TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET

Az előadások a következő témára: "TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET"— Előadás másolata:

1 TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET
SIPKAY BARNA KERESKEDELMI, VENDÉGLÁTÓIPARI, IDEGENFORGALMI KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM TANULÓFELELŐSI ÉRTEKEZLET

2 Képzési formák - szvk 2013/2014. tanév
2+2 képzési forma OKJ : 133/2011.(VII. 18.) Korm. rendelet Kamarai szvk : 32/2011. (VIII.25.) NGM rendelet Központi program: /2011. közleményben kiadott vagy 3 éves képzési forma OKJ: 133/2011.(VII. 18.) Korm. Rendelet OKJ: 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet szvk : 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Követelménymodul : 217/2012 (VIII.9.) Korm. rendelet 2012/2013. tanévben utoljára indított képzési forma

3 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei
Az új törvényi szabályozás elemei: a külső gyakorlati képzőhelyeken alkalmazandó minimális és maximális csoportlétszám feltételei Iskola rendszerű szakképzés az SZVK előírásai mellett a szakképzési kerettanterv alapján is folyik Iskolarendszerű szakképzésben részszakképesítésre nem lehet beiskolázni. Kivétel: speciális szakiskolai képzésben résztvevő tanuló. 9. évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést – az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

4 A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei
a gyakorlati képzés csak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll, az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része, előzetes tanulmányok beszámításának lehetősége, új szabályok, szakmai tartalmat rögzítő dokumentáció szerinti képzés indítása, csak abban esetben ha a tanévkezdést megelőzően kellő időben elkészülnek a szükséges jogszabályok, szakképző iskolába szakképzésre csak az a tanuló vehető fel,, aki: az adott szakképesítésre az SZVK-ban előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

5 Szakmai képzés ingyenessége
Alapelv: az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül ingyenesen biztosítja. Ingyenes a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül, egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, a szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

6 Szakmai képzés ingyenessége
a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel ( től) a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Kivétel: az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig. Az ingyenesség másik oldala: azoktól a tanulóktól, akiknek a képzésben való részvétele térítésmentes, a gyakorlati képzést szervező semmiféle díjazást, térítést nem kérhet és nem is adhat a gyakorlati képzést szervezőjének a tanuló, vagy rá tekintettel a szülő.

7 Gyakorlati szintvizsga
Szt. 28.§ (4). Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. Szt. 28.§ (3). „…A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére […] a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.”

8 Szintvizsga és a TSZ kötés összefüggései
27/2012 NGM r. szerint indított szakképesítések esetében: Sikeres szintvizsga: TSZ köthető az összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől a hátralévő teljes képzési időre Sikertelen szintvizsga: iskolai vagy kizárólag gyakorlati célt szolgáló vállalati tanműhelyben szervezhető a képzés. 32/2011 NGM r. szerint indított 3 éves előrehozott (alternatív), illetve a „2+2”-es képzés esetén A szintvizsga hiánya semmilyen kötöttséget nem jelent 10. illetve a 11. évfolyamtól. /Szt. 92/A § (1) / Az átiskolázásban érintett tanulók: Szt. 28. § (3) bekezdése szerinti szabályozást kell alkalmazni

9 Felnőttoktatás A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló - sajátos elfoglaltságához, - egyedi életkörülményeihez, - meglévő ismereteihez és - életkorához igazodó képzési forma. Képzésszervezési formái: nappali, esti, levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés nem köthető. Kivétel: a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés

10 Életkori határok az iskolarendszerű szakképzésben
A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 60. §. (2) „a tanuló attól az évtől kez­dődően, amelyben 8 évfolya­mos általános iskola esetén 16., középiskola és szakiskola ese­tén 21. életévét betölti, kizáró­lag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.„ A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 33.§. (7) „ az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény életkori előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.”

11 Életkori határok a szakközépiskola szakképzési évfolyamain
Az évfolyamok száma a tanuló előképzettségétől függően eltérő lehet. A ráépülés előtti képzés 4+1 illetve 4+2 év alatt is teljesíthető. Ha a tanuló nem kezdte meg nappali munkarendben tanulmányait a ráépülésre vagy a második szakképesítésre való felkészülés érdekében, azon naptári év előtt, amelyben a 21. évét betölti, már nem lesz lehetősége arra, hogy nappali munkarendben készüljön fel a következő szakképesítésére. Amennyiben a tanuló az ágazati képzésének megfelelő szakirányban tanult tovább szakképző évfolyamon: a 21. életév betöltése előtt meg tudja kezdeni a ráépülés tanulását, amely így nappali rendszerben folytatható és tanulószerződés köthető.

12 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
A tanulók gyakorlati képzése megvalósulhat: iskolai tanműhelyben, Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló vállalati tanműhelyben (9. évf., csak TSZ) külső vállalati gyakorlati képzőhelyen tanulószerződés (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, tanuló) együttműködési megállapodás (szerződő felek: gazdálkodó szervezet, iskola) alapján

13 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
A tanuló gyakorlati képzés keretében: a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A gyakorlati képzést szervező köteles: a tanulót a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. a biztonságos munkavégzés alapvető ismereteit elsajátíttatni munkabiztonsági és tűzvédelmi oktatásban részesíteni, (a gyakorlati képzés teljes ideje alatt fenn áll) gondoskodnia a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért

14 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető. Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi 7 órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi 8 órát nem haladhatja meg. A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

15 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
Az Szt. 66. § (1) bekezdése szerint a gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére. Az őszi, téli, és tavaszi szünetek valamennyi tanulót megilleti, ezért a pihenőnapok számából nem kell levonni.

16 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
A gyakorlati képzést folytató szervezet: a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. A tanuló éjszakai munkára, rendkívüli munkavégzésére (túlmunka), valamint készenlét ellátásra nem vehető igénybe.

17 Tanulók gyakorlati foglalkoztatása
Befejező szakképző évfolyam: az utolsó tanítási nap és a szakmai vizsga között nem kötelező a tanulónak gyakorlati képzésen részt venni, az utolsó tanítási nappal a tanuló „teljesítette” az adott évfolyam követelményeit, a tanuló a szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából gyakorlati képzésen továbbra is részt vehet, a gyakorlati képzés feltételeiről egyénileg kell a gyakorlati képzést folytató szervezettel megállapodni. egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót

18 Tanulószerződés kötésére jogosultak köre
Tanulószerződés a tanulóval: az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.” Tanuló tanulói jogviszonyban álló aki olyan köznevelési intézményben tanul, amelynek székhelye Magyarországon található. nappali rendszerű iskolai oktatásban kell részt vennie Szintvizsga kötelezettség Egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés

19 Tanulószerződés kötésére jogosultak köre
A tanulóval jogviszonyba kerülő másik szerződő fél: részben azokból az alanyokból kerül ki, akik eddig is köthettek tanulószerződést. (gazd. szerv., cég, vállalkozás) más részről bővült a tanulószerződés kötésére jogosultak köre olyan szervezetekkel, amelyek - egészségügyi, - művészeti, - közművelődési, - oktatási és szociális ágazatba tartoznak illetve az alábbi szervezeti formában működik: költségvetési szerv, alapítvány, egyesület egyházi jogi személy. Külön kategória: agrárágazatba tartozó őstermelők

20 Tanulószerződés megkötése
Tanulószerződés csak teljes képzési időre és csak az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzések esetében köthető A tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándék bejelentése a tanév megkezdése előtti május hó 15. napjáig A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-éig, de legkésőbb a tanév megkezdése előtt kell megkötni. Változás a korábbi rendelkezésekhez képest, hogy már nem a gazdasági kamara képviselője előtt, azaz az ő jelenlétében kell megkötni a tanulószerződést, hanem az a későbbi ellenjegyzéssel válik érvényessé.

21 TSZ kötés ellenőrzési szempontjai:
a szintvizsga kötelezettség, illetve eredményessége Szt. 28.§ (3), (4). a gyakorlati képzőhely típusát „kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e” Szt. 26.§. (1) egészségügyi alkalmassági vizsgálatának meglétét, eredményét, pályaalkalmassági vizsgálatnak meglétét, eredményét, Szakiskolai képzés évfolyamát

22 Tanulói mulasztások A szakmai gyakorlati képzés teljesítése a tanuló számára kötelező. A szabályozás rendelkezései szerint különválik a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről, /igazolt és igazolatlan mulasztás egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. / a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő gyakorlati képzésről való /igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő 20 %-t, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) 5 %-t. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles./ mulasztások szabályozása.

23 Tanulói mulasztások Ha a tanuló mulasztása
a szorgalmi időszakban meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de igazolatlan mulasztása nincs, vagy az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja.

24 Tanulószerződés megszűnése
A tanulószerződés megszűnésének objektív esetei: A tanulószerződés megszűnik ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja, a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján, a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján, a tanuló halála napján

25 Tanulószerződés megszűnése
A szerződő felek akaratától függően a tanulószerződés megszűnik: közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon, felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon, azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján, Azonnali hatályú felmondás esetei: a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

26 TSZ azonnali hatályú felmondása igazolatlan hiányzás esetén
Az Szt. nem ha­tározza meg az igazolatlan hi­ányzás azon mértékét, amely esetén a felek a rendkívüli fel­mondás lehetőségével élhetnek. A hiányzások mértéke, oka, orvosolhatósága, a tanuló hozzáállása csak egyedi esetben vizsgálható . A tanuló igazolatlan hiányzásának a mértéke lehet akkora, hogy a gyakorlati képzés eredményes folytatása lényegé­ben lehetetlen. A felmondási okok alkalmasak legye­nek arra, hogy a tanuló szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés továb­bi biztosítása lehetetlenné váljon vagy jelentős akadályba ütköz­zön.

27 Tanulószerződés szüneteltetése
A tanulói jogviszony szüneteltetése esetében a tanulószerződés is szünetel. Ebben az esetben passzív módon él a tanulószerződéses jogviszony alapjául szolgáló tanulói jogviszony is. A tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket. Biztosítási viszony nem áll fenn. Nem értelmezhető a szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel való teljesítése. Normatíva nem számolható el.

28 Együttműködési megállapodás
Együttműködési megállapodás köthető: a gyakorlati képzésre előírt képzési idő 40 %-áig, összefüggő szakmai gyakorlat megvalósítására abban az esetben, ha a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, tanulók kiegészítő gyakorlati képzésre a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb 40%-ban tanulók gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor A gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét.

29 Együttműködési megállapodás
Költségvetési szervek részére től TSZ kötési lehetőség kiterjesztése, mégis is megmaradt részükre az EM kötés lehetőség, hogy a képzés jellegétől függetlenül a gyakorlati képzés egészére is köthető együttműködési megállapodás ezen intézményekkel. Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

30 Tanulókat megillető juttatások
A tanuló pénzbeli juttatása: tanulószerződés alapján, továbbá együttműködési megállapodás alapján nappali rendszerű oktatásban az összefüggő szakmai gyakorlat idejére. Pénzbeli juttatás mértéke: a minimálbér 15 %-ának meghatározott szorzata. A szorzó: a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő aránya alapján kerül megállapításra. 7 kategória: a 20‒80-as aránytól a 80‒20-as gyakorlat‒elmélet arányáig terjedően.

31 Pénzbeli juttatás emelése
Egységes szempontrendszer alapján Az Szt. 48. §-ának g) pontjában előírt, előre meghatározandó egységes feltétel és szempontrendszer nem azt jelenti, hogy a pénzbeli juttatást kell minden esetben egységesen emelni, hanem azt, hogy a tanulószerződésben egységes módon jelenjenek meg azok a szempontok, amelyek szerint a tanuló pénzbeli juttatása a tanulmányi előmenetele, a gyakorlaton nyújtott teljesítménye és szorgalma alapján a későbbiekben megemelésre kerül, és amelyek minden tanulóra egyformán érvényesek.

32 Tanulókat megillető juttatások
Példa: Tanuló TSZ-ben rögzített havi díjazása első szakképző évfolyam első félévében a minimálbér 18%-a. Az emelés mértéke: a tanulmányi teljesítmény 3 értékéig 500 Ft, felette Ft ben a min.bér Ft-ra változott. A tanulót az első szakképző évfolyam ismétlésére kötelezték, tanulmányi eredménye csak az utolsó évfolyam haladja meg a 3 értéket. Pénzbeli juttatás összege első szakképző évfolyam első félévében: Ft ill Ft től a félév végéig második félévében: Ft =18.770 Pénzbeli juttatás összege a megismételt évfolyam első félévében: Ft / 2 = Ft második félévében: = Ft Pénzbeli juttatás összege a második szakképző évfolyam első félévében: Ft Ft = Ft második félévében: Ft Ft = Ft

33 Tanulókat megillető juttatások
Bukás befejező szakképző évfolyam: A tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanuló juttatásra már nem jogosult. Évismétlés esetében a pénzbeli juttatás a következő tanév első tanítási napjától jár. Mértéke: előző félvére megállapított összeg fele Pénzbeli juttatás kifizetése TSZ-s a tanuló esetén: csak banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni.

34 Tanulókat megillető juttatások
A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan csökkenteni kell. Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

35 Tanulókat megillető juttatások
Példa: Kőműves szakképesítés. TSZ kötés: Első gyakorlati képzési nap: Képzés várható befejezésének ideje: Sikeres szakmai záróvizsga: Pénzbeli juttatás január hónap: teljes hónapra megállapított juttatás időarányos része. Pénzbeli juttatás június hónap: szintén időarányosan kell megállapítani a megszűnés napjáig eltelt napok szerint. Csökkentő tétel elszámolása január hó: nem számolható el. Csökkentő tétel elszámolása június hó: az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni Ft x = /12 = (63.035/30) x 15 = Ft.

36 Tanulókat megillető juttatások
Pénzbeli juttatás EM esetén: Tanuló részére szakképző évfolyamon csak az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára jár juttatás, havi összege nem lehet kevesebb a hónap első napján érvényes minimálbér 15 %-ának 1,3 szeresénél. Az összefüggő szakmai gyakorlat a juttatás szempontjából ugyanúgy viselkedik, mint a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés A pénzbeli juttatás a megkezdett hetek után jár. pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell. tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni a banki átutalással vagy fizetési számlára történő befizetéssel történő teljesítést.

37 Tanulókat megillető egyéb juttatások
Az egyéb juttatások olyan természetbeni előnyök, amelyek a tanuló gyakorlati foglalkoztatását eleve lehetővé teszik, vagy azt megkönnyítik. A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz felelősségbiztosítás A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

38 Kártérítési felelősség szabályai
a tanuló által a kötelezettségeinek megsértésével okozott károk megtérítését, valamint a tanulónak okozott kár megtérítését határozzák meg. A tanuló által okozott kár megtérítésének, vétkesség, azaz szándékosság esetén nincs korlátja. Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni. A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. A gazdálkodó szervezet önhatalmúlag nem jogosult a tanuló pénzbeli juttatásából levonni az egyébként jogosan járó kártérítés összegét. A kártérítési igényt minden esetben bíróság előtt kell érvényesíteni.

39 Felelősségbiztosítás
A szakképzésben részt vevő tanuló részére, a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni. Képzés szervezője TSZ esetében a gazdálkodó szervezet A tanulói felelősségbiztosítás célja: Egyrészt a tanuló által harmadik személynek okozott kár megtérítése (klasszikus) másrészt a tanulókat a gyakorlati képzés során ért károk (személyi sérülés és tárgyrongálás) fedezetének biztosítása.

40 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése
Második és további szakképesítés Szt. 2§. „már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg” „figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek” „Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben – szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben – szerezhető szakképesítés”

41 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése
Kedvezmények a szakmai képzés ingyenességét érintően Minden esetben ingyenes: SNI tanulók, készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán tanuló középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók. Ingyenes: A speciális szakiskolában tanuló enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló (ugyancsak SNI kategória) a második szakképesítés megszerzéséig. Tanulószerződés a második szakképesítés tanulásakor is köthető.

42 Másodszakmás tanulók gyakorlati képzése
A második szakképesítés esetében az elméleti képzés nem ingyenes, a képzés keretében biztosított gyakorlati képzés sem az. a tanulónak azért fizetnie kell (ha az iskolában folyik a képzés, akkor az iskolának, ha gazdálkodó szervezetnél, akkor a gazdálkodó szervezetnek), a gazdálkodó nem számolhatja el és nem igényelheti vissza a kapcsolódó költségeket, mivel az állami támogatásnak minősül, mivel nincs a tanuló részére pénzbeli juttatás fizetve, nincsenek járulékok, így nincs TB-jogviszony és szolgálati időbe történő beszámítás sem.”

43 Tanulószerződés módosítás, javítás
A gazdálkodó szervezet a TSZ-t érintő módosításokat köteles bejelenteni a területileg illetékes kamarának. Módosítás: Ha a szerződéses feltételekben a felek jogait vagy kötelezettségeit érintő lényeges változás történik. Szerződést csak közös megegyezéssel, írásban lehet módosítani. Pl: képzés várható befejezése, képzőhely változás, pénzbeli juttatás vagy annak egységes szempontrendszerében történő változás Ha a TSZ adataiban változás áll be, de nem érint jogokat és kötelezettségeket akkor nem kötelező a módosítás

44 Tanulószerződés módosítás, javítás
Elírás Helytelen információ Tévesen feltüntetett adat Ha a TSZ hatályba lépésekor feltüntetett adat helyes volt, de egy idő után megváltozott javításról nem lehet szó. Javítás esetén a szerződés minden példányát be kell kérni, javíttatni, aláíratni.

45 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kapcsolódási pontjai a kamara szakképzési tevékenységéhez
Együttműködési megállapodások esetében az egyik szerződő fél az iskola. Az állami fenntartásba került, Klebelsberg Intézményfenntartó Központba integrálódott iskolák esetében az iskola helyett a KLIK a szerződő fél. A feladatokért és kötelezettségekért is egyaránt a KLIK vállal felelősséget. Az EM-t és annak mellékleteit az elméleti képzést biztosító iskola igazgatójának és a KLIK megyeközponti tankerületi igazgatójának is alá kell írni. 4 eredeti példányban készül 1 példányt a megyeközpontú tankerület részére is meg kell küldeni.

46 Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése
Az ellenőrzés célja: A jogszabályokban előírt személyi és tárgyi feltételeknek meglétének vizsgálata, kötelezettségek teljesítésének vizsgálata, A képzés tartalmára vonatkozó előírások betartásának vizsgálata visszajelzés a gyakorlati képzés területén folyó tevékenységekről, tapasztalatokról, tanácsadás a képzés szervezésében, lebonyolításában, adminisztrálásában

47 Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése
A gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetre vonatkozó dokumentumok: Alapító okirat Bérleti szerződés vagy tulajdoni lap másolata Működési, illetve telephelyengedély Szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok gyűjteménye A gyakorlati oktatással megbízott személy szakirányú képesítését igazoló okirat A gyakorlati oktatással megbízott személy legalább 5 éves szakmai gyakorlatát igazoló dokumentum A gyakorlati képzéssel megbízott személy nyilatkozata a büntetlen előéletről Gépkönyvek, kéziszerszámok bevizsgálásának igazolása

48 Gyakorlati képzés komplex szakmai ellenőrzése
A tanulók oktatásához kapcsolódó dokumentumok Tanulószerződés (vagy együttműködési megállapodás) Foglalkozási napló Tanulói munkanapló Munka- és tűzvédelmi oktatás dokumentumai Szakmai és vizsgakövetelmény Szakképző iskola pedagógiai programja, helyi tanterve, gyakorlati képzés helyi programja Kötelező juttatások átvételének igazolása (tanulói pénzbeli juttatás számfejtési lapja, banki utalás igazolása, kedvezményes étkeztetés, munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz) Foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat igazolása Felelősségbiztosítás

49 MFKB Az adott megye illetékességi területén működő, a szakképzés fejlesztése szempontjából október 01-től konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó fővárosi és megyei testületként működnek. Hatásköre kiterjed minden olyan szakképzésre vonatkozó kérdéskörre, amely befolyásolja a megye szakképzés fejlesztésének elősegítését. A beiskolázás arányaira és irányaira vonatkozóan javaslattételi jogkörrel rendelkeznek, de ezen jogkörük vonatkozik az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésre egyaránt.

50 Hiány-szakképesítések, szakiskolai tanulmányi ösztöndíj
2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést a 562/2013 (XII. 31.) Kormányrendelet tartalmazza. 5. mellékletében található a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések, melyek egyben hiány-szakképesítések is. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíj célja a Kormány rendeletében meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó, első szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű képzésben részt vevő tanulók támogatása. Az MFKB megyénként legfeljebb 10, az adott megyében szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre tesz javaslatot minden év március 31-ig. Ösztöndíjban részesülnek a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók.

51 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzések
Az Szt. 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. 2012 szeptemberében vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. Szakközépiskolai tanulók: Ha előzetes tudás beszámítására nem kerül sor, csak új OKJ szereplő szakképesítések választhatók. Ha előzetes tanulmányok beszámításra kerülnek folytathatják képzésüket (13. évfolyam) a korábbi szabályok alapján.

52 Szakképzési hozzájárulás
Kötelezettek köre: A munkaerő foglalkoztatásában érdekelt munkáltatók többsége – néhány indokolt kivétellel – hozzájárulásra kötelezett. A vállalkozások egyfelől kötelesek hozzájárulni a szakképzés költségeihez, másfelől a hozzájárulásukat csökkenthetik. Átalányadózó: a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesítheti. Ez alapján bevallási és elszámolási kötelezettsége sem keletkezik. Az EVA hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. A KIVA alanyai mentesülnek a szakképzési hozzájárulási kötelezettség alól, ezért a 1408-as bevallás főlapján a „B” mezőbe jelölni kell, hogy kisvállalati adó alanyának a bevallását adja be. A KATA alanyai a tételes adó megfizetésével nem mentesülnek a kiadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

53 Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke: 1,5 % (bruttó kötelezettség) A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás (új Szt §) alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy ab) a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés (új Szt §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével, b) az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján kerül sor c) Az állami adóhatóságnál vezetett szakképzési hozzájárulás számlára történő befizetéssel.

54 Szakképzési hozzájárulás teljesítése
A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. További feltétel, hogy a kötelezett: havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez január 12-éig határidőig teljesíti.

55 Együttműködési megállapodás alapján A tanuló képzése
2014. évi alapnormatíva: Ft/fő/év, A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott összeg! az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: /130 = Ft/tanuló/nap az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: előleg havonta tanulónként: gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel tanulónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

56 Együttműködési megállapodás alapján hallgató képzése
A gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén: a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani: /100 = Ft/hallgató/nap az előleg fizetésénél a tárgyév hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi: előleg havonta hallgatónként: gyakorlati napok száma* Ft/hallgató/nap a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi: éves csökkentő tétel hallgatónként: tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap

57 Tanulószerződés alapján A tanuló képzése
A szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén a csökkentő tétel éves összegét a tárgyévre vonatkozóan amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll tanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó szakmacsoportos súlyszorzó szorzata alapján kell meghatározni, amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentő tételek összege: Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tétel meghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel) hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havi csökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentő tétel)

58 a tárgyhót követő hónap 12. napjáig
Szakképzési hozzájárulás bevallása A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé bevallani és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és a kötelezettség és a havi csökkentő tétel összege meghaladja a havi bruttó kötelezettsége mértékét, az a meghaladó részt az előleg bevallás során az állami adóhatóságtól az alábbiak alapján visszaigényelheti.

59 Szakképzési hozzájárulás bevallása, visszatérítés
Ha a tanuló gyakorlati képzésével összefüggésben az együttműködési megállapodás és a tanulószerződésre számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ bruttó kötelezettség, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel ≥ tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tétel legfeljebb a bruttó kötelezettség az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < bruttó kötelezettség, és az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel < tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel, akkor a csökkentő tételnek a bruttó kötelezettséget meghaladó összege igényelhető vissza. Ha a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél

60 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket!
Kajdy József 30/ 42/ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 2.