Az alaplapok felépítése

Az előadások a következő témára: "Az alaplapok felépítése"— Előadás másolata:

1 Az alaplapok felépítése

2 Az alaplap Ahogy az elnevezés is magában hordozza, az alaplap az asztali számítógépünk elsődleges alapja. Az alaplapon található különféle foglalatok, aljzatok és csatlakozók határozzák meg, hogy milyen processzort, memóriát, bővítőkártyát, vagy éppen perifériát helyezhetünk vagy csatlakoztathatunk a számítógéphez.

3 Az alaplap felépítése CPU VRM
Tranzisztorból, tekercsből, és kondenzátorok együtteséből álló áramkör biztosítja a CPU pontos és folyamatos tápellátását. A rendszert egy dedikált vezérlőchip irányítja, mely (egyelőre) szintén az alaplapon helyezkedik el. Ezen szekció táplálásáról egy különálló, 4 vagy 8 tűs tápcsatlakozó felel.

4 Az alaplap felépítése 2. CPU foglalat Ez napjainkban LGA (land grid array) vagy PGA (pin grid array) alapú lehet. Előbbi esetén a foglalatban találhatóak az érintkező tűk, míg utóbbinál a processzor tartalmazza azokat. A foglalatok ma már gyártónként (Intel, AMD), illetve processzor generációnként is eltérőek lehetnek.

5 Az alaplap felépítése 3. Memória (RAM) foglalatok A ma már DIMM (dual in-line memory module) felépítésű modulokból jelenleg elsősorban a DDR3-as modellek dominálnak, de még DDR2-es megoldásokkal is találkozhatunk. Foglalatokból 4 darab a jellemző, de az olcsóbb, vagy kisebb méretű alaplapokon nem ritka a mindössze 2 slot sem.

6 Az alaplap felépítése 4. Északi híd A képen látható LGA775-ös és számos korábbi megoldáson még az alaplapra forrasztva helyezkedett el az északi híd. Ennek az elsődleges feladata volt a memóriavezérlés, és a PCI/PCI Express foglalatok kezelése. A processzor és az északi híd között FSB (front side bus) biztosította a kapcsolatot. Az újabb alaplapokon ilyet nem találunk, ugyanis beköltözött a CPU lapkába.

7 Az alaplap felépítése 5. PCI Express szabványú foglalatok PCI (Peripheral Component Interconnect) csoport által szabványosított aljzatokból manapság már egyre inkább a PCI Express alapú megoldások dominálnak. Ezekbe az aljzatokba tetszés szerint rakhatunk grafikus kártyát, hangkártyát, hálózati vezérlőt, tároló/lemez vezérlőt, vagy bármilyen más, az adott szabványnak megfelelő eszközt.

8 Az alaplap felépítése 6. Déli híd A déli híd elsődleges feladata a tárolók (HDD/SSD) kezelése. Ezen felül még a natív USB portok vezérlése is egy fontos feladatkörnek nevezhető, melyből manapság az USB 2.0 mellett már a 3.0-s szabvány támogatása sem ritka. Továbbá a déli hidak az északi hidakhoz hasonló tartalmazhatnak PCI és/vagy PCI Express sávokat is. Ennél ritkább az integrált hálózati vezérlő jelenléte, ellenben az audiovezérlővel ami egy ideje rendszerint helyet kap ebben a lapkában.

9 Az alaplap felépítése 7. SATA portok A SATA (Serial ATA) csatlakozók a déli híd vagy más külső, PCI Express sávra ültetett chip által vezérelt aljzatok, amelyekre tárolókat (HDD/SSD) fűzhetünk fel. Szabványukat tekintve manapság SATA 3 Gbps vagy 6 Gbps megoldásokról beszélhetünk, melyek darabszáma általában kiépítéstől függően 4 és 8 között változik.

10 Az alaplap felépítése 8. PATA (IDE) port A PATA (Paralell ATA) csatlakozóval manapság már egyre ritkábban találkozunk, mivel a helyét gyakorlatilag már sikerrel vette át a SATA. Itt a egyetlen portra két meghajtó köthető a megfelelő szalagkábellel, ellenben a SATA-val, ahol egy aljzatra csak egy tároló csatlakoztatható. A szabvány utolsó lépcsője az Ultra ATA 133 volt.

11 Az alaplap felépítése 9. PCI szabványú foglalatok Az iménti SATA-PATA kapcsolathoz hasonlóan a PCI a feljebb említett PCI Express elődjének tekinthető. Az 1993 végén feltűnt csatoló idős kora ellenére még mindig elérhető. Mindez annak tudható be, hogy az elmúlt majd 2 évtizedben rengeteg különféle, a szabványt alkalmazó bővítőkártya került piacra, melyek nagy része még manapság is jól használható.

12 Az alaplap felépítése 9. PCI szabványú foglalatok Az iménti SATA-PATA kapcsolathoz hasonlóan a PCI a feljebb említett PCI Express elődjének tekinthető. Az 1993 végén feltűnt csatoló idős kora ellenére még mindig elérhető. Mindez annak tudható be, hogy az elmúlt majd 2 évtizedben rengeteg különféle, a szabványt alkalmazó bővítőkártya került piacra, melyek nagy része még manapság is jól használható.

13 Az alaplap felépítése 10. Floppy csatlakozó Ez szintén egy már jó ideje háttérbe szorult csatoló, melyre a korábbi 3,5" valamint 5,25" meghajtókat köthettük. 11. Belső, előlapi USB portok Ezen tűsorokra elsősorban a ház előlapi USB portjait csatlakoztathatjuk.

14 Az alaplap felépítése 12. Alaplapi audiocsatlakozók Ide elsősorban szintén előlapi csatlakozókat köthetünk (fejhallgató be-, és mikrofon kimenet), valamint például a TV kártyánk hangkivezetését, hogy egységesen vezérelhessük a hangerőt.

15 Az alaplap felépítése 13. Gombelem A CR2032 típusú lítium elem felel a BIOS beállítások , valamint az idő és dátum folyamatos tárolásáért tűs ATX (fő)tápcsatlakozó A széles, 24 tűs csatlakozón keresztül 3,3V, 5V valamint 12 voltot vesz fel az alaplap, melyet a szükséges pontok felé oszt ki, valamint a rendszer bekapcsolásának folyamata is ezen keresztül indul.

16 Az alaplap felépítése Ez az alaplap 5 évvel fiatalabb az előző modellnél. Ami talán elsőként feltűnhet, hogy az északi híd teljesen eltűnt, pontosabban teljes egészében a processzorba költözött. A tápellátás komplexebb, és ezzel együtt kifinomultabb lett. A fotón látható modellről már teljesen eltűntek a PCI, PATA és floppy csatlakozók, miközben a PCI Express és a SATA portok száma megnőtt.