Dr. Kelemen Judit „Az óvodapedagógus és tanító szak megújítása” regionális konferencia 2014. november 27. EKF CK Az óvodapedagógus szak szakmai gyakorlatainak.

Az előadások a következő témára: "Dr. Kelemen Judit „Az óvodapedagógus és tanító szak megújítása” regionális konferencia 2014. november 27. EKF CK Az óvodapedagógus szak szakmai gyakorlatainak."— Előadás másolata:

1 Dr. Kelemen Judit „Az óvodapedagógus és tanító szak megújítása” regionális konferencia 2014. november 27. EKF CK Az óvodapedagógus szak szakmai gyakorlatainak országos összehasonlító elemezése

2 Tartalom: 1. Bevezetés 2. Helyzetkép C-SWOT analízis Problémafelvetések a C-SWOT analízis alapján 3. Országos kitekintés Az országos kitekintés célja Az országos kitekintést érintő általános megjegyzések Az képzőintézmények szakmai gyakorlati moduljainak bemutatása 4. Komparatív elemzés 5. Következtetések 6. Konkrét javaslatok megfogalmazása az óvodapedagógus szak gyakorlati képzésének megújítására

3 C-SWOT analízis: CIRCUMSTANCES – külső korlátok a gyakorlóhelyként szolgáló intézmény a szakvizsgával rendelkező mentoróvónők létszáma miatt jelenleg mindössze hat csoportban tud hallgatókat fogadni; a mentoróvónők jelentős része a nyugdíjhoz közeli korosztályhoz tartozik.

4 STRENGTHS – erősségek a Kar évszázados hagyományai és az ebből következő piaci értéket képviselő név; gyakorlatorientált képzés; korszerű, felújított és kibővített épületben, helyben működő gyakorló intézmény; nagy tapasztalattal rendelkező, elhivatott óvodapedagógusok és oktatók; óvodapedagógusok-oktatók közös szakmai munkájának hagyományai; rendszeres heti élő kapcsolat, harmonikus szakmai együttműködés a módszertani oktatók és a mentoróvónők; valamennyi mentoróvónő szakvizsgával rendelkezik; a Comenius Karon végzett mentoróvónők magas részvételi aránya a gyakorlati képzésben; a gyakorlati képzés minimum háromféle pedagógiai programú csoport munkájába enged betekintést.

5 WEAKNESSES – gyengeségek egyéni gyakorlatok egymásutánisága (10-12 hét időtartam); az első két félév gyakorlati munkájához nincs (vagy minimális) szaktantárgyi előzmény; a nappali és levelező tagozat képzési koherenciájának hiánya; tanórai keretek közt nincs lehetőség a végzős hallgatók tapasztalatainak megbeszélésére; a hallgatók feladatainak növekedése nem jelenik meg a teljesítményhez rendelt kreditszámban.

6 OPPORTUNITIES – lehetőségek az egyéni gyakorlatok párhuzamossá tétele – több óvodai csoport bevonása a gyakorlati képzésbe (mentoróvónők számának növelése); a gyakorlati képzési struktúra újragondolása. THREATS – veszélyek a kisebb gyermekek számára zavaró/ijesztő körülmények (sok idegen); a gyermekeknek újabb és újabb felnőttet kell megszokniuk a szeretett óvó néni helyett/mellett; nagy létszámú hallgatói csoportok esetén a hallgatói feladatok kényszerű megosztása, a hallgatók egyenlőtlen terhelése, saját gyakorlatuk kényszerű csonkulása.

7 Problémafelvetések a C-SWOT analízis alapján a fiatalabb korosztályt képviselő mentoróvónők létszámának növelése; az óvodai gyakorlat megalapozása megfelelő elméleti felkészültséggel; a nappali és a levelező képzés tantervi koherenciája; a külső szakmai gyakorlat tapasztalatainak értékelése tanórai keretek közt; a gyakorlati képzés mennyiségi és minőségi mutatóinak íve a mintatantervben;

8 A szakmai gyakorlati modul jelenlegi szerkezete a kifutó évfolyamokon

9 3. Országos kitekintés - az országos kitekintés célja Létezik-e valamelyest egységesnek tekinthető országos modell? Mennyire követi a sárospataki képzés az országos gyakorlatot? Mely vonatkozásban igazodunk a többség által követett struktúrához? Mely vonatkozásban tekinthető egyedinek a pataki képzés? Ez az egyediség okozott-e eddig megtapasztalt szakmai ellentmondásokat vagy problémákat? E problémák orvoslására nyújt-e megoldási lehetőséget más képzőintézmények gyakorlati képzési struktúrája? Található-e más intézményeknél olyan elem, melynek átvétele és képzési rendszerünkbe illesztése megfontolás tárgyát képezheti?

10 Az képzőintézmények szakmai gyakorlati moduljainak bemutatása 1. Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác, 2013. 2. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar, Hajdúböszörmény, 2012. 3. Eötvös József Főiskola, Baja, 2012. 4. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara, Budapest, 2013., nappali tagozat 5. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, 2012. 6. Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara, Nagykőrös, 2012. 7. Kecskeméti Főiskola, 2011. 8. Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar, Sopron, 2013. 9. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ, Esztergom, 2013. 10. Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Kar, Szekszárd, 2012. 11. Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, 2011. 12. Szent István Egyetem ABPK Szarvasi Intézet, 2013.

11 4. Komparatív elemzés a szakmai gyakorlati modulok óra- és kreditszámának összehasonlítása; gyakorlati képzési modell a levelező tagozatos hallgatók számára; nyári gyakorlat; bölcsődei hospitálási lehetőség; a csoportos gyakorlat mint gyakorlati képzési típus; a csoportos gyakorlat kezdete; a csoportos gyakorlat értékelési módja; felkészítő tréning; a zárófoglalkozás külön feltüntetve (az összefüggő külső gyakorlat mellett); összefüggő szakmai gyakorlat tapasztalatainak kiértékelése.

12 5. Következtetések nincs általános felépítésű gyakorlati képzési modell; a pataki képzés szerkezete sok vonatkozásban hasonlít más intézmények modelljéhez: egyéni és csoportos gyakorlat; a gyakorlati képzés megkezdődik az első félévben; hiányok: a nappali és levelező tagozatos képzés tartalmi koherenciája, bölcsődei hospitálás, nyári gyakorlat, felkészítő tréning, valamint az összefüggő külső gyakorlatot követő tapasztalatcsere; egyediség: az 1. félévben indított csoportos gyakorlat magas kreditszáma; egyediség eddigi szakmai ellentmondásai: elvárható-e hallgatóinktól bármilyen szakmai megnyilvánulás előtanulmányok nélkül; új elem átvétele: bölcsődei hospitálás; nappali és levelező tagozat képzésének maradéktalan összehangolása; az összefüggő külső gyakorlatot követő szakmai tapasztalatcsere.

13 6. Konkrét javaslatok megfogalmazása az egy nap bölcsődei hospitálás; a nappali és levelező tagozatos gyakorlati képzés koherenciájának megteremtése: mindkét tagozat számára azonos gyakorlati képzési szakmai modul, de az útmutatóban külön szabályozás a levelező képzés csoportos gyakorlatainak kontaktórákon történő megvalósulására – a félévek elején felkészítő tréningre, a félévek végén pedig a tapasztalatok megbeszélésére irányul a gyakorlatok tartalma; önálló gyakorlati képzési szakmai modul mindkét tagozat hallgatói számára – a levelező képzés mintatantervéből kikerül a csoportos gyakorlat fogalma.

14 szakmai felkészítés a csoportos gyakorlat kezdetére : továbbra is indul az 1. félévben a csoportos gyakorlat 1 kredit értékben. Alaposan újragondolt, előtanulmányok nélkül is teljesíthető feladatok (megfigyelési, elemzési és értékelési szempontok) kerülnek kidolgozásra; továbbra is indul az 1. félévben a csoportos gyakorlat 1 kredit értékben, azonban a tanegység tartalma tréning jellegű felkészítés főiskolai kontaktóra keretében; csak a 2. félévben kezdődik a csoportos gyakorlat. a félévenkénti gyakorlatokhoz rendelt kreditszámok tükrözzék a hallgatói feladatok növekedését; a területi gyakorlatot követő tapasztalatcsere; a zárófoglalkozás gyakorlati jeggyel értékelt önálló tanegység; egyéni gyakorlatok párhuzamossá tétele és a hallgatói létszám maximalizálása (mentor óvodapedagógusok számának növekedése).

15 A tanulmány megállapításain alapuló új gyakorlati képzési modul kialakítása

16

17 TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0005 „Együttm ű ködés az észak- magyarországi pedagógusképzés min ő ségi megújításáért” 2014 Köszönöm a figyelmet!