Performativitás Performansz

Az előadások a következő témára: "Performativitás Performansz"— Előadás másolata:

1 Performativitás Performansz
Szonday Szandra ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola, Esztétika Doktori Program

2 Fogalomértelmezés Performance: A ‘60-as évek óta:
1. eljátszás, előadás, bemutatás (pl. színház, koncert) 2. használhatóság, teljesítőképesség („high performance technology”) A ‘60-as évek óta: kísérleti kifejezésformák, a művészetelméletileg megalapozott műfaji, esztétikai határok átlépése (képzőművészet, tánc)

3 (Hajas Tibor: Animációs filmterv vázlata)
Szembefordulás az akadémikus művészettel, a múzeumi konvenciókkal és a piaccal: a művészet és élet közötti határok lerombolása – Minden művészet! „Visszavarázsolni a művészet komolyságát”, „véresen komoly dolgoknak kell történnie” - a műalkotás igazsága, hitelesség, pátosz „A színház csalás. A film csalás.” „Személyes felelősségemből semmit nem szabad letagadnom. Semmi kacsintás, semmi mentőkörülmény.” (Hajas Tibor: Animációs filmterv vázlata)

4 Performance: legfőbb médiuma a test
(lásd: body art) „A test az egyetlen megbízható médium.” (Hajas Tibor: Performance: a halál szexepilje) A test szenvedésének közszemlére vitele, általános mondanivalóval való felruházása

5 Szinonímák akcionizmus
live art ellenművészet body work body art total art living sculpture intermédia activity happening event akcionizmus

6 Performansz-kutatás Gerhard Dirmoser, ASA-European, 1999: Performance-Art-Context Az összefüggéseket egy poszter méretű (240cm x 180cm) diagramba foglalták, melyet 4 részre, és 32 aspektusra osztottak 90 definíció, több száz név, mű és könyvcím

7

8

9 Egy elhíresült példa Marina Abramović:
Tamás ajka (Lips of Thomas, Galerie Krinzinger,1975) Önkorbácsolás, üvegtörés, a bőr bemetszése, stb. – a nézők vetnek véget a performansznak

10 Problémák Nem jött létre a művésztől független, önálló artefaktum; a nézőnek nem áll rendelkezésére egy mű, melyet mindig újraértelmezhet; A cselekvés nem ábrázolt semmit, a művész nem játszott szerepet; Irritáló, bizonytalan, kínos helyzetbe hozta a nézőt – nincs szokásos műélvezet (megfigyelés, kontempláció) Esztétika vs. etika – Mi a helyes? Mi volt a művész célja?  A nézők is játékosokká váltak

11 A nézők, mint „játékosok”
Nyilvános kivégzések Avantgárd – futurista, dadaista, stb. esték – a nézők provokálása,reakció kiváltása

12 Hol „normális” önmagunk veszélyeztetése, kínzása?
Vallási rítusok, gyakorlatok  spirituális átváltozás Vásári mutatványosok, artisták  erődemonstráció Abramović performansza ingadozás e két műfaj között: bekövetkezett valamiféle átváltozás, ill. a nézőket sokkolta, meglepte az esemény.

13 Néhány jellemző A hagyományos esztétikák (hermeneutika, szemiotika) nem alkalmazhatók. A műalkotást elsősorban nem megérteni, hanem tapasztalni kell; A jelentés végrehajtása, új és saját valóság létrehozása, melyet a néző is megtapasztal; a performanszban részt vevők transzformá-ciója. Valamennyi jelenlévőt magába olvasztó esemény.

14 Az obj./szubj. és jelölő/jelölt viszonyának újradefiniálódása
Alkotó és műalkotás nem válik szét A nézők testi reakciói nem vezethetők vissza lehetséges jelentésekre az észlelet közvetlenül hatott a nézői testre, elsőbbséget élvez a jelentéssel szemben az anyagiság függetlenedik a jelölő funkciótól, és önálló életre tart igényt.

15 A performativitás fogalma (Fischer-Lichte)
John L. Austin, 1955: performativitás - a nyelvi megnyilatkozások, mint cselekvések Sikerültség: intézményes és társadalmi feltételek Pl. esketés, keresztelés, ígéret, stb. - konstatívum (leírás, informálás, megállapítás) és performatívum helyett lokúció, illokúció és perlokúció  a beszéd mindig cselekvés  a perf. folyamatok révén a dichotomikus fogalmi sémák destabilizálódása - Ehhez hasonlóan a performanszok (akciók, előadások) esetében is elmosódik a dich. fogalompárok közötti határvonal (szubj./obj., jelölő/jelölt)

16 A performatívumok önreferenciális és valóságalkotó erővel bíró beszédcselekvések
Abramović szintén önreferenciális és valóságalkotó cselekvést hajt végre (cél: transzformáció) DE: Mi tekinthető sikernek és kudarcnak? Milyen intézményes feltételekről beszélhetünk?  A performativitás fogalmának megváltoztatása

17 Paradigmaváltás - Test
A 19. században jelent meg az a felfogás, amely szerint nincs rögzített emberi természet. Az ember társadalmában, konvencióiban önmagát teremti meg, önmagát alkotja meg. (→ 20. századi posztmodern filozófiák) Pl. a test, mint amin nyomot hagy a társadalom, amiről olvas a társadalom → gendertudományok, szociológia, antropológia, stb.

18 Judith Butler: a (nemi) identitás „tevékenységek stilizált ismétlésén keresztül érvényesül”
nem referenciális, hanem dramatikus, performatív aktusok – főleg testi cselekvések Nincsenek stabil identitások; az aktusok nem egy előzetesen adott lényegre vonatkoznak. Az ember cselekszi a testét; az identitás folyamatosan és performatív aktusok által jön létre. (= Austini önreferencialitás és valóságalkotás)

19 A performatív aktus mindkét esetben (Austin, Butler) rituális és nyilvános eseményként megy végbe – a performativitás előadásokat eredményez, a művészetben új formákat hoz létre Pl. Goffman: Az én bemutatása a mindennapokban  minden performansz, szerepjáték A performativitás esztétikájának az előadás fogalmára kell épülnie

20 Paradigmaváltás - Előadás
A 19. századig: a színház az irodalomtudomány tárgya („textuális művészet”) Max Herrmann: a színháztudomány létrehozása dráma = egy nyelvművész alkotása, a színház = a közönség és a közönség „szolgáinak” alkotása A színház „társas játék”, mindenki részt vesz benne; együttes jelenlét, közösség A néző nem intellektuális megfigyelő; obj./szubj. helyett társszubjektumok

21 A néző fizikai jelenlétével, észlelésével, reakcióival hozza létre az előadást
„Testérzés”: „az azonos mozdulatok, hangok képzésére irányuló titkos késztetés” Valós test és tér együttes megélése

22 Szomaesztétika Shusterman (Pragmatista esztétika, 2003):
„A populáris művészet többnyire valóban megfelel Horkheimer és Adorno analízisének [passzivitás]. Kritikájuk azonban elárulja, hogy leegyszerűsítő módon azonosítják a legitim tevékenységeket a komoly gondolkodással és mindenfajta “erőfeszítést” az intellektus “szellemi erőfeszítésével”. A populáris kultúra bírálói vonakodnak elismerni, hogy a szellemi erőfeszítéseken túl is vannak emberi szempontból értékes és esztétikailag gyümölcsöző tevékenységek. [...] Az erőfeszítésnek, ellenállásnak és kielégülésnek más, sokkal inkább szomatikus formái is vannak.”

23 élvezetek, közösségi interakciók, társadalmi változások
Pl. rockdalok élvezete: mozgás, tánc, éneklés “funky”: “örömteli izzadság” Dewey (Art as Experience, 1934): ezek az erőfeszítések bizonyos gátak leküzdésével járnak (pl. feszélyezettség, zavar) kontemplatív attitűd, filozófiai, teológiai tudás, egyéni felvilágosodás élvezetek, közösségi interakciók, társadalmi változások

24 Reinhardt A színész által létrehozott fiktív alak helyett a test és tér speciális anyagisága érdekli; jelhordozó, közvetítő test helyett „valós test” Az előadás dinamikus és kiszámíthatatlan folyamattá válik  Az előadás nem a drámától válik esztétikai tárggyá, hanem az esemény révén

25 Cirkuszművészet Mi a test, a performativitás szerepe? Milyen módon határozza meg a cirkuszművészetet? Milyen szempontok alapján vizsgálhatjuk?

26 1. Befogadás Mit látunk? Hogyan éljük meg? Központi szerepben a test:
Mire képes valaki a testével (amire mi nem); Milyen különleges testi adottságai vannak (abnormitás: törpe, kaucsuk, fakír, madárember); A test (bőr), amit vásárra visznek, stb. Mi a mi testünk szerepe? Shustermann, Fischer-Lichte: “szomaesztétika”

27 A cirkusz sajátos terének hatása a testre, a nézőkre, a porondon folyó munkára; szöveg, narratívum, és díszletek hiánya Bouissac: Circus and Culture: A Semiotic Approach, 1976; Semiotic at the Circus, 2010 A cirkuszi tér szerveződése, sajátosságai

28 2. Alkotás, előadás Hogyan dolgozik (“gondolkozik”), mit él meg az artista? Az újcirkusz alkotóinak gondolkodásmódja → problematizálás, a test, mint téma Miért vonzó bizonyos művészek számára ma a cirkusz? (Nagy József, Frenák, stb.) Mit tartanak izgalmasnak? Mit kölcsönöznek? stb.

29 XX. századi táncművészeti kísérletek:
test/tér/mozgás/idő vizsgálata test és tudat viszonya A mozgásnyelv bővítése (pl. Lopuhov) Határok elmosódása

30 Test-típusok Ideális testek, mintaképek, „hősök”
(társadalmi elvárások, gender)

31 „Furcsaságok” (eltérés a normálistól)

32 Tökéletlen, esetlen testek, „karikatúrák” (bohócok, komikus akrobaták)

33 Köszönöm a figyelmet!

34 Színház – performansz - köztér

35 Sebastiano Serlio, 1545)

36

37

38

39

40

41

42 A Brief History of Theatrical Scenery