A szemét útja Dia címek: Fő dia, A szemét útja A szemét

Az előadások a következő témára: "A szemét útja Dia címek: Fő dia, A szemét útja A szemét"— Előadás másolata:

1 A szemét útja Dia címek: Fő dia, A szemét útja A szemét
A szemét és a környezet A szemét nem szép A szelektíven gyűjtött hulladék útja A fémek útja és néhány fontos érdekesség „Nápolyt látni és meghalni” A szelektív hulladékgyűjtés okai Az egészségügy tonna szemete évente Egyéni ábrás, rajzos diák a szemétről A papír Papír előállítás elsődleges rostokból Papír előállítás másodlagos rostokból Záródia Következő

2 A szemét Szemétnek az általános, a háztartásunkban felgyülemlő kidobandó, fölösleges dolgokat nevezünk. Ilyen a papír, a műanyag, a fém, az ételmaradék.. Nagy mennyiségű szilárd, háztartási hulladékot termel az ember. Azonban ez a mennyiség eltörpül az ipari eredetű mellett. Ez az országok szintjén is így van. Azzal a különbséggel, hogy a statisztikák általában az utolsó fillérig jellemzik egy ország jólétét, míg a szemétről szóló adatok megbízhatatlanabbak. Előző Következő

3 A szemét és a környezet A szemét, mint tudjuk káros lehet a környezetre. Erre az egyik jó példa a nejlon. Bevásárolni mindenki szokott és vásárlásnál nem minden esetben kap az ember környezet barát szatyrot. A szatyor általában a szemetesben vagy a földön köt ki. Ha a szemetesbe kerül, még nincs baj, mert a kukásautó elviszi. De ha a földre kerül, akkor károsítja a környezetünket és nem bomlik le. A másik jó példa a flakon, ami nem csak a növényeknek rossz, de az állatok is veszélyben vannak miatta. A kisebb állatok beleszorulhatnak, tápláléknak nézik és megeszik és még sok más. Ha túl sok a szemét környezetünkben, akkor komolyabb károkat is okozhatnak, mint például folyók elzárása, vizek élővilágának pusztítása. Előző Következő

4 A szemét nem szép Remélem, nemcsak én gondolom úgy, hogy a szeméttel teli környezet nem szép. Gondoljunk csak bele. Sétálunk az utcán, a városi parkban, egy tó partján vagy más helyeken és nem látunk mást csak szemetet. Oké, trehány az ember, én sem vagyok túl szorgalmas, de azért nem dobálom el a szemetemet. Nemcsak káros a környezetre, az egészségre, de még a látványt is tönkreteszi. Gondoljuk végig. Sétálunk egy szépen megépített, díszes városban vagy a természetben. Erdőn, mezőn, folyó parton, hegyen, kemping helyen.. és nem látunk mást csak szemetet. A csodálatos, a természet adta szépséget, de még a mesterségesen is szép helyeket teljesen elcsúfítja. Jó ez nekünk? Nem. Teljesen elmegy az ember kedve mindentől. Hangulat romboló hatású és undorral tölt el, ha ilyen helyen kell éljek. Ha mást nem is teszünk azért, hogy szebb legyen a környezetünk, akkor legalább annyival segítsük a dolgot, hogy mi nem szemetelünk. Nem véletlenül vannak kukák az utcán is és nem csak az épületekben. Ha másokra nem is, de legalább sajátmagunkra odafigyelhetünk. Előző Következő

5 A szelektíven gyűjtött hulladék útja
Általánosan, az első lépések: Műanyag és papír: A szelektíven gyűjtött hulladékot először kiválogatják, amiben fontos szerepet játszik az emberi munkaerő. A válogatás a különböző anyagok különböző feldolgozási technikájuk miatt és a nem oda való hulladék szétválogatása miatt van szükség. A műanyagot és a papírt válogatás után bálákba préselik össze. Különböző feldolgozó üzemekbe szállítják, ahol nyersanyagot és mindenféle készterméket készítenek belőlük. A bálákat előtisztítják, megmossák, felaprítják és pici granulátumot készítenek belőlük. A papírból újra papírt állítanak elő a papírgyárakban. papírból papírt Előző Következő

6 A fémek útja és néhány fontos érdekesség
Egyéb: A fémből készült kólás-, sörös-, energiaitalos-, és más fémdobozos dobozokat megtisztításuk után, szintén bálákba préselik. Akárcsak a műanyagot és a papírt. 1 bála súlya körülbelül kilogramm. Az összepréselt dobozokról eltávolítják a tintát, festéket, matricát ezt követően pedig, megolvasztják őket. A megolvadt dobozokat formákba öntik. Egy ilyen, alumíniumrúd súlya 7 kilogramm. Mindezek után előlehet állítani a kész terméket. A kommunális hulladékok nem hasznosíthatóak, ezért szigetelt lerakóba kerülnek. A szelektíven gyűjtött hulladékokból 6 hét alatt készülnek el az újrahasznosított termékek. Ezután újra a boltokba kerülhet. A szigetelt hulladéklerakó abban különbözik a hagyományos szemétteleptől, hogy a hulladék nem közvetlenül érintkezik a talajjal. Ezáltal nem szennyezi a talajvizeket, a talajt. A hulladékból eltávozó nedvességtartalom az övárokban gyűlik össze. A telephelyen folyamatos ellenőrzés van és folyamatosan dolgoznak a gépek. A hulladéklerakóban melléktermékként depónia gáz keletkezik mely adott esetben káros is lehet. Gázgyűjtő kutak segítségével ez a gáz elektromos energia előállítására hasznosítható. Melyből a hulladékkezelő üzem elektromos igénye fedezhető. A hulladéklerakók megtelése ellen elsősorban környezettudatos vásárlással, megelőzéssel, szelektív hulladékgyűjtéssel tudunk tenni. Előző Következő

7 „Nápolyt látni és meghalni”
"Nápolyt látni és meghalni" - tartja a mondás. Ma már biztos sokan érzik ezt a valóságban, majd meghalnak az ottani életbe. Az utcán méteres kupacokban állnak a 2 hete el nem vitt szemétkupacok, a karácsonykor összegyűlt nagy mennyiségű szemét után Nápoly egy hatalmas szeméttelepé kezd válni. Közel tonna hulladék hever az utcán. Ezeket lángoló konténerekben égetik el, és a túlterhelt tűzoltóknak kell eloltani. A szemét egyik égésterméke a nagyon mérgező és erősen rákkeltő hatású dioxin előfordulhat. Nő az egészségügyi kockázat. Tífusz, kolera és hepatitisz-veszély fenyeget. A sok szerves háztartási szemét bomlása elviselhetetlen bűzt ad. Mindez egy 3.1 milliós nagyvárosban Európa déli részén. Előző Következő

8 A szelektív hulladékgyűjtés okai
Újrahasznosítás: A legjobb hulladék a "nem keletkező hulladék”. A hulladékhegyek csökkentése mindannyiunk feladata és felelőssége, amit csak közös erőfeszítéssel tudunk elérni. A hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezése, működtetése az önkormányzatok kötelessége. A lakosságnak pedig az, hogy ezen szolgáltatásokat igénybe vegye, melyért a hulladék mennyiségével arányos hulladékkezelési díjat fizet. A hulladékhegyek csökkentésének egyik lehetősége a szelektív hulladékgyűjtés, mely többek között a számunkra már feleslegessé, használhatatlanná vált hulladékoktól segít bennünket környezetbarát módon megválni. Magyarországon, sajnos sok olyan szemét van ami közönséges kukákban köt ki a szelektív hulladékgyűjtők helyett. A veszélyes anyagok elkülönítése: A veszélyes hulladékokat külön kell gyűjteni!!! A veszélyes hulladék leadható a hulladékudvarokban vagy az önkormányzat által szervezett veszélyes hulladék gyűjtőakciók keretében. Ezek helyéről, idejéről az adott önkormányzat ad tájékoztatást. A leggyakoribb, háztartásokban is fellelhető veszélyes hulladékok, melyeknek már speciális gyűjtése sok helyen megoldott: elem és lejárt vagy feleslegessé vált gyógyszer, a festék, sütőzsiradék, akkumulátor. Energiatermelés: A fosszilis energiahordozók fokozatos kimerülése és az évente keletkező egyre több hulladék adja a megoldást a két probléma együttes megoldására. Éghető hulladékokat kell használni energiatermelésre. Ezek a szemétégető művek. Ezek azonban környezetvédelmi gondokat okoznak és a lakosság sok helyen nem látja ezeket szívesen. Előző Következő

9 Az egészségügy16 000 tonna szemete évente
Vége! annak az időnek, amikor a kórházak maguk tüzelték el egészségügyi hulladékaikat! Mivel ezek veszélyes hulladékok, előbb ártalmatlanítják és csak utána égetik el. De ez az egész rendszer még nem tökéletes. A magyarországi egészségügyi intézményekben keletkező hulladék mennyisége ezer tonna körül mozog évente. Hát, ez nem kismennyiség.. Mik is azok az úgynevezett egészségügyi hulladékok? Egy érvényes miniszteri rendelet szerint, az egyik csoportba a fertőzések elkerülése érdekében különleges kezelést igénylő hulladékok tartoznak. Ezek az injekciós tűk és fecskendők, vágó- éles eszközök, infúziós szerelékek, vérrel- váladékkal szennyezett anyagok, kötszerek, rögzítések, tamponok, katéterek és egyéb hasonló betegellátási hulladékok. Egy másik csoportba a veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszerek tartoznak. Xiliol, aceton, formalin vagy a röntgenekben használt különböző fotóvegyszerek és maradékaik. A harmadik csoportba a gyógyszerek tartoznak. Citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek, maradékaik és a lejárt szavatosságúak. Az a közös bennük, hogy mivel veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért külön kezelési szabályok alá esnek. Előző Következő

10 Előző Következő A fákat kivágják, feldolgozzák
A kivágott erdők helyére, csak ritkán ültetnek új fákat, így tönkretéve a környezetet, az élővilágot. A fák oxigént termelnek! Ezután , gyárakban, különböző helyeken és módon papírt állítanak belőle. Aztán újságot, fénymásolópapírt, stb. Ha már elhasználtuk a papírt, akkor sokan kidobják, pedig újra lehetne hasznosítani. Előző Következő

11 A papír Gyártása: A papír alapanyagát növényi rostok adják, amelyeket legtöbbször fából nyernek, de készíthető papír szalmából, rongyból illetve használtpapír újrahasznosításával is. A rostok eredetük szerint csoportosíthatóak: elsődleges rostoknak nevezik a fából, szalmából vagy más, előtte még fel nem dolgozott nyersanyagból kivont alapanyagot. A másodlagos rostokat használt papírból, rongyból állítják elő. Mitől környezetbarát a papír? A papírgyártáshoz vízre, energiára, fára vagy más nyersanyagra, illetve vegyszerekre van szükség. A gyártás során a vizeket, a talajt és a levegőt terhelő kibocsátások keletkezhetnek. Egy papír környezetbaráttá történő minősítése sok tényező figyelembe vételével történhet. Az a gyártó, aki a legkisebb kibocsátás mellett a legkevesebb energiával és erőforrás-felhasználással állítja elő papírjait, betartja a környezetvédelmi hatóságok előírásait kérheti az arra illetékes szervektől termékeinek, „környezetbarát termékké” történő minősítését, hiszen a korábbi gyakorlathoz képest kevésbé terheli a környezetet. A papír gyártók és kereskedők a papírokat - a papír felhasználási területe mellett - gyakran jellemzik a papír gyártására felhasznált rostos alapanyag típusa, illetve a rostos alapanyag fehérítési technológiája szerint is. A megfelelő technológiával előállított újra papír környezetkímélőbb a hagyományos papírhoz viszonyítva, mert használata révén csökken a fafelhasználás és a depóniák terhelése, a klórmentes papírok használata esetén pedig megszűnik a szerves klórvegyületek által okozott a környezetszennyezés. A papírfogyasztásból keletkező környezetterhelés az újra papírok gyártása során átrendeződik mert a festéktelenítési eljárás után visszamaradó szennyezőanyag, a nyomdafesték a papírgyárban halmozódik fel és kezelésének költségei - a tényleges szennyezők helyett - ma még a papírgyártást terheli. A hagyományos és az újra papírgyártás anyag- és energiaszükséglete azonos papírgyártó gép esetében is eltérő, amit az 1 tonna újságpapírgyártás egyszerűsített példája is jól szemléltet. A növekvő igények kielégítésére egyre több rostalapanyagra van szükség. Európában a legnagyobb cellulóz-exportáló Svédország és Finnország, a cellulóz kis részét (15%-át) Észak és Dél-Amerikából hozzák be. Előző Következő

12 Amit a papírról tudni kell
Ki ne szeretne egy szép üres fehér lapra írni, minden munkát új lapon kezdeni? De aztán a sok új lap a szemetesbe kerül, és egy újabb tiszta lapon folytatjuk tovább a munkát. A háztartási szemét jó része papírból áll, az irodákban naponta termelődő hulladék pedig szinte csak papír. A papír viszonylag olcsó, az irodai munkánál pedig szinte „tipikus” a nagy mennyiségű felhasználás. Miért érdemes kissé behatóbban foglalkozni ezzel az annyira mindennapi termékkel? Az irodai hulladék nagy része papír, tehát a papírral való takarékoskodás nagy mértékben csökkentheti a termelődő hulladékot. Ha a papírhulladék egy helyen termelődik, akkor könnyebben összegyűjthető. Papírvásárlás esetében - már Magyarországon is - lehet olyan papírt vásárolni, mely gyártása során kevésbé terheli a környezetet. A papír újrafeldolgozásának kialakult technológiája van, a hulladékbegyűjtés is viszonylag fejlett, de lakossági együttműködés nélkül a rendszer nem működik. Előző Következő

13 Papír előállítás elsődleges rostokból
Előző Következő

14 Papír előállítás másodlagos rostokból
Előző Következő

15 Köszönöm a megtekintést!
Forrásaim Elsősorban igyekeztem átfogalmazni az olvasottakat az általam talált és keresett forrásokból. De, mint például az első három cím és az alattuk található szövegek, mint saját gondolatok, vélemények, nézetek. Már ezzel is próbáltam érdekesebbé, élvezhetőbbé tenni a munkám, hogy ne csak hivatalos, szakmai sorokat olvasson az aki megnézi.. Egyik forrásom Nápoly forrása Wikipédiáról egy kicsi Papír forrása Köszönöm a megtekintést! Készítette: Ravadics Brigitta Felkészítő tanár neve: Korényi Honoráta Iskola neve: Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Tanuló osztálya: 9.A Előző