Az új Civil Törvény Egyesületet érintő változások Leitol Tímea.

Az előadások a következő témára: "Az új Civil Törvény Egyesületet érintő változások Leitol Tímea."— Előadás másolata:

1 Az új Civil Törvény Egyesületet érintő változások Leitol Tímea

2 Törvénytervezet: Egy éves előkészítés előzte meg a társadalmi vitát 500 civil szervezet küldte el a javaslatát Véleményezési lehetőség Társadalmi vita 24. Hatálybalépés 74. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba. (2) E törvény 3–12. §, 13. § (1) bekezdése, 14. § (1) bekezdése, 15–50. §, 53–54. §, 56–59. §, 73. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 75. § és a 209. § 2012. január 1. napján lép hatályba. (3) E törvény 80. § e) pontja 2012. január 2. napján lép hatályba. (4) E törvény 13. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. § (2) bekezdése 2012. június 30. napján lép hatályba. 2012-től köztámogatás, csak az annak megfelelő civil szervezeteknek jár, akik megfelelnek az új szabályozásnak

3 A tervezet alap gondolatai Az Országgyűlés elismerve, hogy - az emberek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez - a civil szervezetek a társadalom alapvető sejtjei, amelyek folyamatosan hozzájárulnak közös értékeink mindennapi megvalósulásához Az egyesülési szabadság érvényesülése, valamint - a civil szervezetek működésének alapjainak megteremtése, - társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük elismerése, - közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük támogatása érdekében — összhangban az Alaptörvény, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja: 1.§ A törvény hatálya az egyesülési jog alapján létrejött szervezetekre, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján létrehozott alapítványokra terjed ki.

4 Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei szervezeteket hozhatnak létre és működtethetnek. Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdését. civil társulás minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az Alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Egyesület elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.

5 Az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek 2 Az egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzatisággal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét és ennek előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel folytathat gazdasági-vállalkozási tevékenységet is. Az egyesület alapításához legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Az egyesület alapvető nyilvántartásba vételi szabályai: - bírósági nyilvántartásba vételét, a törvényi szabályozás szerint alapítható.

6 Az egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki cselekvőképes, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és a) magyar állampolgár, vagy b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik c) a harmadik országbeli állampolgárok bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az egyesület tagja a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein; b) választhat és választható az egyesület szerveibe; c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.

7 Tartalmazza a törvény Az egyesület szervezeti rendje Az egyesületek feletti törvényességi felügyelet Csődeljárás, felszámolási eljárás - Az eljárást az egyesület székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság folytatja le. - A felszámolás elrendelésekor az egyesületnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás dologi, és személyi ráfordításait, fedező összeget. Ennek elmulasztása esetén, az eljárás során a tagok pótbefizetésre kötelezhetők. Az egyesület megszűnése - Jogutódlással - Jogutód nélkül - Jogosult feloszlatja - Megszűnését az arra jogosult megállapítja - Tartós fizetésképtelenség miatt felszámolási eljárásban megszünteti.

8 A civil társulásra vonatkozó különös szabályok A civil szervezet működése felett az ügyészség az ügyészségre irányadó külön törvény rendelkezései szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A felügyelő biztos A bíróság felügyelő biztosként a civil szervezettől független, arra alkalmas, megfelelő szaktudással rendelkező személyt jelölhet ki. Feladata: a civil szervezet törvényes működésének helyreállítása. - a civil szervezet üzleti titkait köteles megőrizni - a bíróság felhívására, a bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni - a felügyelő biztos részére minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy feladatait elláthassa. Jogorvoslat az ügyész és a felügyelő biztos intézkedései ellen: Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen külön törvény szerint kifogásnak van helye.

9 Civil szervezetek nyilvántartása A civil szervezetek adatait a bíróság országosan egységes, elektronikus, bárki számára ingyenesen hozzáférhető közhiteles nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartás vezetése és kezelése A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának (a továbbiakban: Nyilvántartás) informatikai üzemeltetését a törvényben meghatározott központi költségvetési szerv (a továbbiakban: Nyilvántartó) végzi. A Nyilvántartás adatait, a döntést hozó bíróság elektronikus úton szolgáltatja. A Civil Információs Portál a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által működtetett honlap. Nyilvántartásba vételi eljárás Elektronikus előterjesztéssel Egyszerűsített nyilvántartásba vétellel A bíróság a kérelem érkezését követő 15 napon belül határoz. A nyilvántartáshoz való hozzáférés A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai nyilvánosak.

10 A civil szervezet gazdálkodása A civil szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható. A civil szervezet alapítója, tagja a civil szervezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A civil szervezet bevételei: a) egyesület esetében tagdíj, alapítvány esetében alapítótól kapott befizetés; b) alapcél szerinti tevékenység bevételei; c) közhasznú szervezet esetében a közhasznú tevékenység bevételei; d) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatás e) az Európai Unió költségvetéséből származó közvetlen támogatás; f) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott támogatás, adomány; g) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel; h) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel; i) a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

11 A civil szervezet költségei (ráfordításai, kiadásai): a) alapcél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); b) közhasznú szervezet esetében a közhasznú tevékenység költségei (ráfordításai, kiadásai); c) az alapítvány esetében a kezelő szervének költségei (ráfordításai, kiadásai) és az egyéb közvetett költségek (ráfordítások, kiadások); d) a gazdasági-vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások); e) egyéb felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

12 Az adománygyűjtés szabályai Civil szervezet javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. Adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. A civil szervezet javára a személyi jövedelemadó adománygyűjtési tevékenységnek minősül. Civil szervezetek könyvvezetésének, beszámolási rendjének szabályai A civil szervezetnek a működési, a közhasznú tevékenységéből, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

13 A beszámolási szabályok A civil szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. A civil szervezet könyvvezetése az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet. A civil szervezet beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint elektronikus űrlappal együtt köteles a kormányzati portál útján a Civil Információs Portál részére elektronikus úton megküldeni.

14 Civil szervezetek közhasznú jogállása Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett az a civil szervezet amelynek esetében megfelelő erőforrások és támogatottság mutathatók ki céljai megvalósítása érdekében. Megfelelő erőforrás: az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

15 Civil szervezetek közhasznú jogállása 2. 12. A közhasznú jogállás megszerzésének feltételei (5) Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

16 A közhasznú szervezet gazdálkodására vonatkozó különös szabályok A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. A közhasznúsági jelentést legkésőbb június 30-áig a számviteli beszámolóval azonos módon letétbe helyezni és ezzel a bíróságon keresztül a Nyilvántartáshoz csatolni nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. OBH! A közhasznú működés felügyelete, a közhasznúsági nyilvántartás A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti belső ellenőrzési szervezet, a törvényességi felügyeletet, pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

17 Civil Információs Centrumok A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, továbbá az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a miniszter Civil Információs Centrumokat működtet. A Civil Információs Centrumok nyilvános pályázat útján kiválasztott civil szervezetek. A civil szervezetek közreműködését az önkormányzati döntés- előkészítésben, a döntések végrehajtásában és az értékelésben. Részt vesznek a civil szervezetek és az üzleti szféra kapcsolatainak és együttműködési lehetőségeinek fejlesztésében. Folyamatos működésű szakmai tanácsadási rendszer. Folyamatos információszolgáltatást biztosítanak. Honlapot működtetnek A Civil Információs Centrumok kötelesek együttműködni egymással és a szakmai hálózatokkal.

18 Civil szervezetek állami támogatásának különös szabályai Civil szervezet az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint. A központi költségvetési forrás terhére kizárólag közhasznú civil szervezet részesülhet támogatásban. Civil szervezetnek kizárólag a Nemzeti Együttműködési Alapból nyújtható támogatás. Támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a kormány honlapja útján nyilvánosságra kell hozni.

19 Nemzeti Együttműködési Alap A Nemzeti Együttműködési Alap elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért. Az Alap szervezete Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. A Tanács 9 főből áll. A Tanács elnökét a miniszter a Tanács tagjai közül nevezi ki. A Tanács a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát. A Tanács valamennyi tagjának kijelölése és a megbízásának átvétele után kezdi meg működését. A Tanács első ülését a miniszter hívja össze. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A miniszter az Alap forrásainak felhasználására, a pályázati kiírások, a beérkező pályázatok elbírálása, valamit a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése érdekében rendelet útján 9 tagú kollégiumokat hoz létre. A kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai közül a miniszter nevezi ki. A Kollégiumok működésük szabályait ügyrendjükben határozzák meg. A Tanács elnökének egyetértésével tárgyév február 15-éig döntenie kell a pályázatok kiírásáról. A kollégium döntéseit egyszerű többséggel hozza. A Tanács döntései a kollégiumok számára kötelezőek. A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Tanács elnöke és tagjai.

20 Az Alap működése Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, kormányrendeletben kijelölt önálló központi költségvetési szerv, (a továbbiakban: Alapkezelő) kezeli. Az Alapkezelő felel a kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért. A Tanács és a Kollégiumok tagjait a miniszter bízza meg. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízása 4 évre szól. A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács, illetve a Kollégium zárt ülésről vagy a napirendi pont zárt tárgyalásáról dönthet, ha a személyiségi jogok védelme, a személyes adatok védelme vagy a testület működőképességének fenntartása ezt indokolja. A zárt ülésen hozott döntést közzé kell tenni. Az Alapkezelő biztosítja a nyilvánosságot. A pályázati felhívást a honlapon közzé kell tenni. A civil jelöltállítási rendszer A civil jelöltállítási rendszeren keresztül a Tanács 3 tagját, a Kollégiumok tagjainak harmadát elektorok jogosultak megválasztani. A tanácsi és kollégiumi tag választására azon civil szervezetek jogosultak, amelyek országos, vagy legalább megyei hatókörrel működnek. Minden civil szervezet egy elektort delegálhat. A civil szervezetek elektori gyűlését a miniszter hívja össze.

21 Átmeneti rendelkezések 75. § (1) 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást – ide nem értve az 54. § szerinti támogatásokat –, amely a 30. § szerint letétbe helyezte beszámolóját. (5) Az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. 2014. június 1. napjától csak az e törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. 2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy az e törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

22 Egyéb rendelkezések Az Európai Unió jogának való megfelelés - A Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) - Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) Hatályát veszti a) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény b) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény c) a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény d) a Ptk. 74/A. § (5) bekezdésének második mondata. Nem lép hatályba az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI törvény.

23 Köszönöm figyelmüket! Pécs, 2012. 06.15.