Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom

Az előadások a következő témára: "Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom"— Előadás másolata:

1 3.4 Károly Róbert gazdasági reformjai A magyar városfejlődés korai szakasza
Nagy Lajos törvényei és az Anjou- kori társadalom Zsigmond király külpolitikája ( pl a nyugati egyház szakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, az oszmánok elleni védekezés)‏ Tk (Sz)- Száray Miklós Történelem II. Tk (W)- Walter Mária Történelem 10 Tk 3- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 3 Tk 9-Történelem középiskolák számára Csuszó Sándor, Kozma Géza, Lovrity Andrea Tr-G Szabó István: Tréning Középszint Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok, – kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó. A magyar városfejlődés: – a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája. Emelt szint Az Anjou-kori társadalom: – a jogilag egységes nemesség és jobbágyság kialakulása és jellemzői, – az 1351-évi törvények. Zsigmond király külpolitikája: – a török veszély: a nikápolyi csatavesztés és a déli végvári vonal kiépítése, – a konstanzi zsinat – a nyugati egyházszakadás megszüntetése, – a huszita kérdés kezelése – a huszita háborúk. Kézai Simon, BÁN, VAJDA, NÁDOR, SZENT KORONA, REGÁLÉ, NEMES, SZÉKELYEK, POZSONY, ERDÉLY, SZERÉMSÉG regálé, aranyforint,harmincad,kapuadó, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, , szabad királyi város, , bányaváros, mezőváros, végvárrendszer Károly Róbert, Csák Máté, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond Havasalföld, Moldva, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Kassa, Temesvár, Visegrád, Nikápoly 1301, , , 1351,

2 Francia domonkos rendi szerzetes útleírása 1308-ból
„Magyarország királysága földje terjedelmének mértékében a világlegnagyobb országainak egyike, általában pedig azt mondják, hogy hosszában negyven napi járóföld és szélességben ugyanennyi. Földje legeltetésre alkalmas, és rendkívül gazdag kenyérben, borban húsféleségben, aranyban és ezüstben, a halak bősége pedig meghaladja csaknem az összes országot, kivéve Norvégiát, ahol kenyérgyanánt is halat esznek. Földje általában sík, apró dombok tarkítják, helyenként pedig igen magas hegyei. Az Erdélyi részeken hatalmas sóhegyek vannak, és ezekből a hegyekből mint a követ, úgy fejtik a sót, és a szállítják szerte az egész országba és valamennyi környező országba.”

3 KÁROLY RÓBERT TRÓNRA KERÜLÉSE
A KIRÁLYI HATALOM MEGERŐSÍTÉSE GAZDASÁGI REFORMOK TRÓNUTODLÁS Magyarország Története 9. rész - Anjou Károly

4 Aranyforint Kapuadó Harmincad Mezőváros báró
Károly Róbert útja a királyi trónig Regálé Aranyforint Anjou 1301 Kamara haszna Kapuadó Károly Róbert Visegrád Harmincad Árumegállító jog Szent Korona Szabad királyi város Bányaváros Csák Máté Körmöcbánya Selmecbánya Mezőváros Kassa Nagy Lajos ( ) 1351 Honor birtok báró bandérium nemes Kilenced Ősiség Nádor Tárnokmester Nikápoly Luxemburgi Zsigmond Bán Vajda Végvárrendszer

5 Az Árpád-ház kihalását követően 1301 és 1308 között interregnum volt Magyarországon. A trónért három nőági örökös, a cseh Vencel, a bajor Ottó és a nápolyi Károly Róbert harcolt.

6 Alul látható a következő oldalon található kép: www. lovagok
Alul látható a következő oldalon található kép: VIII. Bonifác pápa a vita eldöntésére magához rendelte Vencelt és Károly Róbertet és május 31-én egy nyilvános egyházi tanácson Károly Róbertet ismerte el Magyarország törvényes uralkodójának. Néhány hónappal ezután azonban Bonifác és Bicskei Gergely is életét vesztette (a IV. Szép Fülöppel vívott küzdelmekben), s a pápa utóda XI. Benedek ( ) lett. Benedek jól ismerte a két király körüli helyzetet, s szintén Károly Róbert mellett foglalt állást, sőt elérte, hogy a magyar főpapság is ugyanígy tegyen. Ezzel párhuzamosan Vencel fokozatosan elvesztette a főurak támogatását is, miután apjával 1304-ben visszatért Csehországba, s magával vitte a koronázási jelvényeket is. Egy év múlva, 1305 nyarán meghalt II. Vencel, akit fia III. Vencel néven követett a trónon, s kész volt a békekötésre Károly Róberttel. Ez 1305 őszén meg is történt, Vencel lemondott a magyar királyi trónról és a III. András lányával kötött eljegyzését is felbontotta. Hatalmát azonban nem Károly Róbertre, hanem III. Ottó, bajor hercegre ruházta át, átadva vele a koronázási jelvényeket is. III. Ottó apja, I. Wittelsbach Henrik alsó-bajorországi herceg IV. Béla lányát, Erzsébetet vette feleségül, így fia az Árpád-ház leszármazottja decemberében Székesfehérváron Ottót magyar királlyá koronázták, uralkodása 1307-ig tartott. A két király hívei egyéves fegyverszünetet kötöttek.  A fegyverszünet alatt a Károly Róbert-párti főpapok megszervezték erőiket és a szünet lejárta után 1307 tavaszán támadtak. Az időközben kinevezett új pápa, V. Kelemen ( ) szintén Károly Róbertet támogatta, s az Ottót királlyá koronázó Antal, csanádi püspököt felelősségre vonta a kinevezésért. A Károly Róbertet támogatók lassan minden ellenpártit elfogtak. Maga Ottó is Kán László erdélyi vajda (aki akkor pártállásában semleges) fogságába került, ahonnan kiszabadulása után azonnal hazatért. Ottó 1312-ig viselte a magyar királyi címet, de ezek után már nemigen szólt bele a magyar ügyekbe.  1307-ben már stabilizálódni látszott Károly Róbert helyzete, hiszen Ottó, s a többi trónigénylő is eltűnt a színről, illetve a pápa támogatását is folyamatosan maga mögött tudta. Családi kapcsolata okán a firenzei bankárok tekintélyes összegű kölcsönökkel támogatták, amiből megszervezhette haderejét. (Károly Róbert ugyanis Anjou Károly, nápolyi király unokája.) Sikereinek láttán 1307 októberében Rákos mezején a magyar főurak egy csoportja elismerte őt törvényes uralkodójának, a legnagyobb hatalmú főurak (Csák Máté, Kán László és a Kőszegiek) azonban nem jelentek meg a találkozón Kőszegi Iván 1308 tavaszán meghalt, Henrik pedig hajlandó volt részt venni a Gentile bíboros által összehívott zsinaton. Csák Máté és Kán László viszont továbbra sem ismerték el Károly Róbertet, akit 1308 telén hivatalosan is királlyá választottak. Újabb pápai legátus (Gentile bíboros) érkezett az országba Károly Róbert és az egyház helyzetének megszilárdítására. Mivel Kán László nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a Szent Koronát, ezért Gentile bíboros új koronát készítetett, megszentelte és a Szent Koronára tilalmat mondott ki. Így június 15-én a budavári Nagyboldogasszony templomban Károly Róbertet hivatalos egyházi szertartás keretében az újonnan készített koronával királlyá koronázták.  Gentile bíboros további büntetései és felszólításai következményeként Kán László 1309-ben visszaadta a Szent Koronát, amivel 1310 augusztusában, immáron harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet.    _.Kőszegi Iván 1308 tavaszán meghalt, Henrik pedig hajlandó volt részt venni a Gentile bíboros által összehívott zsinaton. Csák Máté és Kán László viszont továbbra sem ismerték el Károly Róbertet, akit 1308 telén hivatalosan is királlyá választottak. Újabb pápai legátuspápai legátus (Gentile bíboros) érkezett az országba Károly Róbert és az egyház helyzetének megszilárdítására. Mivel Kán László nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a Szent Koronát, ezért Gentile bíboros új koronát készítetett, megszentelte és a Szent Koronára tilalmat mondott ki. Így június 15-én a budavári Nagyboldogasszony templomban Károly Róbertet hivatalos egyházi szertartás keretében az újonnan készített koronával királlyá koronázták. Gentile bíboros további büntetései és felszólításai következményeként Kán László 1309-ben visszaadta a Szent Koronát, amivel 1310 augusztusában, immáron harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet. 1317-ben készítette Henrik szepesi prépost ezt a nagyméretű, két méter széles, négy méter hosszú falfestményt a szepeshelyi káptalani templom falára, amely I. Károly koronázását ábrázolja. A kép középpontjában Szűz Mária ül trónusán, és éppen koronát helyez az előtte térdeplő Károly fejére. A festő a Madonna mellé Tamás esztergomi érseket és a kép megrendelőjét, a király mögé annak mint fegyverhordozóját festette. A festmény…a királyi hatalom égi eredetét jelképezi. / Új Képes történelem: Liliom és holló/ Tk (Sz/F)-108. old: A térkép alapján ismertesse a trónért folytatott harc eseménytörténetét! Vegye számba mely erők sorakoztak fel a királyi hatalom mögött! Mi lehet az oka, hogy a trónra pályázók közül Károly Róbert tudta ezeket az erőket összefogni? Milyen módszerekkel szorította vissza a tartományurakat? Mely tényezők játszottak a kezére? Miért jelöli külön színekkel a térkép a székesfehérvári koronázást? Károly Róbert útja a királyi trónig

7 A pápa kiátkozása – Képes Krónika
1301 interregnum Károly Róbert Cseh Vencel főurak nagy többsége Vencelt támogatta, Képes Krónika szerint az előkelők attól féltek, hogy „ha az egyház adta királyt fogadják el, az ország szabad lakosai elveszítik szabadságukat”. Károly Róbertnek és Bicskei Gergely esztergomi érseknek el kellett menekülnie Buda várából. pápai követ egyházi tilalom alá vette Budát A város papsága azonban szembeszállt a döntéssel és feloldotta magát a tilalom alól, majd kiközösítették a Károly Róbert párti papokat, s magát Bonifác pápát is. A pápa kiátkozása – Képes Krónika  Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története

8 1308-1342 Károly Róbert Anjou A királyi címet megszerezte Szent Korona
Esztergomi érsek Székesfehérvár A hatalom valójában a „kiskirályok” kezében volt.

9 A királyi hatalom megerősítése

10 Csák Máté Tartományurak főpapság nemesség Városi polgárok
Alul látható a következő oldalon található kép: magyartortenelem.lapunk.hu/?modul=oldal&tarta... Károly kezdetben békésen kísérelte meg rendezni a viszonyokat, a pápai legátus tárgyalásai és a főpapok egyházi büntetései azonban rendre hatástalanok maradtak, így nyilvánvalóvá vált, hogy a kiskirályok hatalmát csak fegyveres erővel lehet megtörni. Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Károly az ország egyesítéséért vívott háborújában elsősorban az egyházra és a köznemességre támaszkodhatott. Az egyházi támogatás nem csak erkölcsi természetű volt, mert az országban akkor mintegy harminc rendházzal rendelkező Johannita Lovagrend jelentős katonai erőt képviselt. Károly Tartományurak hatalmát fokozatosan sikerült felszámolni Mivel az oligarchák csak ritkán léptek fel közösen, elszigeteltségük lehetőséget nyújtott arra, hogy a központi hatalom egyenként próbálja legyőzni őket. Ebben a hosszú kűzdelemben a király támasza: főpapság nemesség Városi polgárok Legjelentősebb ellenfele: Csák Máté

11 Károly Róbert a város mellé állt Rozgony 1312 Kassai polgárok
A király első jelentős győzelme Abák Kassai polgárok Károly Róbert a város mellé állt Rozgony 1312 KR. pápa, itáliai bankárok, magyar főpapság támogatta, a hatalmat szívós küzdelemben, harccal, tárgyalásokkal, lépésről lépésre szerezte meg. Az egyház mellett a tartományúri hatalom visszaszorításában érdekelt nemesség és polgárság is támogatta. Hatalma az új bárói réteg hűségén, a megnövelt regálékból és adókból származó jövedelmein alapult. Jó viszonyra törekedet nyugati és északi szomszédaival. Biztosította András fia számára a nápolyi trónt. Ezt követően sorra hódoltatta a Kán, Borsa, Kőszegi családokat. Királyi hatalma akkor vált teljessé, amikor 1321-ben meghalt Csák Máté Tk (W)105

12 Honor birtok Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban Manapság természetesnek tartjuk, hogy az ország legfőbb vezetői a lakosság által megválasztott parlamenttől – országgyűléstől –, közvetve tehát a néptől nyerik megbízatásukat. A középkor embere másképp gondolkodott: az akkori államfelfogás szerint Istentől nyert méltósága révén a király volt az ország „természetes ura”, így minden hatalom forrása, s – elvileg – a fő tiszt A középkori Magyarországon a király székhelyén, az udvarban tartózkodás volt a hatalom alapja. A király a maga személyében reprezentálta az államot, következésképp az ő környezetében tartózkodás egyet jelentett az államügyekbe való beleszólással, a király tanácsában való részvétellel. A király személyes udvartartásának tagjai a legfőbb „állami” tisztségviselők is egyben. Elnevezésük: lovászmester, étekfogó, tárnokmester megőrizte a király személyéhez kötöttségük emlékét, azt, hogy a király személyes szolgálatából indulva lettek az ország vezetői, s e megnevezések a királyság fennállása alatt mindvégig előkelő, kitüntető címnek számítottak. A középkori Magyarországon az udvarban tartózkodó valamennyi báró megjelenhetett a király tanácsában, s ott hangoztathatta véleményét a napi politikai kérdésekben. Nevüket megemlítették a királyi ünnepélyes kiváltságlevelek (privilégiumok) méltóságsorai, s többen közülük a rájuk ruházott tisztségben kiterjedt oklevéladói tevékenységet folytattak. Az ő tevékenységükről részletesebb információink vannak: a nádor, az országbíró, a királyi tárnokmester jelentős bírói tevékenységéről oklevelek garmadája tudósít, ami egyben azt is tanúsítja, hogy a királyi tanácsban való szereplés mellett tisztségük révén az ország igazgatásában, az udvari ítélkezésben, a királyi városok egy részének a felügyeletében „önállóan” is fontos szerephez jutottak.ségviselők kinevezője is. Írásunk a legfontosabb középkori magyar királyi tisztségviselőket mutatja be...... A nádor A király személyéhez kötődő világi tisztségviselők sorát a nádor nyitja meg. A tisztség egyes kutatók szerint az „udvarbani ispán” (na dvor upan) szókapcsolatból nyerte nevét, latin megnevezése, palatinus (comes) is a (királyi) palotához köti a nádor személyét. Szent István korában ezért olyan hatáskört tulajdonítanak neki a királyi udvarban, amilyen az egyes ispánoknak volt a vármegyékben. Így ő gondoskodott az udvar ellátásáról, felügyelte az erre szolgáló birtokokat, kezelte az udvari jövedelmeket, s a királyi udvari katonák parancsnoka volt. Helyettesítette a királyt az udvari népek feletti bíráskodásban is. Szent László III. törvénye – amely a kutatók szerint valószínűleg Salamon királyságának idejéből származik – viszont tiltotta, hogy a (vidéki) birtokára hazautazó nádor a királyi udvarnokokon és az önként hozzá fordulókon kívül mások felett is ítélkezzék, s bírói pecsétjét a királyi székhelyen maradó helyettesénél kellett hagynia. Az Aranybulla az évenkénti Szent István-napi fehérvári törvénynapon a megjelenésében akadályozott király helyett ítélkező bíróként nevezi meg a nádort, ugyanakkor az ország minden lakója felett bírói hatáskört biztosít neki (1222:30). Az Aranybulla elkészült 7 példánya közül egyet az ő őrizetére bíztak, hogy azt állandóan szem előtt tartsa, és se a királyt, se mást ne engedjen eltérni az abban foglaltaktól. Ebből a cikkelyből származtatták régebbi jogtörténészeink a királyt ellenőrző nádori jogkört, s azt a nem mindig érvényesülő elvet, hogy a király és a nemesek közti ügyekben a nádor illetékes mint eljáró bíró. A második Aranybulla, amellett hogy ismételten hangsúlyozza a nádor – egyházi személyek kivételével – mindenkire kiterjedő bíráskodási jogát és kötelességét (1231:1, 1231:17), az ügyeket rosszul intéző nádor leváltását is lehetővé teszi (1231:3), sőt arról is intézkedik, hogy a nádor helyettes bírákat ne tartson, legfeljebb egyet, a saját udvarában. Ez a helyettes volt az alnádor, aki a 13. század második felében előszeretettel székelt az ország közepének tekintett Pesten, illetve Budán..... A tárnokmester és a kincstartó A királyi tárnokmester (magister tavarnicorum) 1214-től szerepel az oklevelekben. Ő vette át az országbírótól a királyi pénzügyek irányítását, mindemellett ítélkezett is: többnyire ő vezette a királyi jelenlét bíróságát a kiváltságolt települések ügyeiben. Nekcsei Demeter, Károly Róbert tárnokmestere az államháztartás rendbe hozásában szerzett hervadhatatlan érdemeket, a pénzverés királyi monopóliummá tételét, a bánya- és adóreformokat egyaránt ő szorgalmazta. IV. Béla egy időre a tárnokmesterre bízta a zsidók feletti ítélkezést. Az egyes társadalmi rétegek közti választóvonalak megmerevedése előtt azonban nem volt kizárólagos a tárnokmester ítélkezése a városiak ügyeiben, s Nagy Lajos, sőt Zsigmond uralkodása alatt sem létezett egységes gazdasági irányítás. Nagy Lajos uralkodásának a legvégén megjelentek bíróságán a városi polgárok közül választott bírótársak, s fokozatosan kiszorították a nemesi ülnököket. A 14. század végére, a 15. század elejére a tárnoki ítélőszék a budai jog szerint élő 7 tárnoki város – Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Eperjes és Bártfa – rendes, vagyoni ügyekben eljáró bírósága lett. Később nyolcadikként Pest is csatlakozott a tárnoki városokhoz. Más városok, Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár, Lőcse, Szabadka, Kisszeben és Szeged közvetlenül a királyi személynök ítélőszéke elé kerültek, s a személynöki szék a 15. század legvégén a tárnoki városok másodfokú (fellebbezési) bíróságává is vált. A tárnokmester írásbelisége jóval kisebb mértékű, mint a nádoré vagy az országbíróé. Altárnokmestere már az Árpád-korból ismert, ítélőszékmestere is volt – többször ugyanaz a személy töltötte be mindkét tisztséget. Károly Róbert uralkodása idején Magyar Pál tárnoknagyként szerepel, ezután pedig 1340-ben kincstartóként fordul elő, s ezzel kezdetét veszi a gazdasági ügyek függetlenülése a tárnokmesterségtől. Az 1360– 1370-es években több kincstartót találunk, akiknek magas rangja valószínűtlenné teszi, hogy a tárnokmester beosztottai lettek volna. A századvégen többször ugyanaz a személy egyben tárnokmester és kincstartó. Az egyes pénzverő kamarák élén álló kamaraispánok Károly Róbert alatt a tárnokmesternek voltak alárendelve, utána (I. Mátyás koráig) úgy látszik, nem létezett egységes, centralizált pénzügyigazgatás. A 15. században többször töltötték be bárók a (fő)kincstárnokságot – voltak, akik kinevezésükkel lettek bárók –, de úgy tűnik, a sójövedelmek (sókamarák) igazgatása ekkor sem tartozott a kincstartókhoz, a harmincadok pedig a fő-harmincadhivatal alá rendelten működtek. Csak Mátyás uralkodása alatt, az 1470-es években vontak minden jövedelmet a főkincstartó – Ernuszt János budai polgár, udvari lovag – ellenőrzése alá. Ugyanakkor – érdekes módon – az udvartartás mindennapi ellátását szolgáló királyi (magán)birtokok jövedelmeit továbbra is külön kezelték: a budai vár udvarbírói hivatalának szerény megbecsültségű vezetői feleltek értük. Bertényi Iván: A magyar királyi udvar tisztségviselői a középkorban

13 Visszaszerezte a királyi birtokokat, várakat Adományokkal
Új személyéhez hű Honor birtok bárói réteg Tisztséggel járó várak és birtok Magán birtok Fontos tisztségviselők: A bárók jövedelmének nagyobbik része Nádor Tárnokmester Vajda Bán Tk old)A Teljesen kicserélődött a vezető réteg, az ország bárói között 1315-től új emberek jelentek meg. Károly Róbert legkorábbi híveit helyezte a legfontosabb méltóságokba, így Szécsenyi Tamást, Garai Pált, Necskei Demetert, ...Nápolyi kíséretéből Drugert Fülöp kapta a nádori címert. Ekkor emelkedtek fel az előbbiekkel együtt, Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, a Cudarok...- A 13.század végén kibontakozott rendi ideológia az Anjou korban eltűnt....

14 A királyi hatalom megerősött
A királyi hatalom támasza Új személyéhez hű új nagybirtokosság Rájuk támaszkodva szervezte meg az ország védelmét bandériumok A hadsereg legfontosabb alkotórésze az ún. Magánföldesúri csapatok Vármegyei nemesi zászlóaljak Fontos szerepet játszottak még a királyi hadseregben a várkatonák , a könnyűlovas kunok és az egyre nagyobb számú zsoldos katonák. A királyi hatalom megerősítését segítette elő az új gazdaságpolitika Tk (W)-105

15 Károly Róbert gazdaságpolitikája: – pénzügyi reformok,
– kereskedelmi útvonalak, kivitel, – a kapuadó.

16 Tk (Sz/F)-111.old.: Csoportosítsa az uralkodó bevételeit a következők szerint: Milyen jogon szedték ezeket, pénzbeni vagy természetbeni bevételek voltak –e, honnan származtak a jövedelmek (kiktől szedték be)! Milyen változás figyelhető meg a jövedelmek összetételében az előző korokhoz képest? Mely tényezők tették lehetővé a változásokat? tortenelem.fazekas.hu/uploads/340.doc torténelem.fazekas.hu Az országban használatos számos pénzfajta felváltására közel két évtizedes kísérletezéssel alakult ki az új valutarendszer. Magyarország rendkívül gazdag volt ásványkincsekben, amelyek közül az aranybányászat az európai termelés harmadát tette ki (a XIV. században évi 1.5 tonna). Emellett kiemelkedő az ezüst- (évi 10 tonna, európai piac negyede) és sóbányászat, valamint számottevő a réz és vaskitermelés. Károly Róbert elsősorban a nemesfémbányászatot támogatta ben megszűntette a bányászat királyi monopóliumát ( eddig a földesúr a birtokán talált érclelőhelyet kötelezően felajánlotta a királynak, helyette cserebirtokot kapott). Az új rendelkezés szerint a földek tulajdonosainak átengedte a bányászok által befizetett bányabér (urbura) harmadát, így érdekelté tette a birtokosokat a bányák megnyitásában. Az urbura azonban a nemesfémekből származó bevétel kisebbik részét képezte. Jelentősebb volt a királyi pénzverési monopóliumból származó haszon. A kitermelt nemesfémet a termelők kötelesek voltak nyers állapotban beszolgáltatni a felállított tíz pénzverő kamara egyikénél, ahol vert pénzt kaptak érte (a veretlen ezüstöt és aranyat kivonták a szabad kereskedelmi forgalomból). A vert pénz kevesebb nemesfémet tartalmazott a beszolgáltatottnál (45-50%-kal). A király csehországi német bányászokat hívott be az országba, akik fellendítették a az úgynevezett alsó-magyarországi bányászatot a Garam mentén. Fő központjai Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya voltak. Károly Firenzéből hozatott pénzverő mestereket, akik Körmöcbányán, az aranytermelés központjában rendezkedtek be. A pénzverő kamarákat gazdag polgároknak adta bérbe, akik előre kifizették a bérleti díjakat, így a király biztos jövedelemre számíthatott. Az állandó értékű pénz bevezetésével megszűnt a kötelező pénzbeváltásból eredő haszon (kamara haszna- lucrum camarae), a kieső jövedelmek pótlására további újításokra volt szükség: 1327-től Károly reformokat kezdett a királyi regáléjövedelmek nagy részét adó bányászatban, 1336-ban pedig bevezette a kapuadót (jobbágyportánként szedett regálé- minden olyan kapu után, amelyen befér egy megrakott szénásszekér). A király növelte bevételeit a fellendülő kereskedelem megvámolásából is – harmincadvám (az országot átlépő kereskedőnek áruja értékének harmincad részét kellett befizetnie). Az állami bevételeket a kamarák szedték be, melyek élén a kamaraispánok álltak, akik a tárnokmester irányítása alatt álltak, így a gazdasági ügyeket központilag irányították. Károly Róbert, Luxemburgi János cseh királlyal 1335-ben a visegrádi királytalálkozón megállapodott, hogy mivel Bécs mindkét ország érdekeit sértő árumegállító joggal rendelkezik, Bécset megkerülve új kereskedelmi utat jelölnek ki északon Cseh - és Morvaországon keresztül német földre.

17 A királyi hatalom anyagi alapja
Tk old) A királyi hatalom anyagi alapját nem a várakhoz tartozó uradalmak biztosították, hanem a királyi jogon szedett jövedelmek, az un. Regálék. Az ország gazdasági adottságait figylembe véve, Károly Róbert egy hosszú reformfolyamat indított el, amelyek kidolgozása Necskei Demeter tárnokmester nevéhez fűződik. A reformok között első helyen szerepeltek a nemsfém bányászatával, forgalmával, valamint a pénzveréssel kapcsolatos intészkedések. Magyarország területe rendkívül gazdag volt nemesfémben, az ország területéről került ki az Európában bányászott összes arany több mint háromnegyed része (évi kb kg). A nemesfémek bányászata korábban királyi monopólium volt, a bányászok által a feltárárási jogért fizetett bányabér , az urbura ( ami a kibányászott arany egytizedét, az ezüst egynyolcadát jelentette.) a kincstárt illette meg. Ez a rendszer a birtokosokat nem tette érdekelté a területén lévő bányák feltárásában, ezért Károly 1327-ben eltörölte az erre vonatkozó királyi monopóliumot. És az urbura egyharmadát átengedte annak akinek a birtokán a lelőhely volt. Az 1320-as évek elejétől viszont királyi monopólium volt a nemesérc forgalma. Minden bánya teljes hozamát a királyi pézügyiigazgatás helyi szervei, a kamarák vásároltak fel az általuk megszabott áron. Ezzel a nemesérc 40% -50 % a királyé lett. Ezen túlmenően megreformálta a pénzverést is, 1326-tól említik forrásaink az új magyar pénzt, a firenzei fiorrno d’oro mintájára vert értékálló aranyforintot, amely egész Európában kedvelt arany valuta volt évszázadokon keresztül. Az ezüst pénzek terén először a cseh mintára vert garasokkal, később az ezüst-réz ötvözetű dénárokkal találkozunk, ezek értéke állandóan ingadozott, de minőségük messze a tűrési határ fölött maradt. A pénzverést is a kamarákvégezték, élükön a kamaraispánok álltak, akik (szakértő) polgároknak adták bérbe a 10 kamarát. Az értékálló pénz megjelenése szükségtelenné tette a korábbi gyakorlat szerinti évenkénti pénzbeváltást, az ezzelkieső kincstári jövedelmek pótlására a kapunként szedett jobbágyadót. Ezt minden olyan kapu után fizetni kellett, amelyen egy nagyobb szénás szekér befért. A kincstár hasznát látta a kereskedelmi forgalom növekedésének is. A korábban ismert harmincadvám, ami a vásárvámok eladományazásakor a király számára fenntartott hányadot jelentette, az Anjou korban új jelentést kapott. A főútvonalak mentén felállított harmincadhelyeken szedett (a 14sz.-ban még csak 1%-os) külkereskedelmi vám lett. Jövedelmeket húzott a király a birtokaira telepítettek földbére formájában is , amit cenzusnak neveztek. A királyi városok lakói is cenzust fizettek. Károly Róbert emellett még renszeresen megcsapolta az egyházi bevételeket, a 30-as években Magyarországon a pápa számára behajtott tized egyharmadát foglalta le. A korábbi évszázadokban szokásos megszállást ( az utazó király és kíséretének vendéglátását) a rendkívüli adóval egyesítették. Ezt az Anjou-korban a király már csak a földbirtokosok hozzájárulásával vethette ki. A kincstárat gyarapította a „kamarák szolgáinak” a zsidóknak az adója, valamint a különböző kiváltságokat élvező népek vagy területi közösségek ( szászok, jászok, kunk, stb) befizetései. Mindezek következtében az Anjou királyok pénzügyi helyzete rendkívül szilárd volt. Királyi nagybirtok Termény, pénz Regálé A királyi jogon szedett jövedelem növelése Reformok só Nemesfém bányászat Kidolgozója: Városok adója Nekcsei Demeter tárnokmester Harmincadvám

18 Nemesfémbányászat fellendítése
ű Nemesfémbányászat fellendítése Bányászokat telepített az országba A földbirtokosokat érdekeltté tette a bányászatban Bánya monopóliumot eltörölte birtokos á uralkodó Bányabér (urbura) Kamara 1/3 2/3 Kb. 10% 90% nyers nemesfém bányapolgárok 35-40% Vert pénz bevezette Értékesítési monopólium

19 Aranyforint Kamara haszna jobbágyok Kapuadó Értékálló pénz váltópénze
Engel Pál- Beilleszkedés Európába, 278. old: Forrásaink 1326-tól említik az aranyforintot , amely ettől fogva évszázadokon át Európa elterjedt és megbecsült aranyvalutája maradt. Közkedveltségét értékállóságának köszönhette: Károly reformjaitól kezdve mindenkor 23 karátos aranyból, kb 3,5 gr súlyban verték. Az ezüstpénzverés is számottevő kincstári jövedelem forrás volt. Szemben az aranyérmékkel, amelynek finomságára általában mindenütt gondosan ügyeltek, az ezüst dénárok változatos pénzügyi reformok részei voltak Európa szerte. A 14 sz ázad folyamán végleg elterjedt gyakorlat szerint általában nem „finom”- azaz magas fémtartalmú- ezüstből verték őket, hanem az ezüst és a réz meghatározott arányú ötvözetéből, viszont a tényleges értéküknél magasabb névértéken hoták őket forgalomba. A kétféle érték részben a pénzverés költségeit fedezte , részben azonban a kincstár tiszta nyeresége volt. …..Az Anjouk idejében bár a dénár árfolyama állandóan változott, minősége messze a tűrési határ fölött maradt….. Értékálló pénz váltópénze 16 ezüst garas 6 ezüst dénár Megszűnt az évenkénti pénzrontásból származó jövedelem, a Kamara haszna pótlására jobbágyok fizettek Kapuadó (18 dénár) Tk (W)-106

20 Távolsági kereskedelem
A XIV. századra kibontakozó fejődés hatására megélénkült a kereskedelem Tortenelem.fazekas.hu Külkereskedelem A királynak közvetlen érdeke fűződött a kereskedelem támogatásához, az ebből befolyó harmincadvám miatt. A késő középkorban az ország fő gazdasági partnerének Németország és Itália számított, bár a lengyelországi és havasalföldi forgalom sem volt elhanyagolható. A kivitel zömét Mátyás koráig élőállat – elsősorban az akkor még ritka, nagy testű szarvasmarha -, bor és réz tette ki. A behozatalban mindvégig luxuscikkek álltak az első helyen, kivált különleges textíliák, kések, keleti fűszerek, melyek az udvar és az előkelők presztízsfogyasztását elégítették ki. Valószínű, hogy az import értéke jócskán meghaladta az exportét, és a tartósan passzív külkereskedelmi mérleget az ország aranyban és ezüstben egyenlítette ki. Mind az importot, mind az export nagy részét itáliai kereskedők bonyolították le, többjüknek a legfontosabb magyar városokban is voltak lerakataik vagy képviselőik. A legjelentősebb piac Buda volt, az udvar jelenléte folytán itt volt a legnagyobb a kereslet luxuscikkek iránt. A forgalom össz-volumene azonban nem volt igazán jelentős, 1400 táján a harmincadvámok alig 6 százalékát tették ki a kincstár bevételeinek. Harmincad Távolsági kereskedelem fizetett A királyi kincstár jövedelmének jelentős része A nyugat felé irányuló magyarországi külkereskedelem hasznát a XIV század eleje óta a bécsi kereskedők fölözték le. Bécs Árumegállító jog Károly Róbert olyan kapcsolatok kiépítésére törekedett melyek a magyar kereskedők számára is előnyösek voltak Visegrád Bécset megkerülő kereskedelmi útvonal megnyítása találkozó Tk (W)

21 Tk (Sz/F)-108.old: Mely tényezők tették lehetővé a nemesfémbányászat fellendülését ? Melyek voltak a legfontosabb ásványkincseink ? Melyek voltak a legjelentősebb bányavidékek? Jellemezze az ország külkereskedelmi viszonyait ( behozatal és kivitel összetétele, földrajzi sajátosságok stb)! Milyen szerepet játszott a királyi hatalom, a gazdaság és mindennapi élet alakulásában?

22 A magyar városfejlődés:
– a városok három típusa (szabad királyi város, bányaváros, mezőváros), – az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája

23 A XIV. századi magyar települési hierarchia
Tk (Sz/F): Vegye számba a korabeli Magyarország települési típusait! Vesse össze az egyes típusokat gazdasági, jogi és politikai szempontból! VÁROSFEJLŐDÉS A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON

24 Egy összegben fizethették a királynak az adót
A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült A várossá váláshoz számos kiváltság megszerzése volt szükséges: Vásártartási jog Árumegállító jog vámmenteség Egy összegben fizethették a királynak az adót Bíró és esküdtválaztás szabadsága A különböző városok kiváltságai között természetesen voltak eltérések. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. Magyarországon valódi várossá azok a legfőbb kükereskedelmi útvonalak mentén fekvő vagy bányavárosok válhattak amelynek a király volt a földesura, és amelyeket lehetőség szerint városfal védett. Nagy Lajos király évi törvénye is csak a fallal körülvett városokat mentesítette a földesúrnak járó kilenced fizetése alól. TK old) A tatárjárást követő időszakban meggyorsult a város fejlődés. Ez egyrészt IV. Bélának volt köszönhető, másrészt viszont- s ez volt az igazi ok- az árutermelés és pénzgazdálkodás megindulásának. A városok Magyarországon ekkor már a vásáros helyeken alakultak ki, ahol egyre több iparos jelent meg. Ezek vagy hospesek voltak, vagy –többségükben- szolgarétegekből emelkedtek fel. Ez utóbbiak általában vándorlás vagy szökés útján kerültek ki a földesúri függésből. Az oklevelek őket is hospeseknek nevezik, látható tehát, hogy a fogalom mindenkit takart, aki a hospes-szabadsággal rendelkezett. A hospeseknek az alábbi fontosabb jogaik voltak: szabad bíróválasztás, szabad költözködés, vagyonuk felett szabadon rendelkezhettek. A települések várossá válásánál természetesen előnyben voltak a királyi és ispáni székhelyek, hiszen előbbre tartottak a fejlődésben. Jól mutatja ezt az is, hogy a korábban csak várnépeket jelző civis kifejezés a 13 sz-tól már általánosan a városi polgárt jelentette. A legszabályosabb városképpel a feltárt érclelőhelyek mellett alapított bányvárosok rendelkeztek: a nagy alapterületű, négyzet vagy kör alakú főtér körül helyezkedtek el a legvagyonosabb polgárok, a város alapítóinak lakóházai, és innen indultak a város terére merőlegesen kimért utcák. A 14.század első évtizedeiben körülbelül ötven városnak minősíthető település volt: idetartoztak a királyi kiváltságlevéllel rendelkező és püspöki városok- a század végére közülük mintegy kéttucatnyi ért el valóságos városi rangot. A leszakadó városok az általában piachelyből, földesúri központból felemelkedő falvakkal együtt a század derekától egy új várostípust alkottak, a falu és város közt átmenetet képező mezővárost.

25 Szabad királyi városok
BUDA POZSONY Sopron Nagyszombat Kassa Eperjes Bártfa PEST Sokféle kiváltsággal

26 un vásáros helyekre Mezőváros Árutermelés Pénzgazdálkodás
Tk old A XIV században megváltozott a praediumon folyó gazdálkodás. A földesúr kezelésében lévő föld (allodium) visszaszorult, és meghatározóvá vált az önállóan gazdálkodó szolgacsaládok termelése (telekrendszer kialakulása). Ez leggyorsabban az egyházi birtokokon történt. Tk Tk old) A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült. A magyar városoknak két típusa volt, a királyi tulajdonban lévő, privilégiumokkal (kiváltságokkal) rendelkező, városfallal körülvett ún. kerített városok és mezővárosok, amelyek nem rendelkeztek városfallal, és kiváltságaik szerényebbek voltak. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. A legfontosabb kiváltságok kereskedelemmel( országos, ill. helyi vásárok tartása, árumegállító jog stb.) és az önkormányzattal kapcsolatos jogok (bíró- és tanácsválasztás, bíráskodás) voltak. A mezővárosoknak joguk volt egymás közötti magánjogi perekben eltérni az országos jogtól, és valamely városjogát követni, ami azt jelentette, hogy hamarosan az „anyaváros” bíráihoz fellebezhettek. kibontakozását fejlődését segítette: Gyarapodó népesség ruszin, szász, román bevándorlók Változások a mezőgazdaságban Fordító eke elterjedése Fejlődött a kertgazdaság Mezőgazdaság fejlődése Jobbágy egyre több terméket vihetett piacra un vásáros helyekre Ezekből fejlődtek ki a Mezőváros Tk (W)

27 Mezőváros Földesúri adót egy összegben fizették bírót
A 14. század végétől jöttek létre Tk Megváltozott a praediumon folyó gazdálkodás Lakóik jobbágyok voltak. Földesúri adót egy összegben fizették bírót Önállóan választhatott bírót esküdteket de á földesúr bele szolhatott az igazságszolgáltatásba Csak egy kis része fejlődött é Szabad király várossá Tk (W)

28 Uralkodói kiváltságlevél
Nyugat-európai város fejlődés Uralkodói kiváltságlevél Magyarország Városi kiváltságokat Uralkodói kiváltságlevél

29 Város fejlődés Körmöcbánya Selmecbánya Pénzgazdálkodás Árutermelés
Tk old) A tatárjárást követő időszakban meggyorsult a város fejlődés. Ez egyrészt IV. Bélának volt köszönhető, másrészt viszont- s ez volt az igazi ok- az árutermelés és pénzgazdálkodás megindulásának. A városok Magyarországon ekkor már a vásáros helyeken alakultak ki, ahol egyre több iparos jelent meg. Ezek vagy hospesek voltak, vagy –többségükben- szolgarétegekből emelkedtek fel. Ez utóbbiak általában vándorlás vagy szökés útján kerültek ki a földesúri függésből. Az oklevelek őket is hospeseknek nevezik, látható tehát, hogy a fogalom mindenkit takart, aki a hospes-szabadsággal rendelkezett. A hospeseknek az alábbi fontosabb jogaik voltak: szabad bíróválasztás, szabad költözködés, vagyonuk felett szabadon rendelkezhettek. A települések várossá válásánál természetesen előnyben voltak a királyi és ispáni székhelyek, hiszen előbbre tartottak a fejlődésben. Jól mutatja ezt az is, hogy a korábban csak várnépeket jelző civis kifejezés a 13 sz-tól már általánosan a városi polgárt jelentette. Tk old) A városiasodás 13. századi kezdetek utána az Anjou-korban nekilendült. A magyar városoknak két típusa volt, a királyi tulajdonban lévő, privilégiumokkal (kiváltságokkal) rendelkező, városfallal körülvett ún. kerített városok és mezővárosok, amelyek nem rendelkeztek városfallal, és kiváltságaik szerényebbek voltak. A városi és mezővárosi kiváltságok mértéke attól függött, hogy a település mennyit tudott magának kiküzdeni a kiváltságlevélben. A legfontosabb kiváltságok kereskedelemmel( országos, ill. helyi vásárok tartása, árumegállító jog stb.) és az önkormányzattal kapcsolatos jogok (bíró- és tanácsválasztás, bíráskodás) voltak. A mezővárosoknak joguk volt egymás közötti magánjogi perekben eltérni az országos jogtól, és valamely városjogát követni, ami azt jelentette, hogy hamarosan az „anyaváros” bíráihoz fellebezhettek. tortenelem.fazekas.hu Városfejlődés A városok általában az eltérő földrajzi tájegységek találkozási pontjain vagy egyéb forgalmas vásártartó helyeken jöttek létre, ahol sokféle – különböző – jellegű és minőségű áru találkozott. A magyarországi városokat az átmenő forgalom éltette, s fejlődésüket a távolsági kereskedelem szabta meg. E szempontból kedvező fekvésű város volt pl. Sopron, Pozsony, Bártfa, Eperjes, Brassó, Nagyszeben. A távolsági kereskedelemben a dél-német kereskedők iparcikkeket, olasz fűszereket hoztak az országba s nemesfémekkel távoztak. A levantei kereskedelem határainkon belüli ellenőrzését hamarosan szintén németek, az erdélyi szászok szerezték meg. Mindezek következtében a Nyugat és peremvidéke között kialakult az utóbbiakra nézve előnytelen munkamegosztás, amely évszázadokra szólóan meghatározta az „iparosodott” Nyugat és a „mezőgazdaságra szakosodott” peremvidék arculatát. A királyi gazdaságpolitikai nagy súlyt helyezet a városok fejlesztésére. A szabad királyi városok a király közvetlen felügyelete alatt álltak, így csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat. Méretüktől illetve jelentőségüktől függően részesültek kiváltságokban. Ezek gazdasági: vámmentesség, vásártartás és árumegállítás joga (azaz a városba érkező kereskedők kötelesek voltak áruikat eladásra kínálni a város piacán), földesúri jogok gyakorlása, szabad ingatlanforgalom engedélyezése; jogi: saját városjog használata, bíró- és esküdtválasztás szabadsága; és egyházi: plébános-választás, kegyúri jogok gyakorlása, kiváltságokból álltak. A nyugat-magyarországi és felvidéki városi életet kezdettől fogva a betelepült német és olasz polgárok irányítják. Az ásványkincsekben gazdag vidékeken bányavárosok létesültek. Lakóik, a királyi bányászok többnyire német telepesek voltak. A bányavárosok a szabad királyi városokhoz hasonló jogokat élveztek. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt. Sóbányáink Erdélyben voltak. A városok másik csoportját a mezővárosok alkották. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki, a kereskedelmi útvonalak mentén. Az önkormányzatnak csak csekély fokát érték el. A mezővárosokat nagyrészt jobbágyok lakták, így leginkább földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, és járandóságukat a földesuraknak általában évente, egy összegben fizették A század végén Magyarországon mintegy két tucat valódi város volt. A tudatos városfejlesztő politika előmozdította a kézművesek céhekbe való szerveződését Árutermelés Pénzgazdálkodás kibontakozása fejlődése Szabad királyi város Száma csekély Bányaváros Fallal körülvett Körmöcbánya Selmecbánya Tk (W)

30 Érettségi

31 2008. Május 3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik. Írja be a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmakat! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.)

32 b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám.
Magyarázatok A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászoka királynak fizetnek. b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. d) A királyi pénzverő kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére. Fogalmak: A: kapuadó B: bányabér (urbura) C: rendkívüli hadiadó D: harmincad E: nemesérc-felvásárlási monopólium

33 16. A városok és mezővárosok gazdasága (XIV-XV. sz.) (hosszú)
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a hazai városi fejlődés jogi, gazdasági oldalát ismerteti. Megkülönbözteti a sajátos várostípusokat. munkamegosztásban. A források alapján lényeges megállapításokat tesz. 8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgált jelenséget elhelyezi térben és időben. T A témát az Anjouk és Zsigmond korára teszi. Említi a bányavárosok körzeteit, ill. néhány fontos várost (pl. Pozsony, Buda, Körmöcbánya).4 Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat! T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. városi önkormányzat, kiváltság, piac, gazdaság, társadalom, jog; pénzadó, hospesek, árutermelés; illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, árumegállító jog, vásártartás, harmincad, városi tanács, bíró, szászok, céh, városfal. 4 Források használata M A válaszba beépülnek a forrásokból szerzett információk s a belőlük levonható következtetések. T Pl.: rögzíti az 1331-es oklevélből az uralkodó biztosította kiváltságokat, és következtet gazdasági jellegükre. T Pl.: rögzíti az újlaki jogkönyv mezővárosi kiváltságait, és kiemeli a gazdasági jellegűeket. T Pl.: a térképvázlatok alapján rögzíti a városhálózat elhelyezkedését, és utal a városi vonzáskörzetre; megállapítja a történelmi atlasz segítségével a városok kapcsolódását a kereskedelmi utakhoz. 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, milyen természeti, gazdasági, társadalmi és politikai körülmények között bontakozott ki a hazai városfejlődés. T Pl.: megállapítja, hogy a szabad királyi városok királyi alapításúak, és rögzíti a magyar királyok városfejlesztő szerepének nyugati mintáit (bányászok, iparosok, kereskedők betelepítése, Károly Róbert pénzügyi reformjai, Zsigmond városfejlesztő intézkedései). T Pl.: rögzíti, hogy a mezővárosok földesúri alapításúak, utal szerepükre a mezőgazdasági árutermelésben (bor, szarvasmarha). T Pl.: rögzíti, hogy a bányavárosok fejlődése összefügg az ország természeti adottságaival; utal a bányászat királyi monopóliumára és az aranybányászat jelentőségére, Károly Róbert bányabér-rendeletére. T Pl.: rögzíti Magyarország helyét az európai munkamegosztásban és megállapítja, hogy Magyarország kivitelének nagy részét az arany, ezüst, réz és a mezőgazdasági termények szolgáltatták. 10 2007. Május 16. A feladat a középkori Magyarország történetére vonatkozik. (hosszú) Mutassa be ismeretei és a források alapján a XIV-XV. századi magyarországi városok és mezővárosok jogi helyzetét és gazdasági szerepét! Térjen ki Magyarországnak az európai gazdaságban betöltött szerepére is! Használja a történelmi atlaszt!

34 Buda vonzáskörzete. A szűkebb kör falvai jobbágyi függésben vannak a várostól,
élelmiszereiket a város piacára viszik. A tágabb körzet lakossága bekapcsolódik a város kereskedelmébe.

35 „Mi, Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, Komárom városunkat népessé és népek sokaságával ékessé akarván tenni, említett városunk népeit és polgárait abban a kegyben és különleges kiváltságban részesítettük, hogy a közöttük felmerülő minden perben csak az általuk választott villicus [bíró] hozhat ítéletet; ha pedig villicusuk a per súlyos volta miatt erre nem lenne elégséges, akkor az ilyen ügyeket elbírálás végett a mi jelenlétünk elé, vagy amennyiben szükséges, tárnokmesterünk elé kell áttenni; továbbá minden telkük, illetve egész házhelyük után földbér címén, a használatban levő dénárokban, évi két részletben, fél fertót [kb. 30 g ezüst] tartoznak fizetni, biztosítjuk számukra azt is, hogy ha közülük bárki örökös hátrahagyása nélkül hal meg, […] minden vagyonukról, bárkinek a javára, szabadonvégrendelkezhetnek; megengedtük nekik ezenfelül, hogy a Vág folyón túl levő területen, saját szükségletükre, szénát és nádat szabadon kaszálhatnak; végül biztosítjuk a részükre, hogy minden portékájukkal és bármiféle áruikkal országunkban mindenütt, szárazon és vízen egyaránt, tekintélyünk oltalma alatt, szabadon és akadálytalanul közlekedhessenek.” (A komáromi polgárok kiváltságlevele;1331)

36 A magyar királyság városhálózata a 14. század első felében

37 A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja.
„A város bírájának és esküdtjeinek megválasztása előtt választassék meg száz alkalmas személy minden mesterségből, ezek szabad választási joggal rendelkezzenek, és ők döntsék el, hogy közülük kit válasszanak meg bírónak. A plébánost a polgárok és nem a földesúr választja. Mindennap szabad piacot tarthatnak körükben a földesúr tisztjeinek erőszakoskodása nélkül. Az árukkal le és felfelé közlekedő hajók és sajkák, valamint a bárhonnan árut hozó kocsik, amikor Újlak városában évi vásárt tartanak, ebben az időben ne Kispesten,hanem a városi lakóknál szálljanak meg, és kötelesek árujukat nem máshol, hanem egyedül Újlak város piacán értékesíteni.” (Újlak város XV. századi jogkönyvéből)

38 2006/május 16. A feladat Károly Róbert gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével az uralkodó gazdaságpolitikájának főbb elemeit! Magyarázza meg a gazdaságpolitika és a királyi hatalom jellege közötti összefüggéseket! 2006/május Károly Róbert A vizsgázó alapvetően Károly Róbert gazdaságpolitikáját, illetve reformjait mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a királyi hatalom megerősítése és a gazdasági reformok közötti kapcsolatot. Az elemzés feltárja az uralkodó gazdaságpolitikájának jellemzőit (pl. a regáléjövedelmek növelése, pénzrontás helyett állandó pénz, harmincadvám és a kapuadó bevezetése). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. 0–8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Rögzíti, hogy Károly Róbert uralkodása 1308–1342 közötti időszakra esik, és utal arra, hogy ebben a korszakban a Magyar Királyság a régió egyik legnagyobb kiterjedésű állama. 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó konkrét történelmi fogalmakat. T Használja az alábbi általános fogalmakat (kereskedelem, bányászat, adók stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmakat (kapuadó, harmincadvám, nemesfémbányászat, kamara haszna stb.). 0–4 Forrásokhasználata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti, hogy az uralkodónak a bányászatból jelentős bevétele származott, és megállapítja, hogy a királyi jogon szerzett ún. regáléjövedelmek jelentették bevételeinek többségét. T Pl.: rögzíti, hogy a nemesérc kötelező beváltása és a kereskedelem (harmincadvám) szintén jelentős hasznot jelentett a királynak, és megállapítja, hogy ez is feltétele volt a királyi hatalom újbóli megerősítésének. T Pl.: rögzíti, hogy a kapuadó a jobbágyság széles rétegére terjedt ki, és megállapítja, hogy ez volt az első állami jobbágyi adóteher. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja, hogy Károly Róbert az Árpád-ház kihalását követően új alapokra helyezte a gazdaságpolitika jellemzőit. T Pl.: rögzíti, hogy Károly Róbert gazdaságpolitikájának sikerét segítette, hogy ez az időszak volt a nemesfémbányászat fénykora, és megállapítja, hogy az uralkodó intézkedései új típusú királyi hatalom (már nem ő a legtöbb föld tulajdonosa) megteremtését tették lehetővé. T Pl.: feltárja, hogy Károly Róbert az Árpád-ház 1301-es kihalását követően a pápa támogatásával került hatalomra, és megállapítja, hogy trónjáért több éves küzdelmet kellett folytatnia a bárói liga képviselőivel (pl. Csák Máté). 0–10 T Önálló ismereteivel helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztettség,nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat.0–8

39 „Tudjátok meg, hogy országunk főpapjai, bárói és nemesei […] elénk járulva alázatosan
azt kérték tőlünk, hogy mivel kamaránk silány pénze országunk lakosságát igen sújtja, országunk egykori jólétének helyreállítására s a közérdek javára maradandó értékű és egész országunkban mindenütt forgó új, jó pénzt veressünk.” (Károly Róbert rendelete, 1323) „Elrendeltük pedig, hogy a folyó évben forgalomban levő háromféle pénzünket […] az egész országunkban egy és ugyanazon formában. Súlyban, finomságban és értékben verjék és minden eltérés nélkül kerüljenek forgalomba és beváltásra.” (Károly Róbert rendelete, 1325) Határozván elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni […] a kirovás megtörténte után 15 napon belül, a kamara haszna címén, előbb említett kamaráknak 18 dénárt a kamarák ispánjának kezéhez kell szolgáltatni és fizetni.” (Károly Róbert évi dekrétuma) „A király jelentős jövedelemre tett szert a fellendülő kereskedelem megvámolásából is (harmincadvám). Az országba elsősorban iparcikkeket hoztak be, amit döntő részben aranypénzzel ellentételeztek.” (Tankönyvi szöveg)

40 Tk (Sz/F)-108.old: Mely tényezők tették lehetővé a nemesfémbányászat fellendülését ? Melyek voltak a legfontosabb ásványkincseink ? Melyek voltak a legjelentősebb bányavidékek? Jellemezze az ország külkereskedelmi viszonyait ( behozatal és kivitel összetétele, földrajzi sajátosságok stb)! Milyen szerepet játszott a királyi hatalom, a gazdaság és mindennapi élet alakulásában?

41

42 Téma folytatása Érdekességek Gyakorlás

43 Károly Róbert esküvője Erzsébettel
Károly Róbert: Anjou Károly Nápolyban uralkodó családja és a pápa támogatta a trónkövetelését. Végül legyőzte a tartományurakat. Magyar király regálé rendszert vezetett be, a bányászatot monopolizálta (urbura), kapuadó, harmincadvám, rendbe tette a gazdaságot.

44

45 Nagy Lajos címere Lajos uralkodását a kortársak egyöntetű elismerése övezte, szinte ő az egyetlen olyan uralkodónk, akit a legkülönbfélébb helyzetű szerzők csak dicsérőleg említenek. Tk. 2 (Sz) 115.old

46 Nagy Lajos ( ) András Nápoly Personalunio Lengyelország Velencétől visszaszerezte Dalmácia Horvátország Hűségre kényszerítette Havasalföld Moldva Harcolt a Balkánon az eretnek bogumilok ellen Bolgár földön összecsaptak a megjelenő oszmánokkal Pécsi egyetem Eretnekek elleni szellemi harc

47

48

49 „Egy és ugyanazon szabadság”
A XIV. sz. közepére lezárultak a nagy társadalmi mozgások, kialakult az egységes: jobbágyság nemesség 1351 Aranybulla Háza sérthetetlen adómentesség megújítja: Hadkötelezettség kilenced ősiség kiegészíti: Tk old: Nagy Lajos következetesen folytatta Károly Róbert várostámogató politikáját a gazdasági élet fellendítése érdekében, másrészt az ő uralkodása alatt születtek meg az évi törvények, amelyeknek fontos szerepük volt a nemesi rend egységesülésének folyamatában …a 70-es években a központi hatalmi szervezetnek a kúriának az átszervezését célzó nagyszabású reformsorozat zajlott le Lajos tanácsadóinak kezdeményezésére. La A nemességet erősítette : „Egy és ugyanazon szabadság” Az idős Lajos életét beárnyékolta a trónutódlás

50

51 Zsigmond kivételes nyelvtehetség, nyelvtudása bámulatos, ami a felsorolt városokban mindig beszédtémává vált: beszélt latinul, csehül, magyarul, horvátul, németül, franciául, olaszul.     Legismertebb, már idős kori portréja Dürertől származik, de a kétségtelenül a legérdekesebb – és bizonyára a legértékesebb – róla készült művészeti ábrázolás Rómában, a Vatikánban látható, a Szent Péter-bazilika főbejáratának középső bronzkapuját díszíti. A kapu közepén, szemmagasságban végigfutó remekmű Antonio Averlino, vagyis Filarete alkotása. Filarete azt a jelenetet ábrázolta, amint a pápa az előtte térdre ereszkedő Zsigmond fejére illeszti a Német-Római Birodalom koronáját. A király mögött kísérői hada, lovon és gyalogosan, jól felismerhetőek a magyarok jellegzetesen díszes viseletben. Hogy ennek a Zsigmond koronázását rögzítő műalkotásnak a jelentőségét kellően értékelni tudjuk, megjegyezzük, hogy Filarete a 15. század harmincas éveiben Róma leghíresebb bronzművesének számított. Amikor néhány évvel korábban a Laterán magaslatán földmunkák során a felszínre került Marcus Aurelius római császár híressé vált lovas szobra, amely ma a Capitolium legfőbb dísze, akkor a pápai udvar Nardo Carbolesi és Leonardo Guidocci ötvösöket és Filarete bronzöntőművész szobrászt bízta meg a rossz állapotban lévő szobor restaurálásával, kiegészítésével, melyről akkor még azt hitték, hogy Nagy Konstantint ábrázolja. Filarete szobrászként márványtalapzatra emelte a remekművet, s évekig dolgozott a szobron. Zsigmond koronázásakor azonban felbontotta szerződését, kiszállt a további munkákból, és megalkotta a Szent Péter-bazilika főkapujának domborművét.     Korábban nagy vonalakban felsoroltuk Zsigmond külföldi útjait, amelyek között itáliai tartózkodásai is szerepelnek. Rómában azonban csak ekkor, 1433-ban járt első ízben. Úgy véljük, ebben az is közrejátszott, hogy első felesége, Anjou Nagy Lajos királynővé emelt lánya, Mária örökségeként szerepelt Dél-Itália birtoklása. Apósa, vagyis Nagy Lajos nápolyi és szicíliai, igen szerencsétlenül végződött trónutódlási kísérletére Zsigmond nem kívánt emlékeztetni.     Ugyanakkor Zsigmond már tíz évvel korábban, 1423-tól kezdve a magyar tulajdonú intézmények újjáépítésével tevékenyen részt kezdett venni Róma helyreállításában. Az általa kezdeményezett konstanzi zsinattal (1414–18) részben a huszitizmus terjedését próbálta meggátolni, részben a három, egyidejűleg uralkodó pápa gerjesztette schizmát kívánta megszüntetni. Rómát az egyházszakadás, a pápa avignoni fogsága teljes pusztulásra ítélte. A Szent Péter-bazilika teteje beomlott, a lateráni bazilikát istállónak használták azok a zsoldosseregek, amelyek francia, német, spanyol szolgálatban harcoltak az Urbsban megbízóik nevében. A középkori „abitato” és „disabitato”, vagyis a város lakott és lakatlan részei között már jóformán nem volt különbség, minden romokban állt, az emberek a romok között laktak. Ez volt talán a mélypont, és ennél bámulatosabb eredmény, hogy ebből a romhalmazból a reneszánsz Rómát a világ vezető városává bontakoztatta ki. S ehhez a magyarok is hozzájárultak, amiről sohasem történik említés. Zsigmond ugyanis elrendelte az eredetileg Szent István király által Rómában alapított magyar intézmények feltámasztását, bőségesen támogatva a helyreállítás költségeit. Adakozásának az is célja volt, hogy országa és a világ előtt bizonyítsa, Szent István művét folytatja.     Itt újabb kitérőt szükséges tennünk, s emlékeztetnünk Rómában István alapításaira. Kevesen tudják, hogy mindmáig kivétel nélkül mindegyik működik, és bár némelyikük az eltelt ezer év alatt elkerült eredeti helyéről, de pápai bullával igazoltan új helyükön is eredeti funkciójukat töltik be. Tk.2 (SZ) Tk. 2(Sz) 122. old Nagy Károly (balra), koronázási díszben és Zsigmond császár (jobbra), házi koronában, Albrecht Dürer képein, melyeket a nürnbergi Városháza számára készített

52 Luxemburgi Zsigmond Thuróczy -krónika

53

54 A királyi hatalom megerősítése:
Luxemburgi Zsigmond Trónviszály Bárók liga A királyi hatalom megerősítése: Új bárók felemelésével Egyház Feletti hatalom kiszélesítésével Nemesség erősítésével # : Luxemburgi Zsigmond. A bárók megkötötték a kezét, mégis jól politizált ban Nikápoly után létrehozta a telekkatonaságot (nagy létszámú könnyűlovasság a portyázás ellen) és a végvárrendszert megkezdte kiépíteni. # 1396: I. Bajazid szultánnal Nikápolynál megütköznek a magyarok és veszítenek (a lovagi harcmodor már nem működik). Támogatta a városok fejlődését 1396 Nikápoly telekkatonaság Végvár rendszer

55

56

57

58 Érdekességek

59 Képes krónika

60

61 Koronának a királyfejére való helyezésből
Koronázás Egyházi szertartás fölkenés Koronának a királyfejére való helyezésből Nép (formális) megkérdezése-- Walter Mária Tk 10(142 old.) :A korona első királyaink idején, -mint Európa többi feudális államaiban- a király „isteni eredetű” hatalmának jelvénye és szimbóluma. A királyi hatalom egyet jelentett az államhatalommal, amikor a hatalom megoszlott a király és a „uruszág” (uraság, később ország) tagjai között- a korona fogalma is kibővült: a király és a fölfegyverzett nagybirtokosok államának hatalmát jelképezte. Király esküje

62 Független Magyarország jelklépe
Szent Korona Első ismert oklevél 1256-ból származik Kifejezés előfordul a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett 1267 IV. Béla uralkodása ( ) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a Független Magyarország jelklépe

63 Luxemburgi Zsigmond Szent Koronát III. András Szent István koronájának
(A Zsigmondot és III. Andrást ábrázoló lap Thuróczy János krónikájában) Szent István ereklye-koronája - belefoglalva azt atyai örökség jogán a bírt királyság világi jelvényébe - az ország jelképévé lett ban. (Györffy György: István király és műve. Bp ) Az első ismert oklevél, amelyben a Szent Korona kifejezés előfordul ból való. III. András király adománylevele nevezi először a koronát Szent István koronájának. Ezekben az évtizedekben a Szent Korona elnevezés általánossá válik, de már 1267-től a Szent Korona iránti hűség a magyar királyság iránti lojalitás kifejezésének formulája lett. A korona IV. Béla király uralkodása ( ) óta sajátos jogi formában különült el a királyság intézményétől, és már nem a királyi hatalom uralmi jelképe volt, hanem a független Magyarországé. Zsigmond király évi elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében, aminek jeleként Sigillum Sacre Corone Regni Hungarae köriratú pecséttel látták el okleveleiket ban írta meg Ankhaialosz bizánci bölcselő Komnenosz császárt dicsőítő beszédét, melyben azt is kimondja, hogy a császár remélhetőleg hamarosan elfoglalja Magyarország fővárosát a koronázótemplommal és a magyar uralkodóknak ott őrzött királyi koronájával együtt. III. Ince pápa levelében (1198), melyet a korona mindenkor őrzésével megbízott székesfehérvári préposthoz írt, a koronát a haza becsületének forrásaként említi: Szent Koronát III. András adománylevele nevezi Szent István koronájának Luxemburgi Zsigmond elzáratása alatt a bárók nem a királyt, hanem a Szent Koronát tekintették az államhatalom megtestesítőjének, és maguk döntöttek a Szent Korona nevében,

64 Hatalom gyakorlásának
Szentkorona-tan Hatalom gyakorlásának helyességeről mikéntjéről kialakult nézetrendszer Korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg foglalta össze szokásgyűjteményében Werbőczi Dr. Zétényi Zsolt: A Szentkorona-tan a magyar történelem során a hatalom gyakorlásának helyességéről és mikéntjéről kialakult nézetrendszer, amely természetesen a korai évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg. Sőt, még az ősszerződésnek nevezett vérszerződésben is már meg vannak a nyomai. S amely aztánSőt, még az ősszerződésnek nevezett vérszerződésben is már meg vannak a nyomai. S amely aztán a XIV. századtól kezdve egészen a XIII. század végétől, a XIV. század elejétől egészen jól felismerhető nézetek együttesét jelenti, amelyet Tripartitum nevű szokásgyűjteményében Werbőczi István országbírói ítélőmester foglalt össze. Azt fejezi ki, hogy a hatalom megtestesítője, a legfőbb hatalom alanya a Szent Korona, amely erejét, hatalmát a nemzettől kapja, és az uralkodó valójában a Szent Koronától kapja azt a hatalmat, amelyet azután meg is oszt a nemzettel és megosztva gyakorolja. Szent Korona Erejét és hatalmát a nemzettől kapja Király és a nemzet együtt gyakorolhatja a hatalmat A koronázással a Szent korona jogai átruházódnaka királyra

65 Aranyforint Kapuadó Harmincad Mezőváros báró
Regálé Anjou Aranyforint 1301 Kamara haszna Kapuadó Károly Róbert Visegrád Harmincad Árumegállító jog Szent Korona Szabad királyi város Bányaváros Csák Máté Körmöcbánya Selmecbánya Mezőváros Kassa Nagy Lajos ( ) 1351 Honor birtok báró bandérium nemes Kilenced Ősiség Nádor Tárnokmester Nikápoly Luxemburgi Zsigmond Bán Vajda Végvárrendszer

66 Regálé Anjou Aranyforint 1301 Kamara haszna Kapuadó Károly Róbert
Károly Róbert trónra kerülése Gazdasági reformok Regálé Anjou Aranyforint 1301 Kamara haszna Kapuadó Károly Róbert Visegrád Harmincad Árumegállító jog Szent Korona Bányaváros Szabad királyi város Selmecbánya A királyi hatalom megerősítése Csák Máté Körmöcbánya Mezőváros Kassa Trónutodlás báró Honor birtok Nagy Lajos ( ) 1351 bandérium nemes Ősiség Kilenced Nádor Tárnokmester Nikápoly Luxemburgi Zsigmond Bán Vajda Végvárrendszer