Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

feladatai Dr. Győrffy Zsuzsanna: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működése az ombudsmani vizsgálatok tükrében Siófok 2015. október 16.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "feladatai Dr. Győrffy Zsuzsanna: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működése az ombudsmani vizsgálatok tükrében Siófok 2015. október 16."— Előadás másolata:

1

2 feladatai Dr. Győrffy Zsuzsanna: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működése az ombudsmani vizsgálatok tükrében Siófok október 16.

3 Az ombudsman feladata Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. [Alaptörvény 30. cikk (2) bekezdés].

4 A gyermekvédelmi szakombudsmani feladatok ellátására december 31-éig a gyermekvédelmi törvény kötelezte a biztost A gyermek alkotmányos jogainak védelmét az országgyűlési biztos (a továbbiakban: biztos) a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során a) a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen, b) a biztos az a) pontban megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az országgyűlésnek. [A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 11. § (2). bekezdés]

5 2012 januárjától a feladatot az alapvető jogok biztosáról szóló törvény nevesíti Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére. [Az alapvető jogok biztosáról szóló évi CXI. törvény (Ajbt.) 1. § (2) bekezdés ]

6 Panaszbeadványra induló vizsgálatok Mindig felmerül az alapvető jogokkal összefüggő visszásság gyanúja. „Átfogó” – hivatalból indított – vizsgálatok A törvényben meghatározott feladatokat a kötelezett ellátja-e, ha igen, milyen módon?

7 Az alapvető jogok biztosának hatásköre „Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint – egyebek mellett – közigazgatási szerv, közigazgatási jogkörben eljáró egyéb szerv e jogkörében, vagy közszolgáltatást végző szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket – ide nem értve a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát – már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.” [Ajbt. 18. § (1) bekezdés] Közszolgáltatást végző szerv – függetlenül attól, hogy milyen szervezeti formában működik – az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv, jogszabályban közszolgáltatásként megjelölt tevékenységet végző szervezet. [Ajbt. 18. § (2) bekezdés] „A települési önkormányzat biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokat” [Gyvt. 94. § (2) bekezdés]

8 Az alapvető jogok biztosának vizsgálata A vizsgált hatóságoktól adatokat, felvilágosítást, iratok másolatát kérheti, a vizsgált hatóság vezetőjének, vagy a felügyeleti szerv vezetőjének vizsgálatát kérheti, helyszíni vizsgálatot tarthat (iratbetekintés, iratok másolatának kérése, iratokról kivonat készítése, személyes meghallgatás),

9 Az alapvető jogok biztosának intézkedései Ajánlás a felügyeleti szerv vezetőjének. Kezdeményezés a vizsgált szerv vezetőjénél. A legfőbb ügyész útján az illetékes ügyésznél törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése. Alkotmánybírósághoz fordulás (jogszabályok vizsgálata, Alaptörvény értelmezése). Büntetőeljárás kezdeményezése (bűncselekmény gyanúja esetén). Szabálysértési eljárás, fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezése. Jogszabály-módosítása, hatályon kívül helyezése, kiadása. Az ügy Országgyűlés elé terjesztése (az ajánlással érintett az intézkedést elmulasztja, vagy azzal nem ért egyet, súlyos mulasztás, vagy a természetes személyek nagyobb csoportját érinti. Az ajánlások nem kötelező erejűek !

10 Gyvt. a szolgáltatások előtérbe helyezése a hatósági intézkedésekkel szemben A gyermekjóléti szolgálatok feladata: a gyermek családban való nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése. A Gyvt. hatályba lépését követő évek: sok település az alapellátási szolgáltatásokat semmilyen formában nem nyújtotta (2000-ben a települések 10 %-ában, 2004-ben 2 %-ában nem volt gyermekjóléti szolgáltatás), a feladat formális ellátása (szakképzetlen, részmunkaidőben foglalkoztatott védőnő, pedagógus, szélsőséges esetben közhasznú munkás).

11 OBH 2597/1999. Újsághír: a szomszédok bejelentése nyomán a rendőrség szabadított ki két kisgyereket (4 és 2 évesek), akiket szüleik 2 napja a lakásba zártak. Tényállás: a gyermekekről védelmükre hivatott és köteles szerveknek a család költözése miatt nem volt tudomása. Megállapítás: elégtelen nyilvántartási rendszer. Eredmény: VIII. 16-tól „Gyermekeink védelmében” adatlaprendszer (gyermekvédelmi nyilvántartás). Célja: kölcsönös tájékoztatás és együttműködés, az elvégzendő gondozási-nevelési feladatok megjelölése, a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok tevékenységének ellenőrzése.

12 OBH 3379/2006. Újsághír: egy korábban gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő két és fél éves gyermek – vérszerinti családjába való visszakerülése után – anyja és nevelőapja folyamatos bántalmazása következtében meghalt. Megállapítás: Nagy távolság a gondozási hely és a szülő lakóhelye között (havi egy óra kapcsolattartás), a nevelésbe vétel megszüntetésekor kizárólag azt vette figyelembe a gyámhatóság, hogy a szülők anyagi helyzete, lakhatási körülményei rendezettek, a nevelésbe vétel megszüntetése után a család nem kapott hatékony segítséget. Kezdeményezés: 40 órában családgondozó foglalkoztatása, a családgondozó és a védőnő fegyelmi felelősségre vonásának kezdeményezése.

13 OBH 4360/2000. Heves megye - átfogó vizsgálat Cél: annak feltárása, hogy a gyermekbántalmazás, illetve elhanyagolás nyomán kialakuló veszélyeztetettség megelőzésével kapcsolatos állami feladatellátás a gyakorlatban hogyan valósul meg. Vizsgált szervek: első és másodfokon eljáró gyámhatóságok, gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség.

14 Tapasztalatok A bántalmazások jelentős többsége ismeretlen marad a hatóságok, különösen a rendőrség előtt, a rendőrség kapcsolata a gyermekjóléti szolgálattal informális, Jelzések.

15 Megállapítás A gyermekvédelmi jelzőrendszer gyakorlatilag nem, vagy alig működött. A rendőrség véleménye szerint ennek oka: a hatóságok és a gyermekvédelmi szolgáltatók munkatársai félnek a megtorlástól, ezért inkább nem avatkoznak a család életébe. Az ombudsmani ajánlás eredménye A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására vonatkozó 13/2003. (III. 27.) ORFK intézkedés. (32/2007. (OT. 26.) ORFK utasítás.)

16 OBH 4226/2006., OBH 5158/2007. és OBH 1905/2009. Hivatalból indított átfogó vizsgálok annak feltárására, hogy a települési önkormányzatok miként tesznek eleget a Gyvt. által előírt gyermekjóléti alapellátások nyújtásával kapcsolatos feladataiknak. A vizsgálat Komárom-Esztergom, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érintette. AJB 2227/2010. Mennyire érzékeny a hazai gyermekvédelmi jelzőrendszer a rossz bánásmód gyermeken észlelhető jeleire.

17 Tapasztalatok a vizsgált megyék minden településén volt gyermekjóléti szolgáltatás, csökkent a feladat önálló családgondozóval való ellátása, több a szakirányú végzettségű családgondozó, a rendőrség mindinkább partnere a gyermekjóléti szolgálatoknak, jelzések szóban, az orvosok mulasztása, a retorziótól való félelem, a pedagógusok és a gyermekjóléti szolgáltatók közötti ellentét. Megállapítás Az eredmények ellenére a jelzőrendszer hiányosságai továbbra is visszásságot okoznak a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való jogával összefüggésben.

18 Gyermekjóléti szolgáltatások (KSH adatok): 2004: : 686 A csökkenés oka (SZGYF Módszertani Főosztály): integrált intézmények (nagytelepülési modell), többcélú kistérségi szolgáltatók létrehozása (kistelepülési modell) : 50 órát meghaladó igazolatlan mulasztást követő kötelező védelembe vétel >>>>> nő az ellátotti szám, csökkent a szakellátásából kikerült gyermekek utógondozása. Kezelt problémák: anyagi, lakhatási, magatartászavar, beilleszkedési problémák, bántalmazás (duplájára nőtt)

19 Ellenőrzési tapasztalatok január elsejétől (SZGYF Módszertani Főosztály) A személyi feltételek elégtelensége (osztott munkakörök, 5-10 település ellátása, a településen kéthetente, két órára jelenik meg a családgondozó) a védelembe vételi javaslatokat több évi alapellátási gondozás előzi meg, a védelembe vételi javaslat előtt nem jellemző az esetkonferencia, a gondozási-nevelési tervek elnagyoltak, nincsenek lebontva gyermekekre, problémákra, alapellátásban való gondozás esetén a tervek hat havonkénti értékelése elmarad, nincsenek helyettes szülők, gyermekek, családok átmeneti otthona, a lakhatási problémák, illetve a szakellátás előszobájaként használt GYÁO- ban bent ragadnak a gyermekek.

20 OBH 1024/2008. Egy 13 hónapos korában éhen halt gyermek ügyében folytatott vizsgálat megállapította, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás formális működése, a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok jelzési kötelezettségének elmaradása, együttműködésük teljes hiánya, a gyermeki jogok érvényesülése érdekében hatékony intézkedések elmulasztása visszásságot okozott a gyermek kiemelt védelemhez fűződő jogával összefüggésben. A csecsemő veszélyeztetettségéről tudomással bíró egészségügyi szolgáltatók súlyos mulasztása pedig sértette a csecsemő élethez való jogát. Kezdeményezés A Gyvt. 17. § (2) bekezdésében foglalt jelzési kötelezettségek elmulasztása esetén alkalmazandó következmények következetes rendezése. A Gyvt szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása szerint, ha az arra kötelezett személy vagy szerv alkalmazottja jelzési vagy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal - jelzésre vagy hivatalból - értesíti a fegyelmi jogkör gyakorlóját és javaslatot tesz az érintett személlyel szembeni fegyelmi felelősségre vonás megindítására. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhivatal büntetőeljárást kezdeményez.

21 AJB 3039/2013. Hivatalból indított vizsgálat a szülei által Agárdon halálra éheztetett gyermek ügyében. Vizsgált szervek: gyermekjóléti szolgálat, védőnő, a házi gyermekorvos A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének vizsgálatára a szociális és gyámhivatal, az egészségügyi szolgáltatók tekintetében pedig a népegészségügyi szakigazgatási szerv is eljárást indított. A vizsgálat eredményéről, az ügyben tett, vagy tenni kívánt intézkedéseikről a biztos tájékoztatást kért.

22 Megállapítások A védőnő és a családgondozó nem mulasztott. A gyermekorvos a Gyvt. 17. §-ában foglalt jelzési kötelezettségével nem élt. Következmény A népegészségügyi intézet a gyermekorvost eljárási bírsággal sújtotta, a büntetőperben hatod rendű vádlott.

23 Felmerülő problémák A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai találkozhatnak olyan, számukra eddig nem ismert jelenségekkel, problémákkal, amelyek megoldáshoz ez idáig módszertani ajánlás sem készült, önmagában az tény, hogy egy jó anyagi körülmények között élő család a társadalomtól elzárkózva kívánja nevelni gyermekét felveti-e a gyermek veszélyeztetésének gyanúját, ezáltal megalapozza-e az állami beavatkozás indokoltságát. Kérdés Az ilyen esetekben kötelezhetők-e a szülők a gyermekvédelmi szervekkel és hatóságokkal való együttműködésre?

24 Ajánlások az emberi erőforrások miniszterének Módszertani útmutatók készítése, kiegészítése, a védőnői szolgáltatás igénybevételének általános, jogszabályi szintű kötelezővé tétele, a gyermekorvos választhatósága meghatározott földrajzi távolságra való korlátozásának jogszabályban való rögzítését. A minisztérium javaslatokkal egyetértett. De! A gyermekorvos választhatósága, meghatározott földrajzi távolságra való korlátozásának jogszabályban való rögzítésével kapcsolatban azonban egyeztetéseket tartott szükségesnek.

25 AJB 7903/2013 Hivatalból indított vizsgálat a szüleik által Szigetszentmiklóson bántalmazott gyermekek ügyében Megkeresett szervek: első és másodfokú gyámhivatal, gyermekjóléti szolgálat, népegészségügyi intézet, gyermekvédelmi szakszolgálat.

26 A gyermekek szexuális bántalmazására utaló jeleket a velük naponta találkozó pedagógusok, az orvos, a védőnő, és a gyermekjóléti szolgálat munkatársai soha nem észleltek, arra vonatkozó jelzést nem kaptak (a szexuális bántalmazások százaléka rejtve marad), a gyermekek valós segítséget az elhanyagolásukból eredő veszélyeztetettségük megszüntetéséhez a gyermekjóléti alapellátásban nem kaptak, a szakemberek nem ismerték fel időben a gyermekek családból való kiemelésének szükségességét. A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok között a jelzéseken túlmenően érdemi és hatékony együttműködés nem volt, a gyermekek családból való kiemelése tárgyában folytatott eljárás – a gyermekvédelmi szakszolgálat financiális nehézségeire is visszavezethetően – elhúzódott. Megállapítások

27 A feltárt hiányosságok Esetkonferencia egy alkalommal, hiányosan vezetett adatlapok, rendszerhiányosságok. Rendszerbántalmazás: - az a károkozás, amely a gyermeket éri azokon a programokon, vagy közpolitikán keresztül, amelyeknek a védelmet és a támogatást kellene nyújtaniuk. - ha a jogszabályok alkalmazása, a szankcionált eljárások, vagy gyakorlat a gyermekvédelmi, szociális ellátórendszeren belül, vagy intézményein keresztül elkerülhető kárt okoz a gyermeknek vagy családjának. Jellemzője: a megfelelő ellátások és szolgáltatások jó szervezettségének és összehangolásának hiánya. Intézményes bántalmazás a gyermek intézményes, vagy szolgáltatásokon keresztül való elhanyagolása olyanok által, akiknek gondjaira bízták őt.

28 A felelősség kérdése Egyéni: a gyermekvédelmi jelzőrendszer minden tagja köteles a jogszabályok, valamint a szakma szabályai betartásával, a gyermek legjobb érdekének figyelembe vételével eljárni. A gyermeki jogokat sértő mulasztásért az egyén felelősségre vonása nem mellőzhető. De! Nem hagyható figyelmen kívül a rendszerabúzus sem. Sajtó: a gyermekekkel kapcsolatban megjelent, azonosításukra alkalmas sajtóhírek az őket ért súlyos trauma feldolgozását nagymértékben nehezítik, azt végső soron el is lehetetlenithetik.

29 Intézkedések Az emberi erőforrások minisztere tegyen határozott lépéseket a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok együttműködése hatékonyságának a növelése érdekében, gondoskodjon a gyermekeket érintő szexuális bántalmazás megelőzése, felismerése és kezelése tárgyában készült módszertani anyagoknak, és útmutatóknak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, valamint gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok minél szélesebb köre számára való hozzáféréséről, e téren képzések, továbbképzések szervezéséről, a képzések megfelelő, hatékony működésének monitorozásáról, szükség esetén a tematikák módosításáról, fontolja meg olyan szakmai protokoll kidolgozásának lehetőségét, amely részleteiben rendezi, hogy milyen esetekben, mely szerveknek, mennyi időn belül kell esetmegbeszélést tartani. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke vizsgálja meg az ügyben érintett gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban a sajtó tevékenységét. Legfőbb Ügyész: Jelentés tájékoztatásul

30 2014. májusára elkészült „A Gyermekvédelmi észlelő-és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektor-semleges egységes elvek és módszertan” című módszertani útmutató. Legfőbb Ügyészség a büntetőeljárási adatok nyilvánosságra hozatala során irányadó szempontokról, az ezzel kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapíthatóságáról iránymutatást adott ki az ügyészi szervezet számára. Sajtó: a Dunántúli Napló október 2-án megjelent cikke: Eredmények

31 AJB 2456/2015. Hivatalból indított vizsgálat a Kislétán bezárva tartott gyermek ügyében Megkeresett szervek: a védőnő, a gyermek iskolája, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal.

32 Megállapítások az iskola pedagógusainak, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának és a védőnőnek is tudomása volt a gyermekkel kapcsolatos problémákról (lopások, hazudozások, magatartási problémák), a gyermek kirekesztett helyzetét a családban a lakókörnyezet észlelete, a gyermek veszélyeztetet helyzetben volt (http://szociologiaszak.uni- miskolc.hu/segedanyagok/veszelyez.pdf ),http://szociologiaszak.uni- miskolc.hu/segedanyagok/veszelyez.pdf a veszélyhelyzetet a gyermekkel kapcsolatban álló szakemberek nem észlelték, így annak megszüntetése érdekében intézkedéseket nem tettek, a gyermek maga sem kért segítséget, a gyermekjóléti szolgálat feladata a gyermeki jogokról való tájékoztatás (Gyvt. 39. § (2) bekezdés), a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó jelzéssel, kezdeményezéssel bármely állampolgár, a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet (Gyvt. 17.§ (2) bekezdés), a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben a gyermekjóléti szolgáltatás feladata (Gyvt. 39. § (3) bekezdés a) pontja)

33 Ajánlások az emberi erőforrások miniszterét a fővárosi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi főosztálya útján: hívja fel a gyermekjóléti szolgáltatók, valamint a gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszeri tagok figyelmét – a gyermek veszélyeztetettségnek mielőbbi felismerése és a gyermek legjobb érdekét szolgáló intézkedések megtétele érdekében – az e tárgykörben készült módszertani útmutatók használatának jelentőségére, hívja fel a gyermekjóléti szolgálatok figyelmét a gyermeki jogokról való tájékoztatási kötelezettségük, valamint a magánszemélyek részvételének elősegítésére vonatkozó feladatuk fokozott figyelemmel való teljesítésére.

34 Eredmények a szaktárca az ajánlásban foglaltaknak eleget tett, az ombudsmani ajánlás teljesítésén túlmenően a megyei/fővárosi kormányhivatalok gyámügyi és igazságügyi főosztályait felhívta annak tudatosítására, hogy a gyermekjóléti, gyámhatósági szakemberek a magántanulóvá nyilvánítási ügyekben minden esetben körültekintően, a gyermekkel kapcsolatos problémákat feltárva járjanak el az iskolának adandó vélemény megfogalmazásakor.

35 Az ombudsman és a szociális panaszok rossz anyagi körülmények, ellátás hiánya, tartós betegség, télen nem tud fűteni, nincs mit enni… „Kérem, szíveskedjen saját hatáskörében eljárva – a jogszabályi keretek és a helyi lehetőségek figyelembevételével – segítséget nyújtani a panaszos súlyos problémái rendezéséhez, kezeléséhez. Ennek keretében kérem, hogy munkatársai személyesen is keressék fel a panaszost az életkörülményeivel kapcsolatos problémái pontosabb megismerése érdekében”. „Az ügyfelet otthonában két alkalommal is felkerestük életkörülményeivel kapcsolatos problémái pontosabb megismerése érdekében. …-né első alkalommal nem ismerete el, hogy ő bárhova is írt volna panaszos levelet, és elmondása szerint segítséget sem kért.”

36 Ki védi a gyermekvédőket? január 1-jétől a családgondozók büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátónak minősülnek [Gyvt. 15. § (7) bekezdés], AJB 2227/2010. a szociális tárca vezetője gondoskodjon a jelzőrendszeri tagok nagyobb fokú intézményesített védelmének megszervezéséről. Gyvt. 17. § (2a) „A gyermekjóléti szolgálat és a gyámhatóság a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli”. (Hatályos: március 15-től)

37 Gyer. 8/C § (2) (Hatályos: március 15-től) „A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal a zártan kezelendő adatokat tartalmazó iratba nem biztosít betekintési lehetőséget az ügyfél számára.” 15/1998. NM. rendelet 14/A. § (Hatályos: március 15-től) „A gyermekjóléti szolgálat erre irányuló kérés nélkül is gondoskodik a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A zártan kezelendő adatokat tartalmazó irathoz nem biztosítható hozzáférés a hozzátartozó számára.”

38 Szélmalomharc? Szokták ezt mondani akkor, amikor valaki hatalmas energiákat öl bele egy lehetetlennek látszó feladat megvalósításába. Amikor tizedére is nekiugrik karddal az óriásnak hitt szélmalomnak, kaszabol, harcol, erőlködik, pedig semmi értelme.

39 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "feladatai Dr. Győrffy Zsuzsanna: A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok működése az ombudsmani vizsgálatok tükrében Siófok 2015. október 16."

Hasonló előadás


Google Hirdetések