Különbségre nevelés egy spanyolországi roma közösségben

Az előadások a következő témára: "Különbségre nevelés egy spanyolországi roma közösségben"— Előadás másolata:

1 Különbségre nevelés egy spanyolországi roma közösségben
Az integráció példája Zsiga Aranka

2 A probléma bemutatása A roma közösség marginalizálódása (nem csak Spanyolországban). Etnikai szegregáció (már több száz éve tart). Fenyegetettség, számkivetettség érzése. Biztonságérzet, szeretet hiánya. Integráció Inklúzió Szegregáció Marginalizáció Zsiga Aranka

3 Fogalmak tisztázása Integráció:„beillesztés, beolvadás” – Esetünkben a roma etnikum a többségi társadalomba. Inklúzió:Az integráció magasabb szintje az elfogadás, vagy inklúzió. Szegregáció:„elkülönülés, elkülönítés”. Marginalizáció: peremére/peremterületre szorulást jelent. Zsiga Aranka

4 Roma közösség A spanyol társadalom leginkább elutasított része.
Sztereotípiák, előítéletek Gátolják a roma kultúra megértését. Akadályozza, hogy a spanyol kultúra hatása tudatosodjon a kisebbségben. Zsiga Aranka

5 Iskolai integráció hatása – Tiltakozás!
Megfigyelések, kutatások alapján: „A cigány szülők nem látják a többségi társadalom számára kínált iskolai képzés gyakorlati jelentőségét és annak fontosságát.” A többségi társadalom beavatkozását érzik. Zsiga Aranka

6 Amivel foglalkozik a projekt:
Padre Manjón Iskola Állami iskola – Leonban van - /Armunia/ – Integrációs folyamat az iskolában – Európai Unió által finanszírozott projekt – terepmunka. Amivel foglalkozik a projekt: Közösségbomlasztó viselkedés problémája. Biztonságot nyújtó oktatási környezet kialakítása. Zsiga Aranka

7 Az iskola környezeti jellemzői
Keveredés: a roma népesség, és a gádzsók (nem roma) közötti kapcsolat. Roma közösségek: Támaszkodnak az őket körülvevő környezetre (Liegeois, 1986, 108.) Önállóan, egyedi módon fejlődnek. Zsiga Aranka

8 Az iskola környezeti jellemzői
Armunia – Leon városán kívül helyezkedik el. Vegyi üzem – negatív környezeti hatások. Elég, ha „az orrunk után megyünk”. Lakóhelytípusok: Önálló házak (város középső részén) Állami lakások (szűkösek, rossz hangulat) Roma családok: 50% - a Armunia lakosságának Zsiga Aranka

9 Roma Szülők - Statisztika
A megkérdezettek 66% - a válaszolt. A szülők átlag életkora: 40 és 37. 1 – 2 gyermek a családban: 61% 3 gyermek: 19% 4 gyermek: 10% 5, vagy több gyermek: 10% A legtöbb esetben Apa Anya Betanított fizikai munkás Háztartás Piaci munka Városban háztartási munka Zsiga Aranka

10 Háztartásbeli + aktív - 83% Munkanélküli - 12% Nyugdíjas - 5%
Anyák Háztartásbeli - 85% Egyéb munka - 15% Háztartásbeli + aktív - 83% Munkanélküli - 12% Nyugdíjas - 5% Általános iskola - 82% Középiskola - 9% Technikum/szakiskola - 8% Főiskolai végzettség - 1% Egyetemi diploma - 0% Apák  Fizikai munka - 86% Szakmunka - 5% Piaci árus - 9% Foglalkoztatottság Aktív - 79% Munkanélküli - 16% Nyugdíjas - 5% Képzettség  Általános iskola - 78% Középiskola - 10% Technikum/szakiskola - 10% Főiskolai végzettség - 1% Egyetemi diploma - 1% Zsiga Aranka

11 Tanulók, Szülők, Tanárok
Nem jellemzőek az erősen motivált diákok. 34% - a cigány az iskola teljes létszámának. Magas a hiányzások aránya. Óvodába nem járatják őket, és sokszor az iskolát is később kezdik. 30% - alacsony tanulmányi eredmények. Zsiga Aranka

12 Szülők Saját iskolaélményeik sem jók.
Az iskolával legtöbbször akkor érintkeznek, ha konfliktushelyzet adódik a gyermekükkel kapcsolatban - Kellemetlen. Elutasító magatartást tapasztalnak a romák, ha mégis bemennek az iskolába, érdeklődnek az ott történtek iránt. Fiatalabbak: - Sokat kell tanulni, hogy érvényesüljenek – Nyitnak az iskola felé. Kényszer? Többségi társadalom nyomása? Zsiga Aranka

13 Iskola és Család Mindnyájan egyetértenek abban, hogy „az oktatás a családtól függ, nem pedig az iskolától.” Talán ezt mindkét csoport másképp értelmezi? Az evangélikus egyház tanításait követik. Zsiga Aranka

14 Az iskola szervezeti felépítése
Előkészítő kurzusok. Középiskola első 2 osztályával is foglalkoznak. Iskola létszáma: közel 300. Átlagos osztálylétszám: 25 – 30. Felvételi – Hivatalos eljárásokat köteles betartani --} iskolától való távolság, család jövedelme, testvérek száma az iskolában… Oktatási Főfelügyelőség – szakmai segítség az iskolának. Tanári Oktatásfejlesztő Központ – továbbképzés, készségfejlesztő kurzusok. Zsiga Aranka

15 Pedagógiai célkitűzések
Tanulók személyiségének fejlesztése (egyéneknek megfelelően). Alapvető jogok, szabadságvágy tiszteletben tartása. Intellektuális készségek. Munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése. Felnőtt életben való érvényesülés. Multikulturális nevelés. – A spanyolországi multikulturális népesség elfogadása érdekében. Zsiga Aranka

16 Az iskola vezetése Iskolai Tanács
Claustro (Tantestület) – Az összes tanárt magában foglalja. 16 tanár dolgozik a Madre Manjónban. Koordinációs Bizottság Tutorok A tantestület motivált – Mi motiválja őket? Nyitott minden képzésre, projektre, javaslatra. Szabályok elfogadása mindenki által. Zsiga Aranka

17 Kulturális, vagy nevelési probléma?
Iskolakerülés --} roma kultúrával függ össze – életmód, megélhetés. Társadalmi – Kulturális – Gazdasági hagyományok / viselkedés, amiket a gádzsók már maguk mögött hagytak. Zsiga Aranka

18 Életmódjukat egymástól veszik át. A nevelés az iskola feladata.
Többség Kisebbség A nevelés a család feladata, a kultúra, tudás, és a hagyományok átadásával. Körülmények – a szociális helyzetük miatt nem feltétlenül az a legfontosabb számukra, hogy a gyermek rendszeresen iskolába járjon. Érvényesülni a család által adott ismeretekkel is ugyanúgy tud. – Ezt látják a romák. Életmódjukat egymástól veszik át. A nevelés az iskola feladata. Valóban, csupán az iskola feladata? --} A roma, és a többségi társadalom nézeteit kellene ötvözni!!! Alternatív oktatásban már jelentkezik – Sokkal hatékonyabb (Zöld Cseresznye Komferencia) Zsiga Aranka

19 Vándorlás könnyedsége Röghöz kötött élet Mobilitás?! Nevelés:
Roma kultúra: Vándorlás könnyedsége Röghöz kötött élet Mobilitás?! Nevelés: Mindent megadnak a gyereknek (amit tudnak) --} SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSE. Túl engedékenyek. Több tudatosság kellene! Zsiga Aranka

20 Gyerekek A tudósok a lemorzsolódást kulturális kérdésnek tekintik…
„Amikor 12 évesek vagyunk már felnőttnek számítunk, és kimaradunk az iskolából, mert a felnőttek nem járnak iskolába.” A tudósok a lemorzsolódást kulturális kérdésnek tekintik… Ha ezekből a főbb adatokból lehetne absztrahálni, azt láthatnánk, hogy a cigánygyerekek általában életkoruknál érettebbek, mivel szoros kapcsolatban vannak a szülőkkel. Gyakran nagyon fiatal korban, több nyelven könnyedén képesek kifejezni magukat. (Liegeois, 1989, 22) A többségi társadalom elnyomása érvényesül? Elhitetik velük, hogy nem képesek fejlődni?! Zsiga Aranka

21 Roma Szervezetek Roma Kultúra megbecsülésének követelése!
Egy képviselője: Amaya Munoz A hagyományos roma kultúra túlértékeli a többségi társadalom oktatási módszereit. Formális oktatás elutasítása. Adverol (1986) – Szociális készségek, képességek, nézetek gyors elsajátítása! Zsiga Aranka

22 Roma közösségek Nincs szigorú időbeosztás.
Nincsenek kellemetlen kényszerek. Biztonságot ad a csoport összetartó ereje. Vélemény: A többségi társadalom nem fogadja el a túl összetartó csoportokat --} Túl nagy hatalmat, és erőt jelent a csoport tagjainak, amitől fél a többségi társadalom! (Politika?) Az iskolában a fő cél: a gyerekkortól működő normális együttélés, elfogadás, előítéletek csökkentése --} Integrációra ösztönözné a romákat (Inklúzió?!) Zsiga Aranka

23 Roma közösségek A többségi társadalom által működtetett iskolák – ritka alkalmaktól eltekintve – kevés erőfeszítést tesznek azért, hogy igazából multikulturálissá vagy interkulturálissá váljanak. Padre Manjón --} Esélyegyenlőségre törekvés és gelzárkóztatás fontos cél náluk! Identitásukra büszkék. Értékrendjüknek egyik kulcseleme. Romára, mint népre a jó kedély jellemző. Az analfabetizmus száma a közösségen belül jelzi, hogy nekik mennyire nem fontos a formális oktatás. Zsiga Aranka

24 Motiváció Tevékenységekben való részvétel! Feladatok Bizalom Szeretet
„Képes vagyok rá!” – Biztatás, ösztönzés, dicséret. Saját kultúra megismerése, más kultúra elfogadása mindkét részről! Zsiga Aranka

25 Iskolai Nevelés „Fontos, hogy az iskolai nevelés betagozódjon egy szélesebb, társadalmi szintű nevelési folyamatba.” Értékelés --} Személyre szabott, folyamatos… Egyéni fejlődés figyelembe vétele Felzárkóztatás Önértékelés, Önbecsülés fejlesztése --} Projektek, műhelymunkák Saját ötleteknek is örülnek – kreativitás! Van jövőképük – fejlesztési lehetőség! Fontos, hogy milyen szintről érkezik a gyermek?! A többségnek az iskola előtt nincs kapcsolata intézményekkel – Rögtön itt kell elkezdeni a felzárkóztatást! Zsiga Aranka

26 Iskolai Nevelés A hatására a gyermekvállalás, és a házasság is kitolódik. Padre Manjón Iskola --} A roma tanulók szeretnek oda járni --} Megduplázódott a száma a roma diákoknak. Nincs elutasítás, kitaszítottság…Megértik a kultúrájukat…Tanítják! Zsiga Aranka

27 A roma nők többszörösen hátrányos helyzetűek
Elszigeteltség Perifériához tartoznak A roma fiúkkal szemben, nekik 9 – 16 éves koruk között már háztartást kell vezetniük. – Engedelmesség! Ha utasítják őket, akkor járnak iskolába Zsiga Aranka

28 Végkövetkeztetés – Padre Manjón Iskola
Intézményen belüli integráció megvalósítása. 20 éve tevékenykedik így az iskola. Továbbfejlesztés, Stratégiák, Folyamatos változtatás Pedagógusok odaadó munkája – Kezdeményezés Elkötelezettség a kitűzött célok, és feladatok iránt. A pozitív környezet kialakításában, légkörben a tanárok kiemelkedő szerepet játszanak. Személyi többlettel bírnak. (Példakép lehet sok esetben. Zsiga Aranka

29 Végkövetkeztetés – Padre Manjón Iskola
Roma kultúra elfogadtatására, előítéletek megszűntetésére törekvés. Integrált tanterv létrehozása. Sikerek, Motiváció Tevékenykedtetés Kompetenciák fejlesztésére épülő nevelés. (Nézet, Készség, Képesség) Együttműködés szükséges! DE Nem engedékenyek Nincs bíráskodás - Nem kritizálják a diákokat, hanem tanácsokat adnak! Zsiga Aranka

30 Köszönöm a figyelmet! Zsiga Aranka