FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN 2013. ÁPRILIS 3.

Az előadások a következő témára: "FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN 2013. ÁPRILIS 3."— Előadás másolata:

1 FOGYASZTÓVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A BÍRÓSÁGI GYAKORLAT TÜKRÉBEN 2013. ÁPRILIS 3.

2 Jogorvoslati lehetőségek Elsőfokú hatóság (felügyelőségek) Másodfokú hatóság (NFH) fellebbezés 15 nap Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság keresetlevél 30 nap Kúria felülvizsgálati kérelem 60 nap

3 Jogorvoslati lehetőségek –A másodfokú hatóság határozata ellen bírósági felülvizsgálatnak van helye, a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú határozatot hozó fogyasztóvédelmi felügyelőségnél a határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. –A keresetet az elsőfokú döntést hozó felügyelőség székhelye szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróság – peres eljárásban – bírálja el. A Pp. 340/A. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a Kúriához csak akkor lehet a bírósági döntés ellen felülvizsgálattal élni, ha a közigazgatási határozatban kiszabott bírság összege az egymillió forintot meghaladja.

4 Árfeltüntetés Kettős árfeltüntetés –LCD televízió tekintetében két árat tüntettek fel: az akciós táblán árként 19.188 Ft, míg a polccímkén 191.880 Ft szerepelt. A felperes megsértette az Fgytv. 14.§ (4) bekezdését, mivel a szóban forgó televízió az alacsonyabb áron történő értékesítését megtagadta. A megtévesztés e körben nem releváns. Ajándékrész –A Kúria elvi határozata szerint az egységár az áralapú összehasonlítás eszköze, ajándékmennyiséggel növelt termék esetében az egységárat a termék teljes – az ajándékrészt is tartalmazó – mennyiségére számítva kell megadni. A nem így számított egységár a megtévesztéstől függetlenül jogsértés.

5 Árfeltüntetés Az ésszerűen tájékozott, elvárható körültekintéssel eljáró fogyasztóra vonatkozó szabályok a perben nem vehetőek figyelembe, mivel az egységár objektív adat, árinformáció szolgáltatására vonatkozik, így nem vizsgálható, hogy a tévesen feltüntetett egységár esetében a fogyasztó kellően tájékozottan tud-e a termékek között választani.

6 Jótállás-szavatosság Amennyiben a fogyasztó a szavatossági/jótállási jogok egyikére vonatkozóan nem kap tájékoztatást (pl. a vállalkozás csak arról informálja, hogy jogának gyakorlása tekintetében lehetősége van a termék kijavítását vagy kicserélését kérni, és a hibás teljesítés tekintetében gyakorolható egyéb jogokról nem kap tájékoztatást), akkor azzal sérülnek a fogyasztó jogai, és lényegében kizárja annak lehetőségét, hogy a fogyasztó éljen a jogával.

7 Jótállás-szavatosság A Kúria ítélete szerint megtévesztő lehet az olyan tájékoztatás is, mely szerint a jótállási jog érvényesítése során a jótállási jegyen kívül feltétlenül be kell mutatnia a vásárlási dokumentumokat. Jogszabályba ütközik a vásárló olyan tartalmú figyelmeztetése, mely szerint a jótállási jog érvényesítéséhez a jótállási jegyen kívül a vásárlásról készült számlát is be kell mutatnia, annak ellenére, hogy ezt jogszabályi rendelkezések szerint nem feltétele a jótállási igény érvényesítésének.

8 Közszolgáltatás –A Kúria megállapította, hogy a fogyasztónak küldött kikapcsolási értesítőben a kikapcsolási időszak meghatározását jelentő öt munkanap megjelölésére a kereskedő általi kikapcsolásra vonatkozó kezdeményezésekre tekintettel került sor, amely kizárólag abban az esetben lehetséges, amennyiben a fogyasztó tartozása meghaladja a három hónapot. –A Kúria megállapította továbbá, hogy a másodfokú hatóság jogszerűen tekintette a kikapcsolási értesítőt a kikapcsolási eljárás kezdeményezésének, hiszen abban a kikapcsolás lehetséges időpontjai akként vannak megjelölve, hogy azok egyikén a kikapcsolást a hálózati elosztó fogja végrehajtani.

9 Közszolgáltatás - felülmérlegelés –Közigazgatási perben kizárólag jogszerűségi felülvizsgálat végezhető. –A közigazgatási határozat felülvizsgálatát végző bíróság nem jogosult arra, hogy a jogi szempontokon túllépve „eltúlzottnak” minősítse a felülvizsgálat határozatban megállapított bírságösszeget.

10 Hírközlési szolgáltatás –Az Fgytv. és az Eht. viszonyában az Fgytv. az általános szabály és az Eht. a speciális jogszabály. –Az Fgytv. 17/B. § szakaszának alkalmazása csak abban az esetben lenne kizárható, ha a külön törvény az ügyfélszolgálat nyitva tartása kérdésében az általánostól eltérő szabályokat tartalmazna. –Mindazon kérdésekben, amelyeket a speciális szabály nem szabályoz, az általános szabályokat kell alkalmazni.

11 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat –A vállalkozás 70% import paprikából készült fűszerpaprika őrleményét magyar eredetre utaló képi motívumokkal (szürkemarha csorda, hortobágyi csikósok, alföldi gémeskút, alföldi tanya képével és nemzeti színű szalaggal díszítve) fogalmazta. –A megtévesztés a jelölésben és a megjelenítésben is megvalósulhat, az LB szerint téves volt a megyei bíróság azon megállapítása, amely szerint annak feltüntetése mellett, hogy a termék 70% import paprikát tartalmaz, a vállalkozás a csomagoláson alkalmazott képi motívumokkal már nem vezetheti félre a fogyasztót a fűszerpaprika őrlemény származását illetően.

12 Árubemutatók –A vállalkozásnak mint tipikusan üzleten kívüli tevékenységet végző gazdasági társaságnak ismernie kell a 213/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának rendelkezéseit, így azt is, hogy legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban kell tájékoztatnia a fogyasztót arról, hogy az elállás jogát kivel szemben és milyen módon, milyen határidőn belül gyakorolhatja. A vállalkozásnak tudnia kell azt is, hogy ha nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, akkor a szerződés a vonatkozó jogszabály szerint semmis.

13 Piacfelügyelet –A Kúria ítéletében kifejtette, hogy a hatóság helyesen állapította meg a Társaság – mint gyártó - felelősségét az Fgytv. 5. § (4) bekezdésének b) pontja alapján, mivel a Társaság a termék átdugvillázásával egy másik terméket állított elő, ezért a jogszabály értelmében köteles lett volna a készülékre vonatkozó megfelelőség értékelési eljárást lefolytatni. –Az Fgytv. 5. § (4) bekezdésének b) pontja szerint e fejezet alkalmazásában a 2. § c) pontjában meghatározottakon túlmenően gyártó az értékesítési láncban részt vevő valamennyi egyéb olyan vállalkozás, amelynek a tevékenysége a termék biztonságosságát befolyásolhatja.

14 Reklám –A Ket. 18. §-a ezt az állami szuverenitáshoz szorosan kötődő territorialitás-elvet fogalmazza meg: állampolgárságtól és a nyilvántartásba vétel helyétől függetlenül, a Magyarországon kifejtett magatartások, Magyarországon megjelenő szolgáltatások elsődlegesen a magyar jog alapján ítélendők meg. –A korlátozás egyaránt érinti a belföldi és külföldi társaságokat, így nem áll fenn a külföldiek diszkriminációja. –Nem ellentétes az európai bírósági gyakorlatban értékelt, a hazai viszonylatban is fennálló nyomós közérdekekre tekintettel az a szabályozás, amely engedélyhez köti az internetes szerencsejáték szervezés folytatását, biztosítva a hatékony bírósági jogorvoslati eszközöket is.

15 Hatáskör A METRO-val szemben volt hatásköre a fogyasztóvédelmi hatóságnak eljárni. A Társaság a METRO vásárlói kártyája mellé 4 db társkártya igényelhető a kártyabirtokosokat pedig két személy kísérheti a vásárlás lebonyolítása során. A Bíróság megállapította, hogy ezen személyek az Fgytv. 2. § a) pontja szerinti fogyasztók alá tartoznak. A Bíróság megállapította továbbá, hogy a Társaság cégkivonata szerint a kiskereskedelmi tevékenységet is folytat a nagykereskedelmi tevékenység mellett.

16 Problémák -Eltérő elsőfokú bírósági döntések -Kúriához fordulás lehetősége korlátozott -Eltérő Kúriai döntések -A hatóságot a bírósági döntés rendelkező része és indokolása az adott ügyben köti

17 Jogegységi eljárás Jogegységi eljárásnak van helye, ha – a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges, és azt a Kúria elnöke, elnökhelyettes, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, az ítélőtábla elnöke illetve a legfőbb ügyész indítványozza; –a Kúria valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, és a Kúria tanácsa - az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - indítványozza a jogegységi eljárás lefolytatását.

18 Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket! Dr. Vincze Anikó a.vincze@nfh.hu