Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tervezés Területfejlesztés Területrendezés. A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tervezés Területfejlesztés Területrendezés. A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül."— Előadás másolata:

1 Tervezés Területfejlesztés Területrendezés

2 A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül a legalapvetőbbek a következők: az adott környezeti állapotról szerzett reális információ összegyűjtése és elemzése, a megalapozott tervezés előfeltételeként; a célok kitűzése, melyek megjelenhetnek a környezet célállapotának felvázolásában, illetve egyes konkrét feladatok megvalósításában; a kitűzött célok eléréséhez elengedhetetlen eszközök, intézmények, jogi és igazgatási keretek megfogalmazása; a visszacsatolás, ellenőrzés lehetőségének beépítése a tervezés folyamatába.

3 EPER- (European Pollutant Emission Register) PRTR- (Pollutant Release and Transfer Register) E-PRTR. (The European Pollutant Release and Transfer Register (E-PRTR) is the new Europe- wide register that provides easily accessible key environmental data from industrial facilities in European Union Member States and in Iceland, Liechtenstein, Norway, Serbia and Switzerland. It replaces and improves upon the previous European Pollutant Emission Register (EPER).

4

5

6 Tervek A környezetvédelmi törvény 48/A. § (1) bekezdése: a környezettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv) –az országos környezetvédelmi programot (Nemzeti Környezetvédelmi Program), –a területi regionális, –a megyei és –a települési környezetvédelmi programokat; az egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti elemeket veszélyeztető egyes tényezőkkel kapcsolatos részletes tervet (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készíteni. A törvény másik csoportosítása: alacsonyabb területi szintű környezetvédelmi tervek magasabb területi szintű környezetvédelmi tervek t

7 Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést; a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével.

8 Települési környezetvédelmi program A települési környezetvédelmi program. A képviselőtestület (közgyűlés) fogadja el. Minimális tartalma: légszennyezettség-csökkentési intézkedési program, valamint a légszennyezés, a zaj és rezgés elleni védelem, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel egyetemben, a zöldfelület-gazdálkodás, a települési környezet és a közterületek tisztasága, az ivóvízellátás, a települési csapadékvíz-gazdálkodás, a kommunális szennyvízkezelés, a településihulladék-gazdálkodás, az energiagazdálkodás, a közlekedés- és szállításszervezés, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítása és a környezetkárosodás csökkentése kapcsán felmerülő feladatok és előírások.

9 Tér-terület-település A tér és a település kapcsolata - társadalmi térelemek ábrázolása: Ponttal ábrázolható, amelyekben az elemek kiterjedése elhanyagolható az egymás közti távolságokhoz, vagy annak a területnek a kiterjedéséhez képest, ahol elhelyezkednek. Vonallal ábrázolható: vonalas térbeli rendszerek, (vasút, kommunikáció) és térbeli áramlások. Geometrikus rácsokkal részekre felosztott síkkal ábrázolható: régiórendszerek, térfelosztások. A tér elsődleges formáló tényezője a társadalom, az egyéneken, csoportokon, és intézményeken keresztül. A település nem különül el a tértől, annak szerves részeként funkcionál. Egy adott térség (ország, régió stb.) településeinek összességét településállománynak nevezzük. Ezzel majdnem szinonim településhálózat és településrendszer kifejezések már utalnak arra, hogy a települések között kialakuló kapcsolatok az egyes elemekből sajátos új minőséget, rendszert hoztak létre.

10 Társadalmi szerveződési (elemzési) szintek egy rendszere Mikro-terek egyén család (háztartás-munkahely) Lokális terek szomszédság lakókörzet (településrész) település Regionális terek kistérség (kistáj, városi vonzáskörzet) mezo-körzet (pl.: megye) nagytérség (pl.: régió) Makro-terek (globális terek) Ország ország csoport (nzk integráció) világ

11 Walter Christaller 1930-as években a központi helyek elmélete: A települések közötti kapcsolatok alá- és fölérendeltségi viszonyokat hoznak létre, amelyek rendszere hierarchiát alkot. A települések egy részének önmagán túlmutató jelentősége van (ez az ún. jelentőségtöbblet), amely révén nem csak saját, hanem a környező települések (a vonzáskörzet) népességét is ellátja különböző szolgáltatásokkal, javakkal. Ezeket hívják központi helyeknek. A központi helyek hierarchiaszintekbe szerveződnek, annak megfelelően, hogy mekkora a jelentőségtöbblet, milyen széles a központ által nyújtott szolgáltatások köre, mennyire ritka az adott településen elérhető szolgáltatás, valamint, hogy mekkora a vonzáskörzet mérete, lakosságszáma. Leghíresebb eredménye az ún. hatszöges-rendszer - egy magasabb rendű központot mindig hat alacsonyabb rendű vesz körül. Ezek a hatszögek így elvileg a teret tökéletesen lefedő rendszert alkotnának.

12 Christaller hatszög

13 A tér szerveződése Christaller szerint három elv mentén mehet végbe: ún. Marktsystem (piaci rendszer, nagyjából megegyezik a fentiekben tárgyalt funkcionális kapcsolati típussal) a közlekedési elv (Verkehrsprinzip) a különböző szintű központok közötti közlekedési kapcsolatokat optimalizálja, az igazgatási elv (Verwaltungsprinzip) szerint a vonzott települések a hatszögön belül, és nem annak határain helyezkednek el, így a magasabb szintű központhoz való megfeleltetésük egyértelmű

14 Térbeliség, térbeli kapcsolatok Eleinte a térbeliség kategóriája a had- és földrajztudomány számára bírt jelentőséggel. XIX. században megjelent a közigazgatásban A XX. században a területi folyamatok vizsgálata multidiszciplinárissá vált Az állam közbülső szintjein zajló folyamatok elemei: –gazdasági folyamatok (pl. tőkemozgások) –társadalmi jelenségek (pl.: korösszetétel, munkanélküliség, migrációs nyomás) –környezet állapota (víz, talaj minősége, légszennyezettség, természetvédelem) –műszaki infrastruktúra léte/hiánya (pl.: energiaellátás, közlekedés). Ezek mindegyike térségformáló erővel bír. A területi folyamatok további sajátossága, hogy azok szinte kivétel nélkül sokszereplősek,

15 A területfejlesztés és -rendezés története a kisebb, lokális egységektől halad a nagyobb területegységek felé, szabályanyaga pedig a homogenitástól a heterogenitás irányába, a hierarchikus viszonyok felől a horizontális kapcsolatok felé mutat. Történeti alakulás: Kiindulás: építési jog Következik a városfejlődés Majd országosan egységes építési szabályok Az újabb lépcsőfok a nagyobb területekre kiterjedő (vonalas) hálózatok megjelenése A XX. század közepén megjelenik az integrált területfejlesztési politika, és önállósulnak a területfejlesztés és- rendezés közigazgatási eszközei. XX. sz. közepe után pedig európai integrációs szervezet és annak regionális politikája ’80-as években decentralizációs folyamat – középszint felé, illetve elsődlegesen önkormányzati egységek felé. Hatáskörök átrendeződése révén megjelenik a korábbi középszint és a központi szint között újabb igazgatási szint – regionalitás A területi jelenségeket komplex módon kell értelmezni és kezelni. A területfejlesztésben és –rendezésben a hierarchizált utasításos viszonyok helyett hangsúlyos az együttműködésre építő intézményrendszer.

16 A közigazgatási térszervezés fontosabb irányzatai a)Tájelmélet: a közigazgatási egységeket a természeti tájakhoz kell igazítani (pl. folyók vízgyűjtői, domborzati viszonyok,) Teleki Pál, Magyary Zoltán, Kiss István A tájelmélet a II. vh. után leértékelődött, csak a környezetvédelmi szempontok helyezték újból előtérbe. b) Gazdasági körzetek elmélete: a gazdaság térszerkezete alapján szervezi meg a közigazgatási területi beosztást. –A gazdasági és közigazgatási körzeteknek egybe kell esniük, nem keresztezhetik egymást. c) Központi helyek elmélete: a települések közötti vonzáskapcsolatokra alapozza a térszervezést. Minden körzetnek van központot jelentő városa. (városkörnyéki –kistérségi igazgatási rendszer) /Erdei Ferenc -Bibó István/

17 A közigazgatási térszervezést meghatározó tényezők Külső tényezők: államhatárok, az államterület nemzetközi meghatározottsága, államközi integrációs kapcsolatok, más országok közigazgatási reformjaihoz való viszony Belső tényezők: az állam politikai berendezkedése –unitárius vagy föderális állam népesség területi, települési eloszlása, településhálózat struktúrája, természetföldrajzi tényezők, infrastruktúra fejlettsége, területi jellege, a gazdaság fejlettsége, területi megoszlása, a területbeosztás történelmi hagyományai, aktuális politikai célkitűzések

18 A területrendezés és területfejlesztés egységes rendszert alkot, de nem azonos! A területfejlesztés azt válaszolja meg, hogy mit és hogyan kell megvalósítani, addig a területrendezés a hol és miként kérdésekre ad választ. Ami hasonlóság: közfeladatok; tudatos és folyamatos beavatkozások; területi beágyazódásuk azonos; ugyanabba az országos (bizonyos értelemben pedig nemzetközi) egységbe illeszkednek, mindkettő keresztülfekvő terület

19 Ami eltérés: a területfejlesztés elsősorban gazdasági és szociológiai szempontokat részesíti előnyben, a területrendezés ökológiai és műszaki szempontokat a területfejlesztés emberi élethelyzetekre reagál (pl.: munkahelyteremtés), a területrendezés számos esetben csak áttételesen hat ki az emberi viszonyokra (pl. területek lehatárolása) a területfejlesztés rövid, illetve középtávú, illetve ciklikus jellegű, a területrendezés jellemzően hosszútávú a területfejlesztés lényege a rugalmasság, a területrendezés statikus többnyire eltérő szervezetekre van bízva Területfejlesztés jelenti mindazon aktivitásokat, „amelyeken keresztül a közösségi szféra hatni próbál a különböző tevékenységek térbeli megoszlására, vagyis a területfejlesztést a térhasználat tudatos irányításaként, befolyásolásaként fogjuk fel.” (Faragó László) A területrendezés olyan tevékenység, amely „a műszaki és ökológiai adottságok feltárásával és az ezekre alapozott térségi szabályokkal, valamint térségi jelentőségű műszaki infrastrukturális rendszerek térbeli rendjének meghatározásával befolyásolja és szolgálja az országos területfejlesztési politika érvényesülését.” (Tompai Géza)

20 A településfejlesztés, a évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Ötv.) alapján a települési típusú önkormányzatok kötelező feladatai között, kifejezetten egy település belső viszonyainak, képességeinek pozitív formálását célozza + Építési törvény (Étv.) A lakosság materiális és immateriális gyarapodásának támogatása. (László Mária – Pap Norbert ) A vidékfejlesztés (rural development) a fejlesztés olyan részpolitikája, amely a vidékies, falusias térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi kapacitásokat fenntartó és fejlesztő tevékenysége. (Barta Attila) A végső cél az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. (térport.hu) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tft elejéig összesen 34 alkalommal módosították) szabályozza, az épített környezet átalakításáról és védelméről pedig az Étv. szól (1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről)

21 Aktuális szempontok Mo-on 2010-es évek: a társadalmi, gazdasági krízisek nyomása alatt az államok jelenlétük fokozására törekednek. mindinkább markáns szerepet betöltő Győr-Budapest-Szeged fejlődési csatorna léte elsőszámú szereplők egyre inkább a kvaterner szektornak is otthont adó nagyvárosok, városhálózatok az egyenlőtlen területi fejlődés törvényszerű, mind államigazgatáshoz, mind az önkormányzati igazgatás jegyeit hordozza; erős integrációs kötődés heterogén alanyi kör, amit a mellérendeltség, és nem az alá- fölérendeltség jellemez, állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangolt működése

22 Törvényi definíció szerint Magyarországon a területfejlesztés két dolgot jelent (5. §) egyfelől az országra, valamint térségeire (ezalatt értendő a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelését, értékelését, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározását, másfelől rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározását, összehangolását és megvalósítását a fejlesztési programok keretében, érvényesítve azt az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztést legközvetlenebbül az önkormányzati rendszer átalakítása érintette. A megyei önkormányzatok területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat látnak el.

23 Alapegységek Területfejlesztési tervezés. az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését alapozza meg a területfejlesztési koncepció (pl. OTK az országos) ennek alapján középtávú cselekvési tervek készülnek, ún. területfejlesztési programok, amelyek stratégiai és operatív programokra épülnek. ezzel összhangban területrendezési tervek A Tft. által alkalmazott átfogó kategória a térség: ma Magyarországon a régió, a megye, az előbbi kettő területének egy része, valamint a kiemelt térség, illetve ún. innovációs központ (nem települések nagyobb csoportját lefedő fejlesztési egység, hanem a környezetükre jelentős gazdasági hatást gyakorló egyedi települések, pl. főváros, a megyei jogú városok,

24 Országosan kiemelt térségek Balaton Budapesti agglomeráció Tisza-térség Duna-mente Kiemelt üdülőkörzetek kategóriába a jelenleg hatályos, 2005-ös OTK, valamint az 28/1998. (V.13.) IKIM rendelet szerint az alábbi területek tartoznak:28/1998. (V.13.) IKIM rendelet Balaton (egyben országos jelentőségű kiemelt térség)Balaton Velencei-tó - Vértes Tisza-tó (egyben az országos jelentőségű Tisza-térség kiemelt térség része)Tisza-tóTisza-térség Mátra-Bükk Dunakanyar Sopron-Kőszeghegyalja

25 Központi szervek Országgyűlés jogszabályok megalkotását (pl.: Tft., Étv., Mötv.), átfogó, hosszútávú koncepciók (pl.: az OTK) elfogadása határozattal, valamint a szükséges források rendelkezésre bocsátása (pl.: költségvetési törvényben). (Az Országgyűlés témakörrel foglalkozó bizottsága az önkormányzati és területfejlesztési bizottság.) Kormány Országgyűlési döntések (pl.: OTK) előkészítése azok végrehajtása önálló jogosítványok (pl.: elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó koncepciókat és programokat, gondoskodik az ún. országos területi információs rendszer, azaz TeIR működtetéséről, (https://www.teir.hu) továbbá jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország nemzeti képviselőit). A Kormány a területfejlesztés motorja, kulcsszereplője.

26 Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma. Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása.

27 Az OTÉF véleményező, javaslattevő feladatkörben közreműködik: a) a területfejlesztési politika kialakításában, b) a területfejlesztési, a területrendezési, a vidékfejlesztési, az ágazati és a megyei, valamint a fővárosi fejlesztési elképzelések és célkitűzések összehangolásában, c) a területfejlesztési, a területrendezési és vidékfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolásában, d) az ágazati tervek véleményezésében, e) az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra-tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

28 Felépítés Az OTÉF elnöke a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter. Az OTÉF tagjai: a) a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a területrendezésért felelős miniszter, a vidékfejlesztésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az energiapolitikáért felelős miniszter, a közlekedésért felelős miniszter, a településfejlesztésért felelős miniszter, a szociálpolitikáért és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, b) Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke és négy delegáltja, a főpolgármester, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke. Az OTÉF ülésén egy szavazattal rendelkeznek a kormányzati és egy szavazattal rendelkeznek az önkormányzati tagok. Az OTÉF konszenzussal hozza meg döntéseit.

29 A területi szervek társulása (területfejlesztési önkormányzati társulás) Részleteit az Ötv-ben találjuk meg. Lehetőség. A Tft. olyan céltársulás sajátosságait rögzíti, amelyet: csak települési típusú önkormányzatoknak tart fenn (tehát megyék számára nem); nem többcélú, miután kizárólag területfejlesztéssel foglalkozhat; nincs a kistérségi/egyéb lehatároláshoz kötve; jogi személyiséggel rendelkezik és felette a jogszerű működés biztosítása érdekében a fővárosi, megyei kormányhivatal törvényességi felügyeletet gyakorol Konzultációs fórumok: regionális területfejlesztési konzultációs fórum (RTKF), eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben; összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát; képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját; valamint javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére A régió tulajdonképpen a megyék összegződése.

30 A regionalizmus fő típusai Európában 1.autonóm régiók a)szövetségi állam tagállamai (Németország, Ausztria, Belgium) b)széles autonómiával felruházott területek választott testületei -etnikai okok miatt jönnek létre autonóm területek (pl. Baszkföld, Katalónia), Egyesült Királyságban Skócia; ill. -tradicionális területi széttagoltság, pl. Olaszország évi alkotmánymódosítása széleskörű jogosítványokat ad át a regionális gyűléseknek.

31 2. önkormányzati régiók a)Általánosan választott önkormányzati régió: Franciaország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia. b)Területi önkormányzatok kötelező társulása működik a régióban (Finnország): nincs önálló választás és önjogú önkormányzat sem alakul. A térségi funkciókat az alapszintű önkormányzatok közös intézményi formán keresztül látják el. 3. területfejlesztési régiók a)a régió területi fejlesztési egység delegált, sajátos összetételű testület irányítása alatt, pl. Magyarország b)államigazgatási (adminisztratív) egység: a területfejlesztés feladatait regionális szinten tisztán államigazgatási szervek látják el: Portugália, Görögország

32 Magyarország régiói

33 Megyei területfejlesztési konzultációs fórum (MTKF) Működtetésért felelősséggel a megyei közgyűlések és a megyei jogú városok közgyűlései tartoznak. előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben, A regionális fejlesztési, valamint megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat (a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsé a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat). Regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ-k) nonprofit gazdasági társaságok, melyek többek között kapcsolattartási, programszervező és lebonyolító feladatokkal rendelkeznek.

34 Térségi Fejlesztési Tanácsok létrehozhatók, ha a feladat meghaladja a régió, illetve megye határait, avagy a megyei közgyűlés valamilyen kiemelt területfejlesztési feladatot kíván megvalósítani. kötelező a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségében a Balaton Fejlesztési Tanács, illetve a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács A TFT összetétele pl.: A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács tagjai a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlés elnöke, az érintett megyei közgyűlés egy képviselője, Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke, Tokaj Kereskedőház Felügyelő Bizottságának elnöke továbbá a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter egy-egy képviselője. Bizottságokat hozhat létre, döntési jogkör nélkül A TFT-k jogszerű működés felett a Kormány törvényességi felügyeletet gyakorol a tanács székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei kormányhivatal (továbbiakban kormányhivatal) útján. Ez nem foglalja magában a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést (ÁSZ)

35 Megyék

36 Kistérségek - járások Kistérségek, mint területfejlesztési-statisztikai egységek. A területi egyenlőtlenségek kezelése tekintetében tehát a kistérség lett a meghatározó szint végéig 2013-tól új rendszer: A területfejlesztési feladatokra a továbbiakban a Tft. céltársulása keretében foghatnak össze a települések, ezen kívül a többi feladatra szabadon hozhatnak létre társulást. Főszabály szerint egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia, ez alól azonban Budapest – speciális adottságai okán – kivételt képez. Járás 175

37 Kistérségek

38 Járások

39 Területfejlesztés és területrendezés tervei A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők: a) országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció, b) országos szintű területrendezési terv, c) kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció, d) kiemelt térségi szintű területrendezési terv, e) operatív program, f) kiemelt térségi szintű területfejlesztési program, g) megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció, h) megyei szintű területrendezési terv, i) megyei és budapesti szintű területfejlesztési program, j) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció, k) térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program. A fenti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének.

40 A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetetten szolgáló tervek és kapcsolatuk a területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül szolgáló egyes tervekkel: a) szakpolitikai stratégia, b) szakpolitikai program, c) hálózati fejlesztési terv, d) települési szintű tervek. Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait. Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához. A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek.

41 A területfejlesztés (és -rendezés) eszközei pénzügyi eszközök ún. feladat- és forráskoordinációt, szabad vállalkozási zónák és ipari parkok létesítésének lehetősége, valamint a területfejlesztési-statisztikai kistérségek intézménye Pénzügyi eszközök: központi, térségi, valamint az előző kettő egyikébe sem tartozó ún. egyéb eszközök. A központi pénzügyi eszközök: a fejlesztési célú pénzalapokat, a költségvetési előirányzatokat, és a pénzügyi kedvezményeket. A térségi eszközök a költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények A pénzügyi eszközök elosztásának elvei: program-finanszírozás, addicionalitás és decentralizáció

42 Térségi területfelhasználási engedély A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye szükséges. A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

43 A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik. Az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő, a) az energiaellátás biztonságának biztosításához szükséges atomerőműnek nem minősülő erőmű, villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei, nemzetközi és hazai szénhidrogén- és szén-dioxid- szállítóvezeték elemei, b) a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak, főutak és az országos vasúti törzshálózat elemei, c) az egyedi építmények közül a gyorsforgalmi úton, főúton és vasúti törzshálózaton lévő híd a Dunán és a Tiszán, valamint a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területi elhelyezése az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

44 A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el. A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket - az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal térségi területfelhasználási engedélye birtokában - a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.

45 Az Európai Unió regionális politikája Az ún. NUTS-rendszer, statisztikai célú területi egységek, ami nem kötelező közigazgatási beosztást, lehatárolást ír elő. Az EU regionális politikája ún. befektetési politika, több eszköz: az Európai Regionális Fejlesztési Alap A különbségek mérséklésére és a gazdasági, valamint monetáris unióba való bekapcsolódás előkészítésére hozták létre 1994-ben a Kohéziós Alapot. Az Európai Szociális Alap az előbbiekhez képest a munkavállalók alkalmazkodóképességének fokozását, valamint a foglalkoztatási lehetőségekhez való jobb hozzáférést hivatott segíteni. Az EU hétéves költségvetési időszakaihoz igazodva a tagállamok elkészítik azokat a dokumentumokat, amelyek tartalmazzák középtávú fejlesztési céljaikat: közötti Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), január óta Új Széchenyi Terv (ÚSZT). A tervekben foglalt elképzelések konkretizálását operatív programok (OP) látják el. Darányi Ignác Terv, amely a közötti Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramja.

46 A területrendezés alapjai, jellemzői A Tft szerint a területrendezés az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása: az erőforrások feltárása, a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki- fizikai rendszerének meghatározása; a nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása

47 Területrendezési tervek A területrendezési tervek az igazgatás eszközei. A területrendezési és - fejlesztési tervek nem létezhetnek egymástól elszigetelten, közöttük kölcsönös függőség van. Jellemzők: A Tft. szerint a területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció és program, valamint a területrendezési terv (23.§) A rendezési terveknek kötelező ereje van, megjelenési forma jogszabály. A területrendezési tervek keretjellegűek Területrendezés csak saját területre vonatkozóan végezhető Országos Területrendezési Terv (továbbiakban: OTrT) - Országgyűlés Megyehatáron túlnyúló kiemelt térségi kategóriák: Budapesti Agglomeráció, Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terv - Országgyűlés, az érintett megyék véleménye mellett

48 Felelősök 2013-ban Magyarországon a területrendezésért felelős tárca vezetője a Belügyminiszter. A területfejlesztésért felelős miniszterrel közösen hozza létre és működtesse a területi információs rendszert (lásd a korábban már említett TeIR-t).[1] A többi szakminiszter a saját tevékenységi körének megfelelően tud közreműködni ebben a folyamatban.[1] Területi szinten a Tft. a megyék kötelezettségévé tette a területrendezési terv elkészítését, az érintett települések véleményének kikérésével (a megyei terv keretként szolgál a településrendezési tervek kidolgozásához). Az ún. tervjavaslatot egyeztetni kell. A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek készítésének folyamata nyilvános A terveket legalább tíz évente felül kell vizsgálni. A kormányhivatalokon belül működnek az állami főépítészek, a tervek véleményezéséhez kapcsolódnak, illetve a területrendezés elsőfokú hatósági feladataihoz (ún. térségi területfelhasználási engedélyek kiadásához) kötődnek. [1][1] A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet.

49 Főépítész A főépítész - területrendezési hatósági eljárás, ami irányulhat tervi elem pontosítására, eltérés megengedésére, térségi jelentőségű létesítmények beillesztésére, beépítésre szánt övezet kijelölésére, illetőleg tervek tervlapjain előforduló hibák kijavítására. Az eljárás sajátos az engedély kiadása iránti kérelmet tipikusan önkormányzatok, ritkábban államigazgatási szervek (nem pedig magánszemélyek, vagy szervezetek) terjesztik elő, az engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival, a döntés ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bíróság előtt támadható meg, az engedély elvi jellegű, tartalmában sem kötelez, hanem megállapít. Azokban a hatósági eljárásokban, amelyek országos, vagy térségi jelentőségű infrastrukturális létesítményre, vagy hálózati elemre vonatkoznak, a főépítész szakhatóságként működik közre.


Letölteni ppt "Tervezés Területfejlesztés Területrendezés. A tervszerűség elve A tervezés, bármilyen tervről is legyen szó, folyamata több lépésből áll, melyek közül."

Hasonló előadás


Google Hirdetések