Temelésmenedzsment Production Management

Az előadások a következő témára: "Temelésmenedzsment Production Management"— Előadás másolata:

1 Temelésmenedzsment Production Management
VII. előadás A létesítmények elhelyezése és fejlesztése

2 A telephelyválasztással kapcsolatos alapfogalmak
A telephelyválasztás a stratégiai jelentőségű vállalati döntések egyik legtipikusabb esete, mert a telephelyválasztás során nyert előnyök vagy hátrányok hosszú időn át meghatározzák a vállalat gazdasági eredményeit.

3 A klasszikus telephelyelméletek 1
J. H. von Thünnen ( ) az autark állam gazdaságának térbeli modelljét írta le a XIX. században empirikus tapasztalatainak alapján.

4 A klasszikus telephelyelméletek 2
Walter Roscher telephelyelméletének (1865) lényege hogy a telepítendő termelés igénystruktúrájának legmegfelelőbb befogadó struktúrát kell keresni. Walter Launhardt telepítési elméletében (1882) elsősorban a távolságproblémára koncentrál. Elmélete szerint a termelést három fő komponense - a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac - által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell telepíteni.

5 A klasszikus telephelyelméletek 3
Alfred Weber "tiszta telephelyelmélete" (1909) szerint a telephely-kiválasztás alapelve a termelési költségek minimalizálása. Az ideális telephely az a minimum pont, ahol valamennyi termelési tényező a legkevesebb költségráfordítással biztosítható. A költségcsökkentés legfőbb eszköze a szállítási költségek leszorítása.. August Lösch térgazdasági iskolája (1940) a telephely-kiválasztás célját a nyereség maximalizálásában határozta meg. Walter Isard a telephely kiválasztás céljaként, az összes tényező optimalizálását jelöli meg. Az elmélet fontos eredménye a tényezők helyettesíthetőségének és az infrastruktúra szerepének felismerése.

6 A telepítési döntések szintjei
A telepítési döntéseknek három szintje különböztethető meg: nagytérségi, középtérségi és a mikrotérségi szintek. A nagytérség alatt egész kontinenst, vagy annak nagyobb regionális részét, esetenként egy nagy nemzetközi viziút által integrált vonzáskörzetet, de gyakran csak egy ország nagyobb társadalmi-gazdasági területi egységét értik. Középtérség alatt megye nagyságú, vagy két-három megyényi körzeteket szoktak érteni, de gyakran megyénél kisebb területet is így azonosítanak. (Pl. a Duna-Tisza köze illetve Bács-Kiskun megye 3 középtájra osztható: a Duna-Tisza közi homokhátságra, a Duna menti síkságra és a bácskai löszhátra) Mikrotérségen általában egy konkrét települést és annak agglomerációját szokták érteni.

7 A regionális tudományról röviden

8 A REGIONÁLIS TUDOMÁNY NÉHÁNY ALAPFOGALMA
Mivel foglalkozik a regionális gazdaságtan? Az emberi társadalom alapfunkciói térbelisége Regionális földrajz: egy adott térség sajátosságainak leírása Regionális gazdaságtan: mögöttes törvényszerűségek feltárása – Tárgya: A gazdaság általános törvényszerűségei térbeli érvényesülése, mozgástörvényei, pénzbeli mutatókkal dolgozik. Regionális tudomány: integratív tértudomány, a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmai, elméletei és módszerei (térgazdaságtan, területi gazdaságtan, spatial economics) Története: viszonylag új tudomány – a XIX szd. végén jelenik meg a térszemlélet II. világháború után: a régió fogalma 1954: Walter Isard, regionális tudomány 1970-es évek: fordista nagyipari központok hanyatlása, területi egyenlőtlenségek éleződése, a regionális tudomány gyors fejlődése fontosabb művelői: von Thünen, Alfred Weber, Lösch, Isard, Christaller, Bourdieu, Richardson,Hoover, Krugman, G. Benko, stb.. Magyarországon a 1980-as évektől : Enyedi György, Horváth Gyula, Rechnitzer János, Nemes-Nagy József, MTA RKK, JPTE Pécs,....Tér és Társadalom c. folyóirat, Területi Statisztika c. folyóirat, stb.

9 A régió fogalma: A régió „olyan terület, melynek tanulmányozására a regionális gazdaságtannal foglalkozó kutatók kutatási támogatást kapnak...” (Hoover, 1987) „ A régió olyan entitást alkotó földrajzi terület, mely egyszerre teszi lehetővé az emberi és természeti jelenségek leírását, társadalmi-gazdasági adatok elemzését és közös politika alkalmazását. Homogenitás és funkcionális integráció, szolidaritás érzése jellemzi, továbbá más régiókkal való kölcsönhatás” (Benko)

10 A régiók helye és szerepe
Államközösség, ország Országrész, megye, régió Település Makroszint Mezzoszint Lokális szint

11 A régiók típusai homogén régió (homogeneous region):
a tér részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel rendelkeznek, egységes arculattal, megjelenéssel rendelkeznek (például mezőgazdasági terület centrumtelepülés nélkül). csomóponti régió (nodal region): a tér mint erőtér jelenik meg, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödése jellemzi, valamely nagyvárost, mint térbeli csomópontot, és annak vonzáskörzetét tartalmazza. politikai/tervezési vagy programozási régió (planning or programming region): egy ország adminisztratív területi beosztását, közigazgatási beosztását tükrözi (megyék, NUTS szintű tervezési-statisztikai régiók)

12 ellátására hozzák létre.
Régiók típusai 2 TERMÉSZETES Földrajzilag behatárolható, sajátos gazdasági struktúra, közös kulturális jegyek, közös múlt, tradíciók, közigazgatási funkciók határon is átnyúlhat FUNKCIONÁLIS Bizonyos funkciók ellátására hozzák létre. Nem valós entitás POLITIKAI Emberek közössége politikai közösséggé formálódik, közös célok, értékek felmutatásával.

13 Regionalizmus és regionalizáció
„…földrajzi integráció, melyet a természetföldrajzi bázis mellett a közös politikai-történelmi múlt, a gazdálkodási szerkezet, az infrastruktúra egységes rendszere, az erős összetartozás és a népesség régiótudata alkot. Az így kialakult régió nagy belső kohézióval rendelkezik, és határai elasztikusan változhatnak. Ez a típusú régió az egyenlő felek horizontális integrációját jelenti ” Regionalizáció „…felülről, intézményi szinten irányított közigazgatási-politikai folyamat. […] földrajzilag egymáshoz közel fekvő önkormányzatok, területek önkormányzatilag, politikailag politikusok irányításának hatására egyesülnek. […] a létrejövő régió egy kvázi mesterséges alakulat, mely az adott terület közigazgatási funkcióit látja el politikai irányítással, vagyis alá- és fölérendeltségi viszonyban álló felek vertikális integrációjaként ”

14 Regionális politika „Azt a kormányzati politikát (és megvalósító mechanizmust), amely a társadalom térbeli létének befolyásolására törekszik, regionális politikának nevezzük. A kormányzati /és regionális szinten folytatott/ gazdaságpolitika egyik alrendszere: a regionális fejlődés spontán folyamatait befolyásoló állami /és nem állami/ beavatkozás módját, a területi struktúrák alakításának céljait, az ezek megvalósításához szükséges eszközök és intézmények összességét jelenti.” „A piacgazdaságban a térelemek és a területi struktúrák fejlesztésének céljait, az ezek megvalósításához szükséges eszközök, intézmények összességét felölelő önálló politika…

15 Regionális politika céljai
Területi különbségek kiegyenlítése Alapvető cél Termelési tényezők hatékony felhasználása Szociális biztonság Gazdasági cél Társadalmi cél

16 A regionális mikroökonómia alapkérdései
Két nagy vizsgálati terület: - a telephelyelméletek: a gazdasági tevékenységek elkülönült térbeli elhelyezkedését meghatározó tényezők (minimális szállítási költség) -  a tevékenységek térbeli eloszlásának elemzése: a gazdasági tevékenységek térbeli kapcsolódásai, egymásra hatásai (agglomerációk, klaszterek)

17 Vissza a telepítési tényezőkhöz

18 A telepítési tényezők alapján megkülönböztethető iparágak
- nyersanyagigényes iparágak = egyes élelmiszeripari - pl. cukorgyártás, konzervipar - és könnyűipari - pl. cellulózipar - ágazatok - energiaigényes iparágak = pl. alumíniumkohászat - vízigényes iparágak = pl. erőművek, kohászat, vegyipar, gyógyszeripar, papíripar, egyes élelmiszeripari ágak (sörgyártás, konzervipar, hú-, cukoripar) - szállításigényes iparágak = pl. kohászat, cukoripar, műtrágyagyártás - munkaerő-igényes iparágak = pl. textilgyárak, konfekcióüzemek, cipőgyárak, konzervgyárak, baromfifeldolgozók, húsipar) - tőkeigényes iparágak = pl. erőművek, petrolkémiai ipar, hajó-, repülő- és gépkocsi gyártás, komputertechnika

19 A telepítési nyereség A telepítési nyereség egy új üzem által elérhető (vagy elért) nyereségnek az a része, amely alapvetően nem az üzemen belül folyó tevékenység gazdasági eredményeire, hanem a főbb telepítési tényezők előnyösebb megválasztására, megszerzésére vagy folyamatos beszerzési lehetőségeire vezethető vissza. A telepítési nyereség általában csak egy "átlagos iparági telephelyi adottságokhoz" viszonyítva értelmezhető. Fontos eleme lehet az állami beavatkozás - pl. adópolitika, állami infrastruktúra fejlesztés, természetvédelmi korlátozás stb.

20 A telepítési nyereség komponensei
- a telekvásárlásból vagy terület-igénybevételi költségekből elérhető megtakarítás, - a vízbeszerzésben, a vízellátásban és szennyvízelvezetésben elérhető költség-megtakarítás, - az energiaellátásban elérhető megtakarítás, - a munkaerő-ellátásban elérhető költség-megtakarítás, - a települési háttér fejlettségének költségkímélő képessége (óvoda, bölcsőde, iskola, kereskedelem, egészségügy stb.) - a szállítási költségekben és a közeli kooperációban rejlő megtakarítási lehetőségek,

21 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 1
A telephely kiválasztás célja három költségtípus minimalizálása: - helyi költségek: a telepítéssel kapcsolatos költségek (pl. a föld, az építkezés, a munkaerő költsége, az állam és a helyi önkormányzat felé történő kiadások) - elosztási költségek: a termékek vevőhöz való eljuttatásának, terjesztésének költségei - input költségek: a termelési inputok beszerzési költségei, az inputok beszerzésének átfutási ideje

22 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 2
Lineáris programozással: az un. "szállítási probléma" módszerét alkalmazva lehet a költségminimalizálás szempontjából optimális helyet kiválasztani, - azt a helyet választva ki, ahol a létesítmény összes szállítási költsége a legkisebb. (Hátránya, hogy az alternatív telephelyeket előbb be kell azonosítani.)

23 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 3
Gravitációs központ módszer: egy adott létesítmény elhelyezését lehet meghatározni már létező létesítmények körében a létesítmények közti távolságok és a szállított mennyiségek függvényében. (Pl. köztes raktárak, vagy elosztási központok helyének kiválasztására) A gravitációs központot azok az x és y koordináták jellemzik, ahol a szállítási költségek minimálisak. A gravitációs központ x és y koordinátáinak meghatározása: Cx =gravitációs központ x koordinátája Cy= gravitációs központ y koordinátája dix = az i-edik létesítmény x koordinátája diy = az i-edik létesítmény y koordinátája Vi = az i-edik létesítményből, vagy az oda szállított termékek mennyisége

24 Létesítmények elhelyezésével kapcsolatos egyszerű számítások 4
A szolgáltató szervezetek telephelyválasztása elsősorban a vevőkörhöz való közelség alapján történik, s az erőforrás-megfontolások csak másodlagosak. A szolgáltató szervezetek telepítése esetében az alapvető kérdés az, hogy hány szolgáltató egységet létesítsenek egy földrajzi körzetben, s hová helyezzék azokat. A problémának általában igen sok megoldása lehetséges, s az optimális megoldás megtalálása rendkívül időigényes. Ezért általában megelégednek egy kielégítő megoldás kiválasztásával. Az esetek döntő többségében szimulációval oldják meg a problémát.

25 Anyagi (tárgyi) tényezők
A telepítési döntések alapvető mérlegelési szempontjai a gyakorlatban (Forrás: Lengyel Imre) Telepítési feltételek Anyagi (tárgyi) tényezők Nem-anyagi jellemzők 1. Szállítási lehetőségek Fuvardíjak Megbízhatóság, gyakoriság, sérülések, elérhetőség 2. Nyersanyagok Termelési költségek, szállítási költségek Biztonság, minőség 3. Piacok Szállítási költségek, szolgáltatási költségek Személyes kapcsolatok, ízlések (minőségi igények), versenytársak 4. Munkaerő Bérek, béren kívüli juttatások, alkalmazási költségek Munkavállalói attitűd, szakszervezetek, képzettség, típus, elérhetőség 5. Extern hatások* Urbanizációs előnyök Lokalizációs előnyök - Externáliák (pozitív és negatív), munkaerő szaktudása, információk megosztása, közös szolgáltatások, hírnév 6. Energia Költségek Megbízhatóság, változatosság

26 Anyagi (tárgyi) tényezők
Telepítési feltételek Anyagi (tárgyi) tényezők Nem-anyagi jellemzők 7. Közösségi infrastruktúra (a) társadalmi tőke (emberekben, közösségekben) (b) fizikai tőke (utak, épületek) Költségek, adók Minőség, változatosság 8. Tőke (a) műszaki (b) pénzügyi Építési költség, bérlet Hitelfelvétel költségei Elérhetőség, lejárat Elérhetőség 9. Föld/épületek Költségek Méret, megközelíthetőség, szolgáltatások, lejárat 10. Környezet (a) miliő (b) politika - Alkalmazottak preferenciái Helyi attitűdök 11. Kormányzati politika Támogatások, bírságok, adók Attitűd, stabilitás, üzleti klíma

27 A létesítmény tervezése 1
Minél nagyobb kibocsátású egy üzem annál kisebb az egységnyi outputra jutó átlagköltség, - ugyanis minden kibocsátott egységgel csökken az egy egységre jutó fix költség.

28 A létesítmény tervezése 2
A létesítmény tervezés hosszú távú kapacitástervezés, amikor a létesítmény méretéről, időzítéséről és elhelyezéséről döntenek. A létesítmény tervezésére vonatkozó stratégiai döntést meghatározó legfontosabb tényezők: - előre jelzett kereslet - a létesítmények költsége - a versenytársak várható viselkedése ( Gyors reagálás óvatos beruházási politikát indokolhat) - üzleti stratégia (Hol a hangsúly: költségminimalizáláson vagy a kiszolgálási színvonalon, vagy a rugalmasságon.) - nemzetközi szempontok (A létesítmények elhelyezésének szempontjai is globalizálódnak - a globálisan legjobb stratégiai előnyöket kínáló elhelyezés megtalálása)

29 A létesítmények típusai
- termékorientált létesítmények: egy termék, vagy termékcsalád termelését végzik rendszerint nagy piacok számára, (alacsony szállítási költségek és a nagy méretgazdasági előnyök esetében) - piacorientált létesítmények: azon a piacon helyezkednek el, amit kiszolgálnak, (pl. nem szállítható szolgáltatások, nagy szállítási költségű termékek, az egyedi rendelést kielégítő termékek, a vevői igényekre történő gyors reagálást igénylő termelés stb.) - folyamatorientált létesítmények: egy, vagy maximum két technológián alapulnak, amely technológiai azonban számos termék előállítására képes, ( ezek a termékek általában alkatrészek, vagy részegységek, amelyeket más létesítményekbe további feldolgozásra szállítanak - pl. autóipar) - általános célú létesítmények: többfajta terméket állítanak elő több folyamat segítségével, (pl. kisvállalkozások, amelyeknek nincs elég tőkéjük a specializációra)

30 Számítógépes termelésirányítási rendszerek
A CIM (Computer Integrated Manufacturing) - vezetési szisztéma, egy visszacsatolásos komplex irányítási rendszer. Az információs tevékenység olyan mértékű automatizálását jelenti, amelyben a számítógépes részrendszerek zárt kört alkotnak. Olyan elemeket tartalmaz mint pl.: - a számítógéppel támogatott fejlesztés (CAE = Computer Aided Engineering) - a számítógéppel támogatott tervezés (CAD = Computer Aided Design) - a számítógéppel támogatott termeléstervezés (CAP= Computer Aided Planning) - a számítógéppel támogatott gyártás (CAM = Computer Aided Manufacturing) a rugalmas gyártórendszerrel (FMS: Flexible Manufacturing System) és a robottechnológiával, (a ma a közhasználatú CAD/CAM a számítógép vezérelte tervezést és az ezt realizáló gyártást foglalja magában) - a számítógéppel támogatott minőségbiztosítás (CAQ = Computer Aided Quality) - a számítógéppel támogatott szervízelés (CAS = Computer Aided Servise) - a számítógéppel támogatott szervezés (CAO = Computer Aided Organisation)

31 A pénz időértéke és a beruházások értékelés

32 A pénz jelenértéke A befektetett pénz kamatozik, a kamatot a pénz természetes hozadékának tekinthetjük. Éppen ezért a különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket nem szabad mechanikusan összehasonlítani. Ugyanolyan nagyságú pénzösszeg ma többet ér, mint a jövőben. A befektetési döntések értékeléséhez a különböző időpontokban jelentkező pénzáramokat azonos időpontra kell átszámítani.

33 Jelen – jövő érték Két vevő jelentkezik:
A Balogh család el akarja adni ingatlanját. Két vevő jelentkezik: „A” 10 millió Ft-ot ígér azonnali fizetésre, „B” 11,5 millió Ft-ot, de egy év múlva kívánja kifizetni. Melyik ajánlatot fogadják el? Ha a kamatláb 12 %, az „A” ajánlat értéke 1 év múlva: 10*1,12 = 11,2 millió Ft De ha a kamatláb 18%, akkor az „A” ajánlat az előnyösebb, hiszen jövőre 11,8 m Ft-ot ígér. 33

34 + Elvárt hozam – tőke alternatíva költsége Befektetés alternatíva
= Elvárt hozam (r) Kockázatmentes kamatláb + Kockázati prémium Fedezet a pénz időértékére Fedezet a felvállalt kockázatra 34

35 Jövő érték- egyszeri betét/kifizetés
A ma befektetett pénzösszeg jövőbeni értéke vagy jövőértéke (FV - future value) az összeg kamattal növelt értéke. A pénz jövőértéke, pénzáram az időszak elején, T év esetén 35

36 Jelenérték- egyszeri betét/kifizetés
Egy jövőbeni pénzösszeg jelenlegi értéke vagy jelenértéke (PV - present value) a jelenre diszkontált érték A pénz jelenértéke, pénzáram az időszak végén 36

37 A pénz időértéke

38 Reál kamat Cél: kiküszöbölni az inflációs hatás torzításait.
A reálkamatláb az inflációs rátával korrigált nominális kamatláb. Egyszerű - de pontatlan - eljárás szerint a reálkamatláb a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége. Ha: i = reálkamatláb, n = nominális kamatláb, p = inflációs ráta Akkor: i = n – p Pl. ha nominális kamatláb 8 %, infláció 5 %, - akkor reálkamatláb: i= 8%-5%=3% Precízebb a reálkamatláb számítása osztással a következők szerint:  (1+i) = (1+n) / (1+p)  (1+0,08)/(1+0,05)= 1,0285 Tehát reálkamat 2,85%

39 Elfogadható ez a projekt – ha kamatláb 10 %?
Egy beruházási példa Elfogadható ez a projekt – ha kamatláb 10 %?

40 Az NPV(nettó jelenérték) – módszer - a példa megoldása
Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt pénzügyileg jövedelmező.

41 Létesítmény-beruházási, kapacitás-bővítési döntés-előkészítés, döntés ÁKFN struktúrán alapuló gazdaságossági számítások alapján A műszaki fejlesztések, és/vagy beruházások, és/vagy szervezési intézkedések hatékonyságának megítélésére az ÁKFN (Ár-Költség-Fedzet - Nyereség) struktúrájára épülő gazdaságossági számításokat használjuk. Az ÁKFN-struktúrára épülő gazdaságossági számítások alapelve, hogy elemezni kell a gazdaságossági számítás tárgyát képező beavatkozás - valamint annak tovagyűrűződő következményeinek - számszerűsíthető hatásait az ÁKFN-struktúra komponenseire. Fel kell tárni a tervezett beavatkozás hatásterületeit, s azok hatását a költség-fedezet struktúrára

42 Beruházás értékelés néhány mutatója 1
Statikus megtérülési idő Tm= B/N B = beruházás, ill. egyszeri ráfordítások N = a beruházás eredményeként jelentkező nyereségnövekedés

43 Beruházás értékelés néhány mutatója 2
Dinamikus megtérülési idő – az az év, amikor a beruházás eredményeként létrejött nyereségnövekedésnek a beruházás belépésének időpillanatára számított (diszkontált) jelenértéke megegyezik a beruházási összegeknek a beruházás belépésének időpillanatára számított (kamatos kamatolt) jelenértékével T M Bi*(1+)i -  Nj (1/(1+))j = 0 i= j=1 Bi = beruházás, ill. egyszeri ráfordítás az i-edik évben T a beruházás időtartama Nj = a beruházás eredményeként jelentkező nyereségnövekedés a j-edik évben M = a megtérülés éve  = kamattényező

44 Beruházás értékelés néhány mutatója 3
A beruházás 5 éves nettó eredménye - a beruházás eredményeként létrejött 5 éves nyereségnövekedésnek a beruházás belépésének időpillanatára számított (diszkontált) jelenértékéből levonva a beruházási összegeknek a beruházás belépésének időpillanatára számított (kamatos kamatolt) jelenértékét T (5)  Nj (1/(1+))j - Bi*(1+)i = N j= i= NETTO

45 Belső megtérülés ráta (IRR – Internal Rate Of Return)
A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes jelenértékével. NPV = 0 Képletben:

46 Mintapélda A tervezett gyártósoron termelt termékek eredményeképpen (a beruházást követő évben) 4000 eFt/év fedezet növekmény következik be. A kamatláb 25 %. Mekkora a statikus és a dinamikus megtérülési idő?

47

48 Mára ennyit