Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek

Az előadások a következő témára: "Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek"— Előadás másolata:

1 Szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások – sikeres kistérségek
Peisser-Puli Edit egyetemi tanársegéd, SZE-RGDI a.d. A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon konferencia Széchenyi István Egyetem, J. épület Győr, április

2 A vizsgálat tárgya: sikerek a szociális szolgáltatás-szervezésben
a Nyugat-dunántúli régióban, két hátrányos helyzetű kistérségben, három szociális alapszolgáltatás vonatkozásában, társulásos szervezési formák keretében, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, az integrált szervezeti megoldások körében.

3 A vizsgált szociális alapszükségletek és alapszolgáltatások
Szociális étkeztetés: napi egyszeri meleg étel azok számára, akik azt koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, hajléktalanságuk miatt önmaguk vagy családjuk számára átmenetileg vagy tartósan nem tudják biztosítani. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükségletnek megfelelő szociális illetve egészségügyi ellátáshoz való hozzájutáshoz, a személyi higiénia fenntartásához, élelemhez jutáshoz, orvosi ellátáshoz, a gyógyszerek beszerzéséhez, hivatalos ügyek intézéséhez, a napi életviteli tennivalók ellátásához, a szabadidős, rehabilitációs, programokon való részvételhez való segítségnyújtás, és alapvető mentális ápolás, gondozás. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: otthonukban egyedül élő, koruk, egészségi vagy szociális állapotuk miatt fokozottan veszélyeztetett emberek számára krízishelyzetekben való gyors, szakszerű segítségnyújtás, jelzőkészülék - jelzés - diszpécser központ - szakember(ek).

4 A siker értelmezése a Zalaegerszegi-Őriszentpéteri kistérségben (forrás: Támasz ASZI vezetője)
két kistérség hozott létre, egy komplex alapszolgáltatást biztosító intézményt, országosan is az egyik egyedülálló példa, az Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás nem dönt a költségvetésről – mégis teljes a bizalom.

5 A Zalaegerszegi kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)
az ország legnagyobb kistérsége – településszám 65 (79-14), lakosságszáma fő (2009), vonzáskörzetek: Zalaegerszeg, Zalalövő és Pacsa – 5-30 km-es távolság, aprófalvas településszerkezet, elöregedő helyi társadalom, tartós természetes fogyás, a munkahelyek hiánya, közszolgáltatások, saját intézmények hiánya. Lakosságszám Településszám 50 fő alatt 2 fő 3 fő 32 fő 16 fő 5 fő fő fő 1 Összesen 62

6 Az Őriszentpéteri kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)
hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.), a régió és az ország egyik legritkábban lakott területe, tipikusan aprófalvas vidék, 22 településén 7162 ember él (2009), 18 település 500 fő alatti, nagyon alacsony a népsűrűség: 25 fő/km2, fokozott a természetes fogyás és az elvándorlás: 6 év alatt 8,1%!

7 Az Őriszentpéteri kistérség (forrás: Támasz ASZI Szakmai programja, 2009)
Az Őriszentpéteri Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 7 település (31,8 %) tett eleget. 15 településen (68,1%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. 18 településen volt biztosított a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. 17 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. A Többcélú Kistérségi Társulás területén nincs Nappali ellátás - Idősek Klubja. Támogató szolgálat, közösségi ellátások nem biztosítottak a térségben.

8 A Zalaegerszegi-Őriszentpéteri „kistérség” – előzmények 2008-ig
A Zalaegerszegi Társulás területén az ellátási kötelezettségnek teljes körűen 46 település (54,7 %) tett eleget. 41 településen (48,8%) nem volt biztosított a szociális étkeztetés. 10 településen nem volt biztosított a házi segítségnyújtás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mindössze 18 településen volt elérhető, 65 készülékkel. Az aprófalvas településszerkezet ellenére csak 23 településen működött falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás. 8 településen működött Nappali ellátás - Idősek Klubja intézményfenntartó társulás keretében. A megyei jogú várossal együtt a Magyar Vöröskereszt általi biztosításban 47 településen működött támogató szolgálat, 49 településen voltak elérhetőek a közösségi ellátások.

9 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től
Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás: 65 település, két intézményfenntartó társulással (62+3, Zalaegerszeg, Kispáli, Nagypáli), integrált intézményi struktúrában, Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény létrehozásával. Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás: 22 település, „(…) a társulás tagjai a közszolgáltatások magasabb szakmai színvonalon történő, illetve hatékonyabb ellátása érdekében vállalták, hogy a szociális és a család-, gyermek –és ifjúságvédelmi feladatokat közösen látják el oly módon, hogy e feladat-és hatáskörök ellátását átruházzák január 1-től a Támasz Alapszolgáltatási Intézményre azzal, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a kistérség demográfiai és szociális helyzetét.” (TASZI Szakmai program, 19.o.)

10 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től
Támasz Szociális Alapszolgáltatási Intézmény, 62+22, azaz 84 településre: 2009. január 1-jétől határozatlan időre, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Támasz Alapszolgáltatási Intézmény látja el a települési önkormányzatok szociális alap- és gyermekjóléti feladatai közül: gyermekjóléti szolgáltatást 84 településen, családsegítést 84 településen, szociális étkeztetést 68 településen, házi segítségnyújtást 83 településen, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 82 településen, Nappali ellátás - Idősek Klubját 84 településen.

11 Szociális szolgáltatás-szervezés 2009-től
A Támasz Alapszolgáltatási Intézmény: a zalai és őrségi aprófalvak lakosainak, magas színvonalú, hatékony, korszerű, probléma-érzékeny, helyben hozzáférhető, a törvényi előírásoknak megfelelő szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat kíván biztosítani, mintegy 135 felkészült, szociálisan elkötelezett, szakképzett alkalmazottja révén, 3 intézményi egység segítségével. : Tófej, Zalalövő és Zalaistvánd.

12 Kistérségi modell kialakítása
Célja a szociális alap- és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak integrált megvalósítása, jellemzően kistelepülések körében megszervezett módon, lehetőséget kínál arra, hogy hálózatépítéssel bővüljenek egyes kapacitások, és a szakellátásra nehezedő nyomás számottevően csökkenthető, elsősorban az idősellátás problémáira kíván választ adni, hiszen a települések jelentős része ennek megoldásában kíván partner lenni. Ennek alapján a kistérségi modellben felvállalt, elsődleges szolgáltatások: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás – idősek klubja, s mindezek kiegészítéseként a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térségi ellátását is képes megvalósítani.

13 A kistérségi modell eredményei 2009. január 1. – április 8
A kistérségi modell eredményei január 1. – április 8. (forrás: Előterjesztés, TKT ülése, április 8.) Intézmény-egység Étkeztetés, összes ellátott Ebből új belépő jan. 01-től Házi Segítségnyújtás, Összes ellátott Tófej 245 20 144 Zalaistvánd 163 23 161 69 Zalalövő 186 73/24 299 92/22 Összesen 594 116 604 181

14 A siker feltételei (forrás: Támasz ASZI vezetője)
a kialakításra kerülő kistérségi intézmény meglévő előzményei fontosak, a régi alapok átszervezése, szakképzett szakemberek alkalmazása, több lehetséges alternatíva felvetése a leendő intézménnyel kapcsolatban: fenntartás, struktúra, intézmény-egységek, felvállalt feladatok komplexitása, ellátási körzet, stb.

15 A Zalaszentgróti kistérség

16 A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)
A siker sokféleképpen értelmezhető, ahány kistérség van, annyiféleképpen. Siker a települések együtt-gondolkodása, annak a belátása, hogy a közös célok érdekében szükség van az együttműködésre. Siker, ha a meglévő rendszer a jogszabályi feltételeknek megfelelően tud kiépülni, azaz siker a törvényesség. Siker egy-egy új alapszolgáltatás felvállalása, ha azt nem jogszabályi kényszer diktálja. Siker, ha a valós helyi szükségletekre adnak választ az alapszolgáltatások. Siker, ha minden kistérség megtalálja a maga számára legmegfelelőbb szolgáltatás-szervezési formát (ellátási szerződés, intézményfenntartó társulás, többcélú kistérségi társulás, mint fenntartó, stb.), mert a hatékonyság így lesz a legnagyobb.

17 A Zalaszentgróti kistérség (forrás: Szociális szolgáltatástervezési koncepció, 2008)
hátrányos helyzetű kistérség (311/2007. Kr.) 24 településsel, lakosságszáma fő (2008), népsűrűség 56 fő/km2, egy város: Zalaszentgrót, átlagos lakosságszám 765 fő (466 fő), népességfogyás, idősödés, 10 település lakossága jellemzően idős, ebből 5 településé rohamosan idősödik, a gyermekek hiánya ellenére vannak éledő települések, de a 3 év alatti gyermekek intézményes ellátottsága hiányzik, tartósan munkanélküliek száma magas, hátrányos fekvés, kedvezőtlen megközelíthetőség, rossz infrastruktúra.

18 Óhíd, Sümegcsehi, Zalabér, Zalaszentlászló, Pakod
100 főnél kisebb Dötk, Sénye, Ligetfalva, Almásháza, Kisvásárhely, Döbröce, Kallósd – 7 település 500[1] főnél kisebb Tilaj, Nagygörbő, Kisgörbő, Szalapa, Vindornyaszőlős, Mihályfa, Zalavég, Batyk – 8 település 1.000 főnél kisebb Óhíd, Sümegcsehi, Zalabér, Zalaszentlászló, Pakod 2.000 főnél kisebb Zalacsány, Kehidakustány, Türje főnél kisebb Zalaszentgrót [1] Ebben a kistérségben jelentős ugrás van az 500 és 600 fő körüli településeknél. Batyk népessége 435 fő, Óhídé 629, Sümegcsehié 673 fő. Ezek az adatok a falugondnoki szolgálatok szempontjából bírnak jelentőséggel.

19 A településeken elérhető szolgáltatások (2009)
Étkeztetés: 20 településen 200 fő, nincs Kallósdon, Sényén, Dötkön és Pakodon (!), Házi segítségnyújtás: 24 településen, 112 fő, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: egyetlen településen sem, tervben volt 2007-ben ellátási szerződés keretében (Vöröskereszt), de nem kapott működési engedélyt, Falu- és tanyagondnoki szolgáltatás: 13 településen, Nappali ellátás: 5 településen, 95 fő Közösségi ellátás, támogató szolgálat: 24 településen.

20 Szociális szolgáltatás-szervezés (forrás: Javaslat szociális alapszolgáltatási intézmény Társulás által történő fenntartására, 2009) a szociális és gyermekjóléti alapellátási rendszer a kistérségben rendkívül összetett képet mutat, széttagolt és átláthatatlan, ellátási hiányok vannak, a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás jelenleg 4 szociális alapszolgáltatási, és 1 gyermekjóléti alapellátási feladatot biztosít, intézményfenntartó társulások által, valamint a Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezetével kötött ellátási szerződés útján, 2010-től az ellátási szerződéssel biztosított szolgáltatások után nem igényelhető kiegészítő normatív állami támogatás (ez a Vöröskereszt által ellátott településeket érinti), elérhetővé kell tenni a szociális alapellátásokat, biztosítani kell azokat a települések által kötelezően ellátandó szolgáltatási formák is, melyek jelenleg egyáltalán nem, vagy csak működési engedély hiányában működnek.

21 Megújuló szolgáltatás-szervezés 2009

22 A siker értelmezése (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)
„Az igazi siker a valós szükségletek kielégítése, a hiányzó alapszolgáltatások körének bővítése a térségi feladatellátás rendszerében, minőségi szakmai munkával, egy intézmény keretein belül.”

23 A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)
Éppen ezért a siker feltételei nem lehetnek általánosak, minden kistérség más és más erősséggel és gyengeséggel rendelkezik. Elengedhetetlen a rendszeres egyeztetés, megbeszélés, tájékoztatás, kapcsolat a döntéshozói – településvezetői szinttel. egy - egy szolgáltatás szervezésének előnyeit és hátrányait, pozitív és negatív következményeit pontosan kell látniuk a vezetőknek, érdemi döntés enélkül nem várható – a feltétel feltétele. Alapvető feltétel a pontos szükségletfelmérés – szakemberekkel, a döntéshozók támogatásával.

24 A siker feltételei (forrás: ZalA-KAR közszolgáltatási referens, 2009)
„…ha szükség van egy alapszolgáltatásra, ha adott a kistérségben az együttműködési szándék, ha a kiépítést és a szolgáltatást végző személyek szakmailag motiváltak, ha lehetőséget teremtünk a folyamatos visszacsatolásra, akkor a szociális rendszer mindenki számára megfelelően rugalmassá válik.”

25 Siker a szociális szolgáltatás-szervezésben tehát,…
az együttműködés és a bizalom, a meglévő rendszer működtetése, a meglévő rendszer átszervezésének lehetősége, a saját szolgáltatás - szervezési arculat megtalálása, hatékonyabb pénzfelhasználás, a jogszabályi feltételeknek való jó megfelelés.

26 A sikeres szociális szolgáltatás-szervezés feltételei tehát, …
szemlélet-váltás, kényszermentes, rugalmasabb jogi szabályozás: a normatíva ne érdek legyen, hanem eszköz, a pénz feltételei a szükségletekhez alkalmazkodjanak és mikro-körzeteket generáljanak, a helyi alapszükségletekre épülő minimális ellátórendszerhez egyszeri nagyobb segítség kell, az átszervezéshez ésszerű szervezési alternatívák, szakképzett, motivált szakemberek, „generátorok”, „egyenruha” helyett testre-szabott lehetőségek.

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!