után is adóznak. Az adózás módját határozza meg, hogy magánszemély, vagy gazdálkodó szervezet. Előbbi az Szja szerint, utóbbi a Tao szerint fizet. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

4 Tao alapján  Ha a társasági adó hatálya alá tartozó belföldi illetőségű adó alany külföldről kamat jövedelemben részesül, akkor a Tao. tv. alapján ez a kamat a bevételének része, és a vállalkozási eredmény részeként adóköteles. Ha ezen kamatjövedelem után a forrás országban nem vontak adót, akkor nem áll fenn kettős adózás, míg, ha a forrásországban vontak adót, akkor az adott egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezései alapján mentesítésre vagy beszámításra van lehetőség. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

5 Kamat definíciója  Az egyezmények szerint kamatnak minősül mindenfajta követelésből származó jövedelem, tekintet nélkül arra, hogy biztosítva van-e jelzálogjoggal, vagy sem, illetve jogot ad-e az adós nyereségéből való részesedésre. Különösen kamatnak minősül az állami kölcsönökből, kötvényekből, adósságlevelekből származó jövedelem. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

6 További meghatározások  Általában a szerződések tartalmazzák, hogy mindenféle, az adott tőkére adott prémium is kamatnak minősül. Vagyis minden olyan összeg kamat, amit az adós a kapott összegen felül fizet. Így diszkont értékpapír esetében a diszkont ár és a névérték közötti különbözet is kamatnak minősül.  Viszont a késedelmi kamat ebből a szempontból nem minősül kamatnak. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

7 Belföldi illetőségű magánszemély  Ha belföldi illetőségű magánszemély kap külföldről kamatjövedelmet, akkor az Szja- tv. rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni.  Először azt kell eldönteni, hogy a külföldről származó kamat jövedelem az Szja-tv. alapján kamatnak vagy egyéb jövedelemnek minősül.  Az Szja-tv. szerint kamatnak minősül: a takarékbetét, a takaréklevél, a devizabetét kamata; 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

8 a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír hozadéka, ha azt jogszabály kamatnak nevezi;  az az árfolyamnyereség, amelyet az értékpapír névértékénél alacsonyabb (diszkont) áron történő kibocsátása esetén a jegyzési ár és a név érték között a kamat helyett kap az értékpapír lejáratakor a magánszemély, ideértve az ilyen értékpapír nyilvános forgalmazása során a kamat helyett elért árfolyamnyereséget is;  a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy hozama, ideértve annak nyilvános másodlagos forgalmazása során e hozam helyett elért árfolyamnyereséget is; 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

9 Származási ország  A kamat abból az országból származik, amelyik ország állama, vagy annak politikai egysége az adós. Ha viszont telephely állandó berendezéseire vett fel kölcsönt és azért kamatot fizet, akkor a telephely viseli a kamatot és az abból az országból származik, ahol a telephely, vagy állandó berendezés van, függetlenül attól, hogy mi a telephely tulajdonosának adó státusza egyik, vagy másik államban. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

10 Kamat adózásának általános szabálya  A kamat ott adózik, ahol a kamatban részesülő személy illetőséggel bír.  Ha viszont az egyezmény lehetővé teszi, akkor a kamatból származó jövedelem korlátozottan abban az államban is adóztatható, ahonnét származik. A korlátozás az adó mértékére vonatkozik, vagyis tételesen kimondja, hogy a forrásországban kivethető adó legmagasabb mértékét. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

11 Külön rendelkezések  Ha a kamatjövedelem kedvezményezettje a forrásországban levő telephelyén útján tevékenységet fejt ki, akkor a kamat annak a telephelynek a jövedelme vállalkozási nyereség, és a vállalkozási nyereségadó részét képezi.  Vagyis külföldi cég Magyarországon telephellyel rendelkezi, és az a követelés, ami után a kamatot fizetik, ahhoz a telephelyhez tartozik, akkor nem a kamatból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, hanem a vállalkozási nyereségre vonatkozóakat. Vagyis a kifizető nem von le adót, mert az adókötelezettség a külföldi vállalkozót terheli, aki a telephely jövedelmeként számolja el ezt a bevételt. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

12 Példa  1.Külföldi illetőségű személy Magyarországon telephellyel rendelkezik és ez a telephely kölcsönt nyújt egy belföldi illetőségű személynek, akkor a kamat belföldön adóztatható.  2.Egyik államban illetőséggel bíró személy a másik államban lévő telephelye egy harmadik országban illetőséggel rendelkező személytől kap kamatjövedelmet. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

13 Séma = telephely/illetőség kamat 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

14  1.Illetőség szerinti ország (tulajdonos) A  2.Telephely szerinti ország (ide érkezik) B  3.Forrásország (innét érkezik) : harmadik személy illetősége szerinti ország C  Hol adóztatható a kamat?  Az egyezmények rendelkezése szerint az adóztatási jog ilyenkor a telephely szerinti országot illeti meg. (C is adóztathat korlátozottan) 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

15 Különleges esetek  A kifizető és a kedvezményezett/haszonhúzó között különleges kapcsolat van,például kapcsolt vállalkozások és a kamat összege meghaladja a piacon szokásos összeget, vagy azt az összeget, amit két egymástól független partner fizetne egymásnak, akkor kamatnak csak a különleges kapcsolat nélkül fizetett összeg számít. Az ezen felüli rész, vagyis a kifizetett többletösszeg mindegyik szerződő állam jogszabálya alapján adóztatható. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

16 Általános szabály Magyarországon  Ha van a kettős adóztatás kizáró egyezmény azzal az országgal, ahol a kamatot kapó személy illetőséggel bír, akkor vagy az illetőség szerinti országban kell adót fizetni, vagy korlátozottan adóztatható a forrás országban is.  Lépések.  1.Külföldi illetőségű személy esetében, akár magánszemély, akár nem, először meg kell állapítani, hogy a kamatjövedelem adóköteles-e vagy sem. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

17  2. Ha az egyezmény úgy rendelkezik, hogy a kamatból származó jövedelem a forrásországban nem adóztatható, akkor a kifizetőnek adót nem kell levonnia, viszont a külföldi részére bruttó kamatot kell fizetni. Ennek azonban Magyarországon feltétele, hogy a külföldi személy az illetőségét igazolja a kifizető felé. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

18  A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint a külföldi belföldről származó kamatjövedelme nem adóköteles a forrásországban:  Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Jugoszlávia utódállamai, Koreai Köztársaság, Kuvait, Nagy-Britannia és Észak- Írország Egyesült Királyság, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország.  A külföldi belföldről származó kamat jövedelme nem adóköteles a forrás országban, ha a jövedelmet szerző haszonhúzónak minősül:  Csehország, Dél-afrikai Köztársaság, Hollandia, Horvátország, Írország, Izrael, Luxemburg, Oroszország, Svédország, Szlovákia. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

19 Ki a haszonhúzó?  A haszonhúzó fogalmára sem az egyezmények, sem az adótörvény nem tartalmaz meghatározást. Irányadónak tekinthetjük azonban a Tao. tv. által korábban használt megfogalmazást, mely szerint haszonhúzó az, aki a kamatot az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához bevételként elszámolja, nyilvános kötvénykibocsátás esetén az, akinek a kifizető a kamatot kifizeti, átutalja.  Ha az egyezmény szerint az adókötelezettséget befolyásolja az a körülmény, hogy a külföldi személy haszonhúzónak minősül-e a ki fizetés tekintetében, akkor erről a kifizetést megelőzően nyilatkozni kell. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

20 Telephely nélküli külföldi  Ha a kamatot Magyarországon nem telephelynek betudható nyereségként realizálja egy külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, akkor az adókötelezettséget a Tao. tv. alapján, mint külföldi szervezetnek kell teljesíteni. A kifizetőnek 19%-os mértékű adót kell levonnia a kifizetésből, kivéve, ha az egyezmény ennél alacsonyabb mértékű adó érvényesítését engedi meg. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

21 Nem számít kamatnak  A külföldi szervezet adóalapjának megállapításakor nem kell figyelembe venni:  A. a magyar állam, az államháztartás szervezetei, vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot,  B. a hitelintézet által a nála elhelyezett betétre fizetett kamatot, és a késedelmi kamatot,  C. a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére december 31-ét követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak a szokásos piaci kamatot meghaladó részét. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

22 Alacsonyabb adó a forrásországokban  Azok az egyezmények, amelyek lehetővé teszik a forrásországban a kamatból származó jövedelem adóztatását, rendszerint alacsonyabb mértékű adó érvényesítésére adnak módot.  Az alábbi országokkal megkötött egyezmények előírása szerint a forrásország által megállapítható adó maximális mértéke 10%, ha a jövedelmet szerző haszonhúzónak minősül:  Bulgária, Brazília, Ciprus, Görögország, Japán, Kanada, Kazahsztán, Kína, Lengyelország, Málta, Moldova, Mongólia, Portugália, Svájc, Thaiföld, Törökország, Ukrajna, Vietnam. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

23 Külföldi magánszemély kamatadója  Ha a kamat jövedelmet külföldi illetőségű magánszemély szerzi meg Magyarországon, és a magánszemély nyilatkozata vagy egyéb körülmény alapján megállapítható, hogy nem rendelkezik a magánszemély Magyarországon olyan állandó berendezéssel, amelynek a kamat jövedelem betudható lenne, akkor az Szja-tv. rendelkezései szerint kell az adókötelezettségnek eleget tenni.  A kifizetőnek ilyenkor - főszabály szerint - adót kell levonnia a kifizetésből, tekintve, hogy az Szja-tv. alapján a kamat utáni adó mértéke 16 százalék. Ha azonban az Szja-tv. az adott kamat jövedelmet nem kamatnak, hanem egyéb jövedelemnek tekinti, akkor a kifizetésből adóelőleget kell levonni, figyelembe véve az egyezményben foglalt korlátozásokat is.  Ha a külföldi személy illetősége szerinti ország és Magyarország között nincs hatályos egyezmény, akkor a belföldről származó kamatjövedelem Magyarországon adóztatható. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

24  Minden olyan kamat címén megszerzett bevétel, ami az Szja-tv. meghatározása szerint nem minősül kamatjövedelemnek, a magánszemély egyéb jövedelmének számít, és az összevont adóalap részeként, az adótábla alapján adózik. Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a forrásország is megadóztatta a belföldi illetőségű magánszemély kamat jövedelmét, akkor - feltéve, hogy a belföldi szabályok szerint a jövedelem nem kamat - az egyezmény kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó rendelkezései alapján vagy mentesítésre vagy beszámításra van lehetőség. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

25 A megtakarításokról szóló 2003/48-as számú uniós irányelv. Az automatikus információcsere során a kamatot kifizető (pl. bank) tájékoztatja a magánszemély illetősége szerinti állam adóhatóságát, a külföldön megszerzett kamat összegéről. Az irányelv értelmében a kamatjövedelem kizárólag a haszonhúzó természetes személy, azaz a végső kedvezményezett illetősége szerinti államban adóztatható. Vagyis a magyar illetőséggel rendelkezőknek is keletkezik adófizetési kötelezettsége. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

26  Ausztria, Belgium és Luxemburg átmenetileg nem alkalmazza az automatikus információcserét, az átmeneti időszakban ezek az államok forrásadót vetnek ki. A forrásadó mértéke között 15%, között 20%, végül 2011-től 35%. A kamat utáni forrásadót az adóztató tagállamokban a kifizető vonja le. A levont adó 25 százalékát a tagállam visszatartja, 75 százalékát pedig átutalja az érintett másik tagállam illetékes hatóságának, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Az adóhivatalhoz ugyanakkor csak az adó említett része érkezik be, a magánszemélyektől nem kap automatikusan adatot. Lehetőség van arra, hogy a forrásadót alkalmazó államokban kivetett adó alól a magánszemély mentesüljön. Erre akkor van lehetőség, ha a haszonhúzó felhatalmazza az ezen országokban működő bankot a rá vonatkozó személyes adatok NAV részére való megküldésére, vagy akkor, ha a magánszemély saját maga megadja az említett személyes adatokat az illetősége szerinti adóhatóságnak. Ez utóbbi esetben a bejelentés alapján igazolást állít ki az adóhatóság, amit a magánszemély bemutat a külföldi kifizetőnek. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

27 Tesztek  135.A Modellegyezmény alapján a kamat adóztatási joga:  a)kizárólag azt az államot illeti meg, melyben a kedvezményezett belföldi illetőségű,  b)kizárólag a forrás országot illeti meg,  c)mindkét állam adóztathatja,  d)egyik állam sem adóztathatja. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

28  136.Az átváltható kötvény kamatát osztaléknak lehet minősíteni:  a)ha a kölcsön viseli az adós által vállalt kockázatot,  b)kötvény átváltását megelőző időszakban,  c)a kötvényhez kapcsolódó prémiumok és díjak. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

29  138.A kamat forrásának az állama:  a)amelyben a kamatot fizető belföldi illetőségű,  b)ha a másik államban telephellyel rendelkezik, akkor mindig a telephely szerinti állam,  c)ha gazdasági kapcsolatban áll a másik szerződő államban lévő telephelyével, akkor a másik állam. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

30  139. A kamat kedvezményezettje és kifizetője a szerződő államokban belföldi illetőségűek, azonban a kölcsönt harmadik országban illetőséggel rendelkező telephely kapja, és a kamat is ennek tudható be:  A. az az állam adóztathat, melyben a kamatot fizető belföldi illetőségű,  B.az az állam adóztathat, melyben a kamat kedvezményezettje belföldi illetőségű,  C.a harmadik állam adóztathat. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

31 Osztalék adózása  Az egyezmények különböző módon, de tartalmilag hasonlóan határozzák meg az osztalék fogalmát. Így minden esetben az osztalékban részesülő személy állama és a Magyar Köztársaság közötti egyezmény szabályai alapján kell meghatározni, hogy az adott ki fizetés osztaléknak minősül-e vagy sem.  Az egyezmények szerint általában osztaléknak minősül  a részvényekből, elsőbbségi részvényekből vagy elsőbbségi jogokból, bányarészvényekből, alapítói részvényekből vagy nyereségrészesedést biztosító más jogokból- kivéve a követeléseket - származó jövedelem; valamint  az egyéb társasági jogokból származó olyan jövedelem, amely a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbírálás alá esik annak az államnak a jogszabályai szerint, amelyben a nyereséget felosztó társaság illetőséggel bír. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

32  Az osztalék fogalmának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a Tao. tv. osztalékfogalmára is.  A Tao. tv. vonatkozásában osztaléknak minősül (függetlenül a juttatás formájától): a belföldi személy és a fiókteleppel rendelkező külföldi vállalkozó által kimutatott jóváhagyott osztalékból, részesedésből megszerzett összeg; a kockázati tőkealapból szerzett összeg; a külföldi vállalkozó fióktelepnek nem minősülő belföldi telephelye társasági adóval csökkentett nyereségéből a külföldi vállalkozó által kivont összeg; jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrésztulajdonos ) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási javaslat szerint a rá jutó kötelezettségek értékének és a megszűnt részesedés értékének együttes összegét. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

33 Nemzetközi szerződés elsőbbsége  A kifizetés minősítésénél azonban figyelemmel kell lenni a Tao. tv. alapelvére, mely szerint a nemzetközi szerződések előírásai elsőbbséget élveznek a Tao. tv. rendelkezéseivel szemben, azzal a megszorítással, hogy nem eredményezhetnek kiterjesztő adókötelezettséget.  Több egyezmény lehetővé teszi Magyarország számára, hogy osztaléknak tekintse a kamatból, a jogdíjból a szokásos piaci kamatot, illetve a szokásos piaci jogdíjat meghaladó részt. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

34 Kamat helyett osztalék  Az egyezmények ezen felhatalmazása alapján január l-jétől osztaléknak minősül a belföldi személy által, illetve a külföldi vállalkozó által belföldi telephelye, a külföldi illetőségű magánszemély által belföldi állandó bázisa útján kapcsolt vállalkozása részére december 31. napját követően megkötött szerződés, forgalomba hozott értékpapír alapján fizetett kamatnak, jogdíjnak a szokásos piaci kamatot, jogdíjat meghaladó része. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

35 Főszabály  Az osztalék adózásának főszabálya, hogy azt az államot illeti meg az adóztatás joga, amelyben az osztalékban részesülő személy illetőséggel bír.  Az egyezmények ugyanakkor megengedik - korlátozottan - az adószedés jogát annak az államnak is, amelyben az osztalékot fizető személy illetőséggel rendelkezik. A korlátozás abban nyilvánul meg, hogy az egyezmény tartartalmazza a forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

36  Az egyezmények az adómértéket általában aszerint határozzák meg, hogy az osztalékban részesülő mekkora részesedéssel rendelkezik az osztalékot fizető társaság jegyzett tőkéjében, vagy milyen mértékű szavazati jogot gyakorol az osztalékot fizető társaság döntéseinek meghozatalában. Ezen túlmenően a forrásország által kivethető adó mértéke szempontjából az egyezmények különbséget tesznek aszerint, hogy az osztalékot haszonhúzó vagy kedvezményezett szerzi-e meg. Ezeket a fogalmakat sem az egyezmények, sem a hatályos adótörvények nem tartalmazzák, annak ellenére, hogy az egyezmények és az Art. is hivatkozik rájuk. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

37 Haszonhúzó/kedvezményezett  haszonhúzó az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó kamatot, díjat, jogdíjat vagy osztalékot az illetősége szerinti állam adóhatóságához benyújtott adóbevallásában az adóalap megállapításához bevételként elszámolja;  kedvezményezett az a külföldi szervezet, külföldi illetőségű osztalékban részesülő, amely részére a kifizető a kamatot, a díjat, a jogdíjat vagy az osztalékot kifizeti, juttatja. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

38 Tao szerinti is fizethető  Nem az osztalékból származó jövedelem adózására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha az osztalék kedvezményezettjének abban az államban, amelyből az osztalék származik, telephelye van, és az érdekeltség, amely után az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ilyenkor a vállalkozási nyereségre vonatkozó rendelkezések alapján kell az adókötelezettséget teljesíteni. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

39  Ha a belföldi vagy külföldi illetőségű személyek - akár természetes személyek, akár nem - osztalékból származó jövedelmet szereznek Magyarországon, akkor az adókötelezettséget a két érintett ország közötti, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján kell megvizsgálni.  Ha a két érintett ország között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor annak rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesíteni. Ennek során meg kell vizsgálni, hogy az egyezményben meghatározott osztalékfogalom kritériumainak eleget tesz-e a jövedelem. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

40  Amennyiben az egyezmény alapján is osztaléknak minősül a jövedelem, akkor az osztalékra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ellenkező esetben viszont a jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, és csak abban az államban adóztatható, amelyben a jövedelmet szerző fél illetőséggel bír. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

41 Kettős adóztatás?  Az egyezmények főszabály szerint a külföldi illetőségű magánszemély államának biztosítják az adóztatási jogot, de lehetővé teszik a magyarországi adóztatást is. Vagyis a kifizetett osztalék után mindkét államban adót kell fizetni. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy az egyezmények korlátozzák a megállapított osztalék utáni adó mértékét.  Ha a kifizetés osztaléknak minősül, akkor az osztalékból származó jövedelem után a magánszemélyek személyi jövedelemadót, a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégek, személyi egyesülések és egyéb szervezetek osztalékadót fizetnek. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

42  Az eljárás szabályait az Art. tartalmazza, amely szerint az adót a kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti meg az adóhatóság felé. A kifizetéssel egyidejűleg az osztalékban részesülő személy részére olyan bizonylatot (igazolást) kell kiállítani, amely tartalmazza a kifizető nevét, adóazonosító számát, székhelyét (telephelyét), az osztalékban részesülő nevét, székhelyét, a kifizetés jogcímét, az adó alapját és a megállapított adó összegét. Ez az igazolás arra szolgál, hogy a magánszemély a hazai adóhatósága előtt igazolja a Magyarországon levont adót. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

43  A külföldi illetőségű magánszemély belföldről származó osztalékát 16 százalékos osztalékadó terheli. Ezt a mértéket akkor kell alkalmazni, ha az egyezmény nem állapít meg alacsonyabb adómértéket, illetve ha a külföldi személy olyan államban bír illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs kettős adóztatást kizáró egyezménye. Ha tehát van hatályos egyezmény, akkor az Art. szabályainak figyelembevételével az egyezmény szerinti adómérték alapján kell az adót megállapítani.  Az egyezmények többsége alapján 16 százalékosnál alacsonyabb adómértékkel adóztatható Magyarországon az osztalékjövedelem. Az alacsonyabb adómérték alkalmazásához szükség van a külföldi állama szerinti adóhatóság által kiállított illetőségigazolásra. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

44 Adókedvezmény újrabefektetésre  Az osztalékjövedelmek magyarországi újrabefektetésének ösztönzése érdekében a Tao. tv. az osztalékadó megfizetésére halasztást tesz lehetővé a külföldi illetőségű osztalékban részesülő számára. Nincs adó az osztalék azon része után, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön, már működő gazdasági társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság, szövetkezet alapításában vesz részt.  Ennek az a feltétele, hogy a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető az osztalékot közvetlenül erre a célra utalja át, és egyidejűleg tájékoztassa a gazdasági társaságot, szövetkezetet arról, hogy az átutalt összeg a külföldi illetőségű osztalékban részesülő osztaléknak minősülő jövedelme. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

45  Az osztalék kétszeres adózásának elkerülése érdekében a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel összegével csökkenteni lehet az adózás előtti eredményt. Ez alól csupán az ellenőrzött külföldi társaságtói kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel jelent kivételt.  Ellenőrzött külföldi társaságnak minősül az a külföldi személy, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, vagy amelynek székhelye olyan államban van, ahol a külföldi személy jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre előírt adómérték legfeljebb 10 százalék. Kivétel természetesen ha a két állam között van egyezmény. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

46 Minimum 5 százalék  Ha belföldi illetőségű magánszemély vesz fel külföldön osztalékjövedelmet, akkor az Szja-tv. alapján kell az adókötelezettséget teljesíteni. Az osztalékjövedelem a külföldi államjoga szerint osztaléknak minősülő jövedelemként adózik, az adó mértéke 16 százalék.  Ha a magánszemély az osztalék után az osztalékot kifizető társaság illetősége szerinti államban is fizet adót, akkor a 16 százalékos adót csökkenti az osztalék külföldön megfizetett adójának forintra átszámított összege. Ha az osztalék olyan országból származik, amellyel Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor is beszámítható külföldön megfizetett adó, de az osztalék fizetendő adója nem lehet kevesebb 5 százaléknál. 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

47 Mentesség az EU csatlakozással  május 1-jétől mentessé válik az osztalékadó alól a belföldi illetőségű társaság (a továbbiakban: kifizető) által az Európai Unió más tagállamában illetőséggel bíró, külföldi illetőségű osztalékban részesülő (a továbbiakban: anyavállalat) részére fizetett osztalék, ha az anyavállalat legalább két éven át folyamatosan, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a kifizető jegyzett tőkéjében.  Ha az osztalék kifizetésekor az anyavállalat a kifizető jegyzett tőkéjében rendelkezik legalább 25 százalékos részesedéssel, de ezen mértékű részesedése nem áll fenn legalább két éven át folyamatosan, a kifizető csak akkor mentesül az osztalékadó levonási kötelezettség alól, ha más személy kezességet vállal az adó megfizetéséért.  január: minden EU országban fizetett osztalék adómentes 2012/2013. II.ADÓZÁS II.

48 2012/2013. II.ADÓZÁS II.


Letölteni ppt "Kamat, Modellegyezmény 11.cikk 2012/2013. II.ADÓZÁS II."

Hasonló előadás


Google Hirdetések