Társadalmi normák az egészségügyben - etika

Az előadások a következő témára: "Társadalmi normák az egészségügyben - etika"— Előadás másolata:

1 Társadalmi normák az egészségügyben - etika
- vázlat - SE-ETK Társadalomtudományi Intézet Dobos Attila

2 Bevezetés, etikai alapfogalmak, Normatív etikai irányzatok
Tartalom Bevezetés, etikai alapfogalmak, Normatív etikai irányzatok Bioetika alapelvei Kegyes hazugság Szerv- és szövettranszplantáció

3 Az etika, erkölcs, (ethosz), éthosz, morál, (mos), moralitás fogalmai
erkölcs – az ember magatartását meghatározó normák, magatartási minták összessége, melyet az adott közösségben kötelező érvényűnek tekintenek éthosz – az erkölcsi magatartás azon megjelenési formája, mely tudatosan vállalt jóra, erényesre való törekvést jelenti morál = erkölcs; moralitás – az egyén erkölcsi arculatának jellemzésére használjuk

4 Deskriptív etika (erkölcs vizsgálata tud-os módszerekkel)
Erkölcsszociológia – a társadalom erkölcsi életének tényei érdeklik, a hirdetett és gyakorolt erkölcs tényleges leírása Erkölcspszichológia – az erkölcsi normák tanulása és interiorizálódása az egyedfejlődés folyamán – T. Parsons ( ) normatív etika – A kell-el foglalkozik a van-nal szemben – preskriptív általános alkalmazott (kb as évektől)

5 metaetika – analitikus etika - az etika ismeretelmélete, alapjait, előfeltevéseit vizsgálja, fő kérdései: Mi az erkölcs? Mit jelent a jó, rossz, helyes, helytelen, stb.? Van-e az erkölcsi ítéleteknek igazságértékük?

6 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika.
Bioetika – alkalmazott normatív etika: a modern biológia és orvostudomány által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálataként határozható meg. Orvosi etika – „kódexetika”, 60-as évektől változás Egészségügyi etika – szakági etika, mint pl. klinikai etika, nővéretika, stb.

7 Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata
Homogén társadalmakban mindkettő „nomosz”. Természetjogi álláspont Arisztotelész, H. Grotius ( ), S. von Pufendorf ( ) Természeti, isteni eredetű erkölcsi törvény 1948: WMA Genfi Deklaráció – „emberiesség törvényei” Jogpozitivista felfogás J. Bentham ( ), J. Austin ( ), Hans Kelsen ( ) Erkölcs és jog nem esik egybe, az erkölcstelen törvény is érvényes törvény Demokrácia?

8 Az etika/erkölcs és a jog kapcsolata
A jog az erkölcsösség minimuma – polgári engedetlenség A jog az erkölcsösség maximuma – kiskapuk, ügyeskedés

9 Az etikai érvelés Tényítélet Értékítélet Fogalom
Az egyet nem értés három forrása: Tényítéletekben nem értenek egyet Fogalmi kérdésekben nem értenek egyet Értékítéletekben nem értenek egyet Erkölcsi axiómák, abszolút vagy plurális erkölcsi rendszerek

10 A leggyakoribb érvelési hibák
Az értékítéletek tényekkel való cáfolata Empirikus és fogalmi kérdések összekeverése Bizonyítás a bizonyítandóval Eleve feltételezés Önkényes fogalom-átértelmezés (nagy tudós, tapasztalt orvos, tisztességes ember) A vélemény keletkezésének oka és igazságának összekeverése. Ad hominem típusú érvelés Tekintélyérvek – szakértelem generalizálódása Hamis általánosítás Az egyik premissza elhallgatása

11 A bioetika szerepe egy pluralista társadalomban
Ha nem is tud egyetlen helyeset – ki tud zárni a felmerülők közül olyat, ami erkölcsileg elfogadhatatlan Megfelelő procedúrák (eljárási szabályok kidolgozása) – adott esetben nem azt mondja meg mi a jó megoldás, hanem, hogy milyen módon, eljárással lehet / kell a dilemmát megoldani, hogy az erkölcsileg elfogadható legyen.

12 Normatív etikák - Deontológiai elméletek
- Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek - Aranyszabály

13 Deontológiai elméletek
Fiat justitia, pereat mundus Több lehetséges megoldás Karamazov testvérek: ha az egész világ békéjének, nyugalmának s minden ember végső boldogságának eléréséhez szükséges és elegendő lenne 1 kisgyermek megkínzása, akkor sem szabadna megtenni

14 Deontológiai elméletek
Kettős hatás elve: A tett morálisan jó Csak a jó következményt akarja megvalósítani, a rossz tehát nem szándékolt A rossz következmény nem eszköz a jó következmény eléréséhez A létrehozott jó nagyobb, mint az okozott rossz. E feltételek fennállása esetén fogadható el morálisan helyesnek a tett.

15 Konzekvencionalista (teleológiai) elméletek
Minden emberi érdek pártatlan figyelembevétele a legfőbb erkölcsi érték Egyetlen elfogadható megoldás Értékelmélet Helyes cselekvést leíró elmélet

16 Értékekben különböző - hedonista - eudaimonikus Kinek a számára maximalizálja a jót? - etikai egoista - összes érző lény - utilitarista

17 etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill (1806-1873)
Utilitarizmus - Jeremy Bentham ( ) Önérték : öröm etikai hedonizmus (kvantitatív) - John Stuart Mill ( ) Önérték : boldogság „Jobb elégedetlen Szókratésznek lenni, mint elégedett ostobának.” (kvalitatív)

18 Utilitarizmus Preferencia-utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb kívánságát elégítsd ki! Érdek – utilitarizmus: Cselekedj úgy, hogy minden döntésednél a lehető legtöbb ember legtöbb érdekét szolgáld!

19 Utilitarizmus Tett- és szabály utilitarizmus

20 Aranyszabály elve: Máté 7:12
„Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük.”

21 G. Bernard Shaw (1856 – 1950) Ne tedd másokkal azt, amit kívánsz, hogy mások tegyenek teveled, mert lehet, hogy nekik más az ízlésük.

22 Az bioetika alapelvei (principalizmus)
Autonómia tiszteletének elve A „Ne árts!” elve A jótékonyság elve Az igazságosság elve

23 Autonómia tiszteletének elve
Autonóm ember: külső és belső kényszer nélkül szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között, s ehhez képest megfelelően cselekedni.

24 Autonómia tisztelete gondolkodás akarat autonómiája Cselekvés
Az autonóm személy önérték, öncél – nem szabad puszta eszközként bánni vele.

25 J. S. Mill: autonóm ember autonóm döntése kizárólag mások védelme érdekében korlátozható
sokszor szembekerül a többi elvvel, pl. a jótékonyság elvével: eutanázia (Hippokratésznál még az orvosi érdek az erősebb, ma az autonómiáé) Az autonómia tiszteletéből következik a tájékozott beleegyezés elve

26 A „Ne árts!” elve PRIMUM NON NOCERE!
E század második feléig ez volt a legfontosabb elv…..azonban ez az elv betarthatatlan

27 Haszon - kár arány maximalizálására kell törekedni.
Hogy mi ez pontosan, azt a beteg joga eldönteni  Tájékozott beleegyezés

28 Kétféle modell: Megbízási szerződés Eredményfelelősségi szerződés - Minél inkább az orvostól függ az eredmény elérése, annál inkább tehető felelőssé. Ez azonban vitatott.

29 A jótékonyság elve - pozitív jótékonyság: hasznosság elve
előzd meg a rosszat szüntesd meg a rosszat tegyél jót hasznosság elve előre fel kell becsülni a következményeit – haszon/kár arány

30 Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen !
Kötelesség-e a jótékonyság? Mindenki legalább tisztességes szamaritánus legyen ! Az orvos jótékonysági kötelessége sokkal nagyobb, mint az átlagembereknek

31 Az igazságosság elve Hogyan kell a társadalomban a hátrányokat/előnyőket elosztani? Igazságos, ha mindenki azt kapja, ami neki jár formai : az igazságosság azt követeli, h az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül bánjanak. (Arisztotelész)

32 megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít.
Tartalmi: megmondja, mely tulajdonságok egyenlőtlensége számít. mindenkinek egyenlően mindenkinek szükségletei szerint mindenkinek szorgalma, erőfeszítései szerint mindenkinek teljesítménye szerint mindenkinek érdemei szerint mindenkinek a piac törvényei szerint

33 John Rawls és igazságosság-elmélete: milyen elvek alapján kell elosztani a jogokat és kötelességeket, előnyöket, hátrányokat. Az a társadalom igazságos, melynek szabályait, intézményeit, erkölcsi és jogi elveit, szabad, a többiekkel egyenlő helyzetben lévő, önérdeküket követő racionális emberek önként elfogadnák.

34 John Rawls ( )

35 Rawls megoldása – Original position – tudatlanság fátyla
– random sorsolás

36 1. elv: minden embernek a szabadságjogok legkiterjedtebb rendszerével kell rendelkeznie, míg összeegyeztethető a másokéval 2. elv: társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csak, akkor engedhetőek meg :

37 ha ez a legrosszabb helyzetűek számára a legelőnyösebb
ha az egyenlőtlenségek olyan hivatalokhoz, pozíciókhoz kötődnek, melyeket mindenki betölthet

38 prioritási szabály: ez 1 elv előnyben részesítendő a 2-al szemben
prioritási sz.: bármely esélyegyenlőtlenség csak akkor engedhető meg, ha növeli a kevesebb eséllyel rendelkezők esélyeit

39 Kegyes hazugság

40 Érvek mellette Hasznos, mert nem árt Biztos diagnózis, mint illúzió
A beteg igazából megnyugtatást vár

41 Deontológiai ellenérv
A beteg alapvető emberi joga tudni saját állapotáról – tájékozott beleegyezés elve Ez az érv a mértékadó!

42 Utilitarista érvek Együttműködési hajlandóság Anyagi kár
Halál előtti áttekintés Orvosok szavahihetősége Gyors lelepleződés Rokonok, családok érdeke is „optikai csalódás”

43 Elisabeth Kübler-Ross : modern thanatológia – fázisok:
Elutasítás Düh Alkudozás Depresszió Belenyugvás

44 A fontos hogy a beteg ÉS a család lehetőség szerint együtt haladjon végig ezeken a fázisokon, melynek eredményeként képessé válnak elengedni szerettüket. Így elkerülhető olyan traumák kialakulása, melyek az itt maradottak életét évtizedeken keresztül megkeseríthetik.

45 Szerv- és szövettranszplantáció
Pótlási lehetőségek: Műszervek Állati szervek (állatjogok?) Élő / (agy)halott emberből

46 Problémák: Művese gépek kapacitása (50 % helyett kb. 25 % transzpl.)
GDP és a dialízis aránya Kelet-Közép Európában 40%-a a ny-inak

47 Élő emberből kivét = a donor önkéntességének problémája
Primum non nocere! Totalitás elve (szomatikus vs. pszichés ) Genetikai rokonra korlátozódik (társi. szabályozás – szervkereskedelem)

48 Tom és Jerry Strunk esete
Iker kislányok esete WHO -1991 Magyar tv-ek. Csak cselekvőképes adományozhat, ill. kiskorú, ha egyenesági rokon

49 Kérdések: önként? Audrey Poland esete Hazudós apa esete >
Th. Nagel – „morális szerencse” fogalma Modern orvostudomány – csapdahelyzet – paternalisztikus (v)iszony?

50 HALÁL Történet Agyhalál – harvardi agyhalál – egész agyhalál koncepció
1959 Megállapítás kérdései

51 - Haldokló – szerv – beteg
Cadaver szervek Érdekkonfliktus - Haldokló – szerv – beteg

52 Két fő rendszer Pozitív beleegyezés elve
Feltételezett beleegyezés elve Eltérő kiindulási pont

53 Donorkártya-rendszer problémái (contracting in)
40 helyett 20 % Required request – önrendelkezési jog

54 Feltételezett belegyezés problémái:
A kiinduló feltételezés hamis Gyenge ill. erős forma vs. Tájékoztatás kérdése