CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről

Az előadások a következő témára: "CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről"— Előadás másolata:

1 CSR és HR, stratégiai javaslatok a rehabilitáció területéről
Kemény Péter főosztályvezető-helyettes Fogyatékosságügyi és Rehabilitációs Főosztály Szociális és Munkaügyi Minisztérium

2 Foglalkozási rehabilitáció szabályozása
2007. évi XCII. törvény a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről (Egyezmény) 2007. évi. LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról (Rjtv.) 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.) 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.) 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (Fot.) 321 /2007. (XII. 5. ) Kormányrendelet a komplex rehabilitációról 112/2006. (V. 12.) Kormányrendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 177/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglakoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet a regionális munkaügyi központok illetékességéről 213/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól 291/2006. (X. 17.) Kormányrendelet az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról

3 Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról?
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 41/A. § alapján, a munkaadó-a nemzetgazdaság valamennyi szektorában - a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).  Fontos! Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást. A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.  A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-val. Ennek összege 2009-ben 177 600 Ft/fő/év  2010 január 1-től Ft/fő/év   (Beiktatta: 2009.évi LXXVII tv 129.§) 

4 Mennyi az annyi? állományi létszám 5% fizetendő rh 20 1 964 500,00 Ft
2,5 ,00 Ft 70 3,5 ,00 Ft 100 5 ,00 Ft 150 7,5 ,00 Ft 200 10 ,00 Ft 300 15 ,00 Ft 500 25 ,00 Ft

5 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, illetőleg január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, illetőleg az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés - az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, illetőleg január l-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint százalékos mértékű, vagy ec) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint - 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy ed) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az ORSZI szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, vagy ej) az egészségkárosodás - az ORSZI szakvéleménye szerint százalékos mértékű, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) pontokban meghatározott mértékű munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI, vagy az ORSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább;

6 HR Humán erőforrás menedzsment Munkaügyi kapcsolatok
Humán-erőforrás tervezés Munkaerő-ellátás Teljesítményértékelés Ösztönzés Humán-erőforrás fejlesztés Munka-védelem Munkakör elemzés, tervezés HR információs rendszerek HR

7 WHO, 2001: A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO)
egészségi állapot TEST funkció/struktúra TEVÉKENYSÉG RÉSZVÉTEL környezeti tényezők személyes tényezők

8 Az FNO alapelvei a fogyatékosság élettapasztalatként való felfogása, amely bárkivel, bármikor megtörténhet, mint valamilyen probléma észlelése a tevékenykedésben diagnózistól független, pl. végtaghiányt okozhat a taposóakna, a diabetes vagy a thalidomid a fogyatékosságot a megváltozott egészségi állapotú egyén és környezete kölcsönhatásaként értelmezi (ábra: Dr. Kullman, 2005)

9 A foglalkozási rehabilitáció szakmai rendszerelemei
Információ és tájékoztatás Minősítés, diagnosztika Ösztönzés, motiválás Képességek fejlesztése Beilleszkedés támogatása Munkahelyi akadálymentesítés Munkakörelemzés – illesztés Munkahelyi előmenetel tervezése

10 Mennyibe kerül a munkavállalónk képzése?
1 fő tandíja Vagyonőr Ft Kéz és lábápoló, műköröm építő Ft Élelmiszer és vegyi áru eladó Ft ECDL Ft Angol alap „C” Ft Személyiségfejlesztő tréning Ft Virágkötő Ft

11 Munkaerő-piaci szolgáltatások

12 CSR A World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szerint: „…a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék.” A CSR a fenti megfogalmazásokban tehát az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, mely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

13 Felelősségvállalás a közösségért
Megváltozott munkaképességű munkavállalók elbocsátása Növekszik az inaktív népesség aránya a térségben Növekszik az állam szociális ellátásait igénylők száma Növelni kell az állami bevételeket Munkáltatók (és persze a munkavállalók) adóterhei növekednek

14 Fogyatékos munkavállaló foglalkoztatásának előnyei
Sokkal pontosabban, figyelmesebben, gondosabban végzi munkáját Képesek és tudnak is hasznos és produktív munkát végezni Viszonylag könnyebben beilleszthetők a vállalati közösségbe Kevesebbszer váltanak munkahelyet. Lojálisak Az elvárt minőségnek megfelelően végzik feladatukat. Szabálykövetők, szigorúan betartják a munkavédelmi, munkahelyi előírásokat A fogyatékos munkavállaló befogadása közösségépítő, erősíti a többi munkavállaló munkamorálját, cég iránti elköteleződését Javul a cég munkafolyamatainak szervezettsége Megjelenik a közösségi életben az egymás iránti figyelem, tolerancia

15 A foglalkozási rehabilitáció
Állami befektetés Hatékony = személyre szabott szolgáltatásokkal Csökkenthetők a szociális kiadások Növelhetők az állami bevételek Gazdasági elemzések szükségesek a megalapozott szolgáltatás-szervezéshez 1:4,7 arányú haszon 5 év alatt A komplex rehabilitációs eljárás célcsoportjának kiterjesztése … „mindenkire” Társadalmi integráció leghatékonyabb eszköze Az állampolgári esélyegyenlőség biztosításának kulcsa, mert bármelyikünk bármikor fogyatékossá válhat…

16 Stratégiai javaslat HR és CSR újratervezése
Megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása Támogatások nélkül!!! Mert a bértámogatás elvehető, elfogy, véget ér Felkészült munkavállaló esetén felesleges is Legjobb a felkészült munkavállalók alkalmazása állami támogatásokkal 1:4,7 befektetés – amihez állami tőke igényelhető Partnerkapcsolatok erősítése

17 Köszönöm a figyelmet. kemeny. peter@szmm. gov
Köszönöm a figyelmet!