Vallási szocializáció a felsőoktatásban

Az előadások a következő témára: "Vallási szocializáció a felsőoktatásban"— Előadás másolata:

1 Vallási szocializáció a felsőoktatásban
Debrecen, április 24. Dr. Bodó Sára

2 Milyen vallási szocializáció?
Milyen felsőoktatásban? A DRHE hitéleti képzései: szakmai szocializáció vallási szocializáció

3 A vallási szocializáció:
Istenhez, a transzcendenshez fűződő belső alkalmazkodásnak, viszonynak az alakulása és fejlődése, amelynek külső megjelenése a vallásos magatartás. Hit és vallásosság: - a hit fogalmának szűk (Istenbe vetett) és tág (belső orientációs pont) értelmezése; - a vallásosság fogalmának revideálása

4 A vallásos személyiségfejlődéshez két rendszerezett stádiumelmélet kapcsolódik:
Fritz Oser és Paul Gmünder: a vallási ítéletalkotás fokozatai (Der Mensch - Stufen seiner religiösen Entwicklung, ein struktugenetischer Ansatz, Zürich/Köln, 1984.) James Fowler: A hit fokozatai (Stufen des Glaubens. Die Psychologie der menschlichen Entwicklung und die Suche nach Sinn, Gütersloh, 1991 /1981/).

5 Fritz Oser/Paul Gmünder: A vallási ítéletalkotás fokozatai
„Paul fiatal orvos, épp most tette le sikeresen az államvizsgáját. Van egy barátnője, akinek azt ígérte, hogy feleségül veszi. Előtte Angliába utazhat jutalomként, az utat a szülei fizetik. Paul útnak indul. Alighogy felszáll a repülőgép, a kapitány kijelenti, hogy az egyik motor elromlott, a másik pedig nem megbízhatóan működik. A gép zuhanni kezd. Az utasok sikoltoznak, de most már halálos a csend. Zuhannak a föld felé. Paul fejében lepereg az egész élete. Tudja, hogy most mindennek vége. Ebben a helyzetben Istenre gondol, és imádkozni kezd. Megígéri – ha megmenekül -, egész életét a harmadik világ betegei gyógyításának szenteli, és barátnőjét, akit nagyon szeret, nem veszi feleségül, ha nem hajlandó őt ebben követni. Megígéri, hogy lemond a nagy jövedelemről és a társadalmi tekintélyről. A repülőgép egy szántóföldön darabokra törik – Paul azonban csodálatos módon megmenekül! Hazaérkezése után jó állást kínálnak fel neki egy magánklinikán: 90 pályázó közül őt választották. Paul visszaemlékezik fogadalmára, amelyet Istennek tett. S nem tudja, hogyan döntsön.

6 A legfőbb valóságnak mint egyoldalú hatalomnak és tekintélynek a szemlélete (Deus ex machina).
A legfőbb valóság (ultimátum) rítusok általi befolyásolhatóságának a szemlélete. Do ut des. Személyes autonómia, a legfőbb valóság elválasztása a sajátosan emberi területtől (deizmus).

7 4. Személyes autonómia, minden emberi lehetőséget eleve a legfőbb valóság biztosít (aprioritás).
5. A kommunikatív vallási gyakorlat szemlélete, amely szerint minden cselekmény előfeltételét és értelmét a legfőbb hatalom határozza meg. (kommunikativítás).

8 Fowler hitértelmezése:
az ember életcélt kereső jellegéből indul ki: a nagy összefüggés megteremtése; minden ember kialakítja a maga számára élete értelmét, legfontosabb értékét, amelynek bizalmát és hűségét adja; "értelemteremtés": kifejezi, hogy a világ létértelme nem adott, hanem az embernek magának kell felfedeznie; hit: az emberi lélek értelmet- és egységet adó aktivitása; "A hit az egész személy orientációja. Célt és irányt ad a reménységnek és a törekvésnek, a gondolkodásnak és a cselekvésnek„.

9 Fokozatok előtt: Differenciálatlan hit
a csecsemőkor beszédelőtti fázisa, a tudat még keletkezésben van, a legfontosabb alapérzések alakulnak: pl. a bizalom; a bizalom, a reménység és szeretet magvai differenciálatlan módon vegyülnek egymással, és harcolnak az elhagyatottság fenyegetésének érzésével. Erősség: az ősbizalom megalapozása, és a kapcsolat kölcsönösségének tapasztalata, amelyben a csecsemő átéli az első szeretetet és gondoskodást. Veszély: az elégtelenség a kapcsolati kölcsönösségben, az elhanyagoltság tapasztalata.

10 1. fokozat: intuitív-projektív hit (3-7)
Fantáziagazdag, imitatív (utánzó) fázis, amelyben a gyermeket nagyon erősen és tartósan befolyásolják a felnőttek látható hitének példái, hangulatai, cselekményei és történetei. A fantázia szabadon áramlik, a logikus gondolkodás még nem gátolja és szorítja korlátok közé. Nagyon fontos a "jelentős másik", akit szavaival, megfogalmazásaival is utánoz A világot hatalmas erejű képzetek egyesítik, a gyermek mindent ezeken keresztül lát. Az első öntudat fázisa ez, amelyben a gyermek egocentrikus gondolkodású. Istenről szóló elképzelése kétirányú: — mágikus Isten (preantropomorf: levegő, láthatatlan) — személyes Isten (arccal, tekintettel, stb.) Erősség: a képzelőerőnek és annak a képességnek a megjelenése, hogy a tapasztalati világot egy egységbe kösse és értelmezze. Veszély: rettegést keltő, destruktív képek borítják el a pszichét (ördög, pokol).

11 2. fokozat: mitikus- szó szerinti hit (6-12/13--)
Új képességek a gondolkodásban: empirikussá válik, fontos a valóságos és a látszat közötti különbség; Mitikus korszak: a mítoszok, történetek, szimbólumok, amelyekkel a környezetében találkozik, központi jelentőséggel bírnak a világban való tájékozódásban. A történeteket szó szerint érti. A szimbolikus történetek szó szerinti értelmezése oda vezet, hogy Isten teljesen emberi lényként fogja fel. Erősség: nyitottság az elbeszélésre, a beleélésre. Veszély: a szó szerintiség által képződött megértési határok.

12 3. fokozat: szintetikus-konvencionális hit (12/13-21- - ; serdülőkor)
Biológiai, pszichés forradalom: fontos a megbízható másik ember, aki(k)nek segítségével felismerheti formálódó személyiségét, és új érzéseket, szemléletmódokat, kapcsolatokat alakíthat ki. A világról szóló tapasztalata túlnyúlik a családon. A hitnek koherens orientációt kell kínálnia ebben a komplex és sokféle kötődésben. A hit még konvencionális, másoktól átvett, másoktól függő hit, még nem személyes. Szintetikus: sokféle elem együtt, amelyek tartalmilag és belsőleg még nem kapcsolódnak egymáshoz, nem alkotnak kerek egészet. Az ítéletek még szorosan kötődnek az autoritáshoz és konvenciókhoz. Az identitásérzés is a többiek szerepkiosztásából formálódik. Erősség: önmagává lenni az identitásban és hitben, rá tud hagyatkozni a többiekre. Veszély: a többiek elvárásai és értékelései kényszerítően válnak belsővé, amelyek akadályozzák a későbbi ítéletek és cselekvések autonómiáját.

13 4. fokozat: individuatív-reflektív hit (egyénivé és gondolkodóvá váló hit)
Késői fiatalkorban, illetve felnőttkorban kezdődik, amelyben az ember komolyan veszi a felelősséget saját kapcsolataiért, életstílusáért, szemléletéért. Az identitást (amelyet korábban oly erősen befolyásolt az többiekhez kötődés volta), már nem a másikhoz való kapcsolata határozza meg alapvetően. Új értelmezési keret jelenik meg, amelyben tudatossá válnak a saját határok és belső kötődések. "Mitológiátlanítási folyamat„, a hagyományozott, és elfogadott hittartalmak elveszítik rangjukat, a tudaton túli faktorok kevés jelentőséggel bírnak. Megjelenik a "felelős én", aki képes az értékek közötti felelős választásra. Erősség: képesség a saját ítéletre. Gyengeség: az individualizmus, radikális szimbólumkritika.

14 5. fokozat: elkötelező hit (konjunktív hit)
„Dialogikus" nyitottság, amely megszünteti a saját individualitás túlságosan erős hangsúlyozását: a világot nem lehet csak kritikai és intellektuális értelmezésekkel megoldani. A létben és az Én-ben is megférnek a paradoxonok; az ellentétek egységben lehetnek (pl. abszurd és valós, jó és rossz). Minden hagyomány érvényes és igaz lehet relatíve, a maga összefüggéseiben. A személy össze tud kapcsolni különböző igazságokat. Erősség: "ironikus képzelőerő" — tudatosan behatároltan érvényesíti saját álláspontját és a hagyományt. Veszély: egyfajta passzív cinizmus, amely a valóságot és igazságot csak paradoxonnak látja.

15 6. fokozat: univerzalizáló hit (univerzáló hit)
A vallástörténet nagy alakjai: Gandhi; M.L.King, D. Bonhoeffer, Teréza anya). A paradoxonok az abszolút szeretet és igazságosság értelmében oldódnak fel, s teljesen háttérbe húzódnak a saját önérvényesítés igényei. Önátadásukban jelen van egy mindent átfogó részvét és együttérzés. Kiszélesedett látás egy univerzális közösségről, amelyért képesek áldozatot hozni. Többen közülük mártírokká lettek.

16 A vallási szocializáció minden személyiségfejlődésben jelen van – ha a tudattalanban marad akkor is;
Sok elemét lehet és érdemes tudatosítani; A valláspedagógia egyik legfontosabb célkitűzése: a személyiség önállósulásában, fejlődésében a transzcendens iránti erősségeket bátorítani, a veszélyeket minimalizálni.

17 Köszönöm a figyelmet!