Úton böjtben. A mélyből Hozzád száll szavam – Krisztus, kegyelmezz! A bajban lelkem társtalan – Krisztus, kegyelmezz! Segíts – segíts! Ne hagyj – ne hagyj!

Az előadások a következő témára: "Úton böjtben. A mélyből Hozzád száll szavam – Krisztus, kegyelmezz! A bajban lelkem társtalan – Krisztus, kegyelmezz! Segíts – segíts! Ne hagyj – ne hagyj!"— Előadás másolata:

1 Úton böjtben

2 A mélyből Hozzád száll szavam – Krisztus, kegyelmezz! A bajban lelkem társtalan – Krisztus, kegyelmezz! Segíts – segíts! Ne hagyj – ne hagyj! Nézd, rámtör a bűn már! Te adj –Te adj erőt – erőt, Krisztus, kegyelmezz!

3 Ha arcod fényét elfedem – Krisztus, kegyelmezz! Te újból szólíts, Istenem! – Krisztus, kegyelmezz! Segíts – segíts! Ne hagyj – ne hagyj! Nézd, rámtör a bűn már! Te adj –Te adj erőt – erőt, Krisztus, kegyelmezz!

4 Ha ajkam vétett ellened – Krisztus, kegyelmezz! A jó hírt zengjem csak Veled – Krisztus, kegyelmezz! Segíts – segíts! Ne hagyj – ne hagyj! Nézd, rámtör a bűn már! Te adj –Te adj erőt – erőt, Krisztus, kegyelmezz!

5 Hallgasd meg szavamat, Uram, figyelj esdeklésemre! Hangos imádságom jusson eléd, Királyom és Istenem! Hiszen hozzád könyörgök, Uram, virradatkor már hallod kiáltozásomat, már reggel eléd tárom kérésemet és várok. Te nem olyan Isten vagy, akinek az álnokság tetszik. A rossznak nincs maradása előtted, az elvakultak nem állhatnak meg színed előtt. A gonosztevőket gyűlölöd mind, és megsemmisíted a képmutatókat. A véres kezű, az álnok ember irtózatos az Úr szemében. De én kegyelmed bőségéből házadba léphetek, és szent templomod előtt leborulhatok félelmeddel telve. Uram, te igaz vagy, vezess hát, ellenségeim ellenére is, s tedd járhatóvá előttem ösvényedet! Szájukban nincs igazság, szívükben gonoszat forralnak. Torkuk nyitott sír, nyelvük hízelgésre hajlik. Büntesd meg őket érte, Istenem, hadd essenek saját csapdájukba! Számtalan gonoszságuk miatt taszítsd el őket, mivel ellened szegültek. De örüljenek azok, akik hozzád menekülnek, ujjongjanak mindörökké! Oltalmazd őket s add, hogy benned leljék örömüket, akik tisztelik nevedet! Zsolt 3, 1-11

6 Járom a zarándok útjait, Megyek a cél felé! Kóstolom öröklét kútjait, Megyek az Uram elé! Vágok a réten, a völgyön át, Hágok a szirtre fel, Útközben láthatok sok csodát, Vágyom az Uramhoz el.

7 Megyek a tűző nap alatt, Megyek, ha borús az ég. A földet fedheti zúzmara, Megyek, ha fütyül a szél. Kezemben vándorbot és virág, Lábamon út pora, Zsákomban kalács, s a Bibliám, Ajkamon hála dala.

8 Látom a kitárt Menny kapuját, Terített asztalát, A nekem szabott fehér ruhát, Látom az Úr mosolyát.

9 Úton böjtben

10

11

12

13

14

15