Év végi zárási feladatok

Az előadások a következő témára: "Év végi zárási feladatok"— Előadás másolata:

1 Év végi zárási feladatok
A beszámoló elkészítését megelőző feladatok

2 1. A szabályzatok áttekintése
Kötelező szabályzatok: Számviteli politika és Értékelési szabályzat Számlarend Leltározási és Selejtezési szabályzat Bizonylati rend Pénzkezelési szabályzat Alapvető követelmények: Sajátosságoknak megfelelő Stabil, átgondolt, hosszabb távra szóló Gyakorlattal egyező Betartásuk kötelező

3 Számviteli politika Mérleg készítés napja: Szt . 3. § (6) 1. pontja alapján a mérlegkészítés időpontja a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon - az üzleti év mérlegfordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. Nem a mérleg (beszámoló) elkészítésének napját jelenti Meghatározása az értékelések, bemutatások miatt fontos

4 Számviteli politika A mérlegkészítés napjának meghatározásakor tekintettel kell lenni arra, hogy az üzleti évet követően is történhetnek olyan nem várt események, amelyek befolyásolhatják a beszámolóban közölt adatokat; másrészt a számviteli törvény a beszámoló-készítés folyamatának olyan gyakorlati kötelezettségeit tartalmazza (például az adóhatóságokkal kapcsolatos elszámolásokat a bevallásokkal egyezően, a bankszámla egyenlegeket a bankkivonatokkal egyezően kell a beszámolóban szerepeltetni) melynek alapbizonylatai december 31-én még nem állnak rendelkezésre

5 Számviteli politika Célszerű a számviteli politikában a zárási ütemtervet rögzíteni a feladatok végrehajtása és a határidők betartása érdekében Ütemezés állomásai: Folyamatos könyvelés befejezése Selejtezés, leltározás, leltár kiértékelés Vegyes feladások elkészítése, könyvelése (értékcsökkenési leírás, terven felüli écs., leltározási különbözetek, értékvesztés, devizás tételek árfolyam-különbözete, selejtezések) Analitikus nyilvántartások lezárása (befektetett eszköz, készlet, követelés, kötelezettség, előleg, pénzeszközök , halaszott bevételek ellenőrzése után)

6 Számviteli politika Ütemezés állomásai (folytatás):
Külső megerősítések mérlegelése, beszerzése Egyeztetési különbözetek feltárása, elszámolása (adó, egyéb követelés, kötelezettség) Vállalkozói döntések, ügyletek minősítéseiből fakadó elszámolások (kompenzálások, nem számlázott engedmények, elengedett követelések, jogi kötelezettség- vállalások) Év végén megállapított adók (HIPA, szakképzési hozzájárulás) Piaci értékelés, ha lehetséges és szükséges (értékhelyesbítés, értékelési tartalék)

7 Számviteli politika Piaci értékelés
Elsődleges célja a vagyon tényleges piaci értékének kimutatása (cégeladás, átalakulás, vagyoni biztosítékok meghatározása, végelszámolás stb. esetén) Másodlagos célja a saját tőke emelése (nem törvényi cél, de a gyakorlatban gyakori szándék a negatív eredménytartalék hatásának ellensúlyozására pályázati feltétel teljesítéséhez, hitelképesség igazolásához) Nem alkalmas az osztalékfizetési korlát megemelésére! Alapvető követelmény a számviteli politika kiegészítése Amíg a kiválasztott eszközök szerepelnek a könyvekben, nem lehet visszatérni, illetve a számviteli politika ilyen módosítása után nem lehet újra indítani a vagyoni értékelést

8 Számviteli politika Piaci értékelés – Számviteli politika
A piaci értékelésre kiválasztott eszközök egyedi meghatározása A piaci érték megállapítási módjának rögzítése A törvény szerinti értékelés és elszámolás Az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék meghatározásának, összegének, valamint azok változásának bemutatása a kiegészítő mellékletben Könyvvizsgáló felkérése a beszámolóban közöltek jóváhagyására

9 Számviteli politika A számviteli politika 2012. évi változásai
Sajátos egyszerűsített éves beszámoló választása Ennek lehetősége a törvényben meghatározott gazdálkodóknál, ha két egymást követő üzleti évben a nagyságot jelző mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Mérlegfőösszeg a 65 millió forintot, Éves nettó árbevétel a 130 millió forintot Átlagos foglalkoztatottak létszáma a 10 főt. A jövőben néhány kivételtől eltekintve bármely vállalkozás dönthet a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazásáról, ha ez jobban igazodik a vállalkozás valós gazdálkodásához

10 Számviteli politika A számviteli politika évi változásai (folytatás) A közüzemi szolgáltatók által felszámított előre fizetendő díjak az energiaköltség részét képezik (anyagktg) A bizonylatok 10 éves megőrzési ideje 8 évre csökken A devizában számított tételek esetén lehetséges az Áfa tv. szerinti árfolyam alkalmazása a könyvelés során A devizás tételek év végi átértékelése mindig kötelező Osztalékelőleg fizetése lehetséges a 6 hónapnál nem régebbi éves beszámoló vagy közbenső beszámoló alapján is Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a zrt., az eltérő üzleti évet választó vállalkozás, valamint a magyar fióktelep is Változott a napi készpénz-záróállomány százalékban kifejezett maximális mértéke, ami az előző üzleti év összes bevételének 2%-a helyett, annak 10 %-a lesz

11 Pénzkezelési szabályzat
A törvény szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább - a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, - a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, - a készpénz és a bankszámla közötti pénzforgalomról, - a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, - a napi készpénz záró állományának maximális mértékéről, - a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, - az ellenőrzés gyakoriságáról, - a pénzszállítás feltételeiről, - a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és - a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. Az egyes szabályozandó kérdéseken belül természetesen a gazdálkodó saját adottságaira és működési feltételeire tekintettel továbbra is maga alakíthatja ki a rá vonatkozó részletszabályokat.

12 Pénzkezelési szabályzat
A napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. ( ig 2% volt a maximum). Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni (váltás a beszámoló elfogadásakor)

13 Bizonylati rend, könyvvezetés
Minden gazdasági eseményről, ami az eszközök, illetve források értékét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani A számviteli nyilvántartásokban minden bizonylatot rögzíteni kell A könyvvezetés rendszere: az a tevékenység, melynek keretében a számviteli bizonylatok a vállalkozó által alkalmazott egységes rendszerben az előírásoknak megfelelően rögzítésre kerülnek a nyilvántartásokban A nyilvántartások egységes rendszerét az analitikus nyilvántartással egyező tartalmú, de összevont főkönyvi nyilvántartás biztosítja, amelyik vezetése ellenőrizhető és alkalmas a beszámoló összeállítására, alátámasztására A nyilvántartásokat olvasható formában kell megőrizni

14 Leltározási szabályzat
A számviteli beszámoló mérlege a fordulónapra vonatkozóan mutatja a vállalkozó eszközeit és azok forrásait A mérleg adatait leltárral kell alátámasztani A leltár tényleges mérés, számlálás, valamint egyeztetés eredményeként készülő kimutatás, melyben az étékelést az értékelési szabályok, illetve az önköltség-számítási szabályok alapján kell megállapítani Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente kötelező a mennyiségi felvétel akkor is, ha a vállalkozó az eszközeiről folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet

15 Zárás előtti munkálatok
A leltár Szabályozása, előkészítése (utasítás, leltározók, ütemezés, technikai eszközök Mennyiségi felvétel (csoportok, leltár-ellenőrzés, bizonylatolás, aláírások, dokumentumok őrzése) Kiértékelés (kiértékelés, hiány-többlet megállapítása, elszámolása, felelősségrevonás, értékvesztés) Folyószámlák egyeztetése Folyószámla-egyenlegek közlése, visszaigazolások mérlegelése, beszerzése Adófolyószámlák lekérdezése, egyeztetése

16 Zárás előtti munkálatok
Fordulónapi értékelések Terven felüli leírások, visszaírások Értékvesztések, visszaírások Devizás tételek értékelése Értékhelyesbítés, értékelési tartalék Céltartalék képzése, felhasználás elszámolása Időbeli elhatárolások elszámolása Halaszott bevételek megállapítása Fejlesztési tartalék képzése, feloldása (lekötés!) Lekötött tartalékok ellenőrzése (pótbefizetés, támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettség) Adóalap módosító tételek összegyűjtése, ellenőrzése

17 A beszámoló elkészítése
1. Zárlat: a könyvviteli elszámolások befejezése , a szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető tételek után, valamint a főkönyvi kivonat előállítása 2. Leltár: a vállalkozás valamennyi eszközének és forrásának fordulónapi mennyisége és értéke legalább a mérlegsorok szerinti bontásban 3. A beszámoló összeállítása: a mérleg, az eredmény- kimutatás és a kiegészítő melléklet elkészítése 4. A beszámoló könyvvizsgálata 5. A könyvvizsgálói véleményt és a társaság legfőbb szervének határozatát is tartalmazó beszámoló letétbehelyezése és közzététele

18 A beszámoló típusai A főszabály szerint a vállalkozásnak éves beszámolót kell készíteni (könyvvizsgálattal alátámasztott mérleg, eredmény- kimutatás, kiegészítő melléklet, üzleti jelentés) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a gazdálkodó, ha két egymást követő üzleti évben a nagyságot jelző mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: Mérlegfőösszeg a 500 millió forintot, Éves nettó árbevétel az millió forintot Átlagos foglalkoztatottak létszáma az 50 főt. Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót Az Nyrt., A magyar anyavállalat Aki a tőzsdén forgalmazható értékpapírokat bocsátott ki

19 A mérleg tartalma Fontosabb szempontok:
Az eszközök megfelelő besorolása Pénzeszközök leltára (negatív egyenleg kezelése) Követelések, kötelezettségek egyeztetése Adófolyószámlák ellenőrzése Fordított egyenlegek kezelése (követelések- kötelezettségek) Halasztott bevételek ellenőrzése (tárgyévi feloldás, továbbvitt összegek ellenőrzése, összefüggések keresése más tételekkel) Törvényes működés a saját tőke vonatkozásában

20 A mérleg tartalma A saját tőke megfelelő kimutatása
Gt § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze. (2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles -a szükséges intézkedések megtétele céljából- összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.

21 A mérleg tartalma A saját tőke megfelelő kimutatása
Gt § (3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben - amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint azok fennállnak - a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

22 A mérleg tartalma A saját tőke megfelelő kimutatása
Gt. 44.§(2) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a gazdasági társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a gazdasági társaság legfőbb szervének összehívását kezdeményezni. Ha a legfőbb szerv ülésének összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.

23 Az eredménykimutatás tartalma
Fontosabb szempontok: Az árbevétel és egyéb bevétel megfelelő elkülönítése A költségek megfelelő minősítése és elszámolása Az egyéb ráfordítások meghatározása, részletes bontása A pénzügyi bevételek és ráfordítások meghatározása A rendkívüli bevételek és ráfordítások megfelelő kimutatása

24 A társasági adó megállapítása
Az adóalap meghatározása a számviteli nyilvántartás adataiból: El nem ismert költségek elkülönített nyilvántartása (számviteli écs, nem ésszerű célra igénybevett szolgáltatások, leltári hiányok, bírságok, büntetések, másoknak átadott pénzösszegek, eszközök) De minimis támogatások nyilvántartása Elhatárolt veszteség (negatív adóalap) nyilvántartása – 2012-ben az összes adóalap 50%- áig

25 Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet kötelező elemei:
A társaság tulajdonosai A cég székhelye, telephelyei Végzett tevékenységek Kapcsolt felek és a bonyolított ügyletek A beszámolót összeállító mérlegképes szakember adatai, engedélye A beszámoló aláírására jogosult vezető Vezetők díjazása A társaság könyvvizsgálója, felszámított díjak Létszám, bérek alakulása

26 Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet kötelező elemei:
Számviteli politika meghatározó elemei A számszerű adatok elemzése, értékelése Az ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt hibák javításának bemutatása Befektetési tükör Cash flow (éves beszámolónál) Kötelezettségek bemutatása lejárat szerint Zálogjog, biztosíték, kezesség, garanciavállalás Lekötött tartalékok alakulása

27 Kiegészítő melléklet A kiegészítő melléklet kötelező elemei:
Az árbevétel alakulása, összetétele Az időbeli elhatárolások és a halasztott bevételek Rendkívüli tételek Céltartalékok A társasági adó alapjának alakulása, az adóalap növelő és csökkentő tételek Eredményfelosztás Az elhatárolt veszteség változása, a felhasználásról szóló döntés A saját tőke alakulása, szükséges intézkedések és azok hatása

28 Jelentős hibák javítása
Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot; Javítása 3 oszlopos beszámolóban

29 Jelentős hibák javítása
Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). Javítása: 2 oszlopos, azonnal közzéteendő beszámolóban

30 A beszámoló könyvvizsgálata
Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg 2012-ben a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. 2013-tól a nettó árbevétel értékhatára 300 millió forintra emelkedik Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor azt a közbenső beszámolókra és a javított beszámolókra is alkalmazni kell

31 Köszönöm figyelmüket! Dr. Takácsné Grúz Erzsébet Adószakértő
Bejegyzett könyvvizsgáló INEZ AUDIT Kft. Eger, Orgonás tér 4.