A bejegyzett élettársi kapcsolat

Az előadások a következő témára: "A bejegyzett élettársi kapcsolat"— Előadás másolata:

1 A bejegyzett élettársi kapcsolat

2 „Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.” (Bét.1.§ (1) bek.)

3 A bejegyzett élettársi kapcsolatok legfontosabb szabályait a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló évi XXIX. törvény (Bét.) és a Csjt. tartalmazza. 2009. július 1-jétől a magyar jog családjogi jogintézményként ismeri el az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatot, amely az anyakönyvvezető előtti akaratnyilvánítással jön létre, és közjegyző vagy bíróság szüntetheti meg.

4 A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttének minimális alaki feltételei
az anyakönyvvezető előtt kell megjelenni; személyesen és együttesen kell jelen lenni; létrehozásra irányuló szándéknyilatkozatot kell tenni.

5 Bejegyzett élettársi kapcsolat
Csak azonos nemű, nagykorú személyek között létesíthető, kiskorú személynek gyámhivatali felmentés nem adható. A jogalkotó a bejegyzett élettársi kapcsolatra általánosságban a házasságra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni. Eltérés az Alkotmánybíróság határozatai alapján csak akkor lehetséges, ha ennek alkotmányos indokai vannak.

6 A Bét. létesítésének joghatásai
Nagyrészt azonosak a házasságkötéssel, kivétel: a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak; apasági vélelmet nem keletkeztet; a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak; emberi reprodukcióra irányuló eljárásban a házastársakra vonatkozó szabályok szerint nem vehetnek részt;

7 Bét. anyakönyvezése Nem minden anyakönyvi hivatalban vezetnek bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét, csak: a körzetközponti jegyző székhelyén, megyei jogú városokban, fővárosi kerületekben. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére a felettes szerv azonban bármelyik település anyakönyvvezetőjét kijelölheti helyettes anyakönyvvezetőnek.

8 Az anyakönyvvezető illetékességét
a bejelentés határozza meg: az az anyakönyvvezető illetékes a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, aki előtt a felek a szándékukat bejelentik.

9 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti eljárás a házasságkötésre vonatkozó eljárással megegyezően két szakaszra osztható: a szándékbejelentésre és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére

10 A bejelentési eljárás személyesen kell bejelenteni,
ha a felek egyike magyarországi lakcímmel nem rendelkező személy, akkor írásban is bejelentheti. A szándékbejelentésről az anyakönyvvezető hasonló tartalmú jegyzőkönyvet vesz fel, mint a házasságkötési szándék bejelentése esetén.

11 A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló szándékbejelentésről felvett jegyzőkönyv is 6 hónapig érvényes, az anyakönyvvezető az esemény időpontját a szándékbejelentéstől számított 6 hónapon belül, a felek kívánságának figyelembevételével tűzi ki várakozási idő nincs, a kapcsolat létesítésében az anyakönyvvezető akár a szándékbejelentés megtörténtét követően azonnal közreműködhet.

12 Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének legfontosabb szabályai
Létesítése nyilvános és méltóságteljes, ettől csak a felek kérésére lehet eltérni. Időpontját az anyakönyvvezető a felek kívánságának figyelembevételével tűzi ki. Helyszínére a házasságkötés helyszíne kapcsán tanultak az irányadók. Két nagykorú, cselekvőképes tanú jelenlétét az élettársaknak kell biztosítani. Amennyiben valamelyik bejegyzett élettárs vagy tanú nem érti és beszéli a magyar nyelvet, akkor tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsról a felek gondoskodnak.

13 Az anyakönyvvezető a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásakor a Magyar Köztársaság címerével ellátott nemzeti színű vállszalagot és ünnepélyes öltözetet visel, gondoskodik arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozása a törvényben előírt módon történjék, a felek, a tanúk és - ha szükséges - a tolmács, a jelnyelvi tolmács mindvégig folyamatosan jelen legyenek. A bejegyzett élettársi kapcsolat a létesítésére irányuló egybehangzó akaratnyilatkozattal jön létre, és nem az anyakönyvi bejegyzéssel!

14 Az anyakönyvvezető a létesítés során a következő kérdést intézi a a felekhez:
„Kijelenti-e (itt megnevezendő az a fél, akihez a kérdést intézi), hogy az itt jelen lévő (megnevezett másik féllel) bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít?”. Ha a feltett kérdésre mindkét fél egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő az egyik majd a másik fél) a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében bejegyzett élettársak.

15 A bejegyzett élettársi kapcsolat is létesíthető kisebbségi nyelven – a házasságkötésnél tanult feltételek mellett. Bejegyzett élettársi kapcsolat is létesíthető közeli halállal fenyegető állapot esetén – ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint házasságkötésnél.

16 Nem jön létre bejegyzett élettársi kapcsolat
ha: a felek nem az anyakönyvvezető előtt jelennek meg; nem személyesen jelennek meg; a felek az anyakönyvvezető által feltett kérdésre nem egybehangzó „igen”-nel válaszolnak, vagy az egyik fél nyilatkozatát feltételhez vagy időhöz köti.

17 Az anyakönyvvezetőnek meg kell tagadni a közreműködést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél , ha: a közreműködésre nem illetékes, az eljárásból ki van zárva, a létrehozásnak törvényes akadálya van, a felek a létrehozás törvényes feltételeit nem igazolták, a felek a létrehozáshoz a jogszabályban előírt felmentést, illetőleg engedélyt nem mutatták be, vagy a bíróság valamelyik felet, akár nem jogerős határozattal is cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, vagy a fél a létrehozás időpontjában nyilvánvalóan cselekvőképtelen.

18 Nem magyar állampolgár bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése
Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni, igazolnia kell, hogy személyes joga szerint nincs akadálya a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésének.

19 Amennyiben a nem magyar állampolgár személyes joga nem ismeri el az azonos neműek közötti legalizált kapcsolatot, a következő feltételekkel létesíthető Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolat: a nem magyar állampolgár igazolja, hogy a házasságkötésnek nem lenne akadálya és legalább az egyik bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik.

20 Az anyakönyvvezető a megelőző eljárásról készített jegyzőkönyvet és az okiratokat felterjeszti a felettes szervhez annak elbírálására, hogy a külföldi okiratok megfelelőek-e. Ha a nem magyar állampolgár házasuló a szükséges tanúsítványt nem tudja beszerezni, annak bemutatása alól a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve felmentést adhat. A felmentés iránti kérelmet az együttesen jelenlévő felek az anyakönyvvezetőnél terjesztik elő. A felmentés 6 hónapig érvényes.

21 Tanúsítvány bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez
személyesen kell benyújtani a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti anyakönyvvezetőnél (külföldön: konzuli tisztviselő) kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a tervezett bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének tudomása szerint nincs törvényes akadálya – a kérelem kötelező adattartalma megegyezik a házasságkötésnél tanultakkal.

22 a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes felettes szerv állítja ki (külföldön: konzuli tisztviselő); ügyintézési határidő: 30 nap A tanúsítvány adattartalma a házasságkötésnél megismertekkel azonos, csak azt a tényt tanúsítja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nincs törvényes akadálya a tanúsítvány érvényességi ideje: 6 hónap

23 A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyve tartalmazza:
a létrehozás helyét és idejét (év, hó, nap); a bejegyzett élettársak születési családi és utónevét, az anyakönyvezés előtt viselt nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a bejegyzést megelőző családi állapotát, a lakóhely településének a nevét, a bejegyzett élettársak szüleinek születési családi és utónevét; a tanúk és a tolmács nevét; a bejegyzett élettársak nemét;

24 a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére irányuló eljárás valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt; a bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásánál közreműködött anyakönyvvezető nevét; a bejegyzett élettársak külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát.

25 Névviselés Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult.

26 A bejegyzett élettársakat az anyakönyvbe születési nevük abc sorrendjében kell bejegyezni!

27 A bejegyzett élettársak családi állapota lehet:
nőtlen, hajadon, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, elvált, elvált bejegyzett élettárs, házassága megszűnt, bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt

28 Az adatok változása eseté anyakönyvezni kell:
a) a bejegyzett élettársak születési nevének, személyi azonosítójának megváltozását; Példák: „Kiss László bejegyzett élettárs születési családi és utóneve: Kelemen Károly (IRM/4152/2009.) december 1. X.Y. aktő.” (A névváltozás feljegyzése a központi anyakönyvi szerv névváltoztatási értesítése alapján történik, és nem a névváltoztatási okirat alapján.) „Kiss Éva bejegyzett élettárs neme férfira, utóneve Áron névre változott. Személyi azonosítója: (EüM / EGP) június 15. X.Y. aktő.” b) a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását;

29 A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnhet:
az egyik fél halálával példa: „Kiss László bejegyzett élettárs án/én meghalt. Halálesete a 25/2009. fsz.a december 30. X.Y. aktő.”

30 közjegyző általi megszüntetéssel:
„A bejegyzett élettársi kapcsolatot X.Y. miskolci közjegyző november 29-én jogerőre emelkedett számú végzésével megszüntette december 1. X.Y. aktő.” A közjegyző általi megszüntetés feltételei: a felek erre irányuló közös kérelme nincs olyan gyerek, akinek a tartására közösen kötelezettek és lakáshasználat, közös vagyon kérdésében nincs vita

31 bíróság általi felbontással:
példa: „A bejegyzett élettársi kapcsolatot a Budai Központi Kerületi Bíróság a november 1-jén jogerőre emelkedett 2.P /2009/3. sz. ítéletével felbontotta december 30. X.Y. aktő.” A bejegyzett élettársi kapcsolat érvénytelenítését is csak bíróság mondhatja ki!

32 c) a magyar állampolgárság megszűnését, a magyar állampolgárság megszerzését.
példa: „Kiss László bejegyzett élettárs magyar állampolgársága év október hó 15-én megszűnt. (BÁH 106-Á-321/2009.) december 30. X.Y. aktő.”

33 A Bét. anyakönyvi vonatkozásai:
Hazai anyakönyvezés során csak azok a külföldön létrehozott bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvezhetők, amelyek július 1-jét követően létesültek. A július 1-jét megelőzően használt anyakönyvek, anyakönyvi kivonatok továbbra is használhatók de: a halotti anyakönyvi kivonat megjegyzés rovatába kell beírni a bejegyzett élettárs születési családi és utónevét, ha a haláleset időpontjában az elhalt érvényes bejegyzett élettársi kapcsolatban élt;

34 a halotti anyakönyv megjegyzés rovatában kell feltüntetni minden, a bejegyzett élettársra vonatkozó adatot, ha a haláleset időpontjában bejegyzett élettársi kapcsolatban élt (úgy, mint a házasságkötésnél, és ugyanazokat az adatokat, mint házastársnál);