Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fenntarthatóság környezeti lehetőségei és korlátai Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fenntarthatóság környezeti lehetőségei és korlátai Magyarországon."— Előadás másolata:

1 A fenntarthatóság környezeti lehetőségei és korlátai Magyarországon

2 Bármely termelési szerkezet kialakításához elsődleges a természeti tényezők értékelése Éghajlat: klimatikus korlátok  éghajlati változások  hő, csapadék, fény  CO 2 üvegházhatás Magyarországon az időjárási anomáliák gyakorisága megnőtt az utóbbi 20 évben: fokozatos felmelegedés, valamint intenzitásának növekedése várható. az időszakban a melegedés 0,86 °C  a tavaszok melegedése jelentős, 0,89 °C  a nyári középhőmérséklet 1,12 °C  az őszi hónapok 0,52 °C-al magasabbak  a telek melegedési értéke 0,42 °C  a csapadék csökkenése tavasszal a legnagyobb: 20 %  a többi évszakban a csapadék mindenütt csökken  az őszi csapadék 17 %-os  a telek csapadék csökkenése nem jelentős, 6 % Éves eloszlás:568 mm/év átlagosan évente Tavasz:136 mm/év " Nyár:189 mm/év" Ősz:139 mm/év" Tél:105 mm/év"

3 Talaj: feltételesen megújuló (megújítható) erőforrás  a többi erőforrás transzformátuma  primér biomassza primér tápanyagforrása  Stressz-hatások puffer közege  a természet szűrő és detoxikáló rendszere  a bioszféra rezervoárja, biodiverzitás Talajdegradáció: víz/szél okozta talajerózió  talajsavanyodás  szikesedés  szerkezetleromlás (degradáció)  biológiai degradáció  kedvezőtlen tápanyagforgalom  pufferkapacitás csökkenése A talajok funkció képessége, termékenysége fenntartható! Talajhasználat  Melioráció

4 Víz: A víz lesz az egyik meghatározó és limitáló tényező  készletek korlátozottak,  felszíni vizeink %,  felszín alatti bázisok,  a mezőgazdaság növekvő vízigényét a csökkenő készletekből kell kielégíteni. A víz felhasználás leghatékonyabb szabályozása:  talaj vízháztartása,  vízgazdálkodás,  a talajok vízgazdálkodása: 43 % kedvezőtlen, 26 % közepes, 31 % jó Cél a felszínre hullott csapadék és az öntözővíz tározásának elősegítése!

5 Az évi napfénytartam eloszlása Magyarországon ( )

6 A globál sugárzás közötti 25 évi átlagos területi eloszlása Magyarországon MJ-2

7 Közép-Európa évi átlagos csapadékösszegei (Földi környezetünk atlasza 2004), a Cartographia Tankönyvkiadó engedélyével)

8 Hazánk évi csapadék mennyiségeinek eloszlása az közötti időszakban

9 Három szántóföldi növény potenciális evapotranszspirációja

10 Három kertészeti növény potenciális evapotranszspirációja

11 A talajnedvesség közötti napi átlagainak évi menete egy nedves területen lévő hely (Szombathely) és egy száraz területen lévő hely (Szeged) adatai alapján

12 A légköri szén-dioxid koncentráció alakulása hazánkban

13 Biodiverzitás és genetikai potenciál Fajták a genetikai potenciál hordozói (1000 növényfaj, 80 erdészeti faj, több tízezer rovar flóra és fauna Magyarországon) A nemesítés feladata: milyen mértékben képesek új növény és állatfajták termelésbevitelére, amelyek nem érzékenyek, hatékonyak a növénytermesztési energia inputok átalakítására, ellenállók a betegségeknek, megfelelnek a minőségi élelmiszer és ipari nyersanyagok termelésére. Diverzitás (ökológia). Genetikai diverzitás. Interspecifikus diverzitás. Intra specifikus diverzitás. Ökoszisztéma. Stratégia a diverzitás megőrzésére, hatékonyságának fokozása, a speciális fajták kialakítása és fenntartása a növénytermesztésben.

14 Biomassza a mező- és erdőgazdaságban képződő szervesanyag tömeg CO 2 felhasználás és O 2 termelés az ésszerű táj- és fölhasznosítás, vidéki lakosság foglalkoztatása, alternatív módszerek bevezetése Csökkenteni képes a fosszilis energia felhasználás káros hatásait Egy lehetséges alternatív gazdálkodási ágazatot jelentene. Technikai, biológiai oldal A célkitűzések egy dinamikus működési rendszer kialakítását jelentik, minden rendszer (FF) csak akkor válik életképessé, ha stabillá válik és elér egy olyan szintet, amelyet bizonyos fokú automatizmus jellemez.

15 Vetőmag és szaporítóanyag Mindezek létrehozása, forgalmazása, ellenőrzése állami feladat, amely történelmileg kialakult intézményrendszerekben valósul meg. A genetikai és egészségügyi rendszabályok ugyancsak konkrétan értelmezhetőek. A fentiek nem képzelhetők el, az azt megalapozó nemesítés és fajtafenntartás nélkül. Ez eleme az európai és globális integrációnak. Műtrágyák A műtrágyázás, csakúgy mint az agrokémiai beavatkozások többsége nem cél, hanem eszköz. A kivont tápanyagot vissza kell pótolni. A mennyiségi szemlélet (1970-es, 80-as évek) elvonta a figyelmet néhány hazai fontosabb problémáról.

16 Ezek: - polarizálódás, - nem a termesztett növények igényeihez igazodott, - Ca, Mg, mikroelemek elhanyagolása, - kijuttatás időpontja, - szórás egyenletessége, - talajsavanyodás, - feszíni vizek P szennyezése, - felszín alatti vizek ‾NO3 szennyezése, - nem megfelelő tárolás, - ma a jelentősebb állami támogatás hiánya, A műtrágya használat drasztikus csökkenését váltotta ki. A növényi tápanyag utánpótlás kulcsszava a megfelelő!

17 Növényvédő szerek A károsító szervezetek világszerte mintegy 35 %-al csökkentik a hozamokat (rovar 14 %, gombák 12 %, gyomok 9 %). Klasszikus módon, helyes talaj előkészítéssel, vetésszerkezettel, mechanikai növény ápolással jelentős mértékben csökkenthetjük a kártételeket, javíthatjuk a peszticidek hatékonyságát. A növényvédelemben a megoldás az integrált védekezésben keresendő. Szaktanácsadás, előrejelzések.

18 Hajtóanyagok, energia hordozók A bioethanol, biomethanol, biodízel előállítás elérheti az összes hajtóanyag %-át. Mintegy 500 ezer ha energia erdőterülettel és/vagy ezer ha energetikai növénytermesztési területtel számolva az agrárium potenciális bio-tüzelőanyag termelése 0,8-1,0 millió tOE-el* növelhető, a bio hajtóanyag pedig 0,5-1,0 millió tOE is elérheti. Az agrárium termelési potenciálja 3-4 millió tOE, amelynek 3/4-e hőenergia, 1/4-e pedig hajtóanyag ellátásra hasznosítható. *tOE: tonna olaj egyenérték

19 A fenntarthatóság ágazati sajátosságai Szántóföldi növénytermelés A művelt területünk 85,6 % (az EU arányainak kétszerese) 0,8 millió ha erdőirtás és 0,2 millió ha gyepesítés indokolt gyengébb talajokon. Az integrált földművelési, növénytermelési rendszerek az optimális kompromisszumokra törekednek az ökonómiai és ökológiai kívánalmaknak megfelelően. Szerkezeti arányváltozásai: a kukorica (1,2 millió ha) területi növelését sem az agroökológiai, sem a közgazdasági követelmények nem támasztják alá. A durum búza e ha-al való növelése és a tritikale, zab fokozása indokolt. A napraforgó jól jövedelmez, vetésváltási és növényvédelmi okok miatt nem növelhető. A repce minden szempontból megfelel, kismértékű területnövelés indokolt. Cukorrépánál nincs piac, szállítási távolság, öntözés hiányzik, 100 e ha alatt marad. Burgonya 50 e ha-t igényel, fokozása nem várható. Gyepek fejlesztése indokolt, állattenyésztés rehabilitációjával. Talajvédő gyepek. Fűmag export cikk! Szántóföldi és kerti zöldségtermesztés öntözéssel fokozható. A zöldség hajtatás az EU-ban erősen támogatott. A konzervipar, hűtőipari termékek exportképesek lehetnek.

20 A termelés helyzete Napraforgó440e ha Repce 80e ha A bel- és külföldi piac jövedelmező: Versenyképességi gondok: -nincs kvóta, -nincs garantált ár, -alacsonyak a termések. Cél: -napraforgó e ha -repce e ha Szója, lóbab, csillagfürt növelés.

21 A diverzifikált növénytermesztésben a különböző földművelési rendszerek, gazdálkodási irányzatok párhuzamos jelenlétével lehet számolni. A konvencionális energia intenzív, a biológiai gazdálkodás (ecological farming) és az integrált gazdálkodási rendszerek mind szerepet játszanak a fenntarthatóság irányába törekedő növénytermesztés megvalósításában. A korábbihoz képest heterogénebb, diverzifikált növénytermesztés lényege a környezethez alkalmazkodó alternatívák kínálata.

22 Növelni kell a növényfajok számát! maghüvelyesek, ipari növények gyógy- és élelmiszeripari növények takarmánynövények? Cukorrépa csökken, napraforgó elérte a határt! Tájtermesztés alkalmazkodó növénytermesztés hagyományok felismerése nincs EU kontingens: rizs, köles, pohánka, gyógynövények, repce, stb.

23 Olaj- és fehérjenövények területnövelése EU országok olajmagvakból nem önellátóak Olajmag exportunk hosszabb távon is jó lesz. Adottságokhoz illő gazdálkodás Fenntarthatóság követelményei Sokszínű növénytermesztés (diverzifikáció) Intenzitás szintje: low-input, high-tech, mid-tech (Fölhasználati zónák) Növénytermesztés szerkezete 7 termesztési középtáj 35 agroökológiai körzet 5-6 fontosabb növényfaj a gyakorlatban Egyoldalú a talajhasznosítás (monokultúra, bikultúra, trikultúra, magas gabonakoncentráció, szűkített vetésforgók)

24 Művelési ág változás lehetősége >25 % e ha % e ha Síkági: e ha talajhibás homok belvíz stb. Mindösszesen: e ha

25 Megnevezés SzántóErdőGyep Extenzív hasznosítású Intenzív hasznosítású Meglévő Tervezett erdősítés Meglévőből megmarad Tervezett gyepesítés Budapest0,60,35,15,01,03,3 Pest megye41,7151,6157,557,142,063,9 Közép-Magyarország42,3151,9162,762,043,167,2 Fejér megye11,2240,060,69,123,510,5 Komárom-Esztergom megye13,778,464,25,17,911,9 Veszprém megye17,361,3153,976,334,845,5 Közép-Dunántúl42,2379,7278,890,566,367,9 Győr-Moson-Sopron megye9,2199,578,716,122,211,8 Vas megye22,995,794,438,613,527,2 Zala megye21,728,4117,166,227,059,0 Nyugat-Dunántúl53,8323,6290,2121,062,698,1 Baranya megye24,4185,8108,95,319,023,8 Somogy megye34,9123,5166,677,520,757,9 Tolna megye6,4203,466,50,711,25,9 Dél-Dunántúl65,7512,7342,083,550,887,6 A főbb művelési ágak várható változása régiónként és megyénként ezer ha

26 Megnevezés SzántóErdőGyep Extenzív hasznosítású Intenzív hasznosítású Meglévő Tervezett erdősítés Meglévőből megmarad Tervezett gyepesítés Borsod-Abaúj-Zemplén m.50,9124,6191,6128,146,977,3 Heves megye24,7119,087,018,925,214,8 Nógrád megye20,036,296,021,712,330,5 Észak-Magyarország95,6279,9374,6168,884,4122,6 Hajdú-Bihar megye36,9234,363,341,3111,548,3 Jász-Nagykun-Szolnok m.15,4354,132,110,652,515,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg m.84,884,577,298,532,0116,7 Észak- Alföld137,1672,9172,6150,4196,0180,5 Bács-Kiskun megye50,4251,1154,560,294,7113,1 Békés megye23,2376,718,214,535,211,0 Csongrád megye25,1213,331,415,742,641,5 Dél-Alföld98,7841,1204,190,3172,5165,5 Országos összesen:535,33161,71824,9766,4675,7789,4

27 Földhasználat országos tervezése – OTT (4,7 millió ha szántó) 1,1 millió ha (22 %) szántóterület csökkenés 788 ezer ha gyep 229 ezer ha erdő 3,2 millió ha intenzív szántóterület 0,5 millió ha extenzív szántóterület A földhasználat az EU legszigorúbb szabályozott területe. A mezőgazdaság funkciói a régió adottságai és társadalmi igényei szerint változnak, helyenként a termelési funkció háttérbe szorul, vagy teljesen megszűnik és tájvédelmi, természetvédelmi, rekreációs szerepet kap. A termelésben erősödik a tájjelleg (Mikrorégiók).

28 Különböző típusú Mg. Versenyző profitorientált Különleges termőhelyek (szőlő, fűszerpaprika, hagyma stb.) Extenzív mg, marginális területeken Szociális típusú mg. (munkanélküliség) Családi szükségletek tervezése Visszavonuló mg. (gyenge talajok – gyepesítés) Védelmi funkció Földhasználati rendszerek 1.Belterjes (intenzív) termelési célú. 2.Külterjes (extenzív) termelési célú. 3.Védelmi célú (vízminőség, talaj-természet-tájvédelem).

29 A főbb művelési ágak változás hosszabb távon, országos szinten MegnevezésTerület, ezer ha A mai (meglévő) szántóterület4714 A mai szántóterületből erdő művelési ágba átkerül229 A mai szántóterületből gyep művelési ágba átkerül788 Megmaradó (távlatilag tervezett) szántóterület3697 A megmaradó szántóterületből intenzív hasznosítású3194 A megmaradó szántóterületből extenzív hasznosítású503 A mai (meglévő) gyep1148 Szántó művelési ágból átkerül788 Erdő művelési ágba átkerül533 Távlatilag tervezett gyep1403 A mai (meglévő) erdő1829 Szántó művelési ágból erdősítendő terület229 Gyep művelési ágból erdősítendő terület533 Távlatilag tervezett erdőterület2591

30 A hazai talajok humuszállapota (Az egyes talajtípusok területi arányainak adatai a központi Statisztikai Hivatal „A környezet állapota és védelme” c.,kiadványából (Budapest, 1986.), az eredmények pedig ig végzett vizsgálatok alapján: Hargitai, 1986.) Az ország egész termőterülete (1986): 8260 e ha EH G (t/ha) = H (t/h-/1 m mélység) x K (a humusztartalom hektáronkénti 1 m mélységre számítva K értékkel szorozva, adja meg az ekvivalens humuszkészletet) Talajtípus Terület (e ha) Humusztartalom (H) t/ha Humuszminőség (K) Ekvivalens humuszkészlet (EH G ) t/ha Agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok ,2446 Ramann-féle barna erdőtalajok ,6399 Kovárványos barna erdőtalajok213881,60140 Csernozjom barna erdőtalajok ,80275 Öntés csernozjomok312401,38331 Homokos csernozjomok ,29460 Réti csernozjomok ,52846 Mélyben sós csernozjomok , Mészlepedékes csernozjomok1030,63005, Réti öntéstalajok ,60207 Réti talajok ,90312 Réti szolonyecek ,1531 Sztyeppesedő réti szolonyecek ,68138 Összesen:7108,6

31 A talajok állapotával kapcsolatos célok I. A talajok kémhatása (A résztvevő szakértők által becsült adatok) VáltozókJellemzőkA bázisévi (1990) állapot A kitűzendő célok re pH (H 2 O) A 6-nál kisebb pH-jú talajok területe ~ 2-2,5 millió ha Ne növekedjen a savanyú talajok (pH<6) területe A 8,5-nél nagyobb pH-jú talajok területe ~ 0,6 millió ha Ne növekedjen a lúgos talajok (pH>8,5) területe Az 5,5-nél kisebb pH-jú – nem erdő alatti – talajok területe ~ 0,5 millió ha Valamennyi – nem erdő alatti – talaj pH-ja nagyobb legyen, mint 5,5 A 4,5-nél kisebb pH-jú erdő alatti talajok területe ~ 0,2 millió ha Az erdővel borított talajok esetében ne növekedjen az erősen savanyú (pH<4,2) talajok területe

32 A talajok állapotával kapcsolatos célok II. Humuszállapot VáltozókJellemzőkA bázisévi állapot A kitűzendő célok 2010-re Humuszállapot Humusztartalom Humuszminőség Lásd korábban A humusztartalom ne Csökkenjen. A humusz tápanyag- szolgáltató és szerkezetjavító minősége javuljon.

33 A talajok állapotával kapcsolatos célok III. – Könnyen oldható tápelem-tartalom (A résztvevő szakértők által becsült adatok) VáltozókJellemzőkA bázisévi (1990) állapotA kitűzendő célok 2010-re Könnyen oldható tápelem-tartalom Foszfortartalom Káliumtartalom Magnéziumtartalom Az ország mezőgazdaságilag művelt területeiről a foszfor ellenőrizetlen mozgása szennyezi az álló és folyóvizeket. A foszforral, káliummal és magnéziummal való ellátottság szintjét lásd a korábbi táblázatban Ne romoljon a közepes és jól ellátott területek növényi tápelem tartalmának szintje. A gyengén ellátott területek ellátottsága javuljon. Mindemellett ne következzen be a tápelemek káros elvándorlása. Nitrogén* Nitrát felhalmozódás A gyökérzónát elhagyó nitrát mennyisége Az ország mezőgazdaságilag művelt területein a talaj mélyebb rétegeiben (1 m mélységet meghaladóan) esetenként jelentős mennyiségű nitrát halmozódhatott fel. Ez veszélyezteti a felszín alatti ivóvízkészleteket. A gyökérzónát elhagyó nitrát mennyisége 0-10 kg N/ha/év (területi szórásban) Szűnjön meg a nitrát további feldúsulása és kimosódása. A gyökérzónát elhagyó nitrát mennyisége mindenütt 0 legyen. * A nitrogénellátottság megítélése jelenleg a talajok humusztartalma alapján történik, azonban ez a mérőszám nem megfelelő.

34 A talajok állapotával kapcsolatos célok IV. – Mechanikai jellemzők (A résztvevő szakértők által becsült adatok) VáltozókJellemzők A bázisévi (1990) állapot A kitűzendő célok 2010-re Porozitás viszonyok pF-értékek Tömörödöttség Porosodás A szántóterület ~50%-án A szántóterület ~60%-án Javuljanak a talajok porozitás viszonyai, növekedjen a talajban tározott hasznosítható vízkészlet. Mechanikai összetétel Szerves és szervetlen kolloid tartalom A gyengén humuszos, ill. futóhomok talajok területe A talajok szerves és szervetlen kolloidtartalma egyes helyeken szélsőségesen kicsi (10% alatti), máshol 80% felett van. ~ ha A talajok szerves és szervetlen kolloidtartalma mozduljon el az optimum felé. Csökkenjen a gyengén humuszos, illetve futóhomok talajok területe.

35 Talajok tápelem-ellátottsága (területarány, %) (MÉM Növény és Talajvédelmi Szolgálat, 1990*) ElemgyengeközepesJó Foszfor8,214,877,0 Kálium14,922,262,9 Magnézium3,710,785,6 * Megjegyzés: 1990 óta a tápelem-ellátottság romlott

36 A talajok állapotával kapcsolatos célok V. – Vízháztartás (A résztvevő szakértők által becsült adatok) VáltozókJellemzőkA bázisévi (1990) állapot A kitűzendő célok re Mocsarasodás, aszály Káros talajvízszint- emelkedés vagy süllyedés által érintett terület ~ 3 millió haCsökkenjen a talajvízszint káros mértékű ingadozása Aszály sújtotta terület ~ 1,5 millió ha, ~3,4 millió ha érzékeny Csökkenjen az aszálykár Szikesedés Gazdaságosan nem javítható szikes talajok területe Szikes vagy szikesedésnek kitett gazdaságosan javítható vagy megvédhető terület ~ 0,4 millió ha ~ 1 millió ha A szikfoltok javításával biztosítani kell a táblák egységes művelhetőségét Másodlagosan szikesedett területek ezer ha A másodlagosan szikesedett területek ne növekedjenek.

37 A talajok állapotával kapcsolatos célok VI. – Erózió (Dr. Stefanovits P.: Talajtan, 3. kiadás. Mezőgazdasági Kiadó, 1992) VáltozókJellemzők A bázisévi (1990) állapot A kitűzendő célok 2010-re Erózió Vízerózió A vízerózió által sújtott terület Ebből erősen erodált Közepesen erodált Gyengén erodált Átlagos évi talajveszteség Erősen erodált területeken Közepesen erodált területeken Gyengén erodált területeken Évi összes talajveszteség Évi összes szervesanyag-veszteség 2300 e ha 560 e ha 890 e ha 860 e ha 70 t/ha 40 t/ha 20 t/ha 100 millió t 1,5 millió t A vízerózió által sújtott terület ne növekedjen. A veszélyeztetett területeken az átlagos évi talajveszteség a 15 t/ha-t ne haladja meg. Szélerózió A szélerózió által sújtott terület 1-1,5 millió t Jelentősen csökkenjenek a széleróziós károk.

38 A talajok állapotával kapcsolatos célok VII. – Szennyezettség VáltozókjellemzőkA bázisévi (1990) állapotA kitűzendő célok 2010-re Kémiai szennyezésToxikus nehézfémek, növényvédő szer maradványok, szénhidrogének, xenobiotikumok és egyéb talajidegen anyagok koncentrációja a talajban Az ország területének nagy részén nem jelentkezik kritikus szennyeződés. A legtöbb szennyezés pontszerűen jelentkezik, elsősorban az ipari területek, úthálózat, agglomerációs övezetek mellett. A talaj szennyezettsége ne növekedjen, a kritikus területeken se haladja meg a határértéket. Csökkenjen a szennyezők potenciális toxicitása. Biológiai szennyezésÉlő szervezetekkel (kórokozó mikrobák, vírusok, patogén férgek stb.) való szennyezés koncentrációja a talajban. Sok helyen van biológiai pontszerű szennyezés. Lokalizálódjon és szűnjön meg a biológiai szennyezés.


Letölteni ppt "A fenntarthatóság környezeti lehetőségei és korlátai Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések