A közfoglalkoztatás évi rendszere

Az előadások a következő témára: "A közfoglalkoztatás évi rendszere"— Előadás másolata:

1 A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere

2 Foglalkoztatási célkitűzés
A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a éves korcsoportban. Magyar Munka Terv: 2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20% 2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is. Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

3 A hazai munkaerőpiac jellemzői
2012. szeptember – november (Forrás: KSH) A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 891 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 58,1% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,4 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 468 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által decemberben nyilvántartott álláskeresők létszáma: fő Közülük: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: fő ellátásra nem jogosult álláskereső: fő.

4 Heves megye munkaerő-piaci jellemzői
2013. I. negyedév Álláskeresők létszáma: (aktív népesség 18 %-a) Közülük: FHT-ban részesül: fő (aktív népesség 7 %-a) Álláskeresési ellátásban részesül: fő (aktív népesség 2 %-a) ellátásra nem jogosult álláskereső: (aktív népesség 9 %-a) Közfoglalkoztatott létszám: fő Támogatás összege: ,- Ft

5 Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás átalakítása következtében
2011. január 1-től megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, továbbá a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre.

6 Az új közfoglalkoztatási rendszer előnyei
Optimális forrásfelhasználás felülről nyitott előirányzat helyett 2011. évben 64 Mrd Ft, 2012. évben 137,5 Mrd Ft, 2013 évben 153,8 Mrd Ft a közfoglalkoztatás támogatására fordítható előirányzat Az ellátások hatékonyabb összehangolása egységes szervezés és nyilvántartás Az álláskeresők intenzívebb piaci foglalkoztatásra ösztönzése az előző rendszer munkavállalás ellen ösztönző hatásának megszüntetése, a piaci foglalkoztatásba való átmenet elősegítése Foglalkoztatók körének bővítése egyházak, civil szervezetek támogatása az új közfoglalkoztatási rendszerben A közfoglalkoztatás átalakítását megalapozó intézkedések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a korlátozottan rendelkezésre álló állami források felhasználását, csökkentsék a pazarlást és az állami bürokráciát a közfoglalkoztatás szervezésében. Ezen intézkedések eredményeként a közfoglalkoztatás új rendszerében a korábbinál több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára lehet munkalehetőséget biztosítani. Az új rendszer kialakítása az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakításával lehetőséget teremt a párhuzamosságok kiszűrésére és az átláthatóság megteremtésére. A sürgős beavatkozást a közfoglalkoztatást jellemző anomáliák és akut problémák indokolták. A közfoglalkoztatás új rendszerében bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek, hiszen az egyházak és a civil szervezetek bevonásával szélesedik a munkáltatói kör és a vállalkozói szféra is lényegesen nagyobb ösztönzést kap a korábbinál ahhoz, hogy részt vállaljon a célcsoport piaci foglalkoztatásában. Mindeközben a közfoglalkoztatás különböző típusai biztosítják a rendszer kellő rugalmasságát is a közfeladatok optimális formában történő elvégzéséhez. 6

7 Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás?
Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni. A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

8 A közfoglalkoztatás új rendszere
Célok az állami források hatékonyabb felhasználása, a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.

9 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013
A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai A Kftv január 1-jén hatályba lépett módosítása meghatározta az alsó határát is (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, lehetővé tette a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra, rendelkezett a közfoglalkoztatottat állásidőre megillető bérről annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott ne maradjon ellátás nélkül, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettségének, lehetővé tette a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározta azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt. (A közfoglalkoztatási szerződés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére.) A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével.

10 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013
A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok január 1-jén hatályba lépett változásai A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezett a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emeléséről (közfoglalkoztatási bér: forint, közfoglalkoztatási garantált bér: forint, folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén is, első alkalommal a január hónapra), meghatározta a munkavezetői feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak bérét: a szakképesítéssel és középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavezetőt a közfoglalkoztatási bér 10 %-kal növelt összege ( forint), a legalább középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a munkavezetőt a közfoglalkoztatási garantált bér 10 %-kal növelt összege ( forint) illeti meg, meghatározta a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető napi bért (teljes munkaidőben történő foglakoztatás esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege ( forint) bruttósított összegének 30 napra történő elosztása alapján 1160 forint).

11 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013
A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok január 1-jén hatályba lépett módosításai A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló évi CXXIII. törvény módosítása egyértelművé tette, hogy a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény valamennyi,a Kftv.-ben meghatározott közfoglalkoztatót megilleti (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), előírta, hogy a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

12 A közfoglalkoztatási bérek változásai

13 A közfoglalkoztatási bérek változásai

14 A közfoglalkoztatási támogatások típusai

15 A közfoglalkoztatási támogatások típusai
a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz (bérköltség), valamint a közvetlen költségekhez nyújtható. A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a munkaügyi kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.

16 Kistérségi startmunka mintaprogramok
A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

17 Mezőgazdasági projekt
Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árok rendszeres karbantartása, kialakítása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

18 Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja:
az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése

19 Kistérségi mintaprogramok 2012. évben

20 A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása
Munkavállalást akadályozó tényezők: alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot ( mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkor, nem, származás, stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

21 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012
A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása évben

22 Munkaerő-piaci képzés a közfoglalkoztatás keretében
A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. Az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok résztvevői számára képzés TÁMOP „Újra tanulok” program keretében. A képzések szeptember, október hónapban indultak a Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében. A mezőgazdasági mintaprogramokon belül három képzési program közül választhatnak a résztvevők. Tanulhatnak: háztáji állattartást 1 év háztáji növénytermesztést és tartósítást 1,5 év háztáji növénytermesztést és állattartást 2 év A mezőgazdasági képzés szervezése a hagyományos képzés-szervezési formától eltérően, a résztvevők munkatapasztalatára épülő, gyakorlat-orientált módon történik meg. A képzési program és az alkalmazott módszerek igazodnak a célcsoport speciális igényeihez (alapfokú iskolai végzettség hiányában is elsajátítható tananyag, szövegértési nehézségekkel küzdők által is használható tankönyv, gyakorlatban szerzett munkatapasztalatra épülő elméleti oktatás). Az oktatás szervezésekor figyelembe vételre kerülnek a helyi adottságok és igények is (talaj- és éghajlati viszonyok, helyi hagyományok). A képzés célja a közfoglalkoztatási programba került emberek mezőgazdasági orientációjának erősítése, a kis beruházási igényű mezőgazdasági tevékenység, háztáji gazdálkodás alapjainak megismertetése. A résztvevőközpontú képzések módszertanilag igazodnak a felnőtt ember személyiségéhez, figyelembe veszik a hátrányosságból eredő speciális elvárásokat. A programba bevontak tervezett létszáma eléri a 13 852 főt.

23 Kistérségi startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések
A kistérségi mezőgazdasági mintaprogramban résztvevők számára a képzés továbbra is kötelező. A mezőgazdasági képzési programok megnevezése: Háztáji növénytermesztés és tartósítás (1,5 éves képzés) Háztáji állattartás (1 éves képzés) Háztáji növénytermesztés és állattartás (2 éves képzés) A 2012-ben elindított mezőgazdasági képzések program szerint folytatódnak 2013-ban. A évi kistérségi startmunka mintaprogramok márciusban indulnak, így az érintett közfoglalkoztatottak szerződései – amelyek február 28-án lejárnak –újra megköthetők. Új képzési csoport indításakor figyelembe kell venni, hogy a képzési program a TÁMOP program ideje alatt megvalósítható legyen. A szakmai megvalósítás mindenkori határidejéről a Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP programiroda tud információt adni. A jelenleg érvényben lévő támogatási szerződés szerint a projekt április 22-én zárul. A mezőgazdasági képzésben résztvevők száma ban az előzetes igények szerint fő.

24 Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések
Az országos közfoglalkoztatók képzési igényeinek felmérése befejeződött. Az országos programokban a közfoglalkoztatók szakmai tevékenységeikhez kapcsolódó képzési igényt nyújthatnak be. A szakmai képzések indításának feltételei: A közfoglalkoztatás időtartama eléri a 6 hónapot, vagy meghaladja azt. A közfoglalkoztatottak száma eléri a 100 főt. Az országos közfoglalkoztatók esetében javasolt az ugyanazon képzési igényeket benyújtó közfoglalkoztatók esetében (pl. az erdőgazdaságoktól és vízügytől beérkező motoros fűkasza- kezelő képzést) egy képzési csoportban megszervezni. Az országos közfoglalkoztatók összesített igényeit megküldtük az NMH programirodának.

25 A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban
A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, amelynek célja a munkanélküli illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagja számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Az állami ösztönzőrendszer egyik oldaláról a szabályozással, míg a másik oldalról a finanszírozással kívánja lehetővé tenni, hogy a szociális szövetkezet a tagjai számára első lépésben az önellátás (minden gyerek és minden felnőtt lakjon jól), második lépésben az önfenntartás (folyamatos és biztos megélhetés), harmadik lépésben a fenntartható település létrehozását szolgálhassa. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezet mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

26 Helyi lehetőségekre épülő szociális gazdaság
Támogatott közfoglalkoztatásból kialakuló önfenntartó rendszer: beruházási és dologi költségek és kiadások támogatása hazai és uniós forrásból, közfoglalkoztatottak képzésének támogatása, jogszabályi környezet változása. Szövetkezeti törvény változása: önkormányzatok által alapított szociális szövetkezetek közfoglalkoztatásban beszerzett állatállomány, tárgyi eszközök, az állam által biztosított termőföld ingyenes használata

27 A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei
A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel. Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és mentorálás is társul. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

28 Közfoglalkoztatási alapelvek
2013. évben legalább fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében. Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék-előállító tevékenység) Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 2013. évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

29 A 2013. évi közfoglalkoztatás főbb területei
Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 3.1. Mezőgazdasági; téli és egyéb értékteremtő; helyi adottságokra, lehetőségekre épülő programok 3.2. Öt szociális programelem: belvízelvezetés; mezőgazdasági utak rendbetétele; bio-és megújuló energiafelhasználás; belterületi közúthálózat javítása; illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Közhasznú kölcsönzők közfoglalkoztatási tevékenysége - közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás 2012. évről áthúzódó programok Téli átmeneti közfoglalkoztatás

30 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!