Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Törvényi szabályozás  Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény  A közteherviselés rendszerének.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Törvényi szabályozás  Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény  A közteherviselés rendszerének."— Előadás másolata:

1 1 Törvényi szabályozás  Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi XXXV. törvény  A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó évi LXXVII. törvény  Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi CXVI. törvény

2 2 Társasági adó Új adóalany - Egyéni cég - Külföldi szervezet - Ingatlannal rendelkező társaság tagja

3 3 Egyéni cég Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (EvTv.) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény (EvTv.) alapján teljesen új tartalmú szervezeti formaként alapítható. - jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, - cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, - kizárólag egy tagja (alapítója lehet), - a Gazdasági társaságokról szóló IV. törvény, és a PTK rendelkezéseit kell megfelelően alkalmaznia, - számviteli törvény hatálya alá tartozik, kettős könyvvitel vezetésére kötelezett, - társasági adó törvény hatálya alá tartozik, - korlátolt mögöttes felelőséggel vagy - korlátlan mögöttes felelőséggel jöhet létre, - jogelőd nélkül alakult adózónak minősül.

4 4 Egyéni cég - Evtv. Alapján kizárólag egyéni vállalkozó alapíthat egyéni céget - Ha az Evtv. Hatálybalépésekor bejegyzett egyéni cég 6 hónapon belül köteles működését az Evtv. rendelkezéseivel összhangba belül köteles működését az Evtv. rendelkezéseivel összhangba hozni, vagy az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a hozni, vagy az egyéni cég nyilvántartásból történő törlését kérni a cégbíróságon. cégbíróságon. - A hat hónapos határidő eredménytelen elteltét követően a cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból. cégbíróság a céget törli a nyilvántartásból.

5 5 Egyéni cég A cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra - vagyoni leltárt kell készítenie (készleteiről), - tételes kimutatást kell összeállítania követeléseiről, nettó értéken tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól. tárgyi eszközeiről, nem anyagi javairól. A nyilvántartásban meg kell jelölnie azokat az eszközöket amelyet az egyéni vállalkozó bevisz az egyéni cégbe. Megszűnő egyéni vállalkozónak a személyi jövedelemadóról vagy az eváról a megszűnés szabályai szerint kell elszámolni.

6 6 Egyéni cég Nem kell a megszűnés szabályait alkalmaznia - Az alapító egyéni vállalkozónál keletkezett és elhatárolt veszteségre mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), mely leírható az egyéni cégnél (bevitt eszköz arányosan), - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott fejlesztési tartalékra, adózott fejlesztési tartalékra, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott kisvállalkozói kedvezményre, adózott kisvállalkozói kedvezményre, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott foglalkoztatási kedvezményre, adózott foglalkoztatási kedvezményre, - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), adózott személyi jövedelemadó különbözetre (sávos kulcs), - Az egyéni vállalkozónál nyilvántartott és a megszűnéskor le nem adózott kisvállalkozói adókedvezményre adózott kisvállalkozói adókedvezményre

7 7 Külföldi szervezet fogalma Tao. tv. 2. § (4) b) Olyan külföldi személy, illetve az üzletvezetése helye alapján külföldi illetőségű, amelynek székhelye/illetősége szerinti állammal nincs egyezménye Magyarországnak a kettős adóztatás elkerülésére Külföldi szervezet adókötelezettsége meghatározott jövedelemre terjed ki Adóalapja a részére belföldi által fizetett kamat- számvitel jogdíj - Tao. fogalom 4. § 20. pont (pl.: szabadalom, védjegy, kereskedelmi név, szerzői jogi törvény által védett szerzői mű felhasználási engedélye) szolgáltatás- EU rendeletbesorolása szerintiszolgáltatások közül szolgáltatás- EU rendelet besorolása szerinti szolgáltatások közül üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, üzletvezetés, üzletviteli tanácsadás, reklám, piac-, közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt közvélemény-kutatás, valamint máshová nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből az üzleti ügynöki tevékenység az üzleti ügynöki tevékenység

8 8 Külföldi szervezet adókötelezettsége Tao. tv. 15. § (1) Adómérték 30% Adókötelezettség teljesítése (Art. 4. mell.) kifizető levonja nem pénzbelinél kifizető megfizeti Kamatként nem kell figyelembe venni: a) a Magyar Állam, az államháztartás alrendszerei vagy a Magyar Nemzeti Bank által fizetett kamatot, b)hitelintézetnél betétre elhelyezett kamatot, c)késedelmi kamatot. Ha az adóalap nem forintban merül fel – Tao. tv. 5. § (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően – azt a számvitelről szóló törvény alapján kell forintra átszámítani.

9 9 Ingatlannal rendelkező társaság tagja Tao. tv. 4. § 18/a. Ingatlannal rendelkező társaság az adózó, amennyiben 1. a beszámolójában vagy a belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen (a továbbiakban: csoport), az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi piaci értékének (együttes) összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több mint 75 százalék és 2. tagja (részvényese) vagy a csoport valamelyikének tagja (részvényese) az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel a Magyar Köztársaság nem kötött a kettős adóztatás elkerüléséről egyezményt vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását.

10 10 Ingatlannal rendelkező társaság tagja Tao. tv. 4. § 18/a. Számbavétel évente a beszámoló alapján Tájékoztatás a bevallás esedékességét követő 60 napon belül, ha ingatlannal rendelkezőnek minősül, akkor 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak Adóhatóság szeptember 30-áig közzéteszi a honlapján Kivétel, ha az adózó részvényeit elismert tőzsdén jegyzik

11 11 Ingatlannal rendelkező társaság tagjának adóalapja Tao. tv. 15/A. § A részesedés  Elidegenítéskor az árfolyamnyereség  Kivonáskor a szerzési értéken felül kapott – a szerzéshez, tartáshoz kapcsolódó költségekkel csökkentett - pozitív összeg Átszámítás  MNB hivatalos, a szerződés megkötésének napján érvényes devizaárfolyam  tőke leszállításakor az MNB hivatalos, a cégbejegyzés napján érvényes devizaárfolyam Elidegenítés – értékesítés, apport, térítés nélküli átadás Ellenérték  eladáskor szerződés szerint,  kapcsolt vállalkozások között és ellenérték nélküli átadásnál a szokásos piaci ár  jegyzett tőke kivonás útján történő leszállításakor a bevont részesedés névértéke fejében átvett (járó) eszközök értéke Adómérték 19 % adóévet követő év nov.20. kell megfizetni Art. 4. mell.

12 12 Ellenőrzött külföldi társaság Tao. tv. 4. § 11. pont Ellenőrzött külföldi társaság az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), - amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, - valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, többségében magyarországi forrásból származnak, - bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy bekezdésében előírt mérték kétharmadát vagy - a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; megfelelő adót, bár eredménye pozitív; - nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír. amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír.

13 13 Ellenőrzött külföldi társaság Valódi gazdasági jelenlét akkor áll fenn, ha a külföldi társaság és az ugyanazon államban lévő kapcsolt vállalkozásai együttesen saját eszközeikkel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységből elért bevétel / összes bevétel > 50 %

14 14 Ellenőrzött külföldi társaság Az ellenőrzött külföldi társaságban részesedéssel rendelkező belföldi illetőségű adózónak vagy a külföldi vállalkozónak adókötelezettsége az adóalap-módosítás révén a következő esetekben keletkezik:  ha az adóéve utolsó napján az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 % vagy a Ptk. Szerinti jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 % vagy a Ptk. Szerinti meghatározó befolyással rendelkezik, de tagjai között közvetve sem található meghatározó befolyással rendelkezik, de tagjai között közvetve sem található belföldi magánszemély, akkor fel nem osztott nyereség részesedésre jutó belföldi magánszemély, akkor fel nem osztott nyereség részesedésre jutó része adóalapot növeli, része adóalapot növeli,  ha az adóéve utolsó napján nem rendelkezik az ellenőrzött külföldi társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával társaságban a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával vagy meghatározó befolyással, vagy rendelkezik ilyen joggal, de tagjai között vagy meghatározó befolyással, vagy rendelkezik ilyen joggal, de tagjai között közvetlenül vagy közvetve belföldi magánszemély tag is van, akkor a kapott közvetlenül vagy közvetve belföldi magánszemély tag is van, akkor a kapott osztalék és a kivont részesedésen elért nyereség nem csökkenti az osztalék és a kivont részesedésen elért nyereség nem csökkenti az adóalapot, adóalapot,  csökkentő tétel a kapott osztalék és a kivont részesedés árfolyamnyeresége annál, aki a fel nem osztott eredmény alapján adózott. árfolyamnyeresége annál, aki a fel nem osztott eredmény alapján adózott.  növeli az adóalapot a részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedésre bármely jogcímen értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedésre bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráf. az elsz. bev. meghaladó része. történő kivezetése következtében elszámolt ráf. az elsz. bev. meghaladó része.

15 15 Adóalapot módosító tételek -Fejlesztési tartalék (2008-as beszámolóban lekötött tartalékként jogszerűen kimutatott fejlesztési tartalék feloldására hat adóév áll az adózó kimutatott fejlesztési tartalék feloldására hat adóév áll az adózó rendelkezésére 29/I. § (5) rendelkezésére 29/I. § (5) - behajthatatlan követelésnek minősül a – a számviteli tv.-ben megfogalmazott mellett – 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 %-a is, a fizetési mellett – 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 %-a is, a fizetési határidőt követő egy év után öt adóév alatt levonható az adóalapból, feltéve, határidőt követő egy év után öt adóév alatt levonható az adóalapból, feltéve, hogy a követelés bekerülési értéke értékvesztésként el lett számolva, hogy a követelés bekerülési értéke értékvesztésként el lett számolva, - csökkenthető az adóalap a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor, az elszámolt bevétellel, módosítás előtt csak a követelés beszámításakor, az elszámolt bevétellel, módosítás előtt csak a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni, könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni, - hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell a növelő - hitelintézetek mellett a pénzügyi vállalkozásoknak sem kell a növelő tételt alkalmazni a követelésre elszámolt értékvesztésre, és természetesen a tételt alkalmazni a követelésre elszámolt értékvesztésre, és természetesen a csökkentő tétel sem érvényesíthető. csökkentő tétel sem érvényesíthető.

16 16 Adóalapot módosító tételek A bejelentett részesedés fogalma változik. Az adózó az ugyanazon vállalkozásban szerzett minden további részesedést – mérettől függetlenül – bejelentheti, és bejelentett részesedésnek tekintheti, ha az adott vállalkozásban rendelkezik legalább 30 % bejelentett részesedéssel. Támogatás, kiemelkedően közhasznú célra vagy tartós adományozási szerződés alapján - kiemelkedően közhasznú célra a támogatás 50 %-a, legfeljebb az adózás előtti - kiemelkedően közhasznú célra a támogatás 50 %-a, legfeljebb az adózás előtti nyereség (igazolással) nyereség (igazolással) - tartós adományozási szerződéssel a támogatás 20 %-a, legfeljebb az adózás - tartós adományozási szerződéssel a támogatás 20 %-a, legfeljebb az adózás előtti nyereség (igazolással) előtti nyereség (igazolással)

17 17 Adóalapot módosító tételek Január 1-jétől adóalap kedvezmény kizárólag akkor érvényesíthető, ha az adózó saját tevékenysége körében végez K+F tevékenységet adózó saját tevékenysége körében végez K+F tevékenységet - Képzés költsége (és a közteher) feltétel nélkül elismert költség (munkáltató kifizető által vállalt képzés költsége függetlenül a képzés céljától és formájától) kifizető által vállalt képzés költsége függetlenül a képzés céljától és formájától) - Reprezentáció és üzleti ajándék költsége nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tevékenység érdekében felmerült költségnek január 1-jétől az adózónak csak akkor kell a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés összegével megnövelnie az adózás előtti nem minősülő elengedett követelés összegével megnövelnie az adózás előtti eredményét, ha a követelés kapcsolt vállalkozása részére engedi el. eredményét, ha a követelés kapcsolt vállalkozása részére engedi el.

18 18 Átmeneti rendelkezéssel megszűnő kedvezmények - képzőművészeti alkotás beszerzési értékének 20 %-a leírható, ha a szerzés dec. 31.-éig megtörtént és az adózó a beszerzés adóévében e dec. 31.-éig megtörtént és az adózó a beszerzés adóévében e rendelkezést alkalmazta rendelkezést alkalmazta december 31-ig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás, kapott támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel (időbeli elhatárolás támogatás, juttatás miatt az adóévben elszámolt bevétellel (időbeli elhatárolás megszüntetése miatt állhat fenn) csökkenthető az adóalap utoljára abban az megszüntetése miatt állhat fenn) csökkenthető az adóalap utoljára abban az adóévben, amelynek utolsó napja évben van adóévben, amelynek utolsó napja évben van - Kkv-ban december 31-ig pénzben történő tőkeemelés révén megszerzett részesedés elidegenítéskori árfolyamnyereségével csökkenthető megszerzett részesedés elidegenítéskori árfolyamnyereségével csökkenthető az adóalap ha az átruházás napja legkésőbb dec. 31. az adóalap ha az átruházás napja legkésőbb dec. 31.

19 19 Átmeneti előírás nélkül megszűnő adóalap módosítások  Környezetvédelmi céltartalék  Tőkepiaci ügylet nyereségének fele  Üvegházhatású gázok kibocsátási egységének forgalmazásán elért nyereség fele nyereség fele  Kapcsolt vállalkozások egymásnak fizetett kamata alapján előírt korrekció korrekció  Kkv-k szabadalom és mintaoltalom megszerzési költsége  Helyi iparűzési adó

20 20 Szokásos piaci ár Kapcsolt vállalkozás fogalom változása Alkalmazni kell a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása miatt előírt korrekciókat  az adózó és külföldi telephely is kapcsolt  a közeli hozzátartozókat akkor is egy személynek kell tekinteni, ha külön-külön rendelkeznek többségi befolyással az adózókban külön-külön rendelkeznek többségi befolyással az adózókban Adózás előtti eredmény módosítás  alapításkor is (átalakulással történő alapítást kivéve) alkalmazni kell, ha az alapítás során olyan alapító bocsát rendelkezésre a szokásos piaci az alapítás során olyan alapító bocsát rendelkezésre a szokásos piaci ártól eltérő áron nem pénzbeli hozzájárulást, aki az alapítással ártól eltérő áron nem pénzbeli hozzájárulást, aki az alapítással többségi befolyással rendelkezővé válik többségi befolyással rendelkezővé válik  a külföldi vállalkozó és telephelye az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletre is alkalmazni kell közötti ügyletre is alkalmazni kell 22/2009 (X. 16.) PM rendelet

21 21 Adómérték, adókedvezmény Adómérték 19 % Tao. tv. 19. § (1) Adómérték 19 % Tao. tv. 19. § (1) 10 %-os adókulcs 10 %-os adókulcs  Alkalmazás feltétele, hogy az adózó adóalapja vagy az adózás előtti eredménye az adóévben és a megelőző adóévben eléri a előtti eredménye az adóévben és a megelőző adóévben eléri a jövedelem minimumot (eddig csak az adóalapra vonatkozóan jövedelem minimumot (eddig csak az adóalapra vonatkozóan kellett ennek teljesülni) kellett ennek teljesülni)  elérhető megtakarítás 9 %, ezer Ft Fejlesztési adókedvezmény új jogcíme 22/B. § (1) j)  Kkv számára - az ország területén bárhol - beruházási feltétel jelenértéken legalább 500 millió Ft beruházási feltétel jelenértéken legalább 500 millió Ft Feltétel – a többi nem változó feltétel mellett - Feltétel – a többi nem változó feltétel mellett -  létszámot kisvállalkozásnak 20 fővel, középvállalkozás 50 fővel kell növelnie, vagy növelnie, vagy  a bérköltségnek kisvállalkozásnál ötvenszeresével, középvállalkozásnál százszorosával kell meghaladnia középvállalkozásnál százszorosával kell meghaladnia a beruházás megkezdését megelőző adóévi évesített adatot

22 22 Kettős adóztatás elkerülése A módosítás lehetővé teszi, hogy az ingatlannal rendelkező társaság tagja ha külföldön részesedés elidegenítése vagy kivonása alapján adóznia kell, a külföldön megfizetett (fizetendő) adót az egyezmény, egyezmény hiányában a Tao. tv. előírása szerint beszámítsa a magyar adóba. Ha a kapott osztalék belföldön adóköteles, akkor a külföldön levont forrásadót a társasági adóval azonosan lehet figyelembe venni a belföldi adókötelezettség meghatározásakor. Ez azt jelenti, hogy az elszámolt adó növeli az adózás előtti eredményt, majd az alapul szolgáló jövedelem csökkenti az adóalapot vagy az adó – Tao. tv. előírásait, egyezmény esetén annak rendelkezéseit figyelembe véve – beszámítható a társasági adókötelezettségbe. Adóamneszita december 31.-ig hatályos

23 23 Köszönöm a figyelmet!

24 24


Letölteni ppt "1 Törvényi szabályozás  Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény  A közteherviselés rendszerének."

Hasonló előadás


Google Hirdetések