Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai."— Előadás másolata:

1 RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

2 Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati adózási kérdései Gazdasági munkáltató val kapcsolatos veszélyek Az Außensteuergesetz buktatói Ellenőrzött külföldi társaság „CFC”, lehet ez veszély a német holdingvállalat szempontjából, egyes adózási konzekvenciák

3 Cégautó adóztatás

4 Das Auto = az autó? Németországi példa: A. Privát személygépkocsi üzleti célú használata: a) 30 cent/km adómentesen a munkavállalónak vagy 30 cent/km költségelszámolás az SZJA-ban b) 30 cent/km összeget számlázhat a vállalkozó B.Céges személygépkocsi privát célú használata a)1%-os havi elszámolás (beszerzési ár alapján) b)Útnyilvántartás alapján történő elszámolás Németországban: alapvetően a magánszemély jövedelméhez számítják hozzá a cégautó juttatást, illetőleg annak használatát

5 Az autó = das Auto? Magyarországi példa: A. Privát személygépkocsi üzleti célú használata: a) Költségtérítés a munkavállaló részére 9 Ft/km adómentesen + üzemanyag, ez azonban nem feltétlenül fedezi a tényleges költségeket. b)Számlázás? B.Céges személygépkocsi privát célú használata a)Cégautó adó fizetési kötelezettség a juttatónál február 1-től Ft/hó illetőleg Ft/hó b)Nem szükséges útnyilvántartás

6 Német rendszámmal Magyarországon Fő okok a magas regisztrációs adófizetési kötelezettség, valamint bérlet esetében az ÁFA levonhatóság, ami azonban 2010-től változik, már nem visszaigényelhető az input ÁFA; Abban az esetben, amennyiben magyarországi használat merül fel igazolni kell azt, hogy a használat a külföldi társaság érdekében keletkezik; Meghatalmazás szükséges, amelyben a tulajdonos átengedi a használatot, valamint megnevezi a használat pontos célját.

7 Gazdasági munkáltató OECD Modellegyezmény 15. cikk (2) b.

8 Gazdasági munkáltató - háttérinformációk Német anyavállalat a magyarországi leányvállalata részére kirendeli a német munkavállalóját; A munkavállaló bérét a németországi társaság fizeti (tehát nem kerül át magyarországi bérszámfejtésre a német munkavállaló); AZONBAN A német anyavállalat a felmerült bért és járulékos költségeit átterheli a magyar jogi személy részére; A munkavállaló Magyarországon 183 napnál kevesebbet tölt (pl. betanítja a magyar munkavállalókat).

9 OECD Mintaegyezmény 15. cikk (2) bekezdés …Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőséggel rendelkező személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett Államban adóztatható, amennyiben: Fordítás magyarról magyarra: …A német munkavállaló magyarországi munkavégzésével kapcsolatos díjazás alaphelyzetben Németországban adóztatandó, amennyiben…

10 OECD Mintaegyezmény 15. cikk (2) – 3 fő tézis AMENNYIBEN: a)a német munkavállaló a kérdéses adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül nem tölt Magyarországon 183 napnál több időszakot, vagy időszakokat, ÉS b)a díjazást olyan munkáltató fizeti vagy munkáltató nevében fizetik, amely nem belföldi illetőségű Magyarországon, ÉS c)a díjazás költségét nem a munkáltatónak Magyarországon lévő telephelye viseli.

11 A kulcs a megoldáshoz Ki tekinthető munkáltatónak? (15. cikk kommentár 8. pont) Az Egyezmény nem definiálja a munkáltató fogalmát, DE: a)Általánosan elfogadott, hogy munkáltató az a személy, aki/amely jogokkal rendelkezik az előállított munkára, valamint viseli a felelősséget és kapcsolódó kockázatot. b)Minden egyes tényállást egyenként kell vizsgálni, de fő szabály a tartalom a formával szemben. Ki rendelkezik munkáltatói funkciókkal? A Modellegyezmény tehát elkülöníti a jogi és a gazdasági értelemben vett munkáltató fogalmát. Ennek megfelelően munkáltatói funkció a fogadónál, akkor adózás Magyarországon.

12 Außensteuergesetz – Veszélyek németországi szemszögből.

13 Außensteuergesetz § 1 Határon átnyúló tranzakciók vonatkozásában alkalmazzák, ahol a kapcsolt felek között létrejött jogügylet minősítése nem állja meg a független harmadik fél összehasonlító tesztet; A hivatkozott törvény a német PM szerint minden üzleti tranzakció minősítése esetén alkalmazandó „Dealing at arm’s length” elv érvényesülése Az elv az OECD Mintaegyezmény 9. cikkelyében is megtalálható, DE ez egyezményes államok közötti adóztatási normarendszer, nem pedig német adóztatási eszköz.

14 Außensteuergesetz § 1 Lehetőséget teremt az eredménymódosításra a német adóalanyoknál Közvetett vagy közvetlen befolyás 25% mértékben Milyen esetek érdekesek? –Kölcsönfolyósítás nulla vagy alacsony kamaton –Patronatserklärung (harte) –Patronatserklärung (weiche) – ez nem tartozik a tv. hatálya alá –Hitelgaranciák nyújtása –Jogok, márkanevek átadása, szolgáltatások nyújtása –Termékértékesítések Nem EU jogellenes a német jogszabály

15 Németországi holding, mint CFC?.

16 CFC szabályozás 2010 Az adóév több, mint a felében belföldi illetőségű magánszemély közvetlenül vagy közvetve legalább 10% részesedéssel vagy Ptk 685/B § definiált meghatározó befolyással rendelkezik; Magyarországi TAO 12.67%-nál kevesebb TAO-nak megfelelő adót fizet Nem fizet adót, mert 0 vagy negatív az adóalapja, bár eredménye pozitív; Adóalapja 0 vagy negatív, és az adott állam TAO-nak megfelelő adója nem éri el a 12.67%-ot

17 CFC szabályozás - kivételek 5 éve elismert tőzsdén jegyzett tag vagy kapcsolt tagok (adóév első napjától); a részesedés mindennap legalább 25% Székhely, illetőség EU, OECD, vagy van Kettős Egyezménye Magyarországgal és ott valódi gazdasági tevékenységet folytat (erről APEH iránymutatás megjelent)

18 CFC szabályozás – amikor a problémák kezdődnek Német anyavállalat magyar magánszemélyek tulajdonában (közvetve vagy közvetlenül) A német anyavállalat csak osztalékjövedelmet kap Ekkor a magánszemélyeknél bejön a SZJA (szuperbruttó + EHO 27%), még akkor is ha nincs osztalék kifizetés a magánszemélyek irányába És ekkor jönnek az osztrákok…(adó 25%, eredmény pozitív, adóalap 0 vagy negatív, tételes társaság adó EUR v EUR)

19 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések