A civilek szerepe a társadalmi megújulást szolgáló programokban

Az előadások a következő témára: "A civilek szerepe a társadalmi megújulást szolgáló programokban"— Előadás másolata:

1 A civilek szerepe a társadalmi megújulást szolgáló programokban
Kőbányai Civil Szakmai Nap Budapest

2 Tervezési dokumentumok
Az alap: 2020-ig terjedő időtávban: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Mindkettőt az OGY elfogadta. as nemzeti stratégia referenciakeret: Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Operatív programok Egyéb dokumentumok Nemzeti Akcióprogram (magyar lisszaboni akcióterv) Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv Fenntartható Fejlődés Stratégiája

3 Prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés Gazdaság- fejlesztés
Közle- kedés Társadalmi megújulás Környezeti és energetikai fejlesztés Terület- fejlesztés Államreform Gazdaságfejlesztési OP Környezeti és Energetikai OP Közlekedésfejlesztési OP Konvergencia Regionális OP-k Technikai Segítség- nyújtás OP Közép Magyarországi ROP Társadalmi Megújulás OP Államreform OP Társ.i Infrastruktúra OP Elektronikus közig. OP

4 Az Operatív programok forrásai (Mrd Ft)

5 A tervezés menete Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)
Parlamenti vitanap: október Elfogadás, hivatalos benyújtás: november Operatív programok 7 évre, 8 ágazati, 7 regionális Kormány 1. olvasatban: október 11. Partnerségi egyeztetés: október 11. – november 20. TOB ülés nov. 20, FIT nov. 22 Kormány 2. olvasatban elfogadás nov. 29., december 6. Hivatalos benyújtás: december Hivatalos tárgyalások: 2007 januártól Akciótervek 2 évre, prioritásonként, konkrét pályázati- és projektcélok, pénzügyi keretek, évente felülvizsgálva Elfogadás: december 18.

6 Humánerőforrás-fejlesztési operatív programok
Társadalmi Megújulás Operatív Program (TAMOP) Európai Szociális Alapból finanszírozandó humán-jellegű fejlesztések Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) Európai Regionális Fejlesztési Alapból finanszírozandó – az EMEROP-hoz kapcsolódó - infrastrukturális fejlesztések Az OP-k a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (Irányító Hatóságok) koordinációja mellett, az OKM, az SZMM, az EÜM és az IRM együttműködésével készülnek

7 A TAMOP struktúrája Átfogó cél
Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A munkaerőpiaci kereslet és kínálat összehangolásának javítása Az aktivitás területi különbségeinek csökkentése A változásokhoz való alkalmazkodás segítése Az egész életen át tartó tanulás támogatása Az egészségi állapot és a munkavégző képesség javítása A társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása Stratégiai prioritások A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése Az alkalmazkodó- képesség javítása Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás, részvétel erősítése Közép-Magyarországi Régió

8 A TAMOP forrásai Támogatás Mrd HUF Támogatás % Prioritás
A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése, segítése 15,23% 154 Az alkalmazkodóképesség javítása 21,04% 185 Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztése 12% 106 Egészségmegőrzés és a társadalmi befogadás és részvétel erősítése 18,81% 166 Közép-Magyarország Régió 11,80% 104 Összesen 100% 900

9 A TAMOP főbb programjai a foglalkoztathatóság területén
A munkába állást segítő szolgáltatások kiterjesztése, minőségének és hatékonyságának javítása Munkaerőpiaci aktivizálás, megelőzés és képzés Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások Integrált munkaügyi és szociális szolgáltató-rendszer szervezeti és humán-erőforrás feltételeinek megteremtése A munkavállaláshoz szükséges szakmai és személyes kompetenciák megszerzését segítő munkaerő-piaci képzés, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások Átfogó (azaz a különféle munkaerő-piaci támogatásokat és szolgáltatásokat „csomagba” rendező) foglalkoztatási programok Foglalkoztatást ösztönző támogatások (például: START program kiterjesztése) Fogyatékkal élők emberek integrált foglalkoztatásának támogatása Mobilitási támogatás

10 A TAMOP főbb programjai a alkalmazkodóképesség területén
A képzéshez való hozzáférés segítése A munkaerőpiaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése A szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási és -képzési programok Munkahelyi képzések támogatása Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése A szakképzés, felsőoktatás és a felnőttképzés rendszerének összehangolt fejlesztése, a gazdaság igényeihez illeszkedésük ösztönzése (regionális képzési hálózatok, TISZK-ek, képzőktől független vizsgarendszer) A pályaválasztási és pályamódosítási döntéseket megalapozó pálya-tanácsadási, pályaorientációs információs rendszer és a pályakövetés rendszerének fejlesztése A gazdasági szerkezetváltás előrejelzése és kezelése Munkaerő-piaci rugalmasság: a nem hagyományos foglalkoztatási formák elterjesztése, vállalatok szervezeti kultúrájának fejlesztése A társadalmi partnerség szociális párbeszéd erősítése Civil szervezetek felkészítése bizonyos állami feladatok átvállalására Munkaerő-piaci rugalmasság és biztonság erősítése

11 A TAMOP főbb programjai az oktatás területén
A kompetenciaalapú oktatás elterjedésének támogatása A közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások és együttműködések kialakítása A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás Tanulási lehetőségek bővítése, új tanulási formák elterjedésének ösztönzése az iskolarendszerű képzésben Átfogó mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerek fejlesztése az iskolarendszerű képzésben A pedagógusképzés megújítása, az oktatásban dolgozók tovább- és átképzése, korszerű pedagógiai tartalmak, tananyagok és módszerek fejlesztése és elterjesztése A közoktatás hatékonyságát segítő intézményi, területi együttműködések támogatása A hátrányos helyzetű és roma tanulók esélyeinek javítása, a szegregációja elleni küzdelem, integrált oktatás támogatása A sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása, integrációjának támogatása A gyermek- és ifjúkori, valamint a felnőttkori művelődés támogatása a képesség és kreativitás fejlesztésére, a közoktatási intézmények művelődési, szabadidős és szolgáltató szerepének erősítése Az interkulturális nevelés fejlesztése

12 A TAMOP főbb programjai a felsőoktatás és K+F területén
A felsőoktatás minőségi fejlesztése Nemzeti Kiválóság Program indítása A képzés és a kutatás-fejlesztése együttműködésének erősítése a felsőoktatásban Pályakövetés, alumni szolgáltatás, karriertanácsadás Validációs rendszerek Minőségfejlesztés Komplex tartalom-, és módszerfejlesztés Képzők képzése Kurrikulum-fejlesztés A pedagógusképzést támogató hálózatok létrehozása Korszerű matematikai műszaki, informatikai és természettudományos végzettséggel rendelkezők számának növelése A hallgatói, oktatói-kutatói mobilitás támogatása Átfogó hallgatói, oktatói és kutatói tehetséggondozó program Innovatív kutatói teamek projektjeinek finanszírozása kutatási potenciál bővítéséhez szükséges felsőoktatási intézményi szolgáltatói- és ügyfélkapacitás bővítése

13 A TAMOP főbb programjai a társadalmi befogadás, a kultúra és az egészségügy területén
A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerőpiaci integrációjának integrációjuk előmozdítása érdekében A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése A kulturális tőke fejlesztése a társadalmi kohézió és a kreativitás erősítése érdekében Egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés Egészségügyi szolgáltatások szerkezeti átalakításának támogatása A társadalom védekező képességének javítása közösségi bűnmegelőzési programokkal

14 A civil szféra szerepe a TAMOP megvalósításában
A partnerségi folyamat eredménye: önálló civil prioritás igénye, az egyszerű struktúra miatt nem megoldható Kormányzati szándék: a civil szféra szerepét erősíteni a reformokkal összefüggésben is A TÁMOP minden prioritásában lehetőséget kell biztosítani a civil szféra szereplőinek Főként az állami feladatok kiszervezéséhez kapcsolódóan, de nem kizárólag, a kapacitások megerősítése is cél (szakember-képzés, infrastrukturális feltételek javítása) Új eljárások (pl. a globális támogatás, és ún. közvetítő szervezetek alkalmazása)

15 A civil szféra a foglalkoztatásban
Alapelv a nem állami szereplők bevonása Kiépítjük azt a mechanizmust, amelyen keresztül az ÁFSZ a nem állami szervezetektől szolgáltatásokat rendel meg, és azokat a saját szolgáltatásaival egységes rendszerben irányítja. A „kiszerződéses” modellre való átállás csak fokozatosan történhet meg, jelentős előkészítő munkát igényel. Az új támogatási és szolgáltatásvásárlási rendszer kialakításáig átmenetileg szükség van a jelenlegi rendszer működtetésére A szervezetek akkreditációja fenti esetben követelmény lesz, ehhez támogatást nyújt a 2. prioritás 2007-től be kell vezetni a programokban résztvevők egységes nyilvántartását. Komplex munkaerő-piaci programok a munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért - az ÁFSZ nem kormányzati szervezetek bevonásával megvalósítandó munkaerő-piaci programjait támogatja – 7 év alatt 86 Mrd Ft

16 Programtervek a civilek szerepvállalásával a foglalkoztatásban
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért Kísérleti foglalkoztatási programok (Cél az, hogy a kísérleti programok keretében kipróbált és bevált programok és a pályázat útján támogatott civil kezdeményezések az ÁFSZ szolgáltatásainak szerves részeként működjenek tovább) Helyi foglalkoztatási megállapodások Szociális gazdaság

17 Támogatás a civilek kapacitásépítéséhez - Alkalmazkodóképesség prioritás
A partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között: 10,5 Mrd Ft 7 évre Az intézkedés célja a szociális párbeszéd és partnerség (a civil és egyéb nem kormányzati szervezeteket is beleértve) megerősítése, a különböző szereplők összefogásának ösztönzése, illetve a társadalmi és szociális partnerek szakmai felkészültségének fejlesztése. Szakértői bázis kialakítása, adatbázisok, információs rendszerek használata, honlap, közös kutatás, gazdaság-felmérés, jogsegélyszolgálat létrehozása, vitakampány Civil szervezetek kapacitásainak megerősítése, a szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásuk segítése: 14,7 Mrd Ft 7 évre Ki kell alakítani az akkreditáció intézményrendszerét, és támogatni kell a civil szervezetek akkreditációra való felkészülését, munkatársainak képzését, szakmai kapacitásainak fejlesztését, Az akkreditáció működtetése a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal feladata lesz Az akkreditációs rendszer kidolgozását és a felkészítést az OFA végzi

18 A társadalmi befogadás, részvétel erősítése, az egészségmegőrzés fejlesztése prioritás lehetőségei
Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erősítése – SZMM terv 23 Mrd Ft 7 évre, az OKM is tervez programokat. A helyi közösségfejlesztési programok támogatása, a társadalmi részvétel, az önkéntesség támogatása, a fogyasztók és az ellátottak, betegek érdekvédelmét szolgáló szervezetek szakmai kapacitásainak fejlesztése. A kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztésének megalapozása - helyi humán kapacitások megerősítése, a meglévő helyi fejlesztési stratégiák áttekintésével és értékelésével a helyi valós, társadalmi részvételen is alapuló partnerségek létrehozásának elősegítése a jó kormányzás helyi gyakorlatának kialakítása érdekében A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő-piaci integrációjának előmozdítása - Az intézkedés megvalósítása során építeni kell az EQUAL Program keretében kipróbált és bevált modellekre is.

19 A TIOP struktúrája Átfogó cél Az aktivitás növelése a humánerőforrások minőségének javításával Specifikus célok A humán infrastruktúra területi egyenlőtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átfogó reformjuk elősegítése A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése Prioritási tengelyek Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése

20 A TIOP forrásai Prioritás Támogatás % Támogatás Mrd HUF
Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 22,88% 119 691,2 Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 51,96% 271 816,2 A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése 19,16% 100 230,9 A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában 6,00% 31 387,6 Technikai segítségnyújtás 523 Összesen 100,00% 523 648,90

21 A TIOP főbb programjai Az oktatási infrastruktúra fejlesztése
Az „Intelligens” iskola infrastruktúrájának elterjesztése Modern szolgáltató és kutató felsőoktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése Az IKT-val támogatott adminisztrációs és vezetési irányítási rendszerek fejlesztése Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése Regionális járóbeteg-szakellátó hálózatok létrehozása A fekvőbeteg szakellátás intézményrendszerének felkészítése a struktúraváltásra Információtechnológiai fejlesztések az egészségügyben A munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A munkaerő-piaci részvételt támogató szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Multifunkcionális közösségi központok kialakítása a nem formális tanulás, a kulturális javakhoz való hozzáférés és a közösségfejlesztés szolgálatában Fejlesztési pólusokhoz kapcsolódó kulturális fejlesztések a munkaerő minőségének és adaptivitásának fejlesztése érdekében Kulturális infrastruktúra integrált fejlesztése a partnerségi együttműködésért és a hálózatosodás elősegítése érdekében

22 Humán fejlesztések más operatív programokban
Regionális operatív programok, KMR OP átfogó közoktatási infrastruktúra fejlesztési program, a regionális nagyrendszerekhez kapcsolódó kiskórházak, funkcióváltó, specializált intézmények fejlesztése (könyvtár fejlesztések, különös tekintettel a könyvtári hálózatok kialakítására és funkcióváltására, akadálymentesítés, közösségi terek megújítása ("játszva megelőző" játszótér, ifjúsági szabadidős helyek, stb.), a család és munkavégzés összehangolását segítő szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése (bölcsőde és alternatív ellátások) Környezeti- és energetikai OP közintézmények energetikai rendszereinek korszerűsítése, erdei iskola program Gazdaságfejlesztési OP felsőoktatási intézmények és vállalkozói szféra közötti kapcsolatok erősítése, közös kutatási, ipari projektek, K+F infrastruktúra fejlesztése Közszolgáltatások korszerűsítése OP e-szolgáltatások a humán közszolgáltatások területén, oktatási kártyacsalád, foglalkoztatási kártya, kulturális örökség hatósági nyilvántartása

23 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Dr. Sági Zsolt Főosztályvezető Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatósága Cím: 1066 Budapest, Mozsár utca 16. Telefon: Fax: