© Szabó Lajos Jog és biztonság A jogi háttér lényeges elemei, polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjog lényeges vonatkozásai, a 2005. évi CXXXIII. törvény.

Az előadások a következő témára: "© Szabó Lajos Jog és biztonság A jogi háttér lényeges elemei, polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjog lényeges vonatkozásai, a 2005. évi CXXXIII. törvény."— Előadás másolata:

1 © Szabó Lajos Jog és biztonság A jogi háttér lényeges elemei, polgári jog, szabálysértési jog, büntetőjog lényeges vonatkozásai, a 2005. évi CXXXIII. törvény lényeges elemeinek ismertetése, különös tekintettel a munkajogi, adatvédelmi, szempontokra, a Megbízó és Megbízott viszonyára.

2 © Szabó Lajos Szabály, törvény, jog Szabály: a tényleges érvényesítés szándékával közölt, a közlés objektumára vonatkozó, és hosszú távra szóló elvárás vagy elvárások összessége, amely jelentése révén kifejezi, hogyan lehet vagy kell viselkedni meghatározott körülmények között. (Farkas Zoltán szociológus) Jogszabály~törvény (hipotézis- diszpozíció- szankció) „Hajdan ütlekkel magyarázták a' mi Atyáink Hogy mi az alsó rend törvénnye?” (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi) „A jogászok még mindig keresik a »jog« fogalmának definícióját” (I. Kant: A tiszta ész kritikája) A jog olyan magatartási szabály, ill. olyan rendezett társadalmi kapcsolat, melynek érvényesülését állam, vagy más olyan hatalom biztosítja, mely rendelkezik a kikényszerítéshez szükséges eszközökkel.

3 © Szabó Lajos Jogi alapfogalmak Jogalkotás (folyamatos) Jogforrási hierarchia Jogrendszer Jogviszony Jog alanya Jog tárgya Jog hatálya Jogértelmezés Jogkövetés Jogalkalmazás Jogérvényesülés Jogkövetkezmény Jogbiztonság Hatáskör Illetékesség Jogképesség Cselekvőképesség

4 © Szabó Lajos A jogrendszer, jogágak Jogrendszer Közjog alkotmányjogközigazgatási jog pénzügyi jognemzetközi jog büntetőjogszabálysértési jog Katonai jog stb. Magánjog polgári jogcsaládjog nemzetközi magánjogmunkajog szövetkezeti jogföldjog társadalombiztosítási jog stb. Jog Anyagi jog Alaki jog Jog KözjogMagánjog

5 © Szabó Lajos Jog és biztonság A jog tehát, rendezi a társadalmi viszonyokat. (szabályokat alkot) Egységes elveket követ, még változásai során is. (jogbiztonság) Többé-kevésbé kiszámíthatóvá teszi az emberek és embercsoportok egymás közti magatartását. (jogkövetés) Biztosítékokat nyújt rendkívüli helyzetekre. (jogalkalmazás) Megkísérli az eredeti állapot visszaállítását (jogkövetkezmény) Minden életviszonyt és helyzetet szabályoz. (jogrendszer) A jog biztonságot sugall.

6 © Szabó Lajos Elvek és gyakorlat A jogalkotásnak is meg vannak az alapelvei, amit a 2010. évi CXXX. törvény „a jogalkotásról” II. fejezete tartalmaz. A „jogkeletkezés” egy külön folyamat, mely a jogalkalmazás során kialakult gyakorlatot jelenti. A jogalkalmazáshoz is kapcsolódnak alapelvek Ezek azonban jogáganként kissé eltérőek. Az ombudsman jogintézménye az elvek és a gyakorlat ütközéseit hivatott vizsgálni. (ld. aggályos) Mert igazat beszélt Francois Rabelais magiszter, mondván: „A jog nem egyéb, mint szarral áttört szép aranyköntös.” (R. Merle: Csikóéveink)

7 © Szabó Lajos Polgári jog I. A polgári jog a mindennapok része, alapvető társadalmi együttélési szabályok rendszere. Alapvetően a vagyoni jogokat szabályozza a jogalanyok között Két fő fogalma:Birtokvédelem: –Tulajdonlás- önhatalom –Birtoklás- közhatalmi birtokvédelem A hatályos Ptk. rendszere –Bevezető rendelkezések –Személyek –Tulajdonjog –Kötelmi jog –Öröklési jog –Záró rendelkezések

8 © Szabó Lajos Polgári jog II. Polgári jogi jogviszony alanyai: természetes személyek jogi személyiséggel felruházott szervezetek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek A polgári jog alapelvei: az autonóm mozgástér védelmének elve az ésszerűség elve az igazságosság elve a jogbiztonság elve jóhiszeműség és tisztesség elve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve a joggal való visszaélés tilalmának elve az együttműködési kötelezettség elve az elvárható magatartás elve.

9 © Szabó Lajos A tulajdonos és a birtokos jogai és kötelezettségei Tulajdonosi jogok és kötelezettségek JogokKötelezettségek Birtoklás jogaTerhek viselése Használat jogaKárveszélyviselés Hasznok szedésének jogaSzükséghelyzetben károk tűrésének kötelezettsége Hasznosítás jogaEgyéb kötelezettségek Rendelkezés joga Birtokvédelem joga Tulajdonhoz való jog

10 © Szabó Lajos Büntetőjog I. Fő funkciója az állam és polgárainak védelme A társadalomra veszélyes magatartásokat sorolja fel Melyeket bűncselekménnyé nyilvánít Elkövetőikkel szemben joghátrányokat helyez kilátásba Fő fogalmai:A hatályos Btk. rendszere: –Társadalomra veszélyesség- Általános rész –Bűnösség- Különös rész –Jogellenesség –Büntetendőség –Elkövető és sértett Kapcsolódó jogágak: Büntető-eljárásjog, Büntetés-végrehajtási jog Főbb társtudományai: Kriminológia, kriminalisztika, kriminálstatisztika, kriminálpszichológia, szociológia

11 © Szabó Lajos Büntetőjog II. Objektív elemekSzubjektív elemek TárgyTárgyi oldalAlanyAlanyi oldal Jogi tárgy  Általános  Különös  Közvetlen Elkövetési magatartás  Tevés  Mulasztás Alannyá válás feltételei  14. Életév (elkövetéskor)  Beszámítási képesség Bűnösség  Szándékosság  Gondatlanság Elkövetési tárgy:  Dolog  Passzív alany Eredmény, okozati összefüggés, szituációs ismérvek Hely-idő-mód-eszköz Speciális alany Motívum Célzat Történeti tényállás Különös törvényi tényállás Hatály: Területi, Személyi, Időbeli Általános törvényi tényállás

12 © Szabó Lajos Szabálysértési jog A büntetőjoghoz hasonló funkciójú jogág. Lényeges különbség a társadalomra veszélyes magatartások közül a csekély fokban veszélyes magatartások szankcionálása. További lényeges különbség, hogy nem csak törvényben lehet egy magatartást szabálysértéssé nyilvánítani és szankcióval fenyegetni az elkövetőjét. Nem egységes szerkezetbe foglalt Területi hatálya a jogszabály kibocsátójától függ. Személyi és időbeli hatálya megfelel a büntetőjog alapelveinek.

13 © Szabó Lajos Mit szabályoz a 2005. évi CXXXIII. Tv? A tulajdonosi jogok egy része gyakorlásának kiszervezését. A vagyonvédelmet A személyvédelmet Az adat- információ és dokumentumvédelmet A kockázatok kezelésének módszertanát A biztosítás-viszontbiztosítás kérdéseit Más jogszabályokkal való kapcsolatokat A szabványokkal való kapcsolatokat A biztonsági tevékenység lényeges elemeit

14 © Szabó Lajos Mi a magánbiztonsági szolgáltató árucikke? A biztonság (ígérete) További árucikkek: –Megbízhatóság –Bizalmasság –Ellenőrizhetőség –Dokumentáltság –Minőség (minősítettség) –Stb.

15 © Szabó Lajos A Megbízó és Megbízott viszonya Alapvetően polgári jogi jogügylet egyenrangú résztvevőkkel A Megbízó átruházza kötelezettségei és jogai egy részét a Megbízottra. Csak írásban kötött szerződés érvényes! Az alvállalkozó foglalkoztatásához a Megbízó hozzájárulása szükséges, a fővállalkozói szerződésben, írásban, Ugyanitt az alvállalkozó minden lényeges adatát, A végzendő tevékenységet (megbízás tárgya) A fővállalkozónak arról is tájékoztatnia kell a Megbízót, ha bármilyen más közreműködő vállalkozást vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez. A Megbízott köteles felelősségbiztosítással fedezni az általa esetlegesen okozott, vagy hibájából bekövetkezett károkat. Szerződésben nem részletezett esetekben előfordulhat a felelős őrzés a Megbízott oldaláról.

16 © Szabó Lajos Munkavédelem I. 1993. évi XCIII. törvény Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket, az állam, a munkáltatók és a munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit meghatározva az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1)E törvény alkalmazásában munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában. (2) A Magyarországon munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez.

17 © Szabó Lajos Munkavédelem II. Az állam feladatai A munkáltató feladatai A munkavállaló feladatai A munkavégzés hatókörében tartózkodó, és szolgáltatást igénybe vevők védelme A munkavédelemre vonatkozó szabályok A létesítés követelményei A munkavédelmi üzembe helyezés A munkafolyamatra, a technológiára, az anyagra vonatkozó követelmények Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi feltételei

18 © Szabó Lajos Munkajogi, munkavédelmi vonatkozások A 2005. évi CXXXIII. Tv. Közvetlenül nem tartalmaz ilyen rendelkezéseket kivéve II. fejezet (egyéni váll.) A Megbízottnak figyelemmel kell lennie a munka jellegére, munkavédelmi kockázatokra. A Megbízónak tájékoztatnia kell a speciális munkavédelmi kockázatokról a Megbízottat. Főállású alkalmazottak Egyéni vállalkozó alkalmazása

19 © Szabó Lajos „Adatvédelmi törvény” 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint az ezen szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény VI. cikke alapján a következő törvényt alkotja Az adatbiztonság követelménye Belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat

20 © Szabó Lajos Adatvédelmi vonatkozások A 2005. évi CXXXIII. Tv. III. fejezete két alcímben tárgyalja: –A Tevékenység szabályai és –A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok –Alcímek alatt Alapvetően a 2011. évi CXII. törvényt (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) veszi alapul a részletszabályozásban Pontos részletszabályokat alkalmaz –Az adatkezelő –Adatkezelés –Adatmegsemmisítés témakörében