Számviteli alapelvek beszámoló

Az előadások a következő témára: "Számviteli alapelvek beszámoló"— Előadás másolata:

1 Számviteli alapelvek beszámoló

2 Megjelenítés a beszámolóban

3 Miért van szükség a számviteli beszámolóra?
Tulajdonosok Térbeli összehasonlíthatóság: Alapelvek Vállalatvezetés Elemzés Versenytársak beszámolói Munkavállalók Számviteli politika Ellenőrzés Hatóságok Időbeli összehasonlíthatoság: Hitelezők Tervezés Különböző időszakok beszámolói Előírások Üzleti partnerek Befektetők Versenytársak Kutatók, … ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG!

4 Vállalkozás folytatása
Számviteli alapelvek Vállalkozás folytatása Realizált eredmény Megbízhatóság Összehasonlíthatóság Összemérés Valódiság Világosság Teljesség Következetesség Időbeli elhatárolás Bruttó elszámolás Lényegesség Tartalom elsődlegessége a formával szemben Óvatosság Folytonosság Költség-haszon összevetése Egyedi értékelés

5 A beszámoló fajtái és részei
Mérleg Tiltott gazdasági események: Éves beszámoló Nem készíthet: Eredmény-kimutatás Határértékek: Részvénytársaság Egyszerűsített éves beszámoló Tartósan magasabb KSZÉ miatti terven felüli écs, érték- vesztés, céltartalékképzés Készítheti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, mely könyvvizsgálatra nem kötelezett. MF: 500 MFt Római szám mélységig! Sajátos egyszerűsített éves beszámoló Konszolidálásba bevont vállalkozás Kiegészítő melléklet Értékhelyesbítés, valós értékelés, üzleti vagy cégérték ÉNÁ: MFt Konszolidált éves beszámoló Maradványértékes leírás Értékpapírjai tőzsdén jegyzettek FÁL: 50 fő + Egyszerűsített beszámoló Üzleti jelentés Bekerülési érték bizonyos tételei Üzleti év eltér a naptári évtől Időbeli elhatárolások bizonyos tételei …

6 A mérlegérték Állományba vételi érték + Értékváltozások = Mérlegérték
Bekerülési érték Állományba vételi érték Források állományba vételi értéke + Évközi csökkenések Értékváltozások Fordulónapi értékelés = Előfordul, hogy önálló mérlegtételként jelenik meg: ÉRTÉKHELYESBÍTÉS! Mérlegérték

7 Mérlegérték alapjául szolgáló érték
A bekerülési érték Mérlegérték alapjául szolgáló érték Vételárhoz kapcsolódó felárak, Az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó illeték, az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj Számla szerinti ár NEM RÉSZE a bekerülési értéknek: Az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült: szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési költsége, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai vagy közvetlen önköltsége, bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, vámterhek; Eszközbeszerzéshez kapcsolódó számlázott engedmények + Levonható ÁFA, Előállítási költség Növelő tételek A próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége Beruházáshoz véglegesen kapott támogatás, Piaci ár Karbantartás, javítás költsége  A bekerülési értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. A vásárolt vételi opció díja (forgóeszközök közötti értékpapírok esetén ez nem kötelező!); Csökkentő tételek A tárgyi eszközzel végzett tevékenység során felmerült költségek Szerződéses érték … Az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcso- lódó hitel, kölcsön (aktiválásig felmerült) díjai, = Kamatozó értékpapír esetében a vátelárban felhalmozott kamat Számított érték Bekerülési érték Tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó egyéb tételek,

8 Források állományba vételi értéke
Bejegyzett érték Jogszabályi, közgyűlési határozat szerinti érték Kapott vagyontárgy értéke Teljesítési érték Becsült érték Számított érték

9 A realizált eredményt szolgáló elvek
Összemérés elve: időszaki teljesítéseknek az elismert bevételeit és a hozzájuk kapcsolódó ráfordításokat kell figyelembe vennünk, függetlenül attól, hogy pénzügyi rendezésük megtörtént-e vagy sem. Időbeli elhatárolás elve: több üzleti évet is érintő eredményhatásokat olyan arányban kell elszámolni, ahogyan azt megosztjuk az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között. Óvatosság elve: nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Ugyanakkor a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget .

10 A megbízhatóságot szolgáló elvek
Valódiság elve: a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. Teljesség elve: a gazdálkodónak könyvelnie kell mindazokat a gazdasági eseményeket, amelyeknek ki kell mutatni az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban .

11 Az összehasonlíthatóságot szolgáló elvek
Világosság elve: a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében biztosítani kell az állandóságot és az összehasonlíthatóságot. Folytonosság elve: azon túlmenően, hogy a tárgyévi nyitó adatoknak meg kell egyezniük a megelőző üzleti év záró adataival, előírja azt is, hogy az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

12 Az időbeli elhatárolás módja
Eredménykorrekció Növelés Csökkentés Hozam nő Ráfordítás (költség) csökken Ráfordítás (költség) nő Hozam csökken I. II. III. IV. Aktív időbeli elhatárolás Passzív időbeli elhatárolás

13 Az időbeli elhatárolás könyvelése I.
Hozam nő Példa: jén 1 évre lekötünk ,- eFt-ot 12% kamatra. 2009. 2008. 3. Elszámolási betét 3. Elszámolási betét 3. Lekötött betét 3. Lekötött betét 1 200 Lekötéskor 300 900 Ny E 10 000 Ny 10 000 10 000 11 200 Lejáratkor 10.01. 09.30. 10 000 11 200 3. Aktív időbeli elhatárolás 3. Aktív időbeli elhatárolás 9. Egyéb kapott kamat 9. Egyéb kapott kamat Fordulónapon 300 Ny 300 300 1 200 300 Lejárat előtt

14 Időbeli elhatárolás könyvelése II.
Ráfordítás, költség csökken Példa: jén 1 évre előre átutaljuk az iroda bérleti díját ,- eFt-ot. Költség: 2009. 2008. 3 000 9 000 5. Igénybevett szolgáltatás költsége 5. Igénybevett szolgáltatás költsége 3. Elszámolási betét 3. Elszámolási betét Kifizetéskor Ny E 12 000 12 000 9 000 9 000 10.01. 09.30. 3. Aktív időbeli elhatárolás 3. Aktív időbeli elhatárolás Kifizetés: Fordulónapon Költség: Költség:  9 000 9 000 Ny 9 000 Nyitás után

15 Időbeli elhatárolás könyvelése III.
Ráfordítás, költség nő Példa: jén felveszünk 1 évre, 12% kamatra ,- eFt hitelt. Törlesztés, kamatfizetés a futamidő végén. 2009. 2008. Kamat: 1200 300 900 3. Elszámolási betét 3. Elszámolási betét 4. Rövid lejáratú hitel 4. Rövid lejáratú hitel 11 200 10 000 Ny 10 000 Ny E Jóváíráskor Törlesztéskor és kamatfizetéskor 10 000 10.01. 09.30. Jóváírás: 4. Passzív időbeli elhatárolás 4. Passzív időbeli elhatárolás Kifizetés: 8. Fizetett kamatok 8. Fizetett kamatok Kamatfizetés előtt Fordulónapon 1 200 300 300 300 Ny 300

16 Időbeli elhatárolás könyvelése IV.
Hozam csökken Példa: jén 1 évre előre átutalják nekünk az iroda bérleti díját ,- eFt-ot. Árbevétel: 9. Értékesítés nettó árbevétele 9. Értékesítés nettó árbevétele 2009. 2008. 3 000 9 000 3. Elszámolási betét 3. Elszámolási betét 9 000 9 000 E E 12 000 Nyitás után Jóváíráskor 10.01. 12 000 09.30. 4. Passzív időbeli elhatárolás 4. Passzív időbeli elhatárolás Pénzbevétel: Árbevétel: 9 000 Árbevétel:  9 000 9 000 Ny Fordulónapon

17 A valódiság elvéből levezethető alapelv
Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv: a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően mutatjuk be abban az esetben is, ha a forma látszólag mást takar. Például: Pénzügyi lízing szerződés vs. Bérleti szerződés

18 A teljesség elvét korlátozó elvek
Lényegesség elve: Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit . Költség-haszon összevetésének elve: a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

19 A világosság elvéből levezethető elvek
Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a számviteli törvényben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.