Képződj, hogy segíthess!

Az előadások a következő témára: "Képződj, hogy segíthess!"— Előadás másolata:

1 Képződj, hogy segíthess!
Foglalkoztatás és szociális munka II. modul Aktiváló eszközök Európában és a hazai gyakorlatban Borbély Tibor Bors

2 Az aktiváló eszközök (szolgáltatások) csoportosítása ILO

3

4 A hazai gyakorlat

5 Jogszabályi háttér 1991. évi IV tv. Flt.
6/1996 (VII.16.) MüM r. – A.F.E. 30/2000. (IX. 15.) GM r. – fog. szolg. 14/2005 (IX.2.) FMM r. - rehabilitáció 24/2004 (VII.22.) FMM r. - felnőttképzés HEFOP (TÁMOP) be nem épült szabályzók

6 Munkaerő-piaci szolgáltatások
13/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. (2) A munkaerő-piaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, c) munkaközvetítés.

7 Képzések elősegítése támogatható:
14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét - nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően munkanélküli járadékra nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, max. heti 20 órában d) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy e) aki közhasznú munkavégzésben vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá f) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

8 Képzések elősegítése, kisgyermek melletti speciális szabályzók
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves - gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves - korának betöltését követően kezdődik meg, valamint b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

9 Képzések elősegítése a képzés alatti jutatás mértéke
(5) A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet. (6) A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg. Az álláskeresési támogatásban részesülő személy részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzés időtartamára - az álláskeresési támogatás folyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani.

10 Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

11 Közhasznú munkavégzés támogatása
16/A. § (1) A munkaadó részére a foglalkoztatásból eredő közvetlen költség legfeljebb hetven százalékáig terjedő mértékű támogatás nyújtható, ha a) a lakosságot vagy a települést érintő közfeladat vagy önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot illetőleg a települést érintő feladat ellátása, vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében, b) az állami foglalkoztatási szerv által kiközvetített álláskereső foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében úgy, hogy c) ezzel a foglalkoztatással a foglalkoztatottainak létszámát a foglalkoztatás megkezdését megelőző havi átlagos statisztikai állományi létszámához képest bővíti, és d) a foglalkoztatással nyújtott szolgáltatás ellenértékeként más szervtől díjazásban nem részesül.

12 Önfoglalkoztatás támogatása
17. § Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

13 Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása
18. § Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

14 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása
(2) Támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki AM könyvvel rendelkező álláskereső foglalkoztatását vállalja.

15 A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
19. § (1) A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. (2) A miniszter a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg, továbbá meghatározhatja a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.

16 Munkaerő-piaci programok támogatása
19/B. § (1) A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerő-piacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

17 Passzív eszközök

18 Felajánlott megfelelő munkahely
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha a) az álláskereső képzettségi szintjének, vagy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének, illetőleg az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

19 Álláskeresési járadék
25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább háromszázhatvanöt nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

20 Mennyi az álláskeresési járadék összege?
   Az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset alapulvételével kell kiszámítani. Több munkaadó esetén valamennyi munkaadónál elért átlagkeresetet kell figyelembe venni. Az álláskeresési támogatás folyósítása két szakaszra tagolódik. Az első szakaszban – amely a folyósítási idő feléig, de legfeljebb 91 napig tart – a folyósítás maximális összege az álláskereső korábbi átlagkeresetének 60 százaléka. A folyósítás második szakaszában ez az összeg egységesen a minimálbér 60 százaléka. Az alsó és felső határ az évenként emelkedő minimálbérhez igazodik. A járadék alsó határa megegyezik a minimálbér 60 százalékával (ami ez évben Ft), a felső határ pedig a minimálbér 120 százaléka lesz (ami ebben az évben Ft). Ha az álláskereső korábbi átlagkeresete az álláskeresési járadék alsó határánál alacsonyabb, az álláskeresési járadék összege a folyósítási időtartam mindkét szakaszában az átlagkeresettel megegyezik.

21 Milyen időtartamra folyósítható az álláskeresési járadék?
Minden 5 munkaviszonyban töltött nap 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. A járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek a munkaügyi központnál történő jelentkezésének a napja. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 73 nap, de legfeljebb 270 nap. Az első folyósítási szakasz a megállapított folyósítási idő fele, de maximum 91 nap. A járadékfolyósítás második szakasza a megállapított folyósítási idő hátralévő része, de maximum 179 nap. Ha munkaviszonyt a munkavállaló rendes, illetve a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskeresési járadék a munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható feltéve, hogy a folyósításához szükséges feltételeknek az álláskereső megfelel.

22 Álláskeresési segély Az álláskeresési segélynek három speciális típusa van. Az álláskeresési segély első típusa annak az álláskeresőnek jár, aki legalább 180 napig álláskeresési járadékra volt jogosult, de a járadék folyósítási idejét kimerítette. Ebben az esetben az álláskeresési segély folyósítása iránti kérelmét az álláskeresési járadék megszüntetésétől számított 30 napon belül kell benyújtania. Az álláskeresési segély második típusa azon álláskereső részére állapítható meg, aki álláskeresési járadékra nem jogosult, de az álláskeresővé válását megelőző négy évben legalább 200 nap munkaviszonyban töltött nappal rendelkezik. Az álláskeresési segély harmadik típusára jogosult az az álláskereső, akinek maximum 5 éve hiányzik a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez a segély iránti kérelem benyújtásának időpontjában. További feltételei, hogy az álláskeresési járadékban legalább 140 napig részesüljön, és a járadék folyósítási idejének kimerítését követő három éven belül betölti a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt, továbbá rendelkezzen az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

23 Milyen időtartamra állapítható meg az álláskeresési segély?
Az első és második típusú álláskeresési segély folyósítási időtartama 90 nap. Amennyiben az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában az 50. életévét betöltötte, az álláskeresési segély első típusának folyósítása 90 nappal meghosszabbodik, így 180 napra válik jogosulttá. Az álláskeresési segély harmadik típusa az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig folyósítható. Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap.

24 Vállalkozói járadék Vállalkozói járadék illeti meg azt, aki
álláskereső, az álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 365 nap időtartamig egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként folytatott tevékenységet, és e tevékenység folytatása alatt vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül, munkát akar vállalni, de számára az illetékes munkaügyi központ nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.   Egyéni vállalkozó lehet többek között a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély, egyéni szabadalmi ügyvivő, nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző, kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. Társas vállalkozónak minősül például a bt. bel-és kültagja, a kkt. tagja, a kft., a kht., a közös vállalat, az egyesülés és az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony), a közjegyzői iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja, a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó. 2005. január 1-jétől az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot köteles fizetni.

25 Tájékoztató a munkavállalók részére az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról
Ki foglalkoztatható alkalmi munkavállalói könyvvel? Munkaviszonyba munkavállalóként az a személy léphet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetőleg munkaviszonyt létesíthet a 15. életévét betöltött diák is, tanítási szünet időtartama alatt. Magyarországon működő szakiskolával, középiskolával, alapfokú művészetoktatási intézménnyel, felsőoktatási intézménnyel nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban álló külföldi. A menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi, továbbá Az Európai Gazdasági Térség állampolgára és tartózkodásra jogosult hozzátartozója. Az a külföldi személy, aki magyar állampolgárral Magyarországon együtt élő házastárs, továbbá a magyar állampolgár olyan özvegye, aki az elhunyt házastárssal annak halála előtt legalább egy évig Magyarországon együtt élt, Idénymunka keretében foglalkoztatott külföldi személy (egy évben legfeljebb hatvan napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban, egyúttal túllépheti az egy hónapon belül előírt maximális tizenöt napos munkavégzési időtartamot), Előnyugdíjban részesülő személy. 

26 Mennyi ideig dolgozhat Ön alkalmi munkavállalói könyvvel?
Ugyanannál a munkaadónál folyamatosan legfeljebb öt egymást követő naptári napig. A több (legfeljebb öt) napra létesített munkaviszony esetén a közteherjegy(ek)et az utolsó napon kell beragasztani. Egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig, amennyiben a könyv fehér „A” oldalait töltik ki, azaz, ha a munkáltató nem magánszemély,  vagy kiemelten közhasznú szervezet („B” oldal), vagy nem mezőgazdasági idénymunkásként („C” oldal) foglalkoztatja. Egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több, de legalább 3 munkáltatónál egy naptári évben összesen 200 naptári napig, amennyiben a könyv kék színű „B” oldalait töltik ki, azaz, ha magánszemély (nem a vállalkozási tevékenységével összefüggésben), vagy kiemelten közhasznú szervezet foglalkoztatja a munkáltató tevékenységi köréhez kapcsolódóan. Természetesen a minden ötödik napot követő pihenőidő kiadása kötelező. Egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig, több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz naptári napig, természetesen a minden ötödik napot követő pihenőidő kiadásával, amennyiben a könyv zöld színű „C” oldalait töltik ki, azaz, ha a munkáltató mezőgazdasági (különösen növénytermesztés, állattenyésztés, halászat) tevékenység, idénymunka keretében foglalkoztatja. Egy naptári éven belül a kék színű „B” oldalakon együtt a fehér és/vagy zöld oldalakkal nem lehet 200 napnál több alkalmi munkavégzés, kivéve a külföldi személy által alkalmi munkavállalói könyvvel végzett mezőgazdasági szezonális jellegű munkát, amelyet egy naptári évben legfeljebb hatvan napig végezhet.

27 Mi mennyi 2007-ben? 1.  Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) től ig 316/2005. (XII. 25.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimális bér                                                           Korm. rend. 2. § 65.500 15.080 3.020 377 Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma 2 évnél kevesebb gyakorlati idővel: minimális bér 110%-a                   Korm. rend. 4. § (1) bek. ba) pont 72.100 16.590 3.330 415 Legalább 2 évi gyakorlati idővel, vagy 50 feletti munkavállaló esetén:minimális bér 110%-a               Korm. rend. 4. § (1) bek. bb) pont és (3) bek.

28 További aktuális információk:

29 Köszönöm a figyelmet!