Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mezopotámia Az írás-olvasás elsajátítása főiskolai szintű tanulmány (mint ma az orvostan, a jog, a technika, a természettudományok stb.), s együtt is.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mezopotámia Az írás-olvasás elsajátítása főiskolai szintű tanulmány (mint ma az orvostan, a jog, a technika, a természettudományok stb.), s együtt is."— Előadás másolata:

1

2 Mezopotámia Az írás-olvasás elsajátítása főiskolai szintű tanulmány (mint ma az orvostan, a jog, a technika, a természettudományok stb.), s együtt is járt az e tudományokban való kiképzéssel. A történelmi, földrajzi, orvosi, számtani, csillagászati, irodalmi, szertartásos művek másolói képzett emberek, tudósok voltak, de egyúttal közülük kerültek ki az olvasók (használók) is: író és olvasó, könyvtáros és közönség lényegében egy személy. Megörökítésre csak a véglegessé vált, „szentesített”, kánoni szövegek kerültek, (így ezek is okmányok, betűhíven megőrzendő dokumentumok!).

3 A könyvtárak tudósai közül csak egynek a neve és művének töredéke maradt fenn, ezt is annak köszönhette, hogy már Nagy Sándor idejében élt (Kr. e. 280 körül), és görögül írt. Bérosszosz a neve, a bábili Marduk-templom papja volt, s csillagászati-történeti művét (Babüloniaka) I. Antiokhosz király számára írta, a templomkönyvtár forrásanyagából. A legrégibb idők templom-könyvtárairól mind Babiloniában, mind a szintén teokratikus (= istenkirályság) berendezkedésű Egyiptomban. Nagy Sándor

4 Templomváros maradványaira bukkantak, ahol cseréptáblát találtak. Kiderült, hogy archívum-könyvtár állt itt, az anyag egy része (mintegy 2000 tábla) még a sumér időkből származik,... mint maga az Urgur hegyén álló Enlil-templom (Kr. e. 4?-3. évezred). NIPPUR (1886)

5 A nippurinál nem kisebb jelentőségű a ninivei királyi könyvtár. Megalapítójának Assur-bán-aplit szokás tartani, de több adat valószínűsíti, hogy a ninivei Marduk-templom könyvtárát már dédapja, II. Sarrukín kezdte bővíteni, Szín-ahhé-eriba és Assur-ah-iddina folytatták a munkát, s az ő művűk alapján építette ki Assur-bán-apli a gyűjteményt valóban nagy, birodalmi intézménnyé. NINIVE – ASSUR-BAN-APLI

6 Papnak (azaz tudósnak) készült, aki „az özönvíz előtti időkből származó kövek feliratait is el tudja olvasni”. Feljegyzéseiből tudjuk, hogy az „asszonyházban”, vagyis gyerekkorában megtanították az írástudományra. „Nekem Nabú és (felesége) Tasmétu messze halló füleket adtak és igazlátó szemeket kaptam, és megtanultam a legmagasabb írásművészetet, mint őseim, a királyok közül egy sem......Nabú bölcsességét táblákra írtam, felróttam és elolvastam, s hogy láthassam és olvashassam, palotámban felállítottam őket.” Assur-ban-apli ASSUR-BAN-APLI Assur-ban-apli palotája

7 Ránk hagyományozódott több levele, melyekben személyesen érdeklődik, akad-e még Bábiliben, Nippurban, Kutában stb. olyan mű, amelyről „Assurban még nincsen másolat”. A másolatra aztán (minden egyes táblára!) rányomatta tulajdonjegyét, az első exlibrist: „Assur-bán-aplinak, a min-denség királyának, Assur királyának tulajdona.” Néhány megbízólevél fenn is maradt, amiben a különböző mezopotámiai templomok, iskolák, archívumok anyagainak lemásolását és fővárosba küldését rendeli el. A fennmaradt művek többsége tudományos-vallási célú (szótárak, tematikus szó-listák, orvosi és csillagászati alkotások, jóslatok, átkok). A kb ránk maradt ékírásos agyagtáblából mindössze 100 irodalmi jellegű (például a Gilgames-eposz). Asszurbanipál király oroszlánvadászata ASSUR-BAN-APLI

8 Trónra kerülésekor megkezdte az asszír-babilóniai irodalom rendszeres gyűjtését, pontos utasításokat adott ki a szükséges alapszövegek megszerzésére számos másolót foglalkoztatott és ösztönzött nagyon gondos munkára. A könyvtárnak saját személyzete volt. - a gyűjtemény szak szerint csoportosítva, - jelzetekkel ellátva, - katalógusok is könnyítették a használatot. Az állomány összetétele (iratok, oklevelek, levelek vallásos szövegek, történeti feljegyzések) illusztrálta a könyvtár rendeltetését: éppúgy kellett szolgálnia az államvezetés, mint a kultusz számára, a dicsőség megörökítésére, mint a tudománynak.

9 A könyvtár a dinasztikus Egyiptomban éppúgy, mint Babilonban és Asszíriában, levéltár-könyvtár volt, azaz megőrző hely, e korban más formája, egyéb rendeltetése alig képzelhető. Templomi vagy királyi gyűjtemények voltak. Platón a Timaioszban Szolón egyiptomi utazását írja le, Szolón saját feljegyzései alapján: Szolónt Szaisz városában Néith istennő templomának papja [Szoukhisz] kioktatja az egyiptomiak és a hellének régi története felől. EGYIPTOM

10 Tudunk Ekhnaton, a monoteista reformátor fáraó archívumainak létezésérőll és III. Ramszesz könyvtáráról, amelybe rendszeresen összegyűjtötte Egyiptom egész régi tudományát, mint Assur-bán-apli Ninivében, s amelynek évezredek előtt is már csupán a neve volt ismeretes: „A lélek gyógyszertára”. Hérodotosz szerint évre visszamenő emlékeket őriztek, Szolón úgy tudja, hogy éveseket, mindenesetre: számunkra már beláthatatlanul régi múlt eseményeit és teljesítményeit tartották számon. EKHATON FÁRAÓ

11 A klasszikus görög korszak nem ismeri még a könyvtárakat. Periklész korában volt fejlett könyvkereskedelem, nem tudunk arról, hogy az állam kéziratos gyűjteményeket állított volna fel s arról sem, hogy az előkelő házak leltáraiban szerepelt volna magánkönyvtár. Kr.. e évszázad fordulóján kezdenek szaporodni az adatok, miszerint tudósoknak, irodalmároknak saját könyvtáruk volt. A görög könyvtár tulajdonképpeni fejlődése azokra az évtizedekre esik, amikor a két szellemóriás, Platón és Arisztotelész élt. Mindkettőjük munkájának előfeltétele volt egy jelentős nagyságú könyvtár létezése. Platónnál nincs utalás erre; Arisztotelész azonban tervszerűen gyűjtötte a kéziratokat. Arisztotelész tanítványa, Alekszandrosz, hadjárataival új fejezetet nyitott az antik történelemben. a görög kultúra világkultúrává szélesedett ki. kialakult a művelt embereknek nemzetközi társadalma. a hellenizmus korában a tudományosság, a tudós életforma a szellemi élet lényeges tényezőjévé vált. HELLENISZTIKUS KÖNYVTÁRAK

12 Egyiptom teremtette meg nagy méretekben a tudományos- és szépirodalmat, hiszen akkoriban sehol sem írtak olyan sokat, mint éppen a Nílus menti országban. Egyiptomnak megvolt a maga kitűnően megszervezett hivatali hálózata, nagyszámú hivatalnoki személyzettel. AZ ALEXANDRIAI KÖNYVTÁR Történelmi előzmények is közrejátszottak abban, hogy éppen Egyiptomban került sor egy minden addigit felülmúló méretű könyvtár alapítására. Egyiptom volt a papirusz hazája, annak az anyagnak, amely az ókori írás rögzítésére szolgált. A kr. e. 3. században épült alexandriai tudástárat az ókor legnagyobb könyvtáraként emlegették

13 Nagyon jelentős pénzösszegeket kellett az uralkodóknak erre a célra mozgósítaniuk, azonkívül – szükség esetén – kíméletlen intézkedésektől sem riadtak vissza. Így lefoglalták az alexandriai kikötőben horgonyzó hajók könyvrakományát, és ezenkívül – a monda szerint – nem küldték vissza a három nagy drámaíró alkotásaiból Athéntól kölcsönzött állami könyvpéldányokat, hanem csak egy-egy másolatot adtak róluk. A felhalmozódott könyvtekercsek számát több százezerre becsülték – hatalmas szám ez, még akkor is, ha sok mű nem csak egy példányban volt meg. A tervet Ptolemaiosz Szoternek (Kr. e. 283) tulajdonítják, a végrehajtást pedig fiának, Ptolemaiosz Philadelphosznak. Cél: az egész görög irodalom összegyűjtése. Alexandria elképzelt látképe

14 Ptolemaiosz Szoter szellemi tanácsadója a phaleroni Demetriosz volt. Athén nyomdokain alapították meg a Muszeiont és gyűjtötték egybe az egyiptomi udvar köré a kor legkiválóbb tudósait. Így lett Alexandria rövid idő alatt a hellenisztikus tudomány központja, legfontosabb munkaeszközét a könyvtár alkotta. A könyvtárnak két részlege volt: a nagy gyűjtemény Brucheion városrészben (=Muszeion), a királyi palotában és a kisebb a Szerapisz-szentélyben (=Szerapeion). Miután az első részleg Kr. e. 47-ben Iulius Caesar alexandriai háborúi következtében elpusztult, a Szerapeion vált a város tulajdonképpeni könyvtári központjává. Ptolemaiosz Szoter Ilyen lehetett világ legrégebbi könyvtára

15 Mivel az alexandriai könyvtár épületegyütteséről semmit sem tudunk, annál értékesebbek számunkra a múlt század végén megejtett pergamoni német ásatások eredményei. A hellén világ második legnagyobb könyvgyűjteménye a pergamoni könyvtár volt, amelyet I. Attalos /i.e / alapított, majd II. Eumenész /i.e / fejlesztett tovább. E könyvtár az alexandriai Museion legfőbb riválisa volt, összesen 200 ezer tekercset őriztek itt. Kivételes abban a tekintetben, hogy a régészeti feltárása is megtörtént. Athéné temploma mellett szabad teret fedett fel kétemeletes oszlopcsarnokkal, ehhez csatlakozóan négy termet. A legnagyobbikban állt Athéné óriás szobra, ezenkívül Kis-Ázsia kiváló íróitól talapzatfelírások, köztük egy felirat versekben Homéroszról. Ebben rajzolódik ki előttünk az ókor tipikus könyvtára: a tanulás célját szolgáló stoa, a szobrokkal díszített reprezentációs termek és a többi termet könyvraktárnak alkalmazó helyiségek; az egész szoros összefüggésben egy szentéllyel. PERGAMON Pergamon

16 „A leigázott Görögország foglyul ejtette vad legyőzőjét” – írja Horatius. Az időszámításunk előtti második évszázad közepétől fogva kezdtek római hadvezérek egyéb zsákmány mellett görög könyvtárakat is hazahurcolni. A század vége felé az előkelő római társadalomban már elterjedt a bibliofilia. Cicero fölöttébb értékelte könyv-gyűjteményét, házának lelkét látta benne. Barátja, Atticus, Róma első nagy könyvkiadója volt, aki fel merte venni a versenyt magával az alexandriai könyvkereskedelemmel is. RÓMA Róma pusztulásával együtt a könyvtárak is megsemmisültek, csak a Bibliotheca Ulpia maradt meg, amely a császárkorban a római intellektuális élet központja volt.

17 Julius Caesar „a világbirodalommal együtt akarta megalapítani a világirodalmat” (Mommsen) egy állami könyvtári intézmény létrehozásával. Caesar az alexandriai könyvtárat a Tiberis mellé akarta áttelepíteni. Ennek ellenére csak halála után alapították meg Rómában az első nyilvános könyvtárat a Libertas Atriumában. Kr. e. 39-ben. A művészetpártoló Augustus pedig Kr. e. 28-ban a palatiumi Apollón-templomban görög építészekkel építtette meg pazarul felszerelt könyvtárát, ahol külön helyezte el a római (Octavia) és külön a görög írók műveit (Palatina). A negyedik század elején 28 nyilvános könyvtár működött a fővárosban. A nyugati kereszténység első számottevő gyűjteménye Rómában keletkezett (Kr. u. 3. sz.); ez lehetett a majdani, a 4. század végén létrejött pápai levéltár és könyvtár alapja. Bibliotheca alaprajza

18 107 és 113 között Traianus csázár építtette a Bibliotheca Ulpia-t, amely egészen az 5. század végéig fennmaradt. Mint a többi könyvtár, ez is két osztályból állott, görögből és latinból, s egyszersmind a fontos állami okiratok számára levéltárul is szolgált. A könyvtárak élén kezdetben procuratori rangban tekintélyes tudósok állottak. Basilica Ulpia „régen” és ma.

19 Kínában a nyomok szintén koraiak, de jó ideig elsősorban vallási és közigazgatási iratokat őriztek. A birodalomalapító Qin Shi Hungdi császár Kr. e. 213-ban a korábbi korok filozófiai és történelmi könyvei és a költészeti alkotásai elégetésével késleltette a fejlődést. Az utána hatalomra került Han dinasztia uralkodói viszont a Kr. e. 3. évezred kezdetéig visszanyúlóan kívánták összegyűjtetni és időrendbe állítatni a szellemi örökséget. A császári és kormányzati, valamint az iskolai könyvtárak hivatalos, állami intézmények voltak, a Könyvtári Hivatal központi irányításával. A császári könyvtár léte a későbbi évszázadokban is folytonos volt Kínai nyelvű kézirat 1620-ból ÓKORI KÍNA KÖNYVTÁRAI

20 „A könyvek mindent elhoznak nekünk, amire szükségünk van” – tartja egy régi kínai közmondás. A kínaiak mindig is nagyon megbecsülték az olvasás tudományát. Erről szólásaikon kívül az ókori Kína két találmánya is tanúskodik: a papír előállításának, valamint a mozgatható írásjelekkel való nyomtatás technikái. A régészeti kutatások alapján a legrégebbi kínai könyvtár a Shang-dinasztiához köthető, melynek tagjai a Kr. e. 13. században Anyang városában jóslócsontokat gyűjtöttek és archiváltak. Kínai Nemzeti Könyvtár

21 Az indiai könyv- és könyvtári kultúra történetéről nagyon kevés egykorú, értékelhető forrásemlék maradt fenn, aminek döntő oka a hindu civilizáció sokáig meghatározó verbális (szóbeli) jellege és a pálmalevél-könyv sérülékenysége, de óriási pusztítást végeztek az iszlám hódítók is. Évszázadokkal ezelőtt amikor a papír még nem létezett Indiában, pálmalevelekre írtak az emberek ÓKORI INDIA KÖNYVTÁRAI

22 Stok Gompa, ami kolostor, palota és könyvtár is egyben, Ladakhban, Indiában Feltételezhető, hogy a Kr. e évezred fordulóján már voltak iratgyűjtemények néhány városban, főként az uralkodók (a rádzsák) udvaraiban, és valószínűleg a szentélyekben. A Kr. u. 3. században már szép számmal létesültek önálló könyvtárak is, főként a szanszkrit irodalom számára.

23 Plébániai könyvtárak A káptalani könyvtárakétól lényegesen eltérő képet kapunk a XV. század plébániai könyvtárairól. Ezek közül a legjobban a nagyszebeni könyvtári viszonyokról vagyunk tájékozva, egy Gyulafehérvárott szerencsés módon fennmaradt kódexből, amely több szebeni könyvjegyzéket is tartalmaz. Ezekből kiderül, hogy az ottani Szűz Mária- plébániatemplomnak már a XIV. században 22 szerkönyve volt. A XV. század elején pedig már létezett egy olyan, 20 kötetből álló gyűjtemény, amely a mindenkori plébános személyes használatára szolgált a plébániaházban: 9 szentbeszédgyűjtemény, 2 legendáskönyv, 2 breviárium, 1- 1 biblia, lelkipásztorkodási kézikönyv, erkölcstan, kommentárokkal ellátott zsoltároskönyv és a bibliai és egyéb történeteket tartalmazó, nagyon elterjedt Historia scholastica. Ezekhez járult még 2 egyházjogi munka re ez a gyűjtemény már 76 darabra nőtt. MAGYARORSZÁG Városi plébánia templom 1774-ben (Főszékesegyházi Könyvtár, Kalocsa. Batthyány album

24 Vitéz János könyvtára Vitéz János, a legműveltebb, legképzettebb magyarországi főpapok egyike, nemcsak alapos teológiai tudásával tűnt ki, hanem a klasszikus auktorok széles körű ismeretével és a csillagászatban való jártasságával is. Ő volt az első Magyarországon, aki az új itáliai műveltséget, a humanizmust tudatosan sajátította el, és a magyarországi reneszánsz kultúra kezdeményezőjévé és megalapozójává vált. Már Zsigmond korától kezdve a királyi kancelláriában működött, Hunyadi Jánosnak legfőbb bizalmi embere, a kormányzó fiai, László és Mátyás nevelésének irányítója. Mint váradi püspök, majd esztergomi érsek nemcsak az országos politikában játszott fontos szerepet, hanem tehetséges ifjak itáliai iskoláztatásának lehetővé tételével igyekezett utánpótlást is nevelni a magyarországi humanizmus számára. Ő volt Mátyás pozsonyi egyetemének megszervezője és első kancellárja. Vitéz János Plautus- kódexének kezdőlapja VITÉZ JÁNOS bíboros, esztergomi érsek, humanista

25 Janus Pannonius feltételezett portréja Janus Pannonius könyvtára Vitéz könyvtárát követően jött létre unokaöccse, Janus Pannonius pécsi könyvtára. Janust Vitéz taníttatta Ferrarában, Guarino Veronese nagy hírű iskolájában, majd Padovában, ahol az irodalmi studiumok után jogi képzettséget is szerzett. Érthető tehát, hogy ő is nagy könyvtár létesítésére gondolt, de őt, Vitézzel ellentétben, csak a szövegek, nem pedig külső megjelenési formájuk érdekelte. Szenvedélyesen olvasott, többet, mint bárki akkor Magyarországon. Irodalmi működését itthon is folytatta, verseket írt, és görög szövegeket is fordított, éppen úgy mint Itáliában. A bizonyíthatóan Janus Pannonius tulajdonát képező kódexek egyike

26 Humanista könyvtárak Középkori könyvkultúránkba lényeges fordulatot hozott az itáliai reneszánsz, a humanista műveltség behatolása Magyarországra. Központi kérdéssé, a szenvedélyes érdeklődés tárgyává válik ekkor a könyv. Nempusztán a művelődés mindennapi életének, a tanításnak, tanulásnak, egyházi tevékenységnek gyakorlati eszköze, hanem a szellemi élet legfőbb kincse, mint a klasszikus ókor irodalmi és tudományos örökségének őrzője, fenntartója. Lapszéli diszités Mátyás czimerével a budapesti egyetemi könyvtár Helii Spartiani Vita Adriani imperatoris czimű Corvin- codexének cimlapjáról.

27 A Corvina-könyvtár a XV. század második felében jött létre Mátyás király kezdeményezésére az olasz reneszánsz és humanizmus szellemi erőterében az uralkodó budavári székhelyén. A kézzel írott kódexek leggyakoribb témái voltak az irodalom, a történelem, a filozófia, a retorika, a had- és orvostudomány, az építészet, a földrajz, a zene és a csillagászat. Corvina-könyvtár

28 Pannonhalmi Bencés Apátság Könyvtára Szabó Ervin Könyvtár Budapest Pannonhalma, Szent Benedek-rend könyvtára Zirc, Reguly Antal műemlékkönyvtára


Letölteni ppt "Mezopotámia Az írás-olvasás elsajátítása főiskolai szintű tanulmány (mint ma az orvostan, a jog, a technika, a természettudományok stb.), s együtt is."

Hasonló előadás


Google Hirdetések