A munka jövőjének európai modellje a „flexicurity”

Az előadások a következő témára: "A munka jövőjének európai modellje a „flexicurity”"— Előadás másolata:

1 A munka jövőjének európai modellje a „flexicurity”
Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2010. október 28.

2 A flexicurity-hez vezető út
Az ipari bérmunka tündöklése és bukása - a standard munka jellemzői – a foglalkoztatás bérben nem kifejezhető elemei A standard munka – a szociálpolitika következménye A standard munkaviszony gyengülése – a foglalkoztatási helyzet és a munkaerőpiac átalakulása (gazdasági, válságok, tudásalapú gazdaság, globalizáció, növekvő munkanélküliség és inaktivitás) A hazai foglalkoztatási helyzet jellemzői

3 A flexicurity Európában – a közös stratégia
Lisszaboni Stratégia - eredeti központi célkitűzése, hogy az EU 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú gazdaságává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt – 2004-ben átdolgozásra került (kevesebb, de jobban megvalósítható cél kijelölése) Az elsődleges prioritás ma a növekedés és a munkahelyteremtés elősegítése az infrastruktúra, a társadalmi és gazdasági kohézió és a K+F erőteljesebb támogatásával

4 A flexicurity Európában – a közös stratégia
Versenyképesség kontra európai szociális modell Alkalmazkodókészség, változásra való készség, ezzel együtt a biztonság igényének felértékelődése Flexicurity – flexibility+security – e két alapvető igény egyesítése Rugalmasság – sikeres átmenetek, munkaszervezeti formák, Biztonság – több, mint egy állás megőrzése, átmenetek megkönnyítése

5 A flexicurity dimenziói
A rugalmasság dimenziói (Wilthagen, 2003): Külsődleges számszerűsíthető rugalmasság (munkából való elbocsátás nehézsége, határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának mértéke) Belső (cégeken belüli) rugalmasság (létszámcsökkentés, belső átcsoportosítás nehézsége – munkaórák változtatása, részmunkaidő) Funkcionális rugalmasság (szintén a munkaszervezet változtatásának nehéz vagy könnyű volta, a munkások képessége az új feladatok kihívásaihoz való alkalmazkodásra) Bér rugalmasság (teljesítménytől, eredménytől függő bérformák) A biztonság dimenziói: • A munkafeladat biztonsága • A foglalkoztatás biztonsága • A jövedelem biztonsága • A kombinációs biztonság (fizetett munka és családi kötöttségek) Ezeket egymással kombinálva hozható létre a flexicurity-mátrix.

6 Wilthagen-féle flexicurity “útvonalak”

7 A flexicurity politikák négy alkotóeleme Európai Bizottság (EC2007b)
rugalmas és megbízható szerződési formák (mind a munkáltatók és a munkavállalók, mind az ‘’insiderek’’ és az ‘’outsiderek’’ szempontjából), korszerű munkajogi szabályozás, kollektív szerződések és korszerű munkaszervezés révén; az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, LLL) átfogó stratégiáinak megfogalmazása a munkavállalók, és közöttük is különösképpen a legkiszolgáltatottabbak folyamatos alkalmazkodóképességének és foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében; hatékony aktív munkaerő-piaci eszközök, melyek segítenek az egyéneknek megbirkózni a gyors változásokkal, csökkentik a munkanélküliségben töltött életszakaszok időtartamát, és könnyítik az újra elhelyezkedést. korszerű társadalombiztosítási rendszerek, melyek megfelelő anyagi támogatást biztosítanak, ösztönzik a foglalkoztatást és elősegítik a munkaerő-piaci mobilitást. Ez magában foglalja a szociális védelem ellátásainak széles körét, amelyek elősegítik a munka, a családi élet és gyermeknevelés összeegyeztetését.

8 A flexicurity jellemzői az OECD tagországokban
• mérsékelt foglalkoztatás-védő szabályozás; • magas részvétel az életen át tartó tanulásban; • magas ráfordítás a munkaerő-piaci eszközökre (aktívra és passzívra egyaránt); • jogokat és kötelességeket egyensúlyban tartó, bőkezű munkanélküli-ellátási rendszer; • magas társadalombiztosítási lefedettség; • magas szakszervezeti lefedettség; Rugalmas munkaszervezési formák alkalmazása

9

10 Flexicurity ajánlások Közép- és Kelet-Európai országai számára
a vállalkozásokon belüli rugalmasság fokozása: 1). szabadabb lehetőség biztosítása a munkaidőt, mozgóbért és képzettségi követelményeket szabályozó a kollektív szerződések tartalmát illetően; 2). a nők munkavállalásának elősegítése rugalmas munkaidő, részmunkaidő, a család és a munka összeegyeztetése a munkaerőpiacra történő belépést alacsonyabb közterhekkel és nagyobb rugalmassággal kell elsegíteni, a biztonságot pedig az után kell felépíteni, az informális foglakoztatásnak a formális foglalkoztatás irányába terelése, úgy, hogy közben a rugalmasságban rejlő előnyök ne vesszenek el,

11 Flexicurity ajánlások Közép- és Kelet-Európai országai számára
a foglalkoztatás közterheinek csökkentése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyabbá tétele, az idősebb munkavállalók számára a részleges nyugdíj és a részleges foglalkoztatás lehetőségének biztosítása, a nyugdíjasok számára pedig – tisztességes nyugdíj mellett – a részleges foglalkoztatás lehetőségének biztosítása, az idősebb munkavállalók bevonása a szakmai képzésbe, pl. kisvállalkozásoknál történő szakképzési gyakorlat vezetésével, a munkaerő-piaci politikák aktív eszközeinek előtérbe helyezése a passzív eszközökkel szemben; különösen a szakképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez igazításával, az élethosszig tartó tanulás rendszerszerűvé tétele (kollektív szerződésben megjelenítve)

12 Flexicurity ajánlások Közép- és Kelet-Európai országai számára
könnyen hozzáférhető lehetőségek biztosítása vállalkozási ismeretek megszerzésére, mind a fiatalok, mind az idősebbek számára, a társadalombiztosítási járulék fizetésének rugalmassá tétele, a rendszertelen befizetések lehetővé tétele (tekintettel a szabadúszók, önfoglalkoztatók jövedelmeinek rendszertelenségére – fekete-szürke zónába sodródás elkerülése) a jóléti juttatások munkaerőpiacra kerülést szolgáló erőfeszítésekhez kötése, egyidejűleg az aktív munkaerőpiaci eszközök erősítése a munkaerőpiaci integráció tényleges elősegítse érdekében, a társadalmi párbeszéd erősítése és hatékonyságának fokozása.

13 Köszönöm a figyelmet!