EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA

Az előadások a következő témára: "EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA"— Előadás másolata:

1 Simon Gábor A foglalkoztatáspolitika új kihívásai (szakképzés és munkaerőpiac)

2 EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
Lisszaboni csúcsértekezlet (2000.) Új, hosszú távú stratégiai célkitűzés „az Európai Uniónak 2010-ig a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő, tudás alapú társadalmává kell válnia 2010-ig elérendő számszerű célok meghatározása EU átlagos foglalkoztatási ráta: 70% nők foglalkoztatási rátája: 60% Európai Tanácsi értekezlet (2005.) Integrált iránymutatások a növekedésről és a foglalkoztatásról átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások a tagállamok foglalkoztatáspolitikájára vonatkozó iránymutatások

3 EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA
EU foglalkoztatáspolitikai iránymutatások teljes foglalkoztatás, munka minőségének javítása, szociális kohézió erősítése a munka élet-ciklus alapú megközelítésének elősegítése a munkavégzés vonzóvá és kifizetődővé tétele munkaerőpiaci igények összehangolása rugalmasság és biztonság megteremtése a munkaerőpiacon foglalkoztatás-barát munkaerőköltség-fejlesztés biztosítása humán-erőforrás befektetések növelése képzési rendszerek új munkahelyi körülményekre figyelemmel történő kiigazítása

4 Foglalkoztatási színvonal növelésének számszerűsített céljai közép-távon
EU átlag Magyarország 2006 CÉL 2010 EU-15 EU-25 Összesen 66,0 64,7 70 57,3 60 64 Nők 58,4 51,1 54 57 Férfiak 73,5 72,0 - 63,8 66 55+ 45,3 43,6 50 33,6 33 37

5 Kormányzati célkitűzések
Makrogazdasági egyensúly megteremtése Tartós gazdasági növekedés feltételeinek kialakítása Foglalkoztatás és gazdasági aktivitás növelése Strukturális intézkedések meghozatala

6 A magyar foglalkoztatáspolitika előtt álló és megoldásra váró feladatok
Jelenleg viszonylag alacsonyak a foglalkoztatási és aktivitási mutatók Magasnak tekinthető a munkaerőpiacról tartósan távolmaradók aránya Alacsony az álláskeresési aktivitás Jelentős területi különbségek – munkaerő-keresleti és -kínálati oldalon egyaránt A foglalkoztatási és a képzési szerkezet eltérése Demográfiai trendek, a népesség lassú elöregedése

7 A hazai foglalkoztatáspolitika átfogó céljai
a gazdasági aktivitás növelése a foglalkoztatás bővítése – több munkahely a munkaerőpiacra történő be- és visszalépés segítése a munkavállalás mindenki számára elérhető legyen az aktivitás területi különbségeinek csökkentése a kereslet-kínálat összhangjának megteremtése a foglalkoztatás és a képzés közötti összhang erősítése

8 KÉPZÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS
Minden képzés alapvető célja a sikeres életpálya megalapozása és a foglalkoztathatóság biztosítása A munkáltatók elvárásai: - szakmai felkészültség - kompetenciák (számítógép, nyelv) - alkalmazkodóképesség

9

10

11 Forrás: KSH Munkaerő-felmérés

12 A MUNKAERŐ-PIACI KERESLETKÍNÁLAT ELTÉRÉSEI
Az iskolarendszer kibocsátása strukturális munkanélküliséget generált: A szükségesnél kevesebb a megfelelő képzettségű munkaerő (sok a szakképzetlen és a túlképzett, elavult szakmák) A képzésből kikerülők tudásszintje gyakran nem megfelelő Bizonyos szakmákban tartós hiány van szakmunkásból és technikusból A csökkenő létszámú szakmunkásképzés komoly feszültséget jelent a munkaerő-piacon

13 A munkaerő kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtése
a szakképzés átalakítása a foglalkoztatáspolitika és a szakképzés közös állami irányítása szak- és felnőttképzés összehangolt fejlesztése pályakövetés rendszerének kialakítása előrejelzések készítése gazdasági kamarák szerepének növelése

14 AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
Az iskola képzési szerkezetének közelítése a valós munkaerő-piaci igényekhez Az intézményrendszer költség-hatékonyságának további javítása Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása (kis tanulólétszámok, szűk képzési kapacitások)

15 A gazdasági kamarák szerepének növelése – a képzés és a gazdaság kapcsolatának erősítése
OKJ korszerűsítése (HEFOP 3.2.1) Szakképzési struktúra és munkaerőpiaci igények összehangolása Gyakorlati képzés erősítése A gazdasági kamarák hatáskörének növelése a szakmai képzésben és vizsgáztatásban Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokban társelnök SZMM és MKIK keret-megállapodása

16 Szak- és felnőttképzés összehangolásának további lépései
a szakképzés rendszerének továbbfejlesztése pályaorientáció fejlesztése pályakövetési rendszer kialakítása új TISZK-ek létrehozása az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében jelentős fejlesztési források szolgálják majd a szak- és felnőttképzés megújítását

17 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv foglalkoztatás-fejlesztési forrásai
a Társadalmi Megújulás és Infrastruktúra Operatív Programok 7 év alatt közel 700 milliárd Ft 230 milliárd Ft a foglalkoztathatóság fejlesztését, a munkaerőpiacra történő be- visszalépés elősegítését célozza 225 milliárd Ft az alkalmazkodó-képesség javítására 123 milliárd Ft a szociális, esélyegyenlőségi, akadálymentesítési és terület kiegyenlítési programokra, 115 milliárd Ft a munkaerőpiaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra-fejlesztésre a Regionális Operatív Programok foglalkoztatást érintő, évben indításra kerülő konstrukciói keretében összesen mintegy 222 milliárd Ft a Gazdaságfejlesztési Operatív Program foglalkoztatást érintő, évben induló programok kertében összesen mintegy 265 milliárd Ft

18 Köszönöm a figyelmüket!
Simon Gábor országgyűlési képviselő Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság elnöke