ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN

Az előadások a következő témára: "ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN"— Előadás másolata:

1 ÁLLATORVOSI AGRÁRGAZDASÁGTAN
Előadó: Dr. Vasa László, egyetemi docens SZIE GTK (28) /2081 m.

2 Az agrárgazdaságtan tárgya
A közgazdaságtan alrendszere, a mezőgazdaság sajátosságainak ökonómiai (makroökonómiai) kérdéseivel foglalkozik (→agrárökonómia) Agrárgazdaságtan (makro) – mg. üzemtan (mikro) Keresi az általános és specifikus gazdasági törvények mezőgazdaságban érvényesülő formáit, jelenségeit és ezek összefüggéseit Vizsgálja a mezőgazdaság belső társadalmi-gazdasági törvényszerűségeit, az ott végbemenő gazdasági folyamatokat Jövő: természeti erőforrások ökonómiája, fenntarhatóság

3 Az agrárgazdaságtan kapcsolata más tudományágakkal
Az agrárgazdaságtan helye a tudományok között: - társadalomtudomány - gazdaságtudomány - ágazati gazdaságtan Kapcsolódás más tudományágakkal: - természettudományok - műszaki tudományok, - alkalmazott közgazdaságtan gazdaságpolitika, nemzetközi gazdaságtan

4 Agrárgazdaságtan – agrárpolitika
A gazdaságpolitika része, a mezőgazdaság fejlesztésére, állami irányítására és szabályozására irányul Az agrárgazdaságtan tudományos eredményeit és következtetéseit, az aktuális politikai célokat ötvözi és valósítja meg a gyakorlatban Az agrárgazdaságtan módszereket és eljárásokat dolgoz ki → gazdasági törvények felhasználása és alkalmazása az agrárpolitikában 4F = föld, földműves, falu, foglalkoztatottság

5 A agrárökonómiai elemzések forrásai
Statisztikai adatok (KSH évkönyvek) Mikroökonómiai források (vállalati adatok aggregálása) Trendszámítások Szakmai szervezetek adatszolgáltatásai, tanulmányai (becslések, értékelések) Tesztüzemi rendszer (AKI) Gazdaságpolitikai elemzések Ágazati elemzések Esettanulmányok

6 A szektorok arányának változása a nemzetgazdaságon belül

7 Gazdasági fejlettség – mg. részarány
Empirical evidence on the transformation process. A brief review.

8 Fejlődő gazdaság - átalakuló mezőgazdaság
Hagyományos mezőgazdaság Modernizálódó mezőgazdaság Iparszerű mezőgazdaság GDP-n belüli részarány >30% 10%-30% <10% Mg. Foglalkoztatottak aránya >50% 15-50% <15% Piaci orientáció önellátó belpiacok külpiacok Output összetétele alapvető élelmiszerek alapvető élelmiszerek + export áru differenciált, magas hozzáadott-érték Méret-hatékonyság nem fontos fontos

9 A mezőgazdaság számokban
Részarány a, GDP-ben - mezőgazdaság (4,3%) - élelmiszeripar (2,6%) - összes részarány (~7%) Részarány a beruházásból - mezőgazdaság (4,4%) - élelmiszeripar (3,8%) A foglalkoztatottak részaránya - mezőgazdaság (5%) - élelmiszeripar (3,6%) A lakosság élelmiszer fogyasztásának aránya az összes fogyasztásban (25-35 % élelmiszer) – kvázi konstans kereslet! Külkereskedelemből való részarány (mg + élelmiszeripar) export részaránya (2-3 %) import részaránya (2-3 %) Mg. term. volumenindex (1990=100) - növénytermesztés 104,8% - állattenyésztés 58% - összesen 83%

10 A mezőgazdaság fogalma
Hagyományos felfogás: nyersanyagtermelő ágazat (növényi és állati eredetű élelmiszerek, ipari nyersanyagok) Őstermelés: a gazdasági ág természeti tényezőkre támaszkodik (bányászat, geotermikus energia termelés, földművelés) Mai jellemzők: - szubsztantív és formális tevékenységek dualizmusa - technologizált munkafolyamatok - vertikális integráció

11 Hatékony mezőgazdaság Példa 1
Hatékony mezőgazdaság Példa 1.: területegységre jutó mezőgazdasági munkaidő csökkenő

12 Hatékony mezőgazdaság Példa 2.: területegységre jutó vonóerő

13 Hatékony mezőgazdaság Példa 3. : egy mg
Hatékony mezőgazdaság Példa 3.: egy mg. dolgozó által ellátott lakosság

14 Hatékony mezőgazdaság Példa 4.: termésátlagok növekednek

15 Két fő irányzat a fejlett országokban
profitorientált, versenyző mezőgazdaság (formális) racionális üzemméret minimális állami támogatás aktív piacpolitika nyitott gazdaság (komparativizmus) szociális és környezetvédő mezőgazdaság (szubsztantív) kisüzemi struktúra magas állami támogatási szint állami beavatkozás piacszabályozás protekcionizmus

16 Agrárgazdaság – élelmiszergazdaság – agrobiznisz
Mezőgazdaság növénytermesztés állattenyésztés, mg. szolgáltatások Élelmiszergazdaság mezőgazdaság élelmiszeripar élelmiszerkereske-delem Agrobiznisz mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer-kereskedelem input-előállítás tercier szektor agrárgazdasággal kapcsolódó részei (marketing, pü. szféra,)

17 A mezőgazdaság funkciói
Élelmiszertermelés Alapanyag-előállítás Takarmánytermelés (szálas- és abrak-takarmányok) nem csak mg. számára! Energiatermelés (biodízel, biogáz, bioetilén) Környezetvédelem, természetvédelem A táj kultúrállapotának fenntartása, a társadalom számára a természet közeli állapot biztosítása Hulladékhasznosítás (melléktermékek, trágyázás) A vidéki térségek lakosságának megőrzése, általános kulturális és gazdasági színvonalának a javítása

18 Az élelmiszer termékpálya
MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) NAGYKERESKEDELEM FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK

19 Egy kis árelemzés…

20 A mezőgazdasági termelés sajátosságai
A termelés természeti környezetben folyik A termék-előállítás eszközei, a termékek biológiai szervezetek (szezonalitás) Ciklikusság: a ráfordítások folyamatosan, a bevételek szakaszosan jelentkeznek Az embertől független tényezők hatása a termelési folyamatra igen nagy A termelés szerkezeti sajátosságai (családi gazdaságok, nagyüzemek) Az élelmiszer iránti kereslet rugalmatlansága Az immobil faktorok nagy súlya (termőföld, munkaerő) Speciális termelési eszközök Diverzifikációs kényszer (költséges) Forgótőke finanszírozási problémák a jövedelmi viszonyok miatt (bankok hitelezési hajlandósága)

21 A makrogazdasági mérlegrendszer
Makroökonómia – kettős aggregálás: gazd. szereplők ágazatok, szektorok termékek termékcsoportok (output) Korábban: MPS (Material Product System) anyagi termelés rendszere, csak az anyagi termelés javait méri Jelenleg: SNA (System of National Accounts) nemzeti elszámolások számlarendszere, minden társadalmilag szervezett hasznos tevékenységet mér

22 Fontosabb makrogazdasági mutatók
Bruttó kibocsátás (Gross Output = GO) Bruttó hazai termék (Gross Domestic Product = GDP) GO – folyó termelői felhasználás = hozzáadott érték Nettó hazai termék (Net Domestic Product = NDP) GO – összes felhasználás; GDP - amortizáció Bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income =GNI) állampolgárok realizált jövedelme (belföld vagy külföld) Nettó nemzeti jövedelem (Net National Income =NNI) GNI - amortizáció Bruttó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Gross National Disposable Income = GNDI) bejövő transzfer (+), kimenő transzfer (–) Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem (Net National Disposable Income = NNDI) GNDI - amortizáció

23 SNA termelési mutatók Mutatók Bruttó Félnettó Nettó
(elnevezésben bruttó) Nettó Megtermelt jövedelem bruttó kibocsátás (GO) bruttó hazai termék (GDP) nettó hazai termék (NDP) Elsődl. eloszt. során megtermelt jövedelem bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nettó nemzeti jövedelem (NNI) Végső felh. kerülő jöv. bruttó rend. álló nemz. jöv.(GNDI) nettó rend. álló nemz. jöv. (NNDI)

24 NOMINÁL ÉS REÁL ÉRTÉKBEN VALÓ KIFEJEZÉS
PÉNZÉRTÉKBEN, AZ ÁRAK SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ KIFEJEZÉS NOMINÁLIS KIBOCSÁTÁS – az adott év folyó árain számítva a kibocsátás pénzbeni értékét adja. REÁLKIBOCSÁTÁS – változatlan áras, azaz az adott év kibocsátását egy kiválasztott év (bázisév) árain összesítjük.

25 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE
X – FOLYÓ RÁFORDITÁS, W – ELSŐGLEGES ÉRTÉKÖSSZETEVŐK, Y – VÉGSŐ FELHASZNÁLÁS

26 A gazdasági szféra egészét felölelő ÁKM (100% = Ágazat bruttó termelése, ill. kibocsátás)
Y X W

27 ÁKM belső mátrix (X) és értékösszetevők (W)

28 ÁKM „Y” mátrix (Bruttó kibocsátás = 100%)

29 JELENTŐSÉGE A nemzetgazdaság egyes ágai közötti kapcsolatok tehát egyrészt a folyó anyagfelhasználásban, másrészt a termelés növelését megalapozó termelésieszköz-felhasználásban jelennek meg. A kibocsátási kapcsolatok az egyes gazdasági ágak termékeinek felhasználási területét mutatják, a termékek egy része ún. termelő fogyasztásra (más nemzetgazdasági ág felhasználására), másik része ún. végső fogyasztásra kerül. Összegezve a kibocsátási kapcsolatok az egyes nemzetgazdasági ágazatok főbb felvevő piacait mutatják be.

30 A MEZŐGAZDASÁG KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI
A mezőgazdaság egyre inkább elveszti élelmiszertermelő jellegét, alapanyag-termelővé válik (nyersanyagtermelés) A termelési célú kibocsátás részaránya nő (kb. 60%) a végső felhasználással szemben (kb. 40%) Az alapanyag exportja csökken A legnagyobb kibocsátás az élelmiszeriparba A másik legnagyobb kibocsátási irány saját maga (pl. vetőmag, tenyészállatok, takarmány) Jelentős kibocsátás az iparba (pl. könnyűipar)

31 A MEZŐGAZDASÁG RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI
Meghatározó az ipar szerepe (vegyipar, gépipar) Saját anyag felhasználása jelentős, de csökkenő Az importanyag-tartalom nő (kb. 6-7%), de az iparétól elmarad A holtmunka költségaránya nőtt

32 AZ ÉLELMISZERIPAR KIBOCSÁTÁSI KAPCSOLATAI
Legnagyobb hányada végső felhasználásra kerül (kb. 70%) A termelési célú kibocsátás jelentős része megy saját célú felhasználásra (kb. 40%) Termelési célú kibocsátás a mezőgazdaságba (kb. 45%): melléktermék, takarmány Kibocsátás a könnyűiparba, vegyiparba

33 AZ ÉLELMISZERIPAR RÁFORDÍTÁSI KAPCSOLATAI
Fő és meghatározó szállítója a mezőgazdaság (kb. 60%) Az anyagfelhasználáson belül az ipar szerepe jelentős (kb. 30%) Az importanyag-felhasználása magasabb, mint a mezőgazdaságé Magas a pótlási alap nagysága