Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Atomenergia = Ellátásbiztonság 2015. november 12.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Atomenergia = Ellátásbiztonság 2015. november 12."— Előadás másolata:

1 A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Atomenergia = Ellátásbiztonság november 12.

2 LL RW átmeneti tárolása Intézményi LILW-SL végleges elhelyezése A nemzeti program sémája Üzemi és leszerelési LILW végleges elhelyezése Üzemi és leszerelési HLW és LILW-LL végleges elhelyezése SF átmeneti tárolás SF végleges elhelyezés LL hulladék végleges elhelyezése SF végleges elhelyezése Leendő HLW. tároló NRHT Bátaapáti Paksi Atomerőmű Kutató és oktató reaktor, és más intézmények (nem atomerőmű) Kutató és oktató reaktor, és más intézmények (nem atomerőmű) KKÁT Paks 2 RHFT Püspök- szilágy SF kiégett fűtőelem, RW radioaktív hulladék, SL rövid élettartamú, LL hosszú élettartamú, LILW kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, HLW nagy aktivitású hulladék

3 REFERENCIA SZCENÁRIÓ A RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE 3

4 JOGI ALAPOK Az atomenergiáról szóló évi CXVI. törvény (atomtörvény) szerint a Kormány által kijelölt szerv  tesz javaslatot a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti politikára és nemzeti programra, valamint azok felülvizsgálatára  gondoskodik a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről A Kormány által kijelölt szerv a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (az RHK Kft. tulajdonosa, alapítója az MNV Zrt.) A tárolók engedélyező, felügyelő hatósága az Országos Atomenergia Hivatal

5 NEMZETI POLITIKA A KIS ÉS KÖZEPES AKTIVITÁSÚ HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE Rövid élettartamú kis és közepes aktivitású hulladékok kezelésének nemzeti politikája:  a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezését Magyarországon létesített tárolókban kell megoldani  a tárolók biztonságát a hulladékcsomag és a befogadó kőzet jellemzőinek, valamint az alkalmazott műszaki megoldásoknak együttesen kell biztosítaniuk Az RHFT és az NRHT megfelel a nemzeti politika elvárásainak

6 A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ óta üzemel a felszín közeli négy medencesor 5040 m 3 kapacitással 1998-tól az RHK Kft. üzemelteti intézményi eredetű LILW számára A nemzetközi együttműködésben végzett biztonsági értékelések eredménye: a tároló most biztonságos, de a tároló bezárását követően egyes sugárforrások nagy dózist okozhatnak a véletlenül behatolóknak át kell válogatni a medencéket, fel kell dolgozni a hulladékot (tömörítés, ill. átmeneti tárolás), ami a betelt tárolóban kapacitás felszabadítással jár : a biztonságnövelő program I. üteme (korszerűsítés, átmeneti tároló kialakítása)

7 II. ütem: demonstrációs program 4 medencében (felnyitás, átválogatás, feldolgozás, visszahelyezés térfogat felszabadítással ) Korszerűsítési munkák: fizikai védelmi rendszerek, diszpécserközpont, laborépület, légtechnikai rendszer, műszerbeszerzések A biztonságnövelés fő mérföldkövei a következőek: a medencesorok feldolgozása sekély medencék felszámolása kísérleti medencetakarás csőkutak megszüntetése, lezárás Az átmeneti tároló szabad kapacitása mintegy 330 hordóra csökkent, ezért a fenti ütemezés nem lassítható A PÜSPÖKSZILÁGYI RADIOAKTÍV HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÉS TÁROLÓ 2

8 A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 1 8

9 Mérföldkövek:  1993 döntés a projektről  1996 telephelykutatás kezdete Bátaapátiban  2005 népszavazás Bátaapátiban, és országgyűlési határozat a létesítés előkészítéséhez való elvi hozzájárulásról (85/2005. (XI. 23.)OGY határozat)  2008 az első 16 db hordó beszállítása a technológiai épületbe  december 5. az első, I-K1 jelű tároló-kamra üzembe helyezése 2015 szeptemberében a beszállított 6218 db hordóból 3978 db az I-K1 tároló-kamrában volt, 442 db vasbeton konténerben Nemzetközi elismerés a projekt szervezéséért és a lakossági kapcsolatért A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 2

10 A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 3 Üzembe helyezés: I-K22017 I-K32020 I-K42026 I-N12035 I-N22035

11  Az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladék térfogata: Üzemvitel és üzemzavar m 3 Leszerelés m 3 Összesen m 3  Új elhelyezési koncepció: az atomerőműben készülő kompakt hulladékcsomagok, 4 hordó egy lemezkonténerben, kitöltve aktív cementtel ; az I-K3-tól kezdve növelt szelvényméret, vasbeton medencék a tároló-kamrákban  A közeljövő feladata: az új elhelyezési koncepciónak megfelelően az NRHT III. ütemű bővítése Ny-i feltáró- és 3. sz. vizsgálati vágat, I-K3 és I-K4 kamrák, vasbeton medencék (I-K2 is) és technológiai rendszerek  Az NRHT bezárása között várható, ezt hosszú távú felügyelet követi A BÁTAAPÁTI NEMZETI RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ 4

12 A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 1 12

13 A tároló létesítésének mérföldkövei:  1992: döntés a tároló megépítéséről, szerződés a GEC Alsthom céggel  1997: elkészül a kiszolgáló épület és 3 kamra (egyenként 450 db kazetta tárolókapacitással) az épülettől keleti irányban  : megépül további 13 kamra és ezzel befejeződik a keleti irányú bővítés  2012: nyugati irányban bővül a tároló négy kamrával, és 450 db kazettáról 527 db-ra nő kamránként a tárolókapacitás (a nyugati irányú bővítéshez talajcsere szükséges) október elején 8347 kazetta volt 9038 tárolóhelyen 2017: várhatóan elkészül a nyugati irányban jelenleg épülő négy kamra, kamránként 527 db kazetta számára A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 2

14  Kiemelt feladat: a 25. kamrától kezdve a kamránkénti férőhelyek számának növelése, és ezekbe a kamrákba hosszabban pihentetett kazetták átrakása koncepció terv, elemzések, műszaki terv készült, az engedélyezés folyamatban van  A közeljövő további feladatai: inhermetikus kazetták elhelyezésének tervezése és engedélyeztetése irányítástechnikai rekonstrukció  A KKÁT bővítésének üteme (az atomerőműben alkalmazott 15 hónapos üzemanyag ciklushoz igazodva): 21. – 36. kamrák megépítése üzemidő hosszabbítás védett megőrzés kiürítés, leszerelés  A 36 kamrás kiépítés még nem veszi figyelembe a kamrák kapacitásnövelését A KIÉGETT KAZETTÁK ÁTMENETI TÁROLÓJA 3

15 NEMZETI POLITIKA A NAGY AKTIVITÁSÚ HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE Nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok kezelésének nemzeti politikája:  A nagy aktivitású és/vagy hosszú élettartamú hulladékok elhelyezése érdekében az ország területén stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tároló létesítésére kell felkészülni  A tárolóra az üzemanyagciklus zárásáról hozandó döntéstől függetlenül szükség van  Az egységes nemzetközi álláspont szerint egy ilyen tároló felhasználható mind a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezésére, mind a kiégett üzemanyag reprocesszálási hulladékainak befogadására is.

16 Mérföldkövek:  : a bodai agyagkő kutatása az uránbányából megközelíthető földalatti laboratóriumból  2000: az uránbánya bezárását követően döntés a kutatás felszíni folytatásról (az országos vizsgálat szerint is a legalkalmasabbnak tűnő helyszín)  : kutatási program a telephely kiválasztására és egy földalatti laboratórium helyszínének kijelölésére (2010-ig meghosszabbítva, de 2006-tól lelassult az NRHT prioritása miatt)  2008: a kutatás hosszú távú programját aktualizáló koncepcióterv készült, amit a NAGRA (Svájc) véleményezett  : a következő szakasz kutatási tervének összeállítása a potenciálisan alkalmas térrész szűkítésére A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 1

17 A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 2

18  A közeljövő feladatai: infrastruktúra működtetése, monitorozás a 2014-ben készült kutatófúrások értékelésének lezárása egy kutatóárok engedélyeztetése, kihajtása  Hosszabb távú feladatok: terepi kutatás, biztonsági értékelés2016 – 2029 földalatti laboratórium megépítése2030 – 2037 földalatti laboratórium üzemeltetése2038 – 2054 földalatti tároló megépítése2055 – 2063 földalatti tároló üzemeltetése2064 – 2079 bezárás, aktív felügyelet2080 – 2133 (?) A NAGY AKTIVITÁSÚ RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓ TELEPHELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA 3

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

20 A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 1  Az atomtörvény létrehozta január 1-jétől a feladatok finanszírozására a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot (KNPA)  A KNPA a Magyar Államkincstárban egy elkülönített állami pénzalap, amelynek legfontosabb befizetője a Paksi Atomerőmű, aki üzemideje alatt előre befizeti az összes vele kapcsolatos költség fedezetét, a leszerelésének költségeit is beleértve  A KNPA-val az OAH-t felügyelő miniszter (jelenleg a nemzeti fejlesztési miniszter) rendelkezik  A KNPA kezelője jan. 1-jétől a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a korábbi kezelő, az OAH helyett)

21 A KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP 2 A KNPA betétállománya 2014 végén: 243 Mrd Ft A KNPA értékállóságának biztosítására az előző évi pénzállomány és a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számolt központi költségvetési támogatás szolgál Aktuális feladat a KNPA működésének felülvizsgálata, vizsgálandó probléma például:  az atomerőmű finanszírozza a négy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulás támogatását és az RHFT azon kiadásait, amelyeket a tároló bevételei nem fedeznek  az atomerőmű befizetésének számítása a közép- és hosszú távú terv adatain és a nettó jelenérték számításán alapul, ebben a jegybanki alap-kamat „reálkamat” tartalma a diszkonttényező (2,41%), ami jelentősen befolyásolja a befizetés összegét, ezért fontos a helyes érték megállapítása

22 VÁLTOZÁSOK A JOGI SZABÁLYOZÁSBAN Az atomtörvény évi módosítása nyomán (ami az eddigi tapasztalatok, a jövő feladatai és a nemzetközi kötelezettségek pl. a 2011/70/Euratom irányelv figyelembe vételére történt) új végrehajtási rendeletek léptek hatályba az RHK Kft. statútumáról (új feladat a nemzeti politikára és programra vonatkozó javaslat elkészítése) az önkormányzati társulások támogatásáról (a támogatás feltételeiről, elosztásáról) a KNPA Szakbizottságáról (a Szakbizottság a rendelkező minisztert támogatja) a tárolók hatósági követelményeiről (a radioaktívhulladék-tároló engedélyező, felügyelő hatósága július 1-jétől a sugáregészségügyi decentrumok helyett az OAH lett)


Letölteni ppt "A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató RHK Kft. Atomenergia = Ellátásbiztonság 2015. november 12."

Hasonló előadás


Google Hirdetések