Pedagógus szakmák kompetenciaprofiljai

Az előadások a következő témára: "Pedagógus szakmák kompetenciaprofiljai"— Előadás másolata:

1 Pedagógus szakmák kompetenciaprofiljai
Cseh Györgyi ügyvezető Qualitas T&G Kft. Szeged

2 MENTOR(h)ÁLÓ PROGRAM Szegedi Tudományegyetem konzorciumvezető Pályázati célok 1. Pedagógusképzést támogató regionális szakmai szolgáltató- és kutatóközpont és hálózati együttműködés kialakítása, működtetése

3 Pályázati célok - folyt.
2. A kompetencia alapú oktatást biztosító és fejlesztő pedagógusképzés tartalmi megújításának támogatása: a kompetencia alapú pedagógusképzés megvalósításához szükséges kompetenciák meghatározása, erre építve a képzési programok tartalmi/módszertani átalakítása 3. A pedagógusképzésben közreműködők kompetenciáinak fejlesztése, kiemelt figyelemmel a gyakorlati képzésre és a mentori szerepet ellátó pedagógusokra.

4 Feladatok Kompetenciák meghatározása
Ennek megfelelően a képzési programok tartalmi/módszertani átalakítása Hallgatók kompetenciáinak mérése, fejlesztése Gyakorló pedagógusok kompetenciáinak mérése, fejlesztése

5 Nemzetközi tapasztalatok
Az Európai Bizottság Közleménye (Common European Principles for Teacher Competences and Qualifications” Elvárások, ajánlások a pedagógusképzéssel kapcsolatban A pedagógusképzés társadalmi összefüggései A pedagógusképzés közös európai alapelvei A pedagógusképzés kulcskompetenciái Ajánlások a pedagógusképzés nemzeti stratégiái számára

6 Nagy-Britannia Képességekre vonatkozó megállapodás a szektorokban (Sector Skills Agreement) „Skills for Business” hálózat Az LLUK (élethosszig tartó tanulás szektorális tanácsa) Kompetenciaelvárások meghatározása a szektorban működőkre Széles körű társadalmi egyeztetés Sokrétű adatgyűjtés, elemzés, empíriára támaszkodó fejlesztés Képzési kínálat elemzése, a kompetenciafejlesztés akadályai, fejlesztések, hatásvizsgálat

7 Hollandia: jól képzett tanárok a minőségi oktatásért
Interperszonális kompetencia Pedagógiai kompetencia Szaktudományi tudás és módszertani kompetencia Szervezési kompetencia Kollégákkal való együttműködés kompetenciája Az iskolai környezet (ki)alakításának kompetenciája Reflektív és fejlesztési kompetencia Interperszonális kompetencia Az interperszonális kompetenciával rendelkező tanár jó vezetőként jelenik meg. Barátságos és együttműködő légkört teremt, kommunikációja nyílt és nyitottságra ösztönző. Önálló tanulásra ösztönöz, és interakcióiban megtalálja a megfelelő egyensúlyt útmutatás és tanácsadás, irányítás és nyomon követés, konfrontáció és kibékítés, helyesbítő intézkedések és ösztönzés között. 2. Pedagógiai kompetencia A pedagógiai kompetenciával rendelkező tanár a tanulói számára biztonságos tanulási és munkakörnyezetet nyújt, amelyben a diákok fogódzót találnak, és amely szociális, érzelmi és erkölcsi fejlődésük számára megfelelő keretet biztosít. A tanár meggyőződik arról, hogy tanulói tudják, hová tartoznak, hogy szívesen látják és megbecsülik őket, egymáshoz tisztelettel fordulnak, és lehetőségük nyílik arra, hogy egymásért felelősséget vállaljanak, kezdeményezhetnek és önállóan dogozhatnak, felfedezhetik, hogy mi iránt vonzódnak, milyen ambícióik vannak, és ezek alapján választhatnak további tanulásukat és munkájukat illetően. Tantárgyi és módszertani kompetencia A tantárgyi és módszertani kompetenciával rendelkező tanár alapos tantárgyi ismerettel rendelkezik, így segíti hozzá tanulóit annak a szükséges kulturális tudásnak az elsajátításához, amelyre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy a társadalom teljes értékű tagjaként tudjon létezni. A tanár a tantervi tartalmat, csakúgy, mint saját tevékenységét a tanulókhoz igazítja, odafigyel az egyéni különbségekre, a tanulókkal együtt egyéni tanulási utakat határoz meg, amely tartalmazza például a lehetséges tanórán kívüli tevékenységeket, valamint meghatározza a szakmai fejlődéshez szükséges tanulási utat is, tanulóit a tanulási és munkafeladatok elvégzésére motiválja, arra ösztönzi őket, hogy a lehető legjobban teljesítsenek, segít nekik abban, hogy feladataikat sikeresen végezzék el, megtanítja a tanulóknak, hogy hogyan tanuljanak és dolgozzanak mind egymástól, mind egymással, így fejlesztve önálló tanulásukat. Szervezési kompetencia A szervezési kompetenciával rendelkező tanár biztosítja, hogy tanulói rendezett és feladatközpontú környezetben dolgozhassanak. A tanár meggyőződik arról, hogy tanulói tudják, hol a helyük, és saját kezdeményezéseiknek mekkora tere van, tudják, hogy mit kell (vagy lehet) megtenniük, illetve, hogy ezt hogyan és milyen céltól vezérelve kell (vagy lehet) megtenniük. A kollégákkal való együttműködés kompetenciája Az a tanár, aki rendelkezik a kollégákkal való együttműködés kompetenciájával, hozzájárul a jó iskolai, pedagógiai, tanulási légkör kialakításához, így egyben hozzájárul a kölcsönös együttműködéshez és a jó iskolai szervezet kialakításához, amely azt jelenti, hogy a tanár kollégáival hatékonyan kommunikál és működik együtt, konstruktívan járul hozzá az értekezletekhez és egyéb megbeszélésekhez az iskolán belül, csakúgy, mint az iskola jó működéséhez szükséges tevékenységek elvégzéséhez, hozzájárul az iskola fejlesztéséhez és fejlődéséhez. Az iskolai munkakörnyezettel való együttműködés kompetenciája Az a tanár, aki munkakörnyezetében az emberekkel való együttműködés kompetenciájával rendelkezik, jó kommunikációt valósít meg, melybe bevonja a tanulók szüleit vagy a felügyeletükről gondoskodó személyeket, csakúgy, mint azokat a vállalatokat vagy intézményeket, melyekhez a tanulóknak a tanulás vagy képzés részeként köze lehet. A tanár hatékonyan használja ki az iskola szakmai hálózatát, ahol a tanulók oktatása, képzése vagy egyéb ügyek állnak a központban. A tanár felelősséggel és odafigyeléssel kezeli azokat a kapcsolatokat, melyeket az iskola képviseletében tart fenn. Az önreflexió és a fejlődés kompetenciája Az a tanár, aki rendelkezik az önreflexió és a fejlődés kompetenciájával, rendszeresen átgondolja saját szakmai nézeteit és kompetenciáit. Szakmai tevékenységét rendszeresen felfrissíti és fejleszti. A tanár tudja, hogy mi fontos saját szakmai gyakorlatában, és hogy mik a gyakorlat mögött meghúzódó standardok, értékek és oktatási nézőpontok, megfelelő elképzelése van saját kompetenciáiról, erősségeiről és gyenge pontjairól, szisztematikusan dolgozik saját szakmai fejlődésén, személyes fejlődését az iskola politikájának megfelelően irányítja, kihasználja azokat a lehetőségeket, melyeket az iskola nyújt számára saját személyes fejlődése terén.

8 Magyarország, NSZFI OKJ-ben szereplő szakmák műveléséhez szükséges kompetenciák meghatározása A szakképesítés munkaterületének rövid, jellemző leírása A szakmai követelménymodulok Szakmai kompetenciák (ismeretek, készségek) Személyes kompetenciák (pl. pontosság, önállóság, döntésképesség, türelem, megbízható, kitartó) Társas kompetenciák (pl. határozottság, irányítási készség, kommunikációs készség) Módszerkompetenciák (pl. gyakorlatias feladatértelmezés, figyelemösszpontosítás, áttekintő kép., helyzetfelismerés)

9 OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről
Három kategória: szakmai tudás, képesség, szerepvállalás és elkötelezettség 15/2006. (IV. 3.) Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikációs készség; Önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre; Képes együttműködni; Felelősségtudattal rendelkezik stb. Az alábbi kategóriákban csoportosítva fogalmaz meg kompetenciákat: Szakmai tudás Szakmai képességek Szakmai szerepvállalás és elkötelezettség

10 A pályázati munka folyamata
1. Kompetenciák megfogalmazása – milyen kompetenciákkal kell rendelkezni ahhoz, hogy eredményes, sikeres pedagógus legyen valaki? 2. Hogyan tudjuk mérni, hogy hol tartanak a hallgatók, illetve a pedagógusok? 3. Ha meg tudtuk mérni, hogyan tudjuk fejleszteni az egyéneket, hogy megfeleljenek az elvárt kompetenciákat?

11 Kompetenciák meghatározása
Szakirodalmi elemzés, nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése Műhelyfoglalkozások Felhasználók: fenntartók, igazgatók, pedagógusok, szülők, diákok Képzők Kérdőíves felmérés Kompetencia-leírás

12 Kompetenciák differenciálása
Szükség esetén Pályakezdők és gyakorlattal rendelkezők Óvónők, tanítók, tanárok, mentorok

13 Kompetenciamérés – hogyan?

14 RaDAr A RaDAr (Role Diagrammatic Approach) Több ezer szót, kifejezést
tartalmazó kompetencia- térkép. A RaDAr nem méri a tudást, az ismeretet, de méri a készségeket, képességeket, attitűdöt és motivációt.

15 Fejlesztés Programok és személyek fejlesztése Programok
Meg lehet vizsgálni, hogy az egyes képzési programok, tantárgyak milyen kompetenciákat fejlesztenek? Hogyan kell ki-, illetve átalakítani a képzési programokat, hogy segítsék a kimeneti kompetenciákat elérni?

16 Pedagógus profilok magyar holland 16

17 Egyének fejlesztése Hallgatók esetében
Képzési programok segítségével és egyénileg Pályán lévő pedagógusok esetében Pedagógus teljesítményértékelésének alkalmazásával Továbbképzések Mentorálás stb.

18 Kipróbált keretek, megszerzett tapasztalatok
HEFOP Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ program KOMP pedagógus profil kialakítása mérése Pedagógusok kompetenciáinak mérése Képzések kompetenciafejlesztő hatásának vizsgálata Fejlesztés

19 Szakiskolai fejlesztési program
Szakmaprofilok fejlesztése Tanulói kompetenciák mérése 80 tanuló, plusz 190 tanuló az 1000 Mester TISZK-ben Pedagógusok felkészítése a tanulók fejlesztésére Tanulók fejlesztése

20 Szakiskolai Fejlesztési Program - szakmaprofilok
Gépi forgácsoló

21 Három asztalos tanuló

22 Szakképzési főigazgatók
Főigazgatói profil létrehozása A főigazgatói feladatkörrel kapcsolatos kérdések előzetes megküldése Profilalkotó műhely a megrendelő képviselőivel Elvárások összegyűjtése, súlyozása Profil, leírás Szakmai kontroll a megrendelő részéről

23 Szakképzési főigazgatói
funkcióprofil

24 Szakképzési főigazgatók –
egy példa

25 megtisztelő figyelmüket!
Útravaló… “A nehézség nem az új eszmék kialakításában rejlik, hanem a régiektől való megszabadulásban.” John Maynard Keynes közgazdász Köszönöm megtisztelő figyelmüket!