Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Környezet- terhelési díj Készítette: Barna Lilla Mihály Réka.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Környezet- terhelési díj Készítette: Barna Lilla Mihály Réka."— Előadás másolata:

1 Környezet- terhelési díj Készítette: Barna Lilla Mihály Réka

2 Környezetterhelési díjról (ktd.) általában I. Környezetszabályozás főbb eszközei: Közvetlen szabályozó eszközök: Teljesíteni kell az előírást (bírságok) Pl. normák, szabványok Környezetgazdaságtani vagy piaci eszközök: Ösztönzés a környezetterhelés csökkentésére Pl. szenyezési jogok rendszere, környezeti díjak/adók: környezetterhelési díj, termék-,betétdíj

3 Környezetterhelési díjról általában II. Díj kiszabása: levegő, víz, talaj szennyezése, zajártalom miatt szennyezőanyagok mennyisége és minősége alapján Hatékonyság műszaki innováció lehetősége adott eltérő hatás a szennyezés jellegétől függően

4 Környezetterhelési díjról általában III. Ösztönző és újraelosztó hatás díj mértéke, elosztó rendszer szabályozó eszközök együttes hatása Minden kibocsátott, egységnyi szennyezőanyag után fizetni kell (kontra bírság)

5 A ktd.-akról szóló koncepció hatástanulmánya (1995) Tartalma -Levegő-, víz-, talajterhelési díj Környezeti hatások (pl. CO-val is számol) Gazdasági, társadalmi hatások– modellek Költség-haszon elemzés, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, összevetés nemzetközi értékekkel Társadalmilag optimális díjmértéknél kevesebb -Makrogazdasági hatás -Nemzetközi kitekintés

6 Ktd.-ról szóló évi törvény I. Célja: elősegíteni a a környezetbe történő anyag- és energiakibocsátás csökkentését a leghatékonyabb módszerek alkalmazását a környezet és természet védelmében az állam és a környezethasználók közötti arányos teherviselést

7 Ktd.-ról szóló évi törvény II. Kire, mire vonatkozik: kibocsátó (engedélyhez kötött használat+ környezetet terhelő anyag) szennyezőanyag (kibocsátott mennyisége meghatározható) Környezetterhelési díjak fajtái: levegő víz–a felszíni vizek illetve az időszakos vízfolyások talaj

8 Ktd.-ról szóló évi törvény III. A kibocsátó köteles az általa okozott terhelést nyilvántartani, arról adatokat szolgáltatni, illetve bevallást tenni

9 Ktd.-ról szóló évi törvény IV. A díjak befizetése 1. fokozatosan érte el a meghatározott díj 100 %-át negyedévente kell fizetni

10 Ktd.-ról szóló évi törvény V. A díjak befizetése 2. az állami adóhatóságnak kell befizetni kivétel: helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj- a települési önkormányzatnál kell befizetni → környezetvédelmi alap díjkedvezmények igénylése, visszaigénylés  Hulladékhasznosítást végző kibocsátó- hasznosítási arány függvényében, akár a teljes összeg

11 Leveg ő terhelési díj

12 Levegőterhelési díj I. Levegőszennyező anyagok és hatásaik Összetett környezeti hatásfolyamatok tényezői (kiülepedés, akkumulálódás) Fizetési kötelezettség helyhez kötött légszennyező pontforrás, ami külön jogszabály szerint bejelentésköteles nem vonatkozik pl. a mozgó forrásokra és az 500 kW bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő berendezésekre

13 Levegőterhelési díj II. A díj mértékének számítása és az egyes szennyező- anyagok egységdíja

14 Levegőterhelési díj III. Díjkedvezmény 50%-os díjkedvezménnyel élhet a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentését szolgáló beruházást megvalósító beruházó az ilyen célú beruházás kivitelezési időtartama alatt időarányosan, de legfeljebb 2 évig

15 Talaj- terhelési adó

16 Ki fizet? Minden olyan szennyvízkibocsátó (háztartás) aki az ingatlana előtt műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá köteles talajterhelési díjat fizetni. Az közcsatorna üzembe helyezésétől számított 90. napig nem kell talajterhelési díjat fizetni.

17 A talajterhelési díj alapja: A szolgáltatott ivóvíz mennyisége Csökkentve: –a külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel. Erről az igazolást az ivóvíz szolgáltatójától lehet kérni. –számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályielőírások szerinti elhelyezését igazolja.

18 További mentesülési lehetőség egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása esetén /akkor sem kell fizetni, ha a gerinchálózat be van vezetve és akár csatlakozhatnának is az ingatlan tulajdonosai/

19 A talajterhelési díj mértéke TTD = E x A x T TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj, E: az egységdíj (Ft/m3), A: a díjfizetési alap (m3), T: a település közigazgatási területére vonatkozó, a felszín alatti víz állapota szempontjából megállapított területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva.

20 A területérzékenységi szorzó mértéke 1. számú táblázat Sorszám Tevékenység megnevezése T KevésbéÉrzékeny érzékenyterületen 1. Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés11,5 2. Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés1,12

21 Bemutatása példán keresztül Zalaegerszeg városában 2004-ben 2150 ingatlan volt köteles ttd-at fizetni. Az egységdíjat 120 forint/köbméterben határozta meg a törvény. Ugyancsak a jogszabály döntött arról, hogy Zalaegerszeg a területérzékenység tekintetében a legérzékenyebb területek közé tartozik. Ennek megfelelően a legmagasabb szorzókat kell alkalmazniunk, azaz a veszélyeztetési szorzó 1,0 a területérzékenységi szorzó 1,5

22 Háztartásra lebontva 2004-ben: 3–4 fő vízfogyasztását figyelembe véve éves szinten 10–11 ezer forintos kiadást jelent bekötésenként 76 ezer forint+áfa fizetnie kell a tulajdonosnak a kivitelezésért is, amely átlagos esetben további 80–100 ezer forintos kiadás Ezen segített a fokozatos bevezetés (2009-ig).

23 Az adó sorsa A talajterhelési díjból származó bevétel egy része az önkormányzatoknál marad. Zalaegerszegen: 2004-es évben 3 és fél millió forintos bevétel 2009-ben pedig-a tervek szerint- megközelíti a 19 millió forintot. A talajterhelési díj a környezetvédelmi alap bevételét képezi, így kizárólag a talaj, valamint a vízminőség védelmére fordítható.

24 A környezeti érzékenység vizsgálatára 13 paramétert használnak. Forrás: Ángyán József:Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Budapest, Mezőgazda,2003.

25 Tiszafüred környékének talajérzéknysége Az egész terület szennyezés - érzékeny. A térképen kék jelöléssel látható területrész fokozottan szennyezés - érzékeny. A pontosabb térkép elkészítéséhez szükség van a talajvíz mélységét és áramlási irányát megjelenítő térkép elkészítéséhez, valamint a már készen levő térképekhez hozzáadni. A kategorizálást tágabb értékrendszerben kell ismét elvégezni ahhoz, hogy szélesebb intervallumban kapjunk információt a szennyezés - érzékenységről.

26 Víz terhelési díj

27 Ki fizeti? K ötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket szennyező, a kibocsátó vízjogi engedélyében leírt, vagy ennek hiányában a törvény 2. számú táblázatában meghatározott anyag (vízterhelő anyag) kibocsátása után kell fizetni

28 Fontos szabály, hogy a kibocsátóktól közcsatornák által elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a közüzemi csatornahálózatot működtető közszolgáltató a szolgáltatás árán felül a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre.

29 Nincsen díjfizetési kötelezettsége a kibocsátónak: a felhasznált vízmennyiségben lévő vízterhelő anyagok után, amennyiben a vízmennyiséget újrahasználja, ha a használat során nem terheli a befogadót, az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után, az egyesített csatornarendszer esetén a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után

30 A vízterhelési díj mértéke: VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I ahol VTD: a fizetendő vízterhelési díj, Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve Mi = Q x Ci(átlag) ahol a Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m3/év Ci(átlag) = az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára) T: az 1. számú táblázatban meghatározott területérzékenységi szorzó, I: a 2. számú táblázatban meghatározott iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes, a 3. számú táblázatban meghatározott egységdíj.

31 Területi kategóriák T-i kategória Szorzó tényező A1,4 B1 C0,7 : „ A” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően a Balaton, valamint vízgyűjtő területe „B” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az egyéb védett területek (befogadók) „C” kategória: a külön jogszabályban meghatározott területi lehatárolásnak megfelelően az általánosan védett felszíni vízminőség- védelmi területek (befogadók).

32 2. táblázatABC 1. Hasznosítás égetés Mezőgazdasági hasznosítás, engedélyezett rekultiváció, komposztálás0,8 Égetés Egyéb elhelyezés átmeneti tárolás1,31,21,1 lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt)1,21,11 regionális lerakó (csak iszap vagy települési szilárd hulladékkal együtt)1,111 Az egységdíj mértéke 3. számú táblázat Vízterhelő anyag Egységdíj mértéke P i (Ft/kg) Dikromátos oxigénfogyasztás (KOI k )90 Összes foszfor1 500 Összes szervetlen nitrogén180 Összes higany Összes kadmium Összes króm8 800 Összes nikkel8 800

33 Tevékenység megnevezéseT KevésbéÉrzékenyFokozottan érzékenyterületenérzékeny területen Helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás hatálya alá tartozó talajterhelés 11,53 Vízjogi engedély hatálya alá tartozó talajterhelés 1,125

34 A környezeti érzékenység vizsgálatára 13 paramétert használnak. Forrás: Ángyán József:Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Budapest, Mezőgazda,2003. Környezeti érzékenység a vízbázisok szempontjából

35 Nemzetközi helyzet „fokozódik”

36 A vízterhelési díjat Európa különböző országaiban hosszas előkészítés után vezették be. A díjtételek általában jelentősek, megközelítik, esetenként meghaladják a csatornázás és szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek 50 százalékát. A díj rendszeréhez – majdnem minden esetben – valamilyen feltételrendszer kapcsolódik, melynek célja egyrészt a szennyvíztisztítás jobbá tételének ösztönzése, az elérhető legjobb technika, másrészt a szennyezett vizet befogadó terhelhetősége, jellege és a használata szerinti differenciálás. Vízterhelési díj Európában

37 Németországban már 1971-ben megfogalmazták a vízterhelési díjról szóló törvényt, amit ötéves türelmi idő után vezették be. Franciaországban a vízterhelési díjról szóló törvényt 1975-ben vezették be, majd a jogszabályt 1992-ben szigorították. Hollandiában az 1970-es években kezdeményezték a vízterhelési díj bevezetését, a díjrendszer hatására a csatornába bekötött lakások száma az évi 52 százalékról 1992-re 95 százalékra nőtt. Példák a bevezetésre

38 A díj alapját – az ipari használók esetében – a szenynyezőanyagok éves mennyisége képezi, a kommunális szennyvíznél az egy lakosra jutó fajlagos szennyezőanyag-mennyiséget számolják ki. Angliában a vízterhelési díj mértékét a mérésekkel meghatározott mennyiség szabja meg mind a kommunális, mind az ipari szennyezőknél. Svájcban – a Berni Kantonban – a díj alapját a kibocsátott szennyvíz mennyisége és a szennyezettség mértéke határozza meg.

39 Adóátcsoportosítás néhány uniós tagállamban

40 OECD Magyarul: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Alakulása: 1961-ben Fő célja a tagállamok gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi tevékenységének összehangolása.

41 Környezeti célú adókat fizető termékek és tevékenységek az OECD-ben

42 A szlovén környezetterhelési adót jogellenesnek nyilvánították (2006) „Szlovénia elismerte egy szerződéssértési eljárás során az Európa Bizottsággal szemben, hogy a környezetterhelési adója jogellenes. Ezt az adót különböző szlovén községek vetették ki a határmentén Ausztria felé tartó tehergépkocsikra. A ljubljanai vezetés felszólította ezeket a községeket, hogy a növelt adót ismét csökkentsék le, különben a Bizottság a szerződéssértési eljárást folytatni fogja. Az emelt adóval találkozó fuvarosoknak azt tanácsolták, hogy gyűjtsék a fizetési bizonylatokat, hogy azok alapján később követeléseiket érvényesíteni tudják.”

43 Magyarország az EU-ban

44 2004-ben összesen 8,015 milliárd forint folyt be az erre megadott számlára tavaly mindössze 4,546 milliárd. Ám ennél még kevesebb pénz gazdagította a költségvetést. Ennek magyarázata, hogy a ktd-kről szóló törvény lehetővé teszi: aki környezetszennyezést csökkentő beruházást hajt végre, az visszaigényelheti a befektetett összeg felét. Ezen a jogcímen az adóhivatal 2004-ben 1,533 milliárdot, tavaly pedig 1,391 milliárdot utalt vissza a befizetőknek, akik egyben beruházók is voltak. A nettó bevétel tehát 2004-ben 6,5 milliárd volt, 2005-ben pedig 3,155 milliárd.

45 Vélemények: A vízterhelési díjjal a Magyar Víziközmű Szövetség (Mavíz) már a kezdetektől fogva nem értett egyet, mivel a bevezetése – a szervezet szerint – a víziközmű-szolgáltatás színvonalának fejlesztését nem ösztönzi, sőt hatását tekintve egy újabb adófajtának: ökoadónak nevezhető /nyilatkozta a GTM-nek Ányos József./

46 Az energiatermelő cégek fognak a legtöbb ktd-t fizetni, mely áraik növekedésével szintén a belföldi termelőket hozza hátrányos helyzetbe. Fontosabb lenne először az EU adóstruktúráját átvenni, és nem egy, az EU- ban sem létező adónemet bevezetni. Az időzítés is nagyon rossz. Galli Miklós (a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége Környezetvédelmi Bizottságának elnöke)

47

48 Források: A környezetterhelési díjakról szóló koncepció hatásvizsgálata Szlávik János: Környezetgazdaságtan

49 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Környezet- terhelési díj Készítette: Barna Lilla Mihály Réka."

Hasonló előadás


Google Hirdetések