A kommunikáció Nonverbális kommunikáció.

Az előadások a következő témára: "A kommunikáció Nonverbális kommunikáció."— Előadás másolata:

1 A kommunikáció Nonverbális kommunikáció

2 Nonverbális kommunikáció
A verbális közléseket – kivéve az írást – csaknem minden esetben nonverbális kommunikáció kíséri. A szóbeli információ adásvétele egyértelműen tudatos tevékenység, a nonverbális megnyilvánulások csak kisebb részben tudatosak.

3 Nonverbális kommunikáció
A nonverbális jelzések fontosságát bizonyítja, hogy az ember teljes közlésrendszerének mintegy 7%-a kizárólag szóbeli, 38%-a vokális (ide értve a hangszínt, a hanghordozást stb.) és 55%-a nem szóbeli sőt nem is a hangadással összefüggő jelekből áll.

4 Nonverbális kommunikáció
A verbális csatornán többnyire információk adásvétele folyik, míg a nonverbális közlések inkább érzelmek, indulatok, a kommunikáló felek között fennálló emberi kapcsolatok vagy viszonylatok érzékletes kifejezésére szolgálnak.

5 Nonverbális kommunikáció
A következőkben tekintsük át a nonverbális csatornán való üzenetváltás legtipikusabb módjait és az ezekben érvényesülő törvényszerűségeket.

6 A kifejező arcjáték, a mimika
A mimikát az aktuálisan átélt, tudatosan vagy spontán ránk törő érzelmeink, indulataink vezérlik. A tipikus arcjátékokat jellemezhetjük aszerint, hogy dominánsan milyen érzelmeket tükröznek.

7 A kifejező arcjáték, a mimika
A jellegzetes mozgásokban megnyilvánuló alapállapotok a következők: Öröm Meglepetés Félelem Szomorúság Harag Undor Érdeklődés

8 A kifejező arcjáték, a mimika
Azért nevezzük a fentieket alapállapotoknak, mert egy-egy kifejezésen belül még számos variáció, fokozat lehetséges az adott személy karakterének, vérmérsékletének és kommunikációs képességeinek, kifejezőkészségének, a helyzetnek és a kommunikációs aktus intenzitásának megfelelően.

9 A kifejező arcjáték, a mimika
Az említett alapállapotok, mint érzelemkifejezések egységesek az emberi fajnál, függetlenül attól, hogy az adott személy, mely földrész lakója, mely nemzethez tartozik, illetve, hogy az adott etnikum, melynek tagja, milyen kulturális fejlettségi színvonalat képvisel.

10 A kifejező arcjáték, a mimika

11 A kifejező arcjáték, a mimika

12 A kifejező arcjáték, a mimika

13 A kifejező arcjáték, a mimika

14 A kifejező arcjáték, a mimika

15 A kifejező arcjáték, a mimika

16 A kifejező arcjáték, a mimika
A mimikai üzenetek adásában és vételében meghatározó szerepe van annak is, hogy egyidejűleg milyen más kommunikációs csatorna működik még. Viszonylag ritkán fordul elő, hogy kizárólagosan egy csatorna jelzései alapján kellene véleményt formálnunk üzeneteinknek, személyiségünknek a másik félre gyakorolt hatásáról.

17 A pontos gesztusértelmezés három szabálya
Első szabály: a gesztusokat együttesen értelmezzük A „testbeszédcsokornak” legalább három gesztusszóból kell állnia ahhoz, hogy a benne lévő szavak mindegyikét pontosan meghatározza. Pl: a fejvakarás jelenthet izzadást, , bizonytalanságot, korpát, bolhát, feledékenységet, attól függően, milyen más gesztusokkal együtt fordul elő.

18 A pontos gesztusértelmezés három szabálya
Második szabály: figyeljük meg, van-e összhang a szóbeli és a nonverbális kommunikáció között A kutatások azt mutatják, hogy a nem verbális jelzések körülbelül ötször akkora erővel hatnak, mint a verbális csatorna jelei, s ha a kettő nem vág egybe, az emberek – kiváltképp a nők – meg se hallják a szót, csak a nem verbális üzenetre hagyatkoznak.

19 A pontos gesztusértelmezés három szabálya
Harmadik szabály: fontos a kontextus A gesztusokat mindig abban a kontextusban kell értelmezni, amelyben előfordulnak. Pl: ha valaki szorosan összefont karral, keresztbe tett lábbal, leszegett állal a buszmegállóban ül egy hideg, téli napon, valószínű fázik. Ha pedig ugyanebben a pózban az asztalnál ül velünk szemben, miközben valamilyen árut próbálunk rásózni, akkor negatívan viszonyul az ajánlatunkhoz.

20 A szem és a tekintet kifejezőereje
„A szem a lélek tükre”- mondják, korántsem alaptalanul. A szem és a viselkedés összefüggése ősidők óta foglalkoztatja az embereket. A szemre, tekintetre, a pillantásra számtalan nyelvi fordulat utal: „felcsillan a szeme”, „a szeme sem áll jól”, „felnyársal a tekintetével” stb.

21 A szem és a tekintet kifejezőereje
Táguló pupilla Változatlan fényviszonyok esetén a szembogár nagysága az ember hangulatától függően változik. Ha izgalom fog el bennünket, pupillánk akár a négyszeresére is tágulhat, ha pedig dühbe jövünk, képes pici fekete ponttá szűkülni.

22 A szem és a tekintet kifejezőereje
A szemöldök gyors felvonása Egy velünk született, öntudatlan jelzés, amely konstatálja a másik jelenlétét. Egyedül a japán kultúra nem él ezzel a gesztussal, ott udvariatlan és illetlen a szemöldök gyors felvonása.

23 A szem és a tekintet kifejezőereje
A kommunikáció biztos alapját az teremti meg, ha szemtől szembe kerülünk a partnerrel. Michael Argyle a szociálpszichológia és a nonverbális kommunikáció úttörő brit kutatója azt figyelte meg, hogy Európában és Észak-Amerikában a beszélgetők átlagosan a beszédidő 61%-ában néznek a partnerre.

24 A szem és a tekintet kifejezőereje
A testbeszéd egyéb jeleihez hasonlóan a nézés ideje is kulturálisan meghatározott. Egyes kultúrkörökben a tekintetek találkozásának aktusát külön viselkedési és illemszabályok rögzítik. Így pl. a nőknek számos helyen még ma sem szabad társas szituációban más férfira nézni, csak arra, akivel mindenki által elfogadott módon kapcsolatban állnak.

25 A szem és a tekintet kifejezőereje
Három alapvető nézéstípus van: a társasági nézés, a bizalmas nézés, az intenzív nézés.

26 A szem és a tekintet kifejezőereje
Társasági nézés Társasági találkozás alkalmával a nézési idő 90%-ában a partner szeme és szája által bezárt háromszögre irányul a tekintetünk. Ha nincs fenyegető szándékunk, az arcnak ezt a részét nézzük, s fellépésünket a partner ártalmatlannak érzékeli.

27 A szem és a tekintet kifejezőereje
Bizalmas nézés Ez a nézés a szempártól indul és lenyúlik az áll alá. Férfiak és nők egyaránt ezt a nézést használják a másik iránti érdeklődésük kifejezésére, s az érdeklődés viszonzásának jele is ugyanez.

28 A szem és a tekintet kifejezőereje
Intenzív nézés Képzeljük el, hogy a partner homloka közepén van egy harmadik szem és nézzük ezt a „három” szem alkotta háromszöget. Nemcsak roppant komollyá változtatja a légkört, de egy csapásra képes leállítani a levegőt.

29 A tekintet kifejezőereje

30 A tekintet kifejezőereje

31 A gesztusokról A gesztus, a gesztikuláció gyakran használt kifejezéseink. Általában fejünk, kezeink és karjaink mozgását, illetve e mozgások jelentéstartalmát értjük rajta. Gesztusaink nagy része etnikumtól, kultúrkörtől szinte teljesen függetlenül azonos.

32 Kéz- és kargesztusok Nemzetközinek tekinthető az „OK” (minden rendben) jelzése a hüvelykujj és a mutatóujj által bezárt karikával, vagy a „V” (Viktória-győzelem) biztos tudatának kifejezése kézfejünkkel, ujjainkkal.

33 Kéz- és kargesztusok A kézfej, az ujjak különböző pozíciói, illetve mozgásai sok szépet és jót és ugyanakkor számos gorombaságot is jelenthetnek. Pl: A zárt marokból felfelé mutató hüvelykujj a „minden rendben” gesztusa, míg ha ugyanezt a hüvelykujjat hirtelen lefelé lendítjük, akkor a másik fél részéről kedvezőtlen reakcióra számíthatunk.

34 Kéz- és kargesztusok A hüvelykujj egyben „hatalmi jelvény” is lehet.
Pl. ha zsebbe dugjuk a kezünket, de a hüvelykujjunk kinn marad, vagy megmarkoljuk a kabátunk hajtókáját, de a hüvelykujjunk kinyújtva felfelé mutat, ezzel azt „mondjuk” a másiknak: „Na, most légy okos, ha tudsz,…nálam okosabb úgysem leszel…”

35 Kéz- és kargesztusok Véletlen-e, hogy egyesekre mutatóujjal, másokra hüvelykujjunkkal mutatunk rá? Egyáltalán nem az. A mutatóujj azt jelzi, hogy „Ő” az, akivel kapcsolatosan szimpátiát, ellenszenvet, barátságot, tiszteletet érzek, „Ő” az, aki az adott pillanatban jelentős számomra. A hüvelykujjal való mutogatás a becsmérlés, lenézés jele.

36 Kéz- és kargesztusok Az ujjak összedörzsölése a pénzszerzéssel vagy annak reményével összefüggő – nem túl szerencsés – gesztus. A pénz jelentőségének az adott helyzetben való kifejezése mohóságra és kapzsiságra is utalhat.

37 Kéz- és kargesztusok A tenyerek összedörzsölése hasonló értelmet kaphat, azzal a különbséggel, hogy ez a mozdulat nem feltétlenül a pénzzel kapcsolatos, hanem általában a sikerrel és az afölött érzett elégedettséggel. A kézfej mozgása, tartása, az adott pillanatbani helyzete sok jelentéssel bírhat. Pl: a nyitott, felfelé fordított tenyér az őszinteséggel, a tiszta szándékkal és bizonyos értelemben a behódolással kapcsolatos.

38 Kéz- és kargesztusok A kézfogás általánosan elterjedt szokás, a kapcsolatfelvétel, az első benyomások szerzésének, a kommunikáció megkezdésének egyik eszköze. Európában hagyományosan az nyújt kezet először, aki az elfogadott társadalmi normák szerint a rangosabb: az idősebb, a főnök és a nő.

39 Kéz- és kargesztusok A nyolc legelőnytelenebb kézfogás (amelyek mindenképpen kerülendők) Döglött hal Satu Kézroppantás Az ujjak megmarkolása A mereven kinyújtott kar Dugóhúzó Biciklipumpa vagy nyomókút Leveszöldség

40 Kéz- és kargesztusok Döglött hal
Alig van visszataszítóbb kézfogás, mint az, amely döglött hal néven vonult be a köztudatba, különösen ha a kéz hideg és nyirkos is. A petyhüdt, puha kezet a legtöbben nem szívesen fogjuk meg és általában a gyenge jellemmel azonosítjuk.

41 Kéz- és kargesztusok Satu
Ez a csöndesen erőszakos gesztus arról árulkodik, hogy az illető uralkodni kíván és magához akarja ragadni az irányítást. A kezdeményező lefelé néző tenyérrel, lefelé irányuló hirtelen mozdulattal nyújtja a kezét, s a partner jobbját olyan erősen szorítja meg, hogy elfehérednek az ujjai.

42 Kéz- és kargesztusok Kézroppantás
„Kisöccséhez”, a satuhoz hasonlóan a kézroppantás is legrettegettebb kézfogásfajták közé tartozik. Ez a kézfogás végtelenül agresszív személyiségre vall.

43 Kéz- és kargesztusok Az ujjak megmarkolása
A felek valahogy célt tévesztenek, s a kezdeményező a partner ujjait markolja meg. Noha úgy fest, hogy a kezdeményező rendkívül lelkes, valójában arról van szó, hogy nincsen elég önbizalma. Az ujjak megmarkolása itt elsősorban arra szolgál, hogy megnyugtató távolságban tartsa a fogadó felet.

44 Kéz- és kargesztusok A mereven kinyújtott kar
Elsősorban az agresszív ember gesztusa, melynek célja, hogy távol tartsa a partnert saját személyes terétől.

45 Kéz- és kargesztusok Dugóhúzó
Rámenős emberek alkalmazzák szívesen ezt a technikát, akik a maguk területére akarnak húzni bennünket.

46 Kéz- és kargesztusok Biciklipumpa vagy nyomókút
Ennek a jellegzetes kézrázási stílusnak az a lényege, hogy a kezdeményező fél megmarkolja és gyors egymásutánban többször erősen és ritmikusan oda-vissza rángatja a feléje nyújtott kezet.

47 Kéz- és kargesztusok Leveszöldség
A vegetáriánus hasonlatot a hollandok ihlették, akik úgy hívják ezt a stílust: „Olyan a kézfogása, mint egy csokor sárgarépa.” A döglött hal távoli rokona, de ez merevebb és kevésbé nyirkos.

48 Kéz- és kargesztusok A kézfogás lényeges lépés a hatékony kommunikáció felé vezető úton. Helyes ezért a saját kézfogási módunkat, technikánkat mintegy „teszteltetni” családtagjainkkal, barátainkkal, akiknek a véleményében és őszinteségében megbízunk.

49 Kéz- és kargesztusok A kezeknek és karoknak az egymáshoz, valamint a test más részeihez viszonyított helyzete számtalan érzelem, belső pszichés állapot kifejezésére alkalmas. Pl: az, hogy a karjaink a testünk előtt vagy mögött helyezkednek el, szorongó-védekező-támadó vagy nyitott-önfelfedő beállítottságra mutat.

50 Kéz- és kargesztusok

51 Kéz- és kargesztusok

52 Kéz- és kargesztusok

53 Fejgesztusok A fejtartás alapvetően négyféle lehet. Egyenes Feltartott
Leszegett Félrehajtott

54 Fejgesztusok Az egyenes tartás mérsékelt figyelemre, érdeklődésre, esetleg közömbösségre utal. A feltartott fej az önbizalom, a büszkeség, rosszabb esetben a fennhéjázás, gőg kifejezője. A leszegett fej kritikus, elutasító, olykor ellenséges vagy éppen ítélkező beállítódás jele. Az enyhéz félrehajtott vagy félrebillentett fej egyértelműen érdeklődést mutat.

55 Fejgesztusok A fej függőleges, illetve vízszintes irányú mozgásai is „üzennek”. Tiszteletünket és megbecsülésünket adjuk tudtára annak, akit köszöntve fejet hajtunk, bólintunk. A bólintás, a bólogatás egyben az igenlés, helyeslés és a megértés jele is. A fej vízszintes irányú ingatása a tagadás, a nemtetszés, az elutasítás jele.

56 Fejgesztusok

57 A testtartás Álló és ülő testhelyzeteket, illetve az ezekben a helyzetekben megvalósított testtartásokat különböztetünk meg. Az álló testhelyzetet jellemezheti: a természetes tartás a merev egyenesség vagy előregörnyedő testtartás.

58 A testtartás Ülő helyzetben szintén a törzs tartása közvetít lényeges üzeneteket. Az ülő testhelyzetet sok esetben maga az ülőalkalmatosság (szék, fotel, kanapé stb.) felépítése, szerkezete is meghatározza. Pl: egy ún. „vendégmarasztaló”, süppedős fotelben nincs olyan lehetőségünk a nonverbális kommunikációra, mint egy egyenes hátú, normális magasságú széken.

59 A testtartás A hátradőlt tartás csak a többi nonverbális megnyilvánulással együtt értelmezhető (kar- és lábgesztusok). Az előredőlés készenléti állapotra utal: az illető tenni akar valamit, ha mást nem, hát legalább megszólalni („ugrásra kész” helyzetben van).

60 A testtartás A végtagok keresztezése, tartása és mindezek kombinációi a testtartásokkal indulatokat: védekezést és agressziót, érzelmeket, odafordulást és elzárkózást, közeledést és távolodást egyaránt jelezni képesek.

61 A testtartás

62 A testtartás

63 A térközszabályozás Minden embernek megvan a személyes tere, személyes „légbuborékja”, melyet magával hordoz. Ennek mérete attól függ, milyen sűrűn lakott helyen, illetve milyen kultúrában nőtt fel az illető. Míg bizonyos kultúrákban, amilyen a japán, megszokott a zsúfoltság, addig másokban inkább a tág tereket kedvelik, s ezért az egyének is nagyobb távolságot tartanak egymástól.

64 A térközszabályozás A személyes tér, melynek méreteit a gyerekek 12 éves korukra elsajátítják, az alábbi négy zónára oszlik: Intim zóna Személyes zóna Társadalmi zóna Nyilvános zóna

65 A térközszabályozás Intim zóna, amely cm-es sugarú körben veszi körül a testet. Valamennyi zóna közül ez a legfontosabb. Küszöbét csak az érzelmileg legközelebb állók léphetik át: házastárs, szülő, gyerek, szerető, jó barát, rokon és szeretett háziállat. Az intim zóna része a 15 cm-es határon belüli alzóna, melybe csak intim testi érintkezés során lehet bejutni. Ez a szoros intim zóna.

66 A térközszabályozás Személyes zóna, amely a testtől cm-es sugarú körben helyezkedik el. Ilyen távolságra állunk másoktól koktélpartikon, vállalati rendezvényeken, társasági események és baráti összejövetelek alkalmával.

67 A térközszabályozás Társadalmi zóna, 122 cm és 3,6 m között. Ilyen távolságot tartunk az idegenektől, a vízvezeték-szerelőtől vagy az asztalostól, aki a lakásunkban dolgozik, egy új munkatárstól és mindenkitől, akit nem nagyon ismerünk.

68 A térközszabályozás Nyilvános zóna, 3,6 m-nél távolabb. Ha nagyobb embercsoporthoz szólunk, ezt a távolságot érezzük kényelmesnek.

69 A térközszabályozás Egy koncerten, moziban, metrón vagy buszon összezsúfolódó tömegben kénytelen-kelletlen sokszor belépünk egymás intim zónájába. Van egy sor íratlan szabály, melyet a zsúfolt helyeken a legtöbb kultúrában betartanak. Íme az általános liftezési szabályok:

70 A térközszabályozás Nem beszélünk senkivel. Kerüljük a szemkontaktust.
Ha van könyvünk, vagy újságunk, látszólag mélyen beletemetkezünk. Nagyobb tömegben nem mozdul a testünk. Egyfolytában az emeletszámok változását figyeljük.

71 A térközszabályozás

72 A térközszabályozás

73 A térközszabályozás

74 A térközszabályozás

75 A térközszabályozás